Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

6. oldal Szolnoki Extra 1994. december 15., csütörtök Mi leszek, ha nagy leszek? Pályaválasztási tájékoztató általános iskolásoknak A demográfiai hullám csökke­nésével kevesebb gyerek végez megyénkben a jövő nyáron. Ez a tény a középiskolákat ajánla­taik újragondolására késztette. Míg a gimnáziumok a nyelvok­tatás további megerősítését he­lyezték előtérbe, a szakmata­nító intézmények a munkába ál­lást megkönnyítő mesterségek oktatását kínálják. A tapasztala­tok azonban azt mutatják, an­nak ellenére, hogy jó néhányan már az előző évben eldöntötték továbbtanulásuk irányát, még mindig sok kisdiák tanácstalan. Információhiány, téves tájékoz­tatás vagy esetleg a döntés ha­logatása miatt, de sokan lépés- hátrányba kerültek. A megyei pedagógiai intézet „Pályavá­lasztási Tájékoztató általános iskolásoknak” c. kiadványa számukra kíván útmutatót nyúj­tani.- Ezt a döntést, amely gya­korta életre szóló, nem most kell meghozni - tájékoztat Ka­szab Zoltánná, a kiadvány szer­kesztője -, hanem jóval koráb­ban. - Ennek ellenére a még mindig bizonytalankodóknak intézetünk érdeklődés- és ké­pességvizsgálatokat szervez, melyen kiderülhet, mihez van tehetsége a tanácstalan nyolca­dikosnak. Ennek során nem­csak azoknak adunk tanácsot, akik valamilyen egészségügyi problémával küszködnek, ha­nem azoknak is, akik csupán in­formációhiány miatt nem dön­töttek. Ismertetjük az iskolák lehetőségeit és azt, hogy a fel­mérések alapján a gyereknek mihez van tehetsége, képes­sége. Ennek során természete­sen elkerüljük azt, hogy a rossz tulajdonságokat helyezzük elő­térbe. Inkább a megoldásra, a segítésre, a megfelelő pályairá­nyításra helyezzük a hangsúlyt.- A napokban jelent meg a tájékoztató. Miként állítják ösz- sze ezt a hasznos tudnivalókkal teli kiadványt?- Mi csak szerkesztjük, hi­szen a középiskolák igazgatói küldik el azt a kínálatot, mely­ből a végzősök válogathatnak. Ötödik alkalommal jelenik meg ez az összeállítás, és tartal­mazza mindazokat a tudnivaló­kat, amelyek megkönnyítik a tájékozódást. Miután a demog­ráfiai hullám csökkent, a két évvel ezelőttihez képest ezerrel, a tavalyihoz pedig ötszázzal kevesebb gyerek várható, ami annyit jelent, a középiskolák­nak komoly lehetőségeket kell kínálniuk. Ez valóban meg­könnyíti a gyerekek elhelyez­kedését, ami persze nem men­tesít a tanulástól, a jó bizonyít­vány megszerzésétől. Az isko­lában való benmaradásnak ugyanazok a követelményei, úgyhogy óvok minden diákot az elbizakodottságtól.- Tapasztalata szerint mi a népszerűbb most? A gimnáziu­mokba vagy inkább a szakmát oktató intézményekbe jelent­keznek szívesebben?- Nagyon sokan úgy gondol­kodnak, érdemes elodázni egy kicsit a munkába állásukat. Jobb később bekerülni ebbe a folyamatba, s ezt a gimnáziu­mok, szakközépiskolák bizto­sítják. Ezt támogatja a közokta­tási törvény, valamint a nemso­kára bevezetésre kerülő nem­zeti alaptanterv is. Aki pedig mégis a szakmunkásképzőt vá­lasztja, megpróbál benn ma­radni és érettségit szerezni. A gyerekek többsége már tisztá­ban van azzal, hogy érettségi, nyelvtudás és jogosítvány nél­kül szinte kilátástalannak tűnik az elhelyezkedés. Ezeket a le­hetőségeket szintén tartalmazza a kiadványunk.- Mi lesz a lemaradókkal, a hátrányos helyzetűekkel, a ne­hezebben tanulókkal?- Megyénk, jellegéből adó­dóan, komoly figyelmet fordít a szakképzésre, a szakmatanu­lásra. Komoly lehetőségei van­nak a mezőgazdasági ismeretek elsajátításának is, mellyel a di­ákok élnek is. Ugyanakkor a végképp lemaradóknak segíte­nek a szakiskolák. Itt szintén szervezett keretek közt, az okta­tási rendszerbe benn maradva tanulhatnak a fiatalok, nem vesznek el, hasznosan tölthetik el idejüket. Erről is bőven ad tá­jékoztatást a kiadvány. Aki pe­dig ennek ellenére nem talált magának megfelelőt, keressen fel bennünket. Ha módunkban áll, szívesen segítünk. Gyerek nem veszhet el, a jövő ennél ér­tékesebb. Csilléi Béla A Concordiáról a Vargába Az amerikai Wisconsin állam­beli Concordia Egyetem és a Varga Katalin Gimnázium kö­zött immár hároméves a kap­csolat. Ennek keretében egy-egy ott tanuló egyetemi hallgató a szolnoki gimnázi­umban végzi tanítási gyakorla­tát. A megállapodás szerint vi­szont vargás diákok tanulhat­nak egy-egy szemeszter vagy nyári kurzus idejére a Concor­dia egyetem falai között, még­pedig bármely fakultáson, vá­lasztásuk szerint. A lutheránus magánegyetem a Michigan-tó partján fekszik. A kölcsönösség alapján a középiskola és az egyetem kapcsolata diákok és tanárok számára egyaránt to­vábbképzési lehetőség. Marsha K. Konz, a Concor­dia Egyetem tanszékvezető ta­nára nemrég azzal a nem titkolt céllal érkezett a Varga Katalin Gimnáziumba, hogy megnézze, mennyire felel meg az iskola annak a szakmai követelmény­rendszernek, amelyet elvárnak tőle. Másrészt milyen nevelési lehetőségeket, stratégiákat al­kalmaznak a gimnáziumban és általában Magyarországon. Mint mondta, a nevelés célja - összehasonlítva a két ország oktatási rendszerét - alapve­tően megegyezik, ugyanakkor az oktatás tartalma és az elvárá­sok színvonala különbözik. Alapvető különbség, hogy amíg Magyarországon túl sok a konkrét információ, amit a diá­kokkal közölnek, és majdhogy­nem akadémiai szinten készíte­nek fel egyetemekre illetve fő­iskolákra, addig az Egyesült Ál­lamokban a tanítás tartalma sokkal inkább általános témát ölel fel, és azt vizsgálja, hogy ezek az általános érvényű dol­gok hogyan hatnak a a diákok életére. A magyarországi oktatás sokkal inkább elméleti, mint gyakorlati jellegű. Például itt a történelem nagyon pontos, rész­letes ismeretetése és számonké­rése a cél, ellenben az Álla­mokban csak nagy vonalakban tanítják a történelmet. Inkább azon van a hangsúly, hogy mindez hogyan hat a jelenre. Ä tanárok, akik az amerikai egye­temisták tanítási gyakorlatát vezetik, egyben értékelik mun­kájukat, ami azért is fontos, mert ez segíti a végzős hallga­tók elhelyezkedését, munkába állását. -tbg­Az Asztmaklub már „kinőtte” korábbi helyét, az MSZP-székház előadótermét, így keddi rendezvényének már a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola adott otthont. A klub tag­jai már a karácsonyra készülődtek: az ünnepi műsor után előadást hallgathattak meg az egészséges táplálkozásról - amire a karácsonyi dínomdánom előtt szükség is van. FOTÓ: KORÉNYI Az oldaipárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka „Varázslással történő megőrzés” Ezt a nyelvet tudtam... Október közepén nyílt meg Budapesten, a Néprajzi Múze­umban az „Elő népművészet” XI. országos népművészeti ki­állítás, melyen a beérkezett pá­lyaművek közül 2365 alkotást láthatunk. A pályázaton me­gyénk alkotói kiemelkedően szerepeltek: a „használati tárgy” kategóriában „Gránát­alma” díjas lett Demeter Imre Szolnokról, arany fokozatot kapott Hegedűs József Tisza- várkonyból, a Szolnoki Gyer­mekotthon Kézműves Köre pe­dig az „Ifjúsági szőttes” kate­gória ezüstérmese lett. Vezető­jük Deák Péter, a kör tagjai: Csömör János, Ivanics József, Kosiba Zoltán. A népi kultúrával, a hagyo­mánnyal, a népművészettel fog­lalkozók Mikszáth óta húzzák a vészharangot, hogy elsüllyed, elpusztul, elvész ez a kultúra a művészettörténet tengerében, Atlantisz sorsára jutva. De az ifjú népművészek mozgalmá­nak húsz évvel ezelőtti elindítói szerint nem az számít, hogy mi süllyedt el, hanem az, hogy mi támadt fel. „Nem az a fontos, hogy mi múlik el, hanem az, hogy mit tudunk belőle megőrizni” - ol­vashatjuk a kiállítás bevezető­jében Halász Péter szavait. De mitől is „élő” ez a folya­mat, kik azok, akik a hagyo­mány átmentésének igényével, vágyával itt élnek és dolgoznak közöttünk? Ők mindannyian, szerte az országban kodályi, bartóki feladatra vállalkoztak. * * * A 72. évét taposó Demeter Imrét a kiállítás kapcsán kér­deztük meg munkájáról, életé­ről.- Imre bácsi! Gratulálunk az elnyert díjhoz! Hogyan kerültek az alkotásai erre a népművé­szeti kiállításra?- Előzőleg már szerepeltem egy pár helyen, a ’80-as évek közepén. Most Hegedűs József, a Tiszavárkonyi Alkotóház ve­zetője keresett meg két nappal a határidő lejárta előtt. A mun­káim nagy része pedig nincs is meg, sokat elajándékoztam be­lőlük, nem számítottam én már kiállításra. Ő meg csak idejött egy kosárral, és rakta ... — Hogyan kezdett a népmű­vészettel foglalkozni?-*■ Az őseim pásztorok voltak, én magam is, mielőtt Szolnokra kerültem. Hat évet cselédked- tem, 12-18 éves koromig, és a pásztorközösségben ragadt rám egy és más dolog. De akkor A „Gránátalma” díjas Demeter Imre egyik alkotása még én nem készítettem sem­mit. ’42-ben kerültem Szol­nokra, a vasútnál szolgáltam 31 évet. Amikor nyugdíjba men­tem, sok szabadidőm volt, ak­kor kezdtem el tököt karcolni, ivókürtöket, ostomyeleket fa­ragni. Ezeket saját magamnak készítettem, és elfoglaltságot jelentett. Amikor súlyos beteg voltam, ez is átsegített a bajo­kon. Egy alkalommal jött egy tanár, aki azt mondta, meg kel­lene mutatni valahol ezeket a dolgokat. Kezdetben bevittük pár munkámat a Damjanich Múzeumba, ahol rögtön ott is fogtak belőle. Akkor gondol­tam, hogy ezek nem éldobniva- lók. Ha kiállításokra jártam, ott is csak arra voltam kíváncsi, hogy mások mit csinálnak. Mégpedig azért, nehogy ugyanolyat ké­szítsek, mert nem is másoltam semmit soha!- Hogyan készülnek a müvei, honnan jönnek a motívumok?- Gyermekkoromból men­tem a tapasztalatokat - ha lehet ezt művészetnek nevezni -, előre látom, hogy mit akarok, és azt próbálom megcsinálni. Azt is tudom, mire mi való, hogy erre a tökre nem szabad balerinát karcolni. Szeretem a kígyót ábrázolni, ami nekem nem alattomos, hanem az okos­ság szimbóluma. Sorban elém rakja a munkáit. Most készül egy ostomyél. A kőrisfából faragott pásztorbo­ton virágok, állatok, emberek kavalkádja a pásztortól a betyá­rig, a túzoktól a vadlibáig. Eze­ket a tárgyakat nézegetni, meg­tapintani felér egy varázslattal. Vagy kézbe venni a karikás os­tort, melynek nyelén több hó­napig készült szaruberakásból az intarzia. Ivókürtök, melyeket szarvakból faragott, csipkéhez hasonlatos finom mintázatú tö­kök, melyekben folyadékot le­het tárolni, vagy egy sótartó van előttünk az asztalon, rajta Rákóczi képmása, fegyverek, tőrök, buzogány, fséphadaró, a kiegyenesített kasza és a táro­gató ...- Egy ivókürttel nyertem el a legmagasabb díjat, amelyet a ’48-as szabadságharc tisztele­tére faragtam - mondja Imre bácsi. - Bár az apám kun, az anyám betelepült sváb volt, de én magyar vagyok. Bennem is megvolt mindig a hazaszeretet. Nem is tanultam semmi más nyelvet, csak ezt tudtam ... * * * Sokáig motoszkál a fejem­ben ez a mondat. Miért mondja, hogy nem ismer más nyelvet? Hiszen beszéli azt, amely a vi­lágon minden érző szívű em­berhez odatalál, és amelyet mindenki megért. Beszéli a művészet nyelvét. - em ­Ez már nem kísérlet: bevált gyakorlat! Serdülőkortól a felnőttkorig Beszélgetés a hatosztályos gimnáziumról Aligha vitatható, hogy a ma­gyar társadalom egyik legin­kább vitáktól övezett területe a közoktatás. Ma a legélesebb - és érzelemnyilvánításoktól sem mentes - viták a rendszer mű­ködtetésének anyagi feltételei körül zajlanak, de szakmai kér­dések egész soráról is lényegé­ben ugyanez mondható el - év­tizedek óta. Néhány kérdésben az utóbbi években a különféle vélemények mellé - vagy elle­nük - immár gyakorlati tapasz­talatok is állíthatók. A rend­szerváltással ugyanis lezárult az uniformizált közoktatás ideje, s a pluralizmus e terüle­tén is megkezdődött fokozatos térhódítása lehetőséget nyújtott egyes, korábban sokak által megkérdőjelezett elképzelések kipróbálására. így kerülhetett sor a hatosztályos gimnáziumi képzés beindítására is, amelyre Szolnokon először a Széchenyi István Gimnáziumban vállal­koztak, még 1991-ben. Miután az ebbe az iskolatípusba való beiskolázás különleges előké­születeket igényel, ez évben is, december elején tájékoztatót tartottak az ilyen jellegű képzés iránt érdeklődő szülőknek. Az esemény kapcsán beszélgettünk az elmúlt évek tapasztalatairól Horváth Tibor igazgatóval.- Úgy tudjuk, hogy önök nemcsak Szolnokon voltak az elsők, hanem országos viszony­latban is az elsők között „vág­tak bele” ebbe a vállalkozásba.- így van, és nem is egy, ha­nem mindjárt két párhuzamos osztályt indítottunk - erősít meg. - Akiket most fogunk fel­venni, azok már az ötödik ilyen elsős évfolyamot jelentik isko­lánkban. Ma már egyértelműen túl vagyunk azon, hogy „vállal­kozásunkat” - ha már ezt a kife­jezést használta - bizonytalan jövőjűnek vagy akár csak kísér­leti jellegűnek kellene nevez­nünk. Nemcsak nálunk, hanem a többi „úttörőnél” is nagyon kedvezőek voltak az első évek tapasztalatai. Ez az oka annak, hogy ma már országosan a gimnáziumok több mint ötven százalékában létezik ez a fajta képzés.- Melyek a hatosztályos gimnázium legfőbb előnyei?- Nézze, ezek lényegében nem új dolgok, mi - saját gya­korlatunkban - csupán annak igazságát látjuk most beigazo­lódni, amit Németh László már a negyvenes évek második fe­lében hangoztatott ennek a képzésnek a várható előnyeiről. Csak hát az utána következő évtizedekben nem volt mód ki­próbálni. Arról van tehát szó, hogy a hatosztályos gimnázium mintegy „átfogja” a gyerekek fejlődését a serdülőkor kezdeté­től egészen a felnőtté válásig, pontosabban a felnőttkor kez­detéig. így e fejlődési folya­matban nincs törés, ami a ha­gyományos képzés különféle formáinál elkerülhetetlen. Itt ugyanabba az iskolába járnak, ugyanaz az osztályfőnök „viszi őket” a fejlődésük szempontjá­ból talán legfontosabb, de fel­tétlenül „legtörékenyebb” hat éven keresztül. Nálunk az első két-három év igen kemény alapozást jelent ezeknek a gyerekeknek. Ekkor - sok más egyéb mellett - ki­emelt idegennyelv-oktatásban is részesülnek. Nem dicsekvés­ként mondom, de hatosztályos másodikosaink ötven százaléka már alapfokú nyelvvizsgát tett valamilyen nyelvből. Emellett többen kiemelkedő eredmé­nyeket értek el városi, megyei, sőt országos tanulmányi verse­nyeken. Amikor hozzánk ke­rülnek, mintegy „kisfelnőtt- ként” rögtön bekapcsolódnak az iskola életébe: a diákszerve­zetektől kezdve az énekkar, a néptánccsoport, a képzőművé­szeti szakkörök tevékenysé­gébe, jó feltételek mellett spor­tolhatnak. A nyelvtanulás mel­lett a számítástechnikával is hamarabb ismerkedhetnek meg, mint legtöbb hasonló korú társuk. Mire a hagyományos, négyosztályos gimnázium ve­lük egyidős elsősei megkezdik itt tanulmányaikat, ők már az iskola elismert és megbecsült „polgárai”, akiket a náluk idő­sebbek magukkal egyenjogú- aknak fogadnak el. És még egy dolog. Azt ta­pasztaljuk, hogy tanévről ta­névre egyre többen jelentkez­nek hozzánk a Szolnok kör­nyéki helységek általános isko­láiból. Gyakran kérdezzük a gyerekeket, illetve szüleiket ennek okairól. Kivétel nélkül úgy vélekednek, hogy - főleg az első két év, az ottani általá­nos iskola hetedik-nyolcadik osztályához képest, jóval ma­gasabb követelményrendszere miatt - a továbbtanulási esé­lyeik így jobbak, mint ha vala­mely „hagyományos” képzési formát választanák. Azt hi­szem, ez is bennünket igazol.- Úgy tudjuk, hogy a hatosz­tályos gimnáziumba jelentkezés módja a következő tanévre vál­tozott a korábbiakhoz képest.- Valóban. A hozzánk - és bármely ilyen képzési formát is működtető intézménybe - ké­szülő gyerekeknek általános is­kolájukban kell ezután jelent­kezésüket beadniuk, onnan jut­tatják majd el 1995. február 15-ig hozzánk. Jó lenne, ha a szülők ez ügyben pontosan tá­jékozódnának. Sz. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents