Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-09 / 290. szám
Kissné Csonka Ágnes Tö- rökszentmiklósról: „Szeretek kötni, főleg azóta, hogy gyermekeim megszülettek. Igaz, elég lassan haladok, főleg a felnőttméretüekkel. A változatos, bonyolultabb mintákat szeretem. Lányaim pulcsijait a Sandra 199312. gyermekkü- lönszámából kötöttem, méretigazítással, és a rövid ujjakat is hosszúra készítettem. Ezekhez a pulcsikhoz Sunshine márkanevű fonalat használtam. Ez jól mosható, színtartó, kevésbé bolyholódik. A Verena, Sandra újságokat vásárolom. A képen lányaim: Fanni, Agnes és Luca. Nagyné Kun Beáta Szolnokról: „Itt küldöm a kislányom fotóját. A rajta lévő kardigánt én készítettem. Hozzávalók: 30 dkg világoslila és 3 dkg sötét lila középvastag fonal; 4-es kötőtűvel készítettem. Nagyon szeretek kötni, de sajnos kevés időm van rá.” Bolyhosné Jancsó Éva írja Szolnokról: „Tíz évvel ezelőtt a gyermekvárosban egy kolléganőm tanított meg a sima és fordított szem lekötésére. Nem akartam elhinni, de azt mondta, ha ezt tudom, mindent el tudok készíteni. Igaza lett. Sokat gyakoroltam, és már a legnehezebbnek tűnő minták is sikerültek. Rövid időn belül hobbimmá vált a kötés. Volt olyan karácsony, hogy a kolléganőimmel összefogtunk, és a csoportunkban lévő 15 gyereket mind megleptük egy mellénnyel vagy pulóverrel. A saját gyerekeimre már kevesebb időm jut, de mivel a kötött holmi időt álló, így megörököltük, amit a keresztfiamnak és az unokatestvérem kislányának készítettem. Csabin egy egyszerű csíkozású Bea fonalból, 6-os tűvel kötött pulóver van, maradék pamut felhasználásával. Egy jó tanács: mindenki vigyázzon, ha gyereknek köt, jól nézze meg, milyen összetételű fonalat választ, mert hiába dolgozunk sok szeretetet beleadva, ha a kicsik azt mondják: „Ez szúr, nem veszem föl!” Lilikén egy hátizsák látható. Amitől érdekes, hogy egy sima vékony fonalat összefogtam egy Mátra selyemfonallal. így egy kis csillogása van, ami a fényképen nem látszik. A gallér horgolással készült, utólag tettem a zsák nyakára. Az ujjakat és a zsák alját sodrott zsinórral húztam össze, így gyakorlatilag bárki, bármilyen mintával elkészítheti a zsákot két téglalapból. Minden kísérletező kedvű embernek ajánlom a kötést, hiszen kevés fantáziával egyedi és különleges darabokat lehet készíteni.” Márkus Mihályné martfűi olvasónk leveléből idézünk: „Édesanyámat szeretném benevezni a Kötődjék hozzánk! címmel indított pályázatukra. A martfűi cipőgyár konyháján dolgozik 32 éve szakácsként. Most 48 éves, és már legalább 20 éve köt. Nagyon sokféle pulóvert, kardigánt, mellényt készített már a családnak, s most már az unokáinak is. Ezeket általában a Fürge Ujjakból és az Arany Kötőtű című újságokból választjuk ki. Általában minden munka 1 kg-os fonalból, kettős szállal, 2-3-3 fi kötőtűvel készül. A képen láthatók a legújabb munkái. Én balról állok, rajtam egy ba- rackvirágszínű azsúros mintájú blúz látható, előttem két kisfiam, a nagyobbikön almazöld színű kardigán csavart és lépcsős mintával, a kisebbiken fehér csavart mintás pulóver. Tőlem jobbra a húgomon világos orgonalila póklábmintás pulóver, előtte a kislányán piros csavart és rizsszemes kardigán." Fótos Lajosné írja Szolnokról: „A gimnázium gyakorlati foglalkozásán tanultam meg kötni. Legszívesebben sálat, pulóvert, kardigánt készítek. Ez a pulóver 50 dkg kék-fehér színű bukléfonal kettős szálának fel- használásával, 6-os körkötőtűvel készült, 42-es méretben. Gratulálok a pályázat ötletéhez.” Tóthné Ráskó Eleonóra szolnoki olvasónk leveléből idézünk: „Még kislány voltam, amikor megtanultam kötni édesanyámtól. Mindig büszke voltam, amikor elkészült egy-egy darab. Nem emlékszem olyanra, hogy kötött pulcsit vetf tünk volna, mindig saját készítésű ruha volt a családon. Amióta a kislányom, Angéla megszületett, szinte csak neki kötök. A tiritarka együtteseket is kedvelem, így jól fel tudom használni a korábbról kimaradt fonalat. Amikor ezt ismerőseim megtudták, ők is hoztak még. Most ott tartok, hogy több pamutom van, mint amikor elkezdtem. Még szerencse, hogy a gyerekek nőnek...” Adam Józsefné írja Jászalsószentgyörgyről: „A kardigánt 1993-ban készítettem 3 és 3,5 kötőtűvel Merinó fonalból, ami 100 százalék gyapjú. A betétet tiszta angórából kötöttem bele, összesen 60 dkg fonalat használtam fel. Általában a Sandra és Verena újságokból választom ki a nekem tetszőt, teljesen mindegy, milyen mintát, mert már több mint 20 éve kötök. Apai nagynénémtől tanultam meg a kötés fortélyait, 8-10 éves koromban. Az összeállítást is egyedül oldom meg.” Szponzoraink Örömmel tudatjuk, hogy felhívásunk után több szponzor jelentkezett, ajánlott fel ajándékokat a leendő nyerteseknek: A szolnoki Sarló u. 1. szám alatt lévő Marianna fonalbolt tulajdonosa 1500 forint értékű fonalvásárlási lehetőséget kínál üzletében egy pályázónak; három pulóverre való fonalat - 5000 forint értékben - ajánlott fel a Catrimpex Kft. Fonal-nagykereskedés (1151 Budapest, Énekes u. 6. szám); egy Fibri márkanevű szabadidőruhát a Senior Váci Kötöttárugyár Rt.; 5000 forint értékű parfümöt ajánlott fel az Exkluzív Parfüméria (Városi Művelődési Központ aulájában) egy szolnoki pályázónak; a Lehel Hűtőgépgyár Kft. Kompresszor- és Kondenzátorgyára (Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 263. szám) egy Electrolux Combi 99-es porszívót - 6690 forint értékben; a Nagy és Társai Bt. Üveg-, Porcelán és Vegyescikk Nagykereskedése (Szolnok, József A. u. 83. szám) egy 3000 forintos mokkáskészletet; a Kuzen Fonal, Rövidárukellék Nagykereskedés (Szolnok, Kápolna út 11. szám) annak a három legszebb pályamunkát készítőnek ajánl fel díjat 2000, 1500 és 1000 forint értékben, akik munkadarabjukat hazai gyártású kötőfonalból készítették. Köszönettel fogadunk minden további felajánlást!
