Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-08 / 263. szám

1994. november 8., kedd Hazai tükör 3 SZIGLIGETI EDE SZOBRA november 14-én kerül végleges helyére, a szolnoki Szigligeti Színház előtti parkba. Tegnap délelőtt Budapesten, a Szobor- és Színesfém-kivitelező Kft. öntödéjében - ahol éppen a mű cizellálása történt - találkozhattak a sajtó képviselői Pogány Gábor Benő szobrászművésszel és a szponzorokkal. Az eseményről részletes tájékoztatásunkat a csütörtöki Szolnoki Extrában olvashatják. (Fotó: Mészáros) Szakmai gyakorlaton Karcagi diákok Hollandiában A karcagi Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakis­kola református 4. osztálya nemrég tért haza egyhetes hollandiai gyakorlatáról. A részletekről Petrov Istvánné osztályfőnökkel, Juhászné Zsadányi Erzsébet igazgató- helyettessel s négy diákkal: Németh Beátával, Tüdős Viktóriával, Potornai Ritá­val és Őz Judittal beszélget­tünk. A kapcsolat Petrov Istvánné már négy évvel ezelőtt, a református osz­tály indításakor megfogal- mazta^.szeretné, elvinni a lá­nyokat egy hollandiai gyakor­latra. így kereste a lehetősége­ket, s rátalált a Worktrip ’94 holland-amerikai-magyar programra, amelyben a holland fél új magyarországi kapcsola­tot keresett. A hollandok előze­tesen megtekintették az isko­lát, augusztusban küldtek egy csoportot, s október végén a karcagiak utazhattak viszontlá- togatásra. Elsősorban azok mehettek, akik a nyári vendég­látásban részt vettek. Ausztrián és Németorszá­gon átutazva érkeztek meg a Zwolle melletti hatezer lakosú kisvárosba, Dalfsenbe, ahol családoknál kaptak szállást. A vendéglátók a teljes ellátás mellett a közlekedéshez nélkü­lözhetetlen biciklit is a rendel­kezésükre bocsátották. így a három délelőttön jól előkészí­tett, hasznos munkát végezt- hettek. Fogyatékos gyerekek református intézetének parko­sításában segítettek. Ezenkívül a községházán ruhaadomá­nyokat válogattak, ezt a gyűj­tést a hollandok önkéntesen végzik. Néhányan a templom­takarításban vettek részt. Emellett a helyiek kirándu­lást szerveztek részükre Amsz­terdamba, voltak a hideg,, hű­vös tengerparton, ahol kagylót gyűjtöttek, sirályt etettek. Jár­tak Anna Frank házában, a ki­rályi palotában, s látták az esti fényében pompázó várost, a hidakat, a bevásárlóutcákat. Zwolléban megnézték a szellemi fogyatékos gyerekek otthonát, jártak szélmalomban. A gyerekek számára szak­mai szempontból ez a látogatás volt a legjelentősebb, hiszen a gyerekotthonban a tisztaság vetekedett a háromcsillagos szállodában megszokottal. A kórházban a legmodernebb gépeiket láthatták működés közben. Mint megfogalmaz­ták, látták azokat a célokat, amelyeket nekik is meg kell valósítaniuk majd az ápolás során. Szakmai gyakorlat Érdekes volt, hogy ott a szel­lemi és testi fogyatékos gyere­kek az estét családoknál töltik, s az otthonban az uszoda, a tánc­terem is a jó közérzetüket szol­gálja. A rehabilitáció, a környe­zet mind életörömet, derűt árasztott. Egy külön, az érzéke­ket fejlesztő szobában tanítják őket a hallásra, a tapintásra. A csoportvezetők jártak Enschendében is, megnézték, hogy önkéntes munkával ho­gyan gyűjti adományait a Hoogeen házaspár, akik a kar­cagi kórháznak is segítettek. Mint beszélgetőtársaim meg­fogalmazták, Hollandiában soha nem siettek, mindenre rá­értek, a hollandok nyugalma rá­juk is átsugárzott. A karcagiak részt vettek az ottani istentiszteleteken, me­lyeknek nyíltabbak a szertartá­sai, mint az ittenieknek. Ott a templom és a közösségi ház a közösségi élet színtere. Részt vettek a diákok is azon a szer­tartáson, ahol gyümölcsöt meg­áldottak, s elvitték azoknak az időseknek, akik nem tudtak el­menni a templomba. A praktikus élet A közös holland-magyar kis­csoportok külön műsorszámmal készültek, melyet előadtak az ottaniaknak, s őket is bevonták a közös játékba. A hollandok életébe is bete­kintést nyert e kis csapat, s megállapították, hogy nagyon takarékosak, praktikusan élnek, a szülők sokat foglalkoznak gyerekeikkel. Minden tiszta, csendes, csatorna választja el a farmokat, sok az állat. Különle­gesség a selyemtyúk, a fehér nyuszi pedig hozzátartozik a házhoz. A lányoknak megkapó volt az a nyugodtság, amit tapasztal­tak, s az, hogy gátlások nélkül vállalták magukat. Furcsa volt, hogy a nappali szobán nincs függöny, ez is a nyitottság jele. Az idősek nem élnek együtt a családdal. Kaptak nyers halat, de nem hiányoztak az egyéb különle­gességek: a palacsinta, a forró csoki, a gyümölcs. Búcsúzáskor könnyes szem­mel váltak el a családoktól, apró ajándékokat kaptak. így tuli­pánhagymák, poharak, kerá­miák kerültek az utazótáskákba a sok-sok élmény mellé.-de­Hogy újra kinyíljon a világ Megváltozott munkaképességű munkanélküliek továbbképzése A megváltozott munkaképes­ségű munkanélküli még az átla­gosnál is nehezebb helyzetben van a mai munkaerőpiacon. Az állami nagyvállalatok széthullá­sával megszűntek a korábbi vé­dett munkahelyek, melyek - ha korlátozott számban is - biztosí­tották foglalkoztatásukat. Az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható munkavál­lalótól még a szokottnál is gyor­sabban válnak meg a munkaa­dók. Munkaképességük elvesz­tésének mértékétől függően az átmeneti vagy rendszeres szociá­lis járadék, illetve a rokkant­nyugdíj marad az egyetlen - megélhetéshez kevés - bevételi forrásuk. A munka természete­sen nem csak egzisztenciális kérdés. Sokuknak a munkahelyi közösség jelentené az egyetlen kitörési lehetőséget egy napról napra jobban bezáruló világból. Rehabilitációjuk, újra munkába helyezésük éppen ezért a mun­kaügyi szervezeteken túlmutató szociális feladat. A megváltozott munkaképes­ségűek átképzésben való részvé­tele is problematikus, mivel me­gyei szinten egy-egy szakmát il­letően szórványigényekről van szó, a képzéseket az Országos Képzési Tanács támogatásával, általában Budapesten, bentla­kással szervezik. A Szolnokon működő speciális szakiskola 25 éves korig végzi a sérült és szo­ciálisan hátrányos helyzetű fiata­lok képzését. Megfelelő létszám esetén a munkaügyi központ vállalja me­gyei rehabilitációs átképző tan­folyamok szervezését is. Ehhez azonban az szükséges, hogy a megváltozott munkaképessé­gűek érdekvédelmi szervezetei felmérjék az egyes szakmákra vonatkozó konkrét igényt. Az ál­talános tapasztalat ugyanis az, hogy a munkaügyi központ ki- rendeltségeit éppen az a fokozot­tan hátrányos réteg kerüli el, akinél az OOSZI megállapítja az 50 százalékos munkaképes­ség-vesztést és a rendszeres vagy átmeneti szociális járadé­kot. Mivel ezt követően csak egyes, sajátságos munkakörök betöltésére alkalmasak, így ne­hezen közvetíthetők, úgy gon­dolják, nem sok értelme van a munkaügyi központtal való kapcsolattartásnak. Emiatt aztán az egyéb munkaügyi szolgáltatá­sok, információk sem érik el őket. Helyzetükön a munkaügyi szervezet csak érdekvédelmi szervezeteikkel való szoros együttműködéssel javíthat. Az ő figyelmükbe ajánlunk két - az Országos Képzési Ta­nács támogatásával szervezett rehabilitációs tanfolyamot. Te­levízió- és videotechnikai mű­szerész, valamint háztartási­gép-szerelő szakmákban indul képzés Budapesten, a XXI. kerü­leti Erdőalja úti vendégházban. Aki vállalja az ingyenes át­képzés idejére a bentlakást, an­nak a munkaügyi központ az át­képzés idejére - keresetpótló jut­tatás címén - kiegészíti ellátását. Mindkét tanfolyamot követően a hallgatók állami szakmunkás- vizsgát tesznek. A megyei munkaügyi központ kirendeltségei november 14-ig várják az érdeklődők jelentke­zését. -k­A pártok támogatása Az 1995. évi költségvetési törvény 1,1 milliárd forint tá­mogatást javasol a politikai pár­toknak, és ez az összeg meg­egyezik az ideivel. A választási eredmények miatt azonban mégis változik az egyes pártok támogatási összege. E szerint a Magyar Szocialista Párt jövőre 327,2 millió forintra számíthat az idei 232,9 millióval szem­ben. A parlamenti pártok közül az MSZP-n kívül csak a KDNP támogatása növekszik 102,8 millióról 105,8 millióra a kö­vetkező évben. A legnagyobb mértékben a Magyar Demokrata Fórum tá­mogatása csökken, mégpedig 200,7 millióról 145,9 millióra. Az SZDSZ 225,2 millió helyett 214,1, a Fidesz 106,7 helyett 105,7, az FKGP pedig 132,7 he­lyett 121,1 millió forintra szá­míthat 1995-ben. A parlamenten kívüli pártok közül a Demokrata Koalíció, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt és a Vállalkozók Pártja egy fillért sem kap, miután a legutóbbi választáson nem érte el az egyszázalékos támogatott­ságot, amely alatt nem jár a központi támogatás. A legna­gyobb összegre, 27,2 millió fo­rintra a Munkáspárt számíthat, míg a Köztársaság Pártnak 21,6, a Magyar Igazság és Élet párt­jának 13,5, az Agrárszövetség­nek pedig 17,9 millió forint központi támogatás jut 1995-ben. (MTI) A helyi televíziók és a választások Törvény írja elő a várhatóan 100 ezer jelölt november 22-e utáni egyszeri, ingyenes bemu­tatkozási lehetőségét az önkor­mányzati választások alatt a he­lyi televíziókban. Erre Tóth Zol­tán, a Belügyminisztérium vá­lasztási és informatikai főosztá­lyának vezetője hívta fel a fi­gyelmet tegnap, a „Helyi önkor­mányzati választások ’94” című kábeltelevíziós szimpóziumon. Keddi jegyzet äj Fülek és fejetlenségek Megsajnáltam a miniszterelnökünket. Na, nem a múlt heti, csütörtök esti tévészereplése miatt, amikor egyszerre öt újság­íróval ültették szembe, hiszen vállalta ezt a fajta közszereplést, s végtére ezért (is) fizetik. Hozzátartozik a munkájához az ef­féle, nyilvánosság előtti beszámoltatás, mint ahogy kevésbé lát­ványos módon ugyan, de mindannyian letesszük napi, bokros teendőink befejeztével - az általunk elvégzett munka minőségé­ről is tanúsítványt adó - névjegyünket annak a közösségnek az asztalára, ahonnan a „kenyeret” kapjuk. Én a hatfülű miniszterelnököt, de folytathatom a sort: a vám- pírfogas pénzügyminisztert, az önnön fejét tálcán tartó ÁVÜ ügyvezető igazgatóját és így tovább - sajnáltam meg. Csak úgy, mint egyik ember a másikat szokta, ha az, akaratán kívül méltat­lan helyzetbe kerül. A horrorisztikus elemekkel tarkított fotók az egyébként általam is kedvelt gazdasági és politikai magazin - és nem egy szatirikus újság - címlapján jelentek meg az el­múlt hetekben-hónapokban. „A jó bornak is kell cégér” ez eset­ben rám kényszerített gusztustalan ízléstelenség, aminek végle­tesen ki vagyok szolgáltatva. Mivel a „bor” jó, nekem való, így vásárolom azt - jobb híján - cégérestől. Otthon pedig hol ide, hol oda dugdosom az éppen soros, förmedvényes cégérrel feldí­szített kedvelt lapomat, gondosan ügyelve arra, kisebb, még mesevilágban fantáziáló gyermekeim fejét meg ne fertőzzék eme fejetlenségek, arról nem is beszélve, mit gondolnának ap­juk elferdült ízlésvilágról tanúskodó olvasási szokásáról. Bármely áru, termék külső képe, csomagolása - sajtótermék esetében ilyen az első oldal - egyben önreklám is. A reklámlé­lektan előszeretettel alkalmazza az asszociációhoz - képzettár­sításhoz - vezető módszereket, amelyek olyannyira felkeltik az érdeklődést, hogy a kezdeti szemlélődés az áru megvásárlását eredményezheti. Csakhogy a reklám egyik fontos alapelve az is, hogy a valóság, igazság ábrázolásával bizalmat ébresszen. A fentebb hozott példa - de másokat is lehetne hozni az élet egyéb területeiről - nem bizalmat akar kelteni. Ellenkezőleg: gúnyos módon lejárat. Ami miatt mégis kelendő a fenti periodika, hogy egyébként ritka jó. Paradox módon, a belső tartalma hitelesebb, jobb annál, mint amit a „csomagolása” némelykor sugall. E gondolatkörnél maradva, elgondolkoztató: mi volt valójá­ban a szerkesztők szándéka vezető államférfiaink egyértelműen negatív ábrázolásával? A tehetetlenséggel (tehetségtelenséggel) való felcímkézés? Pedagógusmúltam örökségeként minden­nemű címke ellen irtózom: ha egy gyereknek is állandóan csak a hibáit soroljuk, emeljük ki, karikírozzuk, netán egy egész kö­zösség előtt - az újság még szélesebb közösségnek íródik -, megfeledkezve erényeiről, jó tulajdonságairól, a végén maga is elhiszi, hogy eredendően rossz, és nem akar, de nem is tud már jó irányba megváltozni. Szolnok környéki tanyán lakó ismerősömhöz ki-kiugrom időnként jó levegőt szívni. Ő mondta a minap, miután elcsodál­koztam a földhöz lapuló kis háza melletti, fél veteményeskertjét beárnyékoló, a lemenő napot eltakaró óriásplakát láttán: - Tu­dod, még csak-csak elnézegetem ennek a táblának a hátoldalát azért a havi fél nyugdíjért, amit érte kapunk, hogy ideállították, de hiába mentünk ki már többször az asszonnyal az országúira, megnézni, mi van a másik oldalán, csak nem értjük azt a krikszkrakszot. - Miközben hallgattam, arra gondoltam: a hat­fülű fejetlenségeknél az értelmezhetetlen reklám - ha csak egy fokkal is, de - még mindig jobb. Simon Cs. József Újabb termelési beruházás Törökszentmiklóson Lesz elegendő hibridkukorica-vetőmag Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság által 1993. január 1-jén alapított Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Részvénytársaság vetőmag-fel­dolgozó üzeme évente 12-14 ezer tonna értékes hibridkuko­rica-, őszibúza- és étkezési- borsó-vetőmagot dolgoz fel és értékesít. A vetőmagvak közül - volumenét, árbevételét te­kintve - legjelentősebb a hib­ridkukorica-vetőmag. Ebben az évben 2500 hektár földön állí­tottak elő vetőmagot. A hibrid­kukorica-termelés csaknem fele az rt. földjén történt, a többit külső partnerekkel termeltették. A minőségi hibridkuko­rica-vetőmag igényes kultúra, a piac megtartása érdekében biz­tonságosan kell termelni, illetve termeltetni, és ennek megvan a megfelelő tudományosan ki- dolgoztt technológiája. Ennek egyik, talán legfontosabb felté­tele a megfelelő csapadékellá­tás, vagyis az öntözés. Erre an­nál is inkább szükség van, mert nemcsak a társaság, hanem a partnerüzemek zöme is az or­szág legaszályosabb vidékén gazdálkodik, adva van tehát a tennivaló, vetőmagot kizárólag öntözött területeken állítanak elő. A követelményekhez, a tech­nológiához igazodva a jó hírű, a hazai és az exportpiacon egy­aránt rangot szerzett társaság tovább folytatja a korábban megkezdett öntözésfejlesztési programját. Még ebben az év­ben több mint 60 millió forintos beruházással egy újabb lineár öntözőtelepet építenek. A beru­házás költségéből negyven szá­zalék a vissza nem térítendő ál­lami támogatás, 30 százalék pe­dig kamatmentes hitel, amelyet három év alatt kell törleszteni. Mint Kelemen Béla, a rész­vénytársaság vezérigazgatója elmondotta, a beruházás befeje­zése után, a jelenlegi szántóte­rületük hetven százaléka lesz öntözhető. Ami az idei eredmé­nyeket illeti, kiemelte, hogy az öntözés mellett alkalmazott korszerű agrotechnikai eljárá­sok, valamint a megfelelő táp­anyag-utánpótlás is biztosítva van: az idei aszály ellenére jó termést takarítottak be. Közel nyolcezer tonna lesz a fémzárolt hibridkukorica-vetőmag meny- nyisége. A minőség kiváló, ez garantálja, hogy a feldolgozott termék 85-90 százaléka ex­portra kerül. Elmondta Kelemen Béla azt is, hogy az öntözésfejlesztés mellett a vetőmag-feldolgozó üzemet is korszerűsítik, egy ho­rizontális elhelyezésű feldolgo­zósort építenek. A beruházás je­lentősége abban áll, hogy a ve­tőmag-feldolgozási idő megrö­vidül, a feldolgozás során a ge­netikai tisztaság még jobban biztosítható. A további előnyök közé sorolható, hogy lehetővé válik a kis kiszerelésű áru, ve­tőmag pontos, csíraszám sze­rinti csomagolása, sor kerülhet a csomagolástechnika moderni­zálására, végső soron szélesíti a feldolgozás lehetőségét. A Tö­rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Részvénytársaság a mos­tani beruházását reorganizációs hitelből valósítja meg.-endrész­Kinevezések Veszélyes elektrotechnikai termékek Jó nevű cégek gyártmányai között is akadhat bóvli Romlott a forgalomban lévő elektrotechnikai termékek minő­sége és biztonsága. Ellenőrzése során a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet 100-nál több olyan árut talált a fővárosi bol­tokban, amelyet korábban nem vizsgáltak meg. Harmincnál több olyan termék volt forgalomban, amelyet a vizsgálat során nem tartottak árusításra alkalmasnak, mégis megkezdték értékesítésü­ket. Ezt az intézet igazgatója mondta tegnapi tájékoztatóján. Lazur Lajos, a Magyar Elektro­technikai Ellenőrző Intézet igaz­gatója elmondta: a MEEI-ben évente mintegy 3500 terméket vizsgálnak. Az országban feke­tén forgalmazott áruk aránya el­éri a 15-20 százalékot. Nemcsak a Kelet-Európából származó bi­zonytalan eredetű áruk lehetnek veszélyesek, hanem a távol-kele­tiek is. Találtak jó nevű cégtől származó terméket is, amely szintén nem felelt meg a magyar követelményeknek. (MTI) Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke rektori megbí­zásokat és egyetemi tanári ki­nevezést adott át tegnap a Par­lament Nándorfehérvári termé­ben. A művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére no­vember 1-jei hatállyal, három­évi időtartamra Mészáros Rezső egyetemi tanárt a József Attila Tudományegyetemen; novem­ber 15-i hatállyal, háromévi idő­tartamra Farkas Ottó egyetemi tanárt a Miskolci Egyetemen a rektori teendők ellátásával bízta meg. Takács Mihály egyetemi docenst november 15-ével a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen egyetemi tanárrá nevezte ki. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents