Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-01 / 257. szám

1994. november 1., kedd

Hazai tükör

5

Szakképzettség, munkalehetőség, munkanélküliség (1.)

A pályakezdők helyzetének alakulása

Adatok 1994 első félévének felméréséből

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1994.1. félévében is tartósan magas szinten alakult a pályakezdő munkanélküliek száma. Létszámuk aránya körzetenként a következőképpen változott 1993 júniusához képest: a szolnoki, a mezőtúri, kunhegyesi és martfűi körzetben emelkedett, a jászberényi, karcagi, kisújszállási, tiszafüredi, kunszentmártoni, jászapáti körzetekben pedig csökkent.

Pályakezdők a körzetekben

A rendszerbe belépők létszáma 1994. I. félévében csak júniusban haladta meg a kilépők létszámát. A járadékidő lejárta miatt a megyében az első hat hónap alatt 1209 pályakezdő munkanélkülinek szűnt meg az ellátása, ami átlagosan a kilépési forgalom kétharmadát jelenti. A pálykezdő munkanélküliek szakképzettségi összetétele kedvezőbb, mint a munkanélküliek átlaga, hiszen míg a munkanélkülieknél a szakképzettek aránya 47,3 százalék, addig a pályakezdők 80 százaléka rendelkezik valamilyen szakképesítéssel. 1994 júniusában az állás nélküli fiatalok 47 százaléka szakmunkásképzőt, 8 százaléka szakiskolát, 15,8 százaléka szakközépiskolát, 6,4 százaléka technikumot végzett, a diplomások aránya pedig 2,8 százalék volt. Az elmúlt egy év alatt a szakmunkások és a főiskolát, egyetemet végzettek aránya mérséklődött csupán. A munkanélküliek korcsoportos összetételéből látható, hogy a legfiatalabb réteg (20 év alattiak) aránya növekvő. Ezen belül is 1994. I. félében a pályakezdők 70 százalékot meghaladó részarányt képviseltek, mely ha az előző évi tendenciákat vesszük alapul, a II. félévben várhatóan lényegesen emelkedni fog. Az idei, áprilisi felmérés is jelezte a

gazdasági egységek korlátozott fogadókészségét.

A válaszadó szervezetek 51 százaléka vett fel pályakezdőt 1993-ban, 813 személyt összesen. 1994-ben 41 százalékuk jelezte a felvételi szándékot, előreláthatóan mindössze 661 fiatal foglalkoztatását tervezik a megkérdezett munkáltatók.

Az egész évre jelzett létszámnövelésnek csak 27 százalékát kívánják pályakezdőkkel megvalósítani. A pályakezdők számára legtöbb munkalehetőséget a feldolgozóipar kínált a múlt évben és várhatóan idén is (55,2 százalék). A kereskedelem még az az ágazat, amely a tervezett foglalkoztatásból jelentősebb mértékben (24 százalékkal) részesedik.

Lényeges visszalépés az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban tapasztalható, a közlekedés-hírközlés területén a fiatalok alkalmazására a tavalyihoz hasonló szinten lehet számítani.

Munkahelyi

lehetőségek

A pályakezdők között is keresettebbek a szakképzettek. Múlt évben a munkába álló fiatalok 61,5 százaléka szakmunkásként, 27,9 százaléka szakképzetlen fizikai munkakörben tudott elhelyezkedni, szellemi foglalkozásúként - általában középfokú végzettséggel rendelkezők - alig több mint 10 százaléka kapott munkát.

A fiatalok több mint felének munkahelyét 1993-ban Szolnok körzete biztosította, ez évben az előrejelzések szerint 150 fővel kevesebben találtak itt munka- lehetőséget. Karcagon, Kisújszálláson és Törökszentmikló- son szintén csökken a foglalkoztatási szándék, mintegy fele a tavalyinak.

A 300 fő feletti létszámmal működő szervezetek leginkább

azok, akik nem zárkóznak el a pályakezdő fiatalok „fogadásától”. A kisebb létszámmal dolgozó gazdasági egységeknél nagyon alacsony a fiatalok fog- lalkoztása iránti hajlandóság, elsősorban a már gyakorlattal rendelkező, szakképzett munkaerőt alkalmazzák szívesen.

Szakképzett

pályakezdők

A megye középfokú tanintézményeiben a munkaügyi Központ kirendeltségeinek felmérése szerint 1994-ben a frissen végzettek száma 6 ezer 34. A tanulmányaikat befejezők állománya minden iskolatípusnál csökkenő tendenciát mutat az előző évhez viszonyítva: 100-as létszámcsökkenés a szakmunkásképzőt elvégzők esetében volt.

A kikerülők közel egyhar- mada jelezte továbbtanulási szándékát, nagyobb részük felsőfokú oktatási intézmények valamelyikében, kisebb hányaduk az ötödik évfolyamon, illetve más középiskolában kívánja tanulmányait folytatni. Az eredményesen felvételizők rétegénél eltolódik a munkahelykeresés problémája, a felvételt nem nyerők többsége viszont a munkaügyi szervezet segítségét kéri várhatóan.

Említésre méltó, hogy a

szakmunkás-bizonyítványt szerzett fiatalok 10 százaléka is jelezte továbbtanulási szándékát, ők elsősorban az érettségi megszerzését tűzik ki célul. Biztos elhelyezkedésről a frissen végzettek közül 1950 (32,3 százalék) fiatal nyilatkozott, általában a szakmai képesítéssel rendelkezőknek van esélye a munkába állásra (63 százlékuk szakmunkásképzőben, 34 százalékuk szakközépiskolában és 3 százalékuk gimnáziumban szerzett bizonyítványt).

(Folyt otjuk)

Motorola 7200 7200 Ft-ért*

I

*Érdemes részletesen is szemügyre venni a Motorola 7200-as mobiltelefont. Október 31-től ugyanis részletre is az Öné lehet. Csak 7200 Ft-ra van szüksége, hogy akár már ma használhassa mobiltelefonját, ha november 30- ig Pannon GSM előfizetést vásárol. És a további részletek? 12 hónapon át Önnek csak havi 7200 Ft-ba kerülnek. Ha ennél MOTOROLA ’s többet szeretne tudni, keresse fel

alábbi viszonteladóinkat: Bodex Kft., 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4., Centrum Áruház, tel.: 56/375-111 (318-as mellék), Konwex Irodatechnika, 5000 Szolnok, Baross u. 27., tel.: 56/420-752, Leader Computer, 5000 Szolnok, Szántó krt. 4L, tel.: 56/421-550, Mátyus Kft., 5000 Szolnok, Baross u. 2., tel.: 56/421-303, Szolinfot Kft., 5000 Szolnok, Jubileum

tér 6., tel.: ÁFA-t nem tartalmazzák.)

56/422-792 (Az árak az

PANNON GSM

■**»*-■■ Az élvonal.

Beszélgetés Sörös István alezredessel

A hadsereg és a szegény ember lova

Szűkre szabott költségvetés és szakemberhiány

Sörös István alezredes, a Katonák Érdekvédelmi Szövetségének elnöke és Iváncsik Imre országgyűlési képviselő múlt héten elmaradt megbeszélésének témája a katonaság jelenlegi, nem túl rózsás helyzete lett volna. A találkozó novemberi megismétléséig Sörös István vállalkozott arra, hogy néhány gondolatban vázolja fel a legégetőbb gondokat.- Mi a szerepe az érdekvédelmi szövetségnek?- ’91-ben alakult meg a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége. Alig több mint százan hozták létre, azzal a céllal, hogy képviselje a katonákat egyrészt a minisztérium és más országos szervek előtt, másrészt a társadalmi érdekegyeztető mechanizmusban. Ezenkívül részt vesz speciális jogszabályok megalkotásában, amelyek konkrétan a katonákra vonatkoznak.- Miről szólt volna az elmaradt eszmecsere?- Részben a honvédség jelenlegi helyzetéről, részben a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos gondjainkról, illetve a polgár- mesterek és önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos jogi polémiákról.

Választhatók vagy sem- Választások közelednek. A katonákra milyen szabályok érvényesek?- Nem egyértelmű a dolog. Van az alkotmánynak egy félresikerült mondata, hogy tudniillik politikai tevékenységet hivatásos katona nem folytathat. Hogy ez mire vonatkozik, azt nem magyarázza meg az alkotmány. Ha valaki úgy gondolja, hogy a választásokon való részvétel politikai tevékenység, akkor a katona nem indulhat. Ugyanakkor a szavazáson való részvétel is politikai tevékenység. Attól viszont nincs eltiltva a katona, és senki nem is gondolja, hogy el kellene tiltani. Ha a jogalkotó úgy gondolta volna, hogy önkormányzati képviselő nem lehet katona, akkor vélhetőleg ezt a törvényben ki is mondta volna, csakhogy ez nincs leírva.- Mi történik, ha egy katona mégis indul a választáson?- Akkor meg kell szüntetni a szolgálati jogviszonyát. Hozzáteszem, nem tudom, miből fog megélni. Ha megválasztják ön- kormányzati képviselőnek, akkor nem lehet katona, merthogy ez is politikai tevékenység.- Hogyan lehet tisztázni ezt a helyzetet?- Egyelőre annyit tettünk, hogy valamennyi parlamenti képviselőcsoport vezetőjének, illetve a honvédelmi bizottság elnökének írtunk egy levelet, hogy próbálják meg értelmezni a törvényt. Ez viszont kizárólag az Alkotmánybíróság jogköre. Ők viszont csak a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a parlament elnökének felkérése alapján értelmezik az alkotmányt. Hogy ebben mikor lesz döntés, nem rajtunk múlik.- Ennek ellenére választhatnak a katonák is?- Eddig még senkinek nem jutott eszébe, hogy ettől is eltiltsanak bennüket. De hogy részt vehetnek-e a választásokon mint jelöltek, azt nem tudom.

Se pénz, se posztó- Milyen most a honvédség helyzete?- Rossz, és egyre rosszabb lesz. Rengeteg olyan jellegű problémánk van, amelyek nem mai keletűek. Ezek halmozódnak, rétegződnek, most már

meglehetősen hosszú időn keresztül. Ezek egy része anyagi eredetű, másik része egyértelműen a rendszerváltás következménye. Nem a politikai, hanem elsősorban a jogi és köz- gazdasági értelemben vett rendszerváltásé.- Ez hogyan értendő?- Korábban létezett egy katonai doktrína, amiből részfeladatokat kaptunk. Megmondták, mit kell megvennünk, milyen technikai fejlesztést kell végrehajtani a magyar hadseregben. A magyar politikának úgymond nem volt gondja a hadsereggel. Megmondták, mit kell tenni, és ezt többé-kevésbé végre is hajtották.

Most a magyar politikának lenne dolga, hogy foglalkozzon a hadsereggel, csakhogy ehhez nincs hozzászokva. Égyetlen politikai erő sem érzi igazán, hogy valamit tenni kellene. Illetve az általános biztonságpolitika szintjén foglalkoznak vele, részben elvárásokat, részben elképzeléseket megfogalmazva.

A probléma az, hogy ezek nem begyakorolt, kiérlelt, mélységükben is átgondolt dolgok, hanem meglehetősen rövid távú és többnyire pillanatnyi érdekeknek megfelelő elképzelések. Ott, ahol fejlett hadiipar létezik, nem véletlenül emlegetik a hadiipari lobbyt, mert a hadsereg mögött mindenhol az áll. Nálunk hadiipar nincs, ebből következik, nincs egy csoport, aki felvállalná a hadsereg érdekeit.- Mindez a hadsereg költség- vetésében hogyan jelentkezik?- A költségvetésünknek a következő a története. A kormányprogramban az szerepel, hogy a hadsereg költségvetésének a reálértékét kívánják megőrizni. Kérdés, melyik évi költségvetésről van szó. Mint kiderült, négy év átlagáról. Ez any- nyit jelent, hogy ’95-’96-ban kevesebbet, ’97-’98-ban az átlagnál többet kapnánk.

Szűkös költségvetés

Erre csak azt lehet mondani, hogy a szegény ember lova is akkor döglött meg, amikor már kezdett hózzászokni az éhezéshez. Az ilyen lóra már nem érdemes lószerszámot venni, és patkót sem érdemes rá verni. Tartok tőle, hogy mi is itt tartunk.

’87 volt a hadsereg karcsúsításának éve, ekkor vonták el a legtöbbet, és ez a tendencia azóta is tart. S van egy gyanúm, hogy a jövőben sem változik ez meg.- Mennyit kapna a költségvetésből jövőre a hadsereg?- Az eredeti tervek szerint nominálértékben adnák meg azt, amit az idén. Ez gyakorlatilag 30 százalékos veszteséget jelent. Merthogy a honvédség jelentős energiafogyasztó. Másrészt az áfa-emelés a sorkatonáknál nem jelentkezhet úgy, hogy holnaptól kezdve mondjuk nem kapnak reggelit vagy vacsorát.

Már az idén körülbelül a hatvanas évek színvonalán volt az ellátás. Csak a kétszázalékos áfa-emelés kétmilliárdos pluszkiadást jelentene. Ennek ellen- tételezéséről egyelőre szó nincs. Arról nem is beszélve, hogy jövőre a megemelkedett energiaárak mit jelentenek majd az élelmiszerárakra vetítve.- Honnan lehet fedezni a hiányt?- Erre mondták azt, gazdál- kodjuk ki, csak nem tudom, miből. Tudniillik nincs miből. Annyi elmozdulás történt, hogy van egy plusz ígéretük, mégpedig tízszázalékos bérfejlesztésre, ami a hivatásos állományra vonatkozik. Azt csak hallomásból tudom, hogy a létszámcsökkentésből adódó kifizetéseket fölvállalja a központi költségvetés. Az így megmaradó bér felhasználható bérfejlesztésre de ennek kemény ára van. Mégpedig a jelentős létszámcsökkentés.

Sokan mondják, hogy a honvédség arányai nem a legtökéletesebbek, nagy a létszáma. Holott ennek ellenkezője az igaz. A rámért feladathoz képest kicsi. Az igazság az, hogy az állománynak jelenleg a húsz százaléka hiányzik.

Sokan vannak vagy kevesen?

Nincs szakaszparancsnok, nincs rajparancsnok, elmentek a tisztek, nincs olyan csapat, ahol ne lennének hiányok. Csak a katona van ott, akit ki kéne képezni, öt tiszt helyett egynek. Mert most ez a valós arány. A költségvetési létszám lényegesen kevesebb, mint a feladathoz szabott létszám. Ebből következik, hogy a pluszmunkát nem fizetik meg.- Megfizetik a katonákat?- A tiszti rendfokozat a 22 éves hadnagynál kezdődik, és az ezredesig tart. Ez egy elég széles skála. A fizetés 25 ezer bruttónál kezdődik, a maximuma 80 ezer forint, amit egy nyugdíjba vonuló ezredes kap. Ez a plafon. És ez igaz arra is, akinek van ötezer embere az ország huszonhárom helyőrségében. Egy harmincon túli tiszt már kaphat 30-35 ezer bruttót, ha jól viselkedett és igazán hajt.

Viszont más cég rögtön a dupláját kínálja fel annak, amit itt kap, ha azonnal leszerel. Nem kell meszzire menni: nagyon sok biztosítótársaság, nemzetközi cég ügyvezető igazgatója, gazdasági igazgatója, főmérnöke, vezető szakembere alig öt éve még katona volt. Nyolcezren mentek el a honvédség kötelékéből az utóbbi három évben. Harminc százalékkal csökkent a hivatásos állomány, és ez a csökkenés folyamatos, nem állt meg. Például az idén mindössze huszonkét tisztet avattak.- Az érdekvédelmi tanács mit tud tenni, hogy a jelenlegi helyzet változzon?- Egyedül nem túl sokat. Viszont tagja vagyunk a Közalkalmazotti Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának is, a rendőrök, a honvédségi dolgozók, tudományos dolgozók szakszervezetével, pedagógusokkal, egészségügyi dolgozókkal együtt. Ott igen kemény bírálatok hangzottak el az utóbbi időben. Valószínű, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás nemhogy október, de még december végére sem készül el, ha így haladunk.

Október vége volt a határidő, hogy a kormány a szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel aláírja a megállapodást. Ugyanakkor nem készült el olyan anyag, amiben meg lehetne állapodni. Azt aláírni, hogy csökken az életszínvonal, emelkednek az árak, és nincs mellérakva hogy miért - legalább valami kompenzáció, vagy lehetőség arra nézve, hogy ennek vége is van valahol, ha még nem is látszik -, azt aláírni nem lehet.- Mikor tárgyalnak újra?- A jövő hónap elején. Arról, hogy lehet-e még a költségvetésen változtatni, mert ha nem, nincs értelme a tárgyalásnak. Az a nagy kérdés, hogy melyik költségvetés kerül a parlament elé: amit a kormány jóváhagyott vagy egy módosított változata, ami az érdek-képviseleti szervekkel való tárgyalás után alakulhat ki.-tbg-