Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-25 / 278. szám

1994. november 25., péntek Hazai tükör 3 Szabadtéri játékok Elkészült a Szegedi Szabad­téri Játékok jövő évi műsor­terve. A felújított nézőterű csil­lagtetős színházban 1995 nya­rán két musicalt mutatnak be. Az évad nyitó előadása július 19-én, majd még további három estén Dés László Valahol Euró­pában című zenés darabja lesz. Ismét láthatja a közönség az idén nyáron nagy sikert aratott Miss Saigon című musicalt, amelynek az ez évi bemutatója szabadtéri világpremier volt. Nemzetközi szereposztással ke­rült színre Verdi A trubadúr című operája. A szabadtéri játé­koknak és az Operaháznak ez az előadás immáron a harmadik közös produkciója, az idén nyá­ron, illetve tavaly egy-egy ope­rát ugyancsak együtt állított színre a két intézmény. A köny- nyedebb zenét kedvelőknek In- teroperett gálát kínál a szabad­téri. (MTI) Kunmadarason több mint öt éve állt a tűzoltólaktanya építése, az önkéntes tűz­oltó-egyesületnek nem volt pénze az építkezésre. Az önkormányzat most segít ab­ban, hogy tető alá kerüljön az épület, ne romoljon tovább az állaga. (Fotó: K. É.) „Megyénk: katasztrófa sújtotta terület” Kilyukadt a szociális háló - segíthet a Phare Tegnap Szolnokon a Tech­nika Házában tartotta bemu­tatkozó szakmai napját a Phare Szellemi Forrásköz­pont. A meghívott előadók a családsegítés problémáit, megoldási lehetőségeit ismer­tették azzal a céllal, hogy az elindult párbeszéd elősegítse a családok támogatását. Györgyi Lajos Jász-Nagy- kun-Szolnok megye szociális helyzetéről tartott előadásában igen tragikus képet festett. Mint elmondta, a megye szo­ciális helyzetrajza az elmúlt év­ben romlott, a számok világára lebontva ez annyit jelent, hogy csökkent a családban élők száma, 15 százalék az egyszü- lős családmodell. A nyugdíjasok száma, az ér­telmi fogyatékosok, ^egyedülál­lók és cigányok aránya országo­san a legnagyobb megyénkben. Tovább rontja a helyzetet, hogy két nagy részre szakadt a me­gye, demográfiailag és gazda­ságilag is, A Tiszazug és Kö- zép-Tisza-vidék sokkal hátrá­nyosabb helyzetben van, mint a Jászság. 20 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 25-tel a foglalkoztatás, a tartósan mun­kanélküliek száma az országos listán az elsők között van. Jel­lemző a feketegazdaság felerő­södése, a nemzeti jövedelem 15-20 százaléka ebből szárma­zik. A lakosság egyes rétegei kö­zötti különbségek nőnek, s en­nek szinte egyenes következ­ménye, hogy a gyermekek 42 százaléka a létminimum alatt él, közel négyezer gyermeket kel­lene állami gondoskodásba vennie a megyei önkormány­zatnak. Az elmúlt négy évben semmilyen előrelépés nem tör­tént a veszélyzetett gyermekek érdekében. Szinte csak egy olyan szociá­lis terület van, ahol pozitív vál­tozásról lehet beszámolni, ez pedig az időskorúak szociális otthoni elhelyezésének javu­lása, bár a fejkvóta a valóságos költségeknek csak a hat- van-hetven százalékát fedezi, s így a megnövekedett költségek szintén a családokra hárulnak. A preventív tevékenység sem javult, romlott a gyermekvéde­lem színvonala is, hiszen há­romszorosára növekedett a ve­szélyeztetett kiskorúak száma, ami 15 800 gyermeket jelent, akik 6400 családban nevelked­nek. A szociális igazgatásra jel­lemző, hogy romlott az e terüle­ten dolgozók szakmai és kép­zettségi színvonala, növekedett a leterheltség, és munkaidejük nagy részét a segélyezéssel töl­tik, holott a szociális segítség­nek ez csak egy részterülete. Csökkent a védő-óvó intéz­kedések száma, legrosszabb mutatóval az állami gondosko­dásba vétel „dicsekedhet”, hi­szen míg korábban a serdülő gyermekek deviáns magatartása idézte elő a közösségből való kiemelés szükségességét, addig 1993-ban a hat éven aluli gyer­mekek ellátási nehézsége volt a fő indok. A gyermekvédelem reformja késik, a tudásbeli deficit tovább nő, a helyzet tragikus. Nincs egyedüli letéteményese a prob­léma megoldásának, és egyéb­ként sem az iskola vagy az óvoda hivatott megoldani a tár­sadalmat feszítő összes gondot, különösen nem úgy, hogy az el­szegényedés miatt egyre több család dönt úgy, hogy a gyer­mek ne tanuljon, hanem kétkezi munkával járuljon hozzá a megélhetéshez. A katasztrófát egy egyszeri nagyobb befektetéssel lehetne elkerülni. Csabai Ágnes MIG-21-es vadászgépek lángvágó alatt Az elmúlt év október-no­vemberében Magyarország a Szovjetunió államadóssága tör­lesztéseként Oroszországból 28 darab MIG-29 típusú elfogó vadászrepülőgépet kapott. Eze­ket a gépeket a kecskeméti légi­bázison állították hadrendbe. A Kecskeméten állomásozó MIG-21-es elavult géptípust 1994. szeptember 1-jei hatállyal kivonták a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred had­rendjéből. A gépek e részét még a nyár folyamán - felsőbb utasí­tásra - átrepülték Pápára. A Kecskeméten maradt MIG-21 MF egykormányos harci gépeket (kilenc darabot) 1994. november 22-én a nagy nyilvánosság előtt (sajtó, tv, re­pülő szakemberek) elkezdték szétdarabolni. Ezeket a gépeket már hónapok óta bújták a repü­lőszerelők. A híreszteléssel el­lentétben hasznosították a gé­pekben talált alkatrészeket, fő­darabokat s különböző rendsze­reket. Kiépítették a selejtezésre, kivonásra került repülőgépek­ből a további üzemeltetésre al­kalmas alkatrészeket, s a rak­tárba helyezték el azokat. így értékeket mentettek ki belőle, s jelentős összegű alkat­rész-utánpótlást teremtettek a légierő számára. Ilyen alkatré­szeket a Magyar Honvédség sú­lyos dollárkötegekért tud csak megvásárolni Oroszországtól. A kiépített alkatrészeket a Du­nántúlon hadrendben lévő MIG-21 típusú repülőgépek üzemeltetéséhez jól fel tudják használni. A selejtezés a kecskeméti lé­gibázison történt, november 22-én, a Magyar Honvédség Központi Repülőgép-javító Egy gép szétdarabolása félmillióba került Üzem objektuma területén. Az eseményen megjelent Urbán János tábornok, a Magyar Hon­védség repülőszemlélője is. Ur­bán vezérőrnagy elmondta, hogy fiatal repülőgép-vezető­ként ő is repülte a megsemmisí­tésre ítélt repülőgéptípus egy változatát. Csak jót tudott el­mondani róla. Biztonságos, jó repülési tulajdonsággal rendel­kező repülőgépek voltak. Egri Károly mérnök-ezredes­től, a központi repülőgép-javító üzem parancsnokától megtud­tuk, hogy az alakulata ötödik számú csökkentési-megsemmi­sítő helyként van kijelölve. Kü­lön technológiai pontok alapján végzik a repülgépek szétszedé­sét és darabolását. Avramucz Tivadar mérnök alezredes fő­mérnök, parancsnokhelyettes elmondta, hogy különös fi­gyelmet fordítottak a hasznosít­ható alkatrészek, fődarabok ki­építésére. Kiemelte, hogy egy-egy repülőgép szétszedése, szétdarabolása 500 ezer forint­Gyökereink A néprajzi értékek oktatásá­ról és a közoktatási rendszerbe építéséről nyílt háromnapos ta­nácskozás tegnap Pécsett. A Gyökereink III. címmel meg­hirdetett konferencia célja meg­ismertetni az óvodák, általános iskolák, középiskolák, pedagó­giai főiskolák oktatóit a Ha­gyományismeret, néprajz című részleges kerettanterv kidolgo­zására alakult munkacsoportok eddigi tevékenységével. (MTI) LATLELET A lemondás megnyugtató öröme Emelkedettség is és belső tartás is kell ahhoz, hogy valaki könnyűszerrel lemondjon megszerzett vagy ajándékba kapott politikai pozíciójáról. Mert egyébként az egész ügy kínossá válhat. Éppen a különféle magyarázatok és indoklások miatt, melyeket így is, úgy is lehet értelmezni. Attól függően, hogy ki­ről van szó. Ha az előző kurzusban kinevezett jegybankelnök lemond, s ráadásul lépését megalapozott érvekkel indokolja, igazából megütközést sem kelt. A politikai érdekek ugyanis sokkal kegyetlenebbek annál, hogysem a szakmai hozzáértés vagy a teljesítmény mindent elfedhetne. Bonyolultabb a helyzet akkor, ha a lemondás hátterében valamiféle kényszerűség rejlik. S ez a kényszerűség éppúgy táplálkozhat esetleges szakmai melléfogásból, mint áldozatvállalási szerepből. De a kettő egy­mást is erősítheti. Különösen egy olyan hatalmi szerkezetben, ahol az egyik fél engedménye többnyire maga után vonja a má­sik fél engedményét is. A kiosztott szerepek logikájának megfe­lelően. Legfeljebb mindebben csak az a zavaró, ha megpróbál­ják a döntés okait elleplezni. Akár úgy is, hogy az adott miniszteri tárca vezetője sejtelmes utalásokba bonyolódik. Mintha bármi is változna attól, hogy nehezen átélhető rossz érzésének ad hangot. Államtitkárok ugyanis jönnek és mennek. Ki kevesebb, ki hosszabb ideig él­vezi kinevezőinek bizalmát. Szemlátomást azok maradnak ren­díthetetlenül helyükön, akik engedelmesen végrehajtják az uta­sításokat. Annyira szürkén, hogy a nevüket sem érdemes meg­jegyezni. Ám erre nem mindenki képes. Még politikai megfon­toltságból sem, hiszen a puszta Végrehajtói magatartás előbb-utóbb megöli a lelket. S nincs olyan magasabb beosztású bürokrata, aki válogatás nélkül szolgálhatna mindenféle kur­zust. Mert külön tőről fakad a szakmai hozzáértés, s megint másról a politikai engedelmesség. Az előbbi hosszabb távon hoz eredményt, az utóbbi viszont rövid idő alatt múlékony si­kert. Végtére ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy politikai pozíciójuk elvesztését sokan a legteljesebb kudarcként értéke­lik. Holott a lemondás örömmel is járhat. Legalábbis azoknak, akik képesek kritikailag viszonyulni megbízatásukhoz, illetve rendelkeznek annyi szellemi és erkölcsi tartalékkal, hogy ön­magukat semmilyen körülmény között nem tartják nélkülözhe­tetlennek. Ezzel kerülhetik el azt a csapdahelyzetet, melyből jó­vátehetetlen sérelmek, megaláztatások és rossz lelkiismeret nélkül aligha lehet kikerülni. Kerékgyártó T. István Történelem és közjogi ismeretek hat kötetben Szolnokról Tankönyvek az amerikai nagybácsi segítségével Gaál Zsuzsa szolnoki illető­ségű műszaki szerkesztőt a kö­zelmúltban a Dombóvári Gábor vezette televíziós Napköziben láthattuk.- Voltaképpen egy téves in­formáció révén kerültem a mű­sorba - kezdi a fiatalasszony a történetet. Egy előző adásban elhangzott ugyanis, hogy 1996 végéig megjelenik Magyaror­szágon az első és egyetlen, új, hiánypótló történelem­könyv-sorozat. Természetesen azonnal fel­hívtam a műsorvezetőt, és tájé­koztattam, hogy hazánkban már évek óta használnak egy új, en­gedélyezett, s mindmáig való­ban egyetlen történelemtan- könyv-sorozatot, melyet Szol­nokon szerkesztünk.- Mi adta az ötletet ehhez a tevékenységhez?- Elsősorban nyomdász vég­zettségem, másrészt magánvál­lalkozásunk, mely keretében díszcsomagolókat gyártottunk férjemmel együtt egy pesti be­téti társaság számára. Itt talál­koztunk ugyanis Bardocz Atti­lával, akinek akkor - 1991-ben- könyveiből már az ország száznál több iskolájában tanítot­ták kísérletképpen a történel­met. Az ötlet gyorsan megszüle­tett, hogy a jövőben vállalkozó­ként immár tankönyveket fo­gunk nyomtatni. Ha nincs a New Yorkban élő nagybátyám- s ez nem mese - és Maczó László, a Budapest Bank Rt. Szolnoki Fiókjának vezetője ­mellesleg az egyetlen pénzinté­zeti szakember, aki hitt a ter­vünkben -, akkor az ötlet nem válhatott volna valóra, mert mondanom sem kell, pénzre is szükség volt hozzá jócskán, a családi kassza pedig hamar ki­ürült.- Végül csak elkészültek a tankönyvek.- Igen. A Történelem és köz­jogi ismeretek hatkötetes, és az 1992-93-as tanévtől ország­szerte tanulnak belőle a gyere­kek. Érdekessége, hogy a nyolcosztályos általános iskolai és gimnáziumi oktatásban ugyanúgy használhatók, mint az úgynevezett 6+6 rendszerben, mert lineáris felépítésű.- A televízióban nem csak történelemtankönyv ékről volt szó.- Hanem az Informatika és számítástechnika I—II. és a Földrajz-gazdasági ismeretek I—III. kötetéről.- A nyilvános szereplés után nagyobb lett e az érdeklődés a sokak számára ismeretlen új­donságok iránt?- Nos, a kiadóban valóban többet csörög a telefon azóta, és információkat kémek, könyve­ket rendelnek. Egyébként a tan­könyvlistán „valamennyien” szerepelnek, megtalálhatók a megyei pedagógiai intézetek­ben, mintapéldányokat küld­tünk az iskolákba, és rendszere­sen járunk a tankönyvbemuta­tókra. Tulajdonképpen nem is lenne okunk elégedetlenségre, de úgy érezzük, az országban már majd mindenüvé eljutottak a könyvek - Szolnok kivételé­;veL • , . ■ _ I- Ahogy a mondás tartja, sá- ! ját kajájában séitki /sem lehet próféta.- Reméljük, nem így van. Nemrégen a Közérdek Alapít vány rendezvényén, ahol a pol­gármesterjelöltek meséltek egy szolnoki mesekönyv megjelen­tetése érdekében, sikerült végre Várhegyi Attila polgármester úrral beszélnem, aki először meglepődött a híren, miszerint Szolnokról indulnak ezek az új tankönyvek hódítóútjukra, ugyanakkor ígéretet tett. hogy személyesen fogja pártolni a Szolnok megyei terjesztést.- Sok mindenről beszéltünk már, de az árakról és a további tervekről még nem.'- Tervünk: újabb és újabb tankönyvek szerkesztése. Sze­retjük ezt a munkát, meggyőző­désünk, hogy nemes célt szolgá­lunk vele. Ezért nem adjuk fel a mégannyi nehézség ellenére sem. Az árak pedig jelenleg 110-től 220 forintig terjednek.-Most még.- Most még — zárja le a be­szélgetést egy keserű fintorral Gaál Zsuzsa. Homloka ráncba szalad, nem kell gondolatolva­sónak lennem, hogy kitaláljam, többek között a papírárak mere­deken felfele ívelő emelkedése juthatott eszébe.-jzs­nyi összegbe kerül, s mintegy ezerkétszáz munkaórát vesz igénybe egy-egy gép szétsze­dése, kiselejtezése. A rendszerből kivont vadász- repülőgépek sárkányrészének szétdarabolását mechanikus erővel, gyorsdaraboló vágóko­ronggal és hegesztőpisztollyal végezték az arra felkészített szakemberek. A szétdarabolás során kelet­kezett alumínium- s egyéb hul­ladék hasznosítására a repülő- szemlélőség versenytárgyalást írt ki. Négy vállalkozó jelentke­zett a felhívásra, melyet végül is a péceli Metaloker Kft. nyert meg. Ő gondoskodik a hasznos és veszélyes hulladékok megvá­sárlásáról és elszállításáról. A kiselejtezésre ítélt repülő­gépek közül (a kilencen felül) kettő darabot múzeumi célra meghagytak, melyet majd az érdeklődő nagyközönség az erre a célra kijelölt helyen megte­kinthet. Kenyeres Dénes A mezei pockoknál nincs népesedési gond Összefogásra van szükség a kártevők ellen Az évtized talán legsúlyo­sabb mezeipocok-fertőzése ész­lelhető a megye termőföldjein. A rendkívül intenzíven szapo­rodó rágcsáló kártevők elsősor­ban az évelő lucernásokban, az őszi vetésű gabonafélékben, azok szemeinek, gyökereinek az elpusztításában tesznek jóvá­tehetetlen kárt. A művelt földekre, bevetett táblákra jelentős részben az árokpartokról, árvízvédelmi töl­tésekről rajzanak ki a pockok, főleg akkor, amikor a szántó­földeken már elvégezték az idő­szerű őszi munkákat, garázdál­kodásukat nem zavarják a gé­pek és az emberek. A feladat tehát adott. A me­zei pockokat csak komplexen lehet hatékonyan irtani. Ä szö­vetkezetek, farmerek, földmű­velők tábláin végzett vegysze­res irtás mindaddig csak részle­ges sikert hozhat, míg a főfész­kekben, az árokpartokon, az ár- vízvédelmi töltéseken nem ve­szik fel a harcot a közös kártevő ellen. Igaz, a pockok elleni leghatá­sosabb fegyver a legújabb tí­pusú, forgalomban lévő vegy­szer költsége meglehetősen ma­gas. Egy hektár szapora állomá­nyának az elpusztításához 1700-2000 forint szükséges. Ha kisebb mértékben is, de van természetes véderő is. Ez pedig a ragadozó madarak hada. Cserkészéseik során szaporán buknak le a rágcsálókra és ejtik zsákmányul. Önkéntes „közmunkájuk” azonban a jelenlegi népesedési időszakban csak az ember in­tenzív beavatkozásával lehet teljes. A mezei pockok „virágzá­sát”, elszaporodását mindenkor meghatározzák az időjárási vi­szonyok. Amennyiben esőben bőséges, nyirkos, nedves az idő­járás, gyakori a pocoktífusz fel­lépése, ami önmagában véve megritkítja természetes úton az állományt. A jelenlegi meleg, java részben száraz, őszi időjá­rás szinte melegágyat adott a pockok életterének, szaporodá­sának. Egy kedvező őszt netalán kö­vető száraz, enyhén havas idő­járás tovább erősítheti a pocok­fertőzést. ES.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents