Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-22 / 275. szám
Brüsszeli Találmányi Szalon Magyar díjazottak Világgazdaság sorokban A Creditanstalt Közép-Európában A Creditanstalt üzleti politikájának központi magva a Közép-Európa-koncepció- mondta az osztrák sajtónak Guido Schmidt-Chiari, a pénzintézet vezérigazgatója. A CA az egyetlen olyan nyugati bankcsoport, amelynek közép-európai jelenléte átfogó, és minden tevékenységre kiterjed - fűzte hozzá. Az osztrák gazdasági újságírók klubjának vendégeként Schmidt-Chiari elmondta, hogy intézménye keleten kereskedelmi leányvállalatain kívül beruházási bankként és lízingügyietekben is tevékenykedik. A reformországokban összesen 1,2 mi- liárd schillinget ruházott be, és csak a százszázalékos le- ányvállatokban 800 munkatársat foglalkoztat. A hálózat 1997 végére 44 leány - vállatból fog állni. Ötmillió hajléktalan az EU-ban Hivatalosan két és fél millióra becsülik a hajléktalanok számát a nyugat-európai országokban. A hajléktalanok európai szövetségének (Feantsa) felmérése szerint ezer lakosra hét hajléktalan jut. Egy részük feje fölött egyáltalán nincs fedél, másik részük pedig közösségi szálláson tölti napjait. A hivatalos kimutatások nem fedik a valóságot- állítja a szervezet -, hiszen manapság mintegy ötmillióan tartozhatnak a hajléktalanok kategóriájába az EU-államokban. A legtöbben Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában élnek, a legkevesebb hajléktalant viszont Belgiumban, Olaszországban és Hollandiában tartják nyilván. (MTI) Százszázalékos eredménnyel zártak a magyar résztvevők az idén negyvenedszer megrendezett Brüsszeli Találmányi Szalon bemutatóján: valamennyi - szám szerint huszonkét - felvonultatott magyar találmány valamilyen érmet nyert, sőt, közülük két újítás sokáig versenyben volt a vásár fődíjáért is - közölte az MTI-vei Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, aki egyúttal a zsűri egyik tagja volt. Öt magát egyébként a vásár alkalmával az Egyesült Európáért Díjjal tüntette ki a brüsszeli Európai Bizottság, elismerésül a „határok nélküli Európa megteremtéséért” tett erőfeszítéseiért. Az új tervek és találmányok hagyományos brüsszeli seregszemléjén ezúttal harminchárom ország szakembereinek összesen ezerkétszáz találmánya volt versenyben, közülük ötszáz részesült a nemzetközi zsűri valamilyen elismerésében. A magyar résztvevők összesen kilenc arany-, hét ezüst- és hat A gazdasági kamarákról szóló törvénynek megfelelően sorra alakulnak a megyékben a területi kereskedelmi és iparkamarák. Mivel az állam eddig még nem bocsátotta rendelkezésükre a működésükhöz szükséges pénzt, az alakuló üléseken az ügyvivők úgy döntöttek: belépéskor regisztrációs díjat szednek a tagoktól. Az így befolyó összegekből az első időkben talán fedezhető a kamarák fenntartási költsége. A regisztrációs díj egyéni vállalkozóknak 1000, jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozóknak 5000, részvénytársaságoknak és korlátolt felelősségű társaságoknak pedig 10 000 forint. Ezek az összegek azonban nem jelentebronzérmet hoztak el a végső díjkiosztáskor, emellett hatot közülük különdíjakkal is jutalmaztak. Vedres András szerint különösen nagy figyelmet keltett - és a fődíj egyik esélyese is volt - Jeney Tibor és Obrozil Edit közös találmánya: az „alumíniumharang”, amely végül így is két különdíjat is nyert. (Az ötlet lényege, hogy az alumíniumból öntött harang palástján nyitott réseknek köszönhetően megfelelő zengő hangot lehet nyerni, miközben a harang súlya - és költsége is - alig harmada a hagyományos harangoknak.) A fődíjért sokáig versenyben álló másik magyar találmány Mohácsi Gábor és társai - a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat munkatársai - elektromos kábelmérő kocsija volt, amely a felszín megbontása nélkül nyújt lehetőséget a föld alatti kábelek mérésére, állapotuk ellenőrzésére, s így az esetlegesen szükségessé vált cserék pontos helyének kijelölésére. nek újabb kiadásokat a gazdálkodóknak, mivel azokat a később meghatározandó tagdíjba beszámítják, és költségként elszámolhatók. A közjogi kamarák felállása az eddig anyagilag hátrányos helyzetben lévő térségek számára lesz a leghasznosabb. Ha ugyanis az állam valóban átad bizonyos közigazgatási feladatokat az új intézményeknek, akkor ehhez meg kell teremtenie az ezek ellátásához elengedhetetlen anyagi feltételeket is, s minden eddiginél több pénzt csurgat majd vissza az államkasszából a megyékbe, a településekre. így a kamarák közvetlen módon hozzájárulhatnak szűkebb környezetük fejlődéséhez. Bánhegyi (FEB) Megyei kamarák Most még pénzt kémek... Szolnyecsnogorszki üzletember-találkozó „Napos hegy” az országút mellett A megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Önkormányzat is kötött együttműködési megállapodást Moszkva megyével. Ennek keretében az idén tavasszal a Moszkva megyei adminisztráció és a térségben működő cégek közül többnek a képviselői látogatást tettek Szolnokon, aminek célja a megkötött együttműködési megállapodás továbbfejlesztése volt. Szintén a két megye közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését szolgálta a november 9-től 13-áig tartott orosz-magyar üzletember-talalálkozó, melyet a Moszkva megyében fekvő Szolnyecsnogorszkban tartottak. A magyar delegáció megismerkedhetett Szolnyecsno- gorszk kerülettel, a gazdaság és az adminisztráció vezetőivel. Maga a város igen rövid múltra tekint vissza, 1938-ban alakult meg, bár a település a feljegyzések szerint a XVIII. századtól létezik. A korábbi időkben, sőt a jelenkorban is meghatározó a Moszkva-Szentpétervár (Leningrad) közötti főútvonal, ugyanis a város ezen fekszik. A két fő település közötti út, valamint a rajta futó postaszolgálat és annak fejlődése befolyásolta alapvetően Szolnyecsno- gorszk létét. A legenda szerint II. Katalin cámő nevezte el a területet „napos hegynek”, s innen ered a körzet, illetve a település neve. Bár ezzel kapcsolatban a helyiek megjegyezték, hogy a környéken nincsenek hegyek, legfeljebb csak nagyobb dombok. Egyébként a cámő is megszállt a mostani település környékén, ugyanis kedvelt üdülőkörzet volt. Emellett fontos postaállomás is, így több híresség megfordult, illetve lakott Szolnyecsnogorszkban, többek között Lermontov és Puskin is. A város saját fiának tekinti Alexander Blokot, a szovjet-orosz irodalom egyik kiemelkedő alakját. A kerület 120 ezer hektáron fekszik, melyből csak 50 ezer hektár művelhető, s közel ugyanennyi az erdőterület. Kedvező földrajzi helyzete tovább erősíti a gazdasági fejlődést, ugyanis a főváros, Moszkva alig 50 kilométerre található, s a Seremetyevó-2 repülőtér mellett fut el az említett autóút. A számtalan folyó és tó kedvezően hathat a turizmus fejlesztésére, melyet a város a jövőben ki is kíván használni. Ez utóbbit alátámasztja az a szálló is, melyben a magyar delegáció lakott. Ottani tartózkodásunkkor a szálló előtt már befagyott a tó, melyen a környékről a lékhorgászok hódoltak szenvedélyüknek. A körzet gazdasági jellemzőihez tartozik, hogy mintegy húsz nagyvállalat tevékenykedik, melyeknek többsége magántulajdonban van, általában úgynevezett zárt típusú részvénytársaság formájában. A tulajdonosi összetétel valameny- nyinél egyforma, s hasonlít a hazai MRP-re, azaz a dolgozók, az alkalmazottak váltak tulajdonossá. A nagyobb kereskedő cégek mellett még további több mint 800 magánvállalkozás szolgálja a lakosság ellátását. Ezek többnyire egy vagy néhány bolttal rendelkező káefték, amelyek vagy vállalati kiválással, átalakulással, decentralizált értékesítéssel, vagy magántőke kezdeményezésére jöttek létre. A delegáció több céggel is találkozott, illetve több üzemben is látogatást tett. Sajnos a magyar üzletemberek közül egyik sem képviselte a magyar építőipart, pedig a lépcsőépítés technológiájára nagy szükség lenne Moszkva környékén. Az öt nap alatt ugyanis nem tudtunk olyan lépcsőn közlekedni, bárhol jártunk is, melynek fokai egyformák lettek volna. - ez Érdekképviselet és propaganda Az alföldi erdőkért tenni kell Az Alföldi Erdőkért Polgárjogi Társaság hat alföldi erdőgazdálkodót foglal magában, amelyek a magyar erdők 26 százalékát kezeli. A részben érdek-képviseleti, részben pedig propagandatevékenységet végző társaságnak a gazdálkodókon kívül tagjai a Faipari Kutatóintézet, az Erdészeti Tudományos Intézet, az Erdészeti és Faipari Egyetem, valamint az Erdészeti Szolgálat. A polgárjogi társaság igazgatóságának elnöke pedig a mindenkori Nefag vezetője. Ezért kérdeztük Szebeni Lászlót, a Nefag Rt. igazgatóját a pjt. tevékenységéről, az alföldi erdőgazdálkodás helyzetéről.- Milyen az alföldi erdők helyzete? Hiszen ha jól értem, akkor a pjt. éppen az erdőkért, az itt gazdálkodókért jött létre.- Az alföldi erdők helyzete minden szempontból sajátságos, ugyanis az Alföldön általában csak a rosszabb termőhelyeken van erdő a szántóföldi művelés miatt. A talajadottságokra jellemző, hogy szinte csak homokon és sziken található erdő. Az időjárás sem megfelelő, az erdős sztyepp klímajellemzői szerint szélsőséges mind a hőmérséklet, mind a csapadék eloszlása, mely utóbbi ráadásul kevés is. Az Alföldön általában természetszerű vagy mesterséges - telepített - erdő található, emiatt a kezelése sem egyszerű.- A telepítések - gondolom - érdekek szerint történik.- Mondható, hogy mindig valamilyen cél érdekében telepítenek erdőt. Ezek között megtalálható úgy a gazdasági érdek, mint a környezet-, táj- és árvíz- védelmi cél is, de ide sorolható a társadalmi igényeket kielégítő érdek is. A gazdálkodási célból telepített erdők fakinyerés érdekében jönnek létre. A többi szempont esetében viszont az erdő nem önfenntartó, mivel van másik - elsődleges - érdek. Ezért ezen erdők esetében a ráfordítások, a költségek nem térülnek meg.- Viszont ezt a feladatot ugyanúgy el kell látni.- Igen, hiszen a fa is egy biológiai lény, ápolni, nevelni kell - ahol nem őshonos. Ahol viszont magától megújul, őshonos az erdő, ott kevesebb munkával is megoldható a kezelése. Az alföldi erdőgazdálkodóknál - a már említett körülmények miatt - nagyon sok a küszöb alatti erdő. Gazdálkodási küszöbnek azt nevezzük, amikor még éppen megtérülnek a ráfordítások. Ha viszont küszöb alatti az erdő, akkor az ráfizetéses, s ezt a különbözetet a cégeknek kellene megfinanszírozni, viszont ehhez nem elég tőkeerősek a gazdálkodók, nem tudják vállalni a finaszírozást.- Ha egy erdő nem gazdálkodási célú, akkor annak a finanszírozását valakinek fel kell vál- lania.- Annak, akinek az érdekében működik! Ha ez az erdő a Nefagnak kell, akkor a cég finanszírozza, ha viszont a társadalomnak van szüksége rá, akkor a társadalomnak kell vállalnia a költségeit is. De érdek szempontjából említhetünk mást is. Ide tartoznak a védett területek is. Ez esetben korlátozzák az erdőművelést, mert a védett állatok vagy növények érdekében nem szabad a területre menni bizonyos időszakokban. Sok esetben ez költségnövekedést okoz, mert a megközelíthetőség többletenergiát igényel. Ettől függetlenül maga az erdő lehet gazdálkodási célú, azonban a költségek - az említett okok miatt - nem térülnek meg.- A gazdálkodási célú erdők nem termelnek annyi profitot, amiből a pluszköltségek finanszírozhatók?- Ezen a termőhelyen a fő fafaj a tölgy, viszont a tölgyeseknek meghatározott termőhely szükséges. A hosszú évek óta tartó aszály miatt lényegesen csökkent a talajvízszint, ennek következtében változott a telepítés lehetősége is. Ettől függetlenül, ahol lehet, ott tölgyest telepítünk, amelynek a vegetációs időtartama, a vágásfordulója itt az Alföldön átlagban 80 év. A gyorsan növő fafajok között említhető a nyár és az akác. Ez utóbbi viszonylag jól jövedelmező, azonban nem képes kitermelni annyi nyereséget, amiből finanszírozható az említett költségtöbblet. Viszont hozzátartozik ehhez az is, hogy az erdő nem csak gazdálkodási célt szolgál, bármilyen érdekből telepítsék is azt. Fontos példát említehetek az európai gyakorlatból. Ott támogatják, ha egy gazdálkodó a szántóföldi termelésből területet von ki, s további támogatást is kap, ha azon a területen erdőt telepít. De így van ez Görögországban és Törökországban is. Ha viszont mi is az EU-ba szeretnénk tartozni, akkor erre érdemes figyelnünk.- Mekkora az az erdőterület, mely a Nefagnál gazdálkodási célú?- A gazdálkodási célú nem olyan sok, de a küszöb alatti igen. Rendkívüli mértékben megváltoztak a gazdálkodási feltételek. A Nefagnál a küszöb alatti erdők aránya 47-48 százalék.- De ha jól tudom, akkor a támogatási rendszer is megváltozott.- Ez úgy működik, hogy a kitermelt famennyiség után egy meghatározott összeget be kell fizetni az Országos Erdészeti Alapba. A befolyó pénzből finanszírozzák a telepítésekhez szükséges munkálatokat. A Dunántúlon a természetes erdőnél sokkal könnyebb az erdő megújulása, mint az Alföldön. Ahhoz, hogy itt sikeres legyen az erdőtelepítés, ki kell tuskózni a területet. Meg kell forgatni 60-70 centiméter mélyen a talajt a jó vízháztartás érdekében. Ez mind hallatlan energiaigényes, s az üzemanyag ára egyre magasabb. Korábban erre az alap egységárként biztosított támogatást, ezzel szemben ma pályázni kell az összegekért, mely töredéke az igénynek. Ráadásul az általunk befizetett összeg emelkedett, míg a visz- szakapott pénz csökkent. így évente nálunk 40-50 millió forintos a ráfizetés, melyet egy rosszul alkalmazott elszámolási technika miatt ki sem tudunk mutatni.- Az Alföldön nincsenek nagy kiterjedésű erdők. Mennyire jelent ez gondot, vagy lehet még javítani a költségszemléleten ?- Ahogy az iparban létezik egy gazdaságos szérianagyság, úgy az erdőgazdálkodásban is létezik gazdaságos területi eloszlás. így a cél az, hogy koncentráltan, egy helyen legyen nagy erdőterület. Jelenleg viszont az alig több mint 30 ezer hektárnyi Nefag-erdőből 25 ezer hektárnyi Pest megyében található, míg a 10 ezer hektárnyi Szolnok megyében. Ráadásul a teljes terület 99 közigazgatási egységre szóródik szét. Ezért eleve nagy a közlekedés miatti kiadás. Költségeket tovább nem lehet csökkenteni, mert az már működés rovására menne. E. Z. Megkérdeztük a földművelésügyi tárca illetékesét Mikor juthatnak a termelők földjelzáloghitelhez? Az agrárágazatban szinte mindenütt találkozhatunk a gazdaságtalan termelés nyomaival. Nehéz a termelők anyagi helyzete, s évről évre visszaköszönnek a pénzügyi zavarok. A gazdálkodók egyre nehezebben tudják előteremteni a következő évi termeléshez szükséges pénzügyi fedezetet, nehezen jutnak kölcsönhöz, hitelkérelmeiket évről évre szigorúbban bírálják el a pénzintézetek. A kamatok jelentős emelkedése miatt egyre többen keresik, illetve veszik igénybe a kedvezményes hitelkonstrukciós lehetőségeket. Tavaly például az őszi hitelek kamata még „csak” 27-28 százalékos volt, 1994-ben már 29-38 százalék. Sokat segíthetne a mezőgazdasági termelők anyagi helyzetén, ha földjükre kedvezményes, közép- vagy hosszú lejáratú hitelt tudnának felvenni. A földjelzáloghitel intézményének bevezetése azonban évek óta vajúdik. Megkérdeztük dr. Lovászy Csabát, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, hogy foglalkozik-e még egyáltalán a szaktárca ezzel a kérdéssel. S ha igen, hol tartanak a jogszabályi előkészületek?- A jelzáloghitel igénybevételének egyik akadálya a földtulajdonok rendezetlensége, nevezetesen, hogy a földingatlanok jó részét még nem jegyezték be az új tulajdonos nevére. Ám ez csupán átmeneti probléma. A nagyobbik gondot az jelenti, hogy Magyarországon a kárpótlási árverések és a részaránytulajdonok végleges rendezése után el fog különülni a föld tulajdonosa és használója. A farmerek, a magángazdálkodók a jövőben részben bérelt földön fognak gazdálkodni. Ebből adódik a kérdés: miként működhet a földjelzálog abban az esetben, ha a bérbe adó földtulajdonos nem járul hozzá, hogy földjét a bérlő jelzáloghitellel terhelje?- Mi lehet a megoldás?- Több lehetőség is kínálkozik. Az egyik például az örökbérlet, amely tulajdonképpen fedezetet jelentene a kölcsönöknek. Csakhogy a magyar jogrendszer nem ismeri az örökbérlet konstrukcióját. A minisztérium mindenesetre igyekszik mielőbb megtalálni a lehető legjobb megoldást.- Mennyi időt vesz igénybe ez a „keresés”?- Nem tudom megmondani. Az viszont tény, hogy hazánkban a földtulajdon és bérlet különválása nem átmeneti jelenség. Tartósan, hosszú távon jelen lesz a magyar mezőgazdaságban. újvári (Ferenczy Europress) * * * A termelők jelenlegi helyzete megyénkben sem könnyű. A bankok a hitelezést a nagyüzemek esetében csak akkor folytatják, ha a kölcsönfelvevő a korábbi hiteleit rendezte. A kistermelők pedig addig nem is reménykedhetnek, míg nincs megfelelő fedezet. Ráadásul a terheket növeli, hogy a kihelyezett előfinanszírozásnál a korábbi gyakorlattal eltérően ma már az integrátorok is kamatot számítanak fel. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán
