Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-21 / 274. szám

1994. november 21., hétfő Hazai tükör 3 Felnőttek a gyerekekért Túrkevén Jótékonysági est dallal és néptánccal A túrkevei Mátyás király úti óvoda, szűkös költségvetését el­lensúlyozandó tavaly jótékony- sági estet rendezett, melynek folytatásaként most Erzsébet napján szintén bálba invitálta a segíteni szándékozókat. A városi sportcsarnok terített asztalainál több mint 250-en foglaltak he­lyet. Az intézmény vezetője, Debreczeni Pétemé köszöntő szavait követően Németh István polgármester örömét fejezte ki, hogy immár második alkalom­mal rendez az óvodai civil szer­veződés olyan tartalmas szóra­koztató programot, melynek célja az gyerekek körülményei­nek a javítása. Az est házigazdája a kevi születésű Balogh Márton népdalénekes - a szolnoki Tisza Táncegyüttes egykori táncosa - nyitotta meg a rendezvényt. Ti­zennégy óvodás verses-da- los-táncos vendégköszöntőjét követően a Csík Zenekar kísére­tével a Tisza Táncegyüttes műso­A bál az ovisok műsorával kezdődött rának tapsolhatott a közönség. Az idén túrkevei fellépésük volt az utolsó, és zárótáncukat az egykori „tiszásnak”, Balogh Mártonnak ajánlották. A hajnalig tartó jótékonysági bálon a helyi F. Tóth Trió húzta a talpalávalót, és közel harminc szponzor gon­doskodott az értékes tombolatár­gyakról. C. A. Lehetséges egy újabb vasutassztrájk?! Megyénkben két vasútvonal szerepel a leállítandók listáján Nyílt titok, hogy a megye vasútvonalai közül az Újszász- Vámosgyörk és a Karcag-Ti- szafüréd közötti leállítását ter­vezik 1995 nyaráig. Hogy mi lesz a megyeszékhelyre ezrével bejáró diákokkal, a kórházakba, hivatalokba, munkahelyekre sie- tőkkel, és mi lesz a vasutasok­kal, azt még senki sem tudja. A jelenlegi kormányzat köz­lekedéspolitikai koncepciójában az első előterjesztésben 3900 ki­lométer vasútvonal bezárását, il­letve önkormányzati kezelésbe adását tervezik. A legújabb ver­zió szerint már „csupán” 906 ki­lométerről van szó, tudtam meg beszélgetőpartnereimtől, Tóth Györgytől, a Vasutasok Szak- szervezete^ Szolnoki Vontatási Főnökségen működő szerveze­tének szb-titkárától, Illyés Púi­tól, a Vasutasok Szakszervezete Szolnok állomási szb-titkárától és Velkei Bélától, a Mozdony- vezetők Szakszervezete szol­noki tagcsoportjának vezető ügyvivőjétől. Elöljárójában leszögezték, hogy nem értenek egyet a jelen­legi kormányzat közlekedéspoli­tikai koncepciójával. Ezt, mint mondták, a lakosság feje fölött vagy háta mögött dolgozták ki, annak megkérdezése nélkül. Úgy érzik, az 1968-tól kezdődő vasútsorvasztó közlekedéspoli­tika hibáinak ez a csúcspontja. Ezzel nemcsak a vasutasságot hozzák nehéz helyzetbe, hanem elsősorban a lakosságot, mert bizonyított tény, hogy a ’68 után megszüntetett vasútvonalak környékén falvak sorvadtak el. Föltették a kérdést, hogy bár az első előterjesztés és az utolsó ál­láspont között lényeges mennyi­ségi eltérés van - 3000 kilomé­ter -, mi a biztosíték arra, hogy valójában az utóbbit fogadják el. Nem értik továbbá, hogy a je­lenlegi gazdasági viszonyok melled- miért akarják minden­árón a közutakra terelni a vasúti ■forgalmat, értendő ez a személyi és teherszállításra egyaránt. Ta­lán azért fontolgatja ezt a tervet a pénzügyi kormányzat, mert egy liter benzin árából 70 száza­lék az államkasszába kerül, míg a vasútba az állam csak invesz­tál? A magyar állam, mint a vasút egyszemélyes tulajdonosa, vál­lalata költségeinek 7-8 százalé­kát dotálja, míg a tőlünk nyuga­tabbra fekvő országokban ez a mutató 30-70 százalékot is elér. Nyugat-Európában reneszán­szát éli a vasút, nálunk pedig a mai napig sincs tudatosan kiala­kított vasúti közlekedési kon­cepció. Csak egy példa. Ausztria és Kiskundorozsma között nagy sikerrel közlekednek a kamion- szállító vonatok. Miért nem tör­ténhet ez az ország területén más irányokba is? Kíváncsiak arra is?: mit szólnak a kormány vasút-megsemmisítő döntéséhez a környezetvédelmi tárca tagjai? Nem találják helyesnek, hogy a vasutasok létszámához akarják igazítani a MÁV-ot. Úgy vélik, először hosszú távra pontosan pontosan meg kellene határozni a MÁV féladatát, az érdek- védelmi szervezetekkel közö­sen, s csak utána beszélni a lét­számról. Mindenki érzi, hogy a leve­gőben lóg egy újabb sztrájk. És most nemcsak a vasutasokról van szó, hanem sok-sok ezer emberről, akiknek mindennap­jait nagyon megkeserítheti bi­zonyos vasútvonalak bezárása. Háromszáz vendégre terítettek A parányi Tomajmonostorán ezen a szombaton kis túlzással jó­szerével mindenki a lakodalom lázában égett. A kultúrház, a tor­naterem és a színpad tágas térségében közel háromszáz vendégre terítettek: akik helyből, Budapestről, Szolnokról, Kunmadarasról, Tiszaszentimréről, Kunhegyesről, Tiszaderzsről érkeztek. Az örömapa Kiss József vo\t, lapunk helyi terjesztője. Ami­kor kezdte, huszonnyolcat hor­dott, most már ötvenhétnél tart. Igaz, az utóbbi héten máson (is) járt az esze, mert ekkora lagzi nagy előkészületet igényel. így például öt birka búcsúzott a bundájától, az ízekre Törőcsik Istvánná vigyázott. Száztizen­egy tyúk fejezte be örökre a ka- pirgálást, a csigaleves főzése Szabó Jánosné feladata volt. Akinek a novemberi fa­gyokra való tekintettel kiszáradt a torka, százötven liter pálinka, vodka, konyak, hatvan láda sör, többféle bor, kazalnyi üdítő sie­tett segítségére. A csaplárosok nem könnyű, de hálás szerepét Tóth Imre, Kiss István és Sza- nyi József vállalta. Hogy mi kell még a jó eskü­vőhöz? Zenekar, ami szintén adódott, meg szép, bájos meny­asszony, fess vőlegény. Egyikben sem akadt hiány, éppen ezért a 18 éves Kiss Bri­gitta meg a 25 esztendős Cse­csei Csaba először az anya­könyvvezető, majd a plébános előtt mondta ki a boldogító igent. Ezt követően, a fényképezés után tánc következett - másna­pig­A fiatalok évek óta ismerik egymást, de tulajdonképpen az idén mélyült el a kapcsolatuk. - Szeretem ezt a fiút, mert ő is tud szeretni — mondotta Bri­gitta. Erre Csaba hozzátette: a lakodalom reggelig tart, de bí­zik abban, hogy a házasságuk közel száz évig. D. Sz. M. ® H et A TATAI BRIKETT rr _ rr r F UTOERTEKE MAGAS, HAMUJA KEVÉS ÉS DECEMBER 10-IG TONNÁJA 200 FT-TAL OLCSÓBB, ráadásul 10 q-ként kapott sorsjegyével még 30 q tatai brikettet is nyerhet! Vegyen most eleget, egész télen ontja a meleget! A tatai brikett: az'ÍKŰSTOJÁS! Már becsületbeli ügy Perel a polgármester Tószeg Szolnok „árnyéká­ban” meghúzódó csendes kis község, egy idő óta mégis bot­rányokról híres. Nehéz lenne kideríteni, mi ennek az oka. Újabban a helyi polgármester is a szóbeszéd gyakori tárgya. A napokban a miértekre pró­báltam a választ keresni. Első információimat még az utcán szedegettem össze.- Mi történik már megint Tó­szegen? Tószegi polgár I.: - Jaj, le ne fényképezzen! A nevemet sem adom. De itt tényleg mindig tör­ténik valami, ami a kedélyeket felborzolja. Most épp a polgár- mestert akarják kicsinálni. Tószegi polgár II.: (bekap­csolódik a beszélgetésbe) - ...Pedig nagyon egyszerű, ren­des ember, közülünk való. So­kat tett a községért is, de hát a politika nagy úr, meg a közelgő választások... szóval érti, ugye? Nem egészen. Ezért felkeres­tem Papp István polgármestert.- Polgármester úr! Azt mond­ják az emberek, önnek sokat kö­szönhet a település.- Helyesbítenék. Elsősorban saját maguknak és a képvi­selő-testületnek, aminek termé­szetesen én is egy kis része va­gyok. De igazából az tudja érté­kelni a község fejlődését, aki utoljára négy-öt évvel ezelőtt járt a településen, és most meg­lepődve tapasztalhatja, hogy a helybeliek többsége gázzal fűti a lakását, jól kiépített telefonhá­lózat révén elérhetővé vált szá­mukra a világ, melynek üzenete egyébként a községben működő kábeltelevízió-csatornákon ke­resztül sok emberhez eljut. Munkánk során akadtak persze nehéz pillanatok, viták, de ab­ban mindannyian egyetértet­tünk, hogy véghezvisszük, amire felesküdtünk: az ezred­fordulóra európai értelemben vett modem, ugyanakkor emberarcú, a múlt értékeit tisz­telő települést szeretnénk az utódainkra hagyni. ■ - Most mégis, úgy tűnik so­kunk számára, az emberarcúsá- got még nem sikerült teljesen ihegvalósítani, pedig vészesen közeledik az ezredforduló.- Valóban. Ahogy közeledik az önkormányzati választások ideje, úgy erősödnek fel a mun­kánkat ártó szándékkal megkér­dőjelező vélemények. Persze csak némelyek részéről. Szabad országban élünk, ahol természe­tesen lehet, sőt kell is bírálni egy önkormányzat és polgár- mesterének tevékenységét, ugyanis meggyőződésem, hogy csak társadalmi kontrollal lehet mindenki számára megnyug­tató, tisztességes munkát vé­gezni. Ám, ami most zajlik kö­rülöttünk, túlmegy a józanság határán. Muszáj kimondanunk, hogy összehangolt, időzített támadás folyik ellenünk, mely­nek politikai felhangja aligha kétséges. Be kell látnom, akad a községben egy szűk kör, amelynek tagjai másként értel­mezik a kampány tisztaságát. Az ő szándékaikat és tetteiket nem az előremutatás mozgatja, csupán egyetlen cél lebeg a szemük előtt: az én szűnni nem akaró ostorozásom és a rágal­makkal kísért lejáratásom. Őszintén megmondom, a mód­szerük, a stílusuk méltatlan. Ám a bosszúvágy vezérelte feljelen­téssorozat most, a választások előtt még inkább felerősödött.- Mindenki tudja, ön most ki­ről beszél. Hogyan kívánja ren­dezni Törőcsik úrral ezt a való­ban durvává fajult vitát?- Büszke voltam, rá, hogy eddig soha senkit nem jelentet­tem fel. Most mégis meg kell tennem, mert a hisztérikus szándék, hogy a becsületemen folt essék, mind erősebb. Jogi úton szerzek elégtételt Törőcsik Mihálytól.- Magyarul most ön perel.- Igen, így is fogalmazha­tunk. Tószegi polgár III.: - Én csak annyit mondok, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Az áfész meg a benzinkút körül lehetne kicsit szaglászni. Tószegi polgár IV.: - Fé­lelemmel tölti el az embereket a gyűlölettel teli viszálykodás. Egyre gyanakvóbbakká válunk. A polgármester úr jól végzi a dolgát ott, ahol van, Törőcsik úr meg nagyobb hasznot hozna mindannyiunknak a tudomá­nyos munkájával. Felkerestem ez ügyben dr. Törőcsik Mihályt is a lakásán. Nagyon szívesen fogadott, hosszasan el is beszélgettünk, de nyilatkozni nem kívánt. Azt kérte, csupán annyit írjak le: „Nem akarok ezzel az emberrel és társaival egy lapon szere­pelni.” Kérését tiszteletben tar­tom. Tószegi polgár V.: - Ön sze­rint a kisebbségnek sohasem le­het igaza? Tószegi polgár VI.: - Én mondom magának, jól megcsi­nálta Törőcsik a kampányt a polgármesternek, majd meg­látja, hogy visszafele fog elsülni a puska.-jzs­Hegyvidék az Alföldön A Kárpátok festője Mezőtúron Szombaton délután nyílt, és november 30-ig látogatható a Közösségi Ház nagytermében Darabán János festőművész ki­állítása. Megyeri Józsefné, a Szegedi Kis István Református Gimnázium és Szakközépiskola tanára megnyitóbeszédében a Kárpátok festőjeként mutatta be a művészt. Darabán János 1934-ben a kárpátaljai Rahón született, és ma is ott él. Az Északi-Kárpá­tok, a Tatár-hágó és Kőrös­mező lenyűgöző szépségű fenyvesei, az erdők rengetege, a nyáron is hófedte hegyek, a Tisza forrása, a számtalan he­gyi patak ihlette alkotásra. Nem tanulhatott nagy mes­terektől, képességét önmaga fejlesztette. Képeinek témája legtöbbször a táj, de arcképe­ket is fest. Mezőtúrt megelőzően a vi­lág számtalan táján - Ameriká­tól Ausztráliáig - volt kiállí­tása. A Kárpátok festője Mező­túr festője is, hiszen a kiállítá­son jó néhány olyan kép is lát­ható, melyek a túri főtér épüle­teit - református nagytemp­lom, református iskola — ábrá­zolják. C. A. Az egyik, Mezőtúron festett kép A Kalamajka Túrkevén Városi zenészek a néphagyományért Különleges zenei élményben lehetett része péntek este mindazoknak, akik részt vettek a Korda fílmszínházban megrendezett népzenei esten. A 18 órakor kezdődő program közönsé­gét és fellépő művészeit - a helyi Madarász Károly Népdalkor tagjait és a budapesti Ka­lamajka együttest - Németh István polgármes­ter köszöntötte. A Madarász Károly Népdalkor húszperces népdalcsokrát követően a Kalamajka együttes - Fábián Éva népdalénekes, Halmos Béla, Nagy­marosi András, Dövényi Péter, Petrovits Tamás zenészek — több mint egyórás műsorára tapsol­hatott a közönség. Mint az a bevezető szavakban elhangzott, valamennyien városi emberek, akik évtizedek óta muzsikálnak. A népdalokat falusi zenészektől magnófelvételekről és személyes gyűjtőutak alkalmából tanulták. Péntek este át­tekintést adtak a magyar népzene teljes skálájá­ból, a legegyszerűbbtől a bonyolultabb zenéig. Hallhattunk szólóéneket a Gyimes völgyéből, melyet hegedűn és ütőgardon kísértek, megis­merhettük a tekerőlantot (nyenyerét) és a do­rombot. A túrkevei színpadon elhangzó énekek több­sége archaikus volt, de Gyimesben a havasi völgyben és Székelyföldön még ma is úgy ének­lik, ahogyan azt Fábián Éva tolmácsolta, aki nemcsak csodálatos énekhangjával, hanem me­séjével és a duda hangjait utánzó szólójával is magával ragadta a nézőket. C. A. Hídavatás Cigándon Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szombaton délután felavatta a cigándi új Tisza-hidat. A híd ha­táridőn belül készült el, több mint 1,5 milliárd forintba ke­rült. A bodrogközi térség és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye e részében a híd révén csaknem 120 kilométeres távolságot ta­karítanak meg a gépkocsival közlekedők. (MTI) Szolnok belvárosában, kellemes környezetben ■ csoportos rendezvények, osztálytalálkozók, társas összejövetelek, esküvők ■ egyedi igény szerinti lebonyolítását Vállaljuk! Csoportszámtól függően 5- 15 °Jo kedvezmény! Van még egy hírűnk! A 2 fitere» Coca-Cola, Fanta, Sprite í 15 Ft-ért kapható. Címűnk: Szolnok, Kazinczy út I. szám. Telefon: 06 60-387-268

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents