Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-21 / 274. szám

2 Körkép 1994. november 21., hétfő INDIÁN JÁTSZÓHÁZ. A Napsugár Gyermekház „időkerék” sorozatában szombaton a mexikói indiánok kultúrájával ismerkedtek a gyerekek. A játszóházhoz kapcsolódó pályázat eredményeit is ismertették. A nyertesek: Ádám Miklós (játék kategória), Dombóvári Tamás (irodalom), Kovács Nóra (rajz, festészet), Kékesi Evelin (szobor, kisplasztika). Az Időkerék zárórendezvénye december 14-én lesz, melyre az Új Nép­lapban megjelenő rejtvény megfejtéseit várják a rendezők. (Fotó: I. L.) „Nem az emberekkel csinálunk valamit, hanem az emberekért’’ Német adomány mozgássérülteknek A nagyvilágban történt Szerb légitámadások Boszniában Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek este elfogadott nyilatkoza­tában a leghatározottabb hangnemben elítélte a Bihac ellen intézett légitámadást. A testület soros elnöke, Madeleine Albright amerikai ENSZ- nagykövet leszögezte, hogy a horvátországi Krajinából felszálló szerb gépek fürtös- és napalmbombákat dobtak le a városra, kirí­vóan megszegve a világszervezet által védett övezetté nyilvánított terület státusát. Két gyermek vesztette életét, és három személy megsebesült pén­teken az észak-boszniai Tuzlában a szerb erők ágyúzása következ­tében -jelentette a szarajevói rádió. Tuzla azon boszniai városok egyike, amely az ENSZ biztonsági övezetében van: ha a várost szerb támadás éri, bevethető védelmében a NATO légiereje. Szerb vadászgépek ismét rajtaütést hajtottak végre szombaton a muzulmán ellenőrzés alatt álló bihaci térségben, Bosznia északnyu­gati részén. A két napon belül immár a második ilyen támadásról a boszniai hadsereg szóvivője adott hírt. A Reuter jelentése szerint az ENSZ zágrábi szóvivője, Paul Ris- ley szintén megerősítette, hogy szerb harci repülőgépek Bihac terü­letén levő nehéztüzérségi célpontokat támadtak szombaton. Risley azt is közölte, hogy az egyik vadászgép lezuhant, és piló­tája meghalt. Cseh helyhatósági választások A függetlenek kapták a legtöbb szavazatot A cseh helyhatósági választások kimenetelét illetően Prágában vasárnap reggelig csak az ötezer lakosnál kisebb települések 30 százalékának eredménye volt ismeretes. Az összesítésben szereplő 1861 község 13 483 önkormányzati mandátumának 55 százalékát független jelöltek választási szövetségei, 22,6 százalékát egyénileg indult független jelöltek szerezték meg. A pártok közül a koalíciós Kereszténydemokrata Unió-Cseh­szlovák Néppárt (KDU-CSL) a mandátumok 7,3 százalékát; a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt (KSCM) négy százalékát; a kormánykoalíciót vezető Polgári Demokrata Párt (ODS) pedig 3,3 százalékát kapta meg. CSALÁDOK VETÉLKEDTEK. A nemzetközi családév alkalmából családok vetélkedtek vasárnap délelőtt Jászteleken. A szellemi vetélkedőkben és a játékos versenyeken tíz család mérte össze tudását, ügyes­ségét. A hangulatos versenyt Fazekas Károly és csa­ládja nyerte. Az MSZDP 250 településen állít jelöltet Külügyminiszteri konferencia Torino. Szombaton To­rinóban hivatalosan meg­kezdődött a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) külügyminiszteri konferen­ciája. A tanácskozás alap­vető témája az, hogy a KeK miként tudja segíteni tagjai bekapcsolódását az európai integrációba. A Times cikke London. Az egykori szovjet befolyási övezet legineghökkentőbb vonása, hogy a kommunista múlt­ban gyökerező erők és poli­tikusok most sorra szabad választásokon nyerték visz- sza hatalmi pozícióikat - ál­lapítja meg a Financial Times szombati száma. A cikk szerint ezt - legalábbis részben - az magyarázza, hogy ezen országok utolsó kommunista kormányait pragmatikus, nemzeti ér­zelmű, reformelkötelezett emberek vezették. Másfelől abban találja meg a szerző a magyarázatot, hogy a kommunizmust maguk mö­gött hagyó kelet-európai or­szágok zömében 1990-ben „tapasztalatlan amatőrök” kerültek a kormányrúdhoz, akik kudarcot vallottak. A NATO kibővítése Washington. Az Észak-atlanti Közgyűlés washingtoni ülésszaka a NATO-kibővítés pontos időrendjének a kialakítását és az új tagok két-öt éven belül történő felvételét sür­gette szombaton elfogadott határozatában. Elutasítás Belgrád. A Horvátország területén egyoldalúan kiki­áltott Krajina Szerb Köztár­saság parlamentje szomba- ton elut^jtoty ítyptpr,- szaghoz fűződő gazdasági kapcsolatokat szabályozó megállapodástervezetet, és annak újratárgyalását indít­ványozta. A zágrábi kor­mány a maga részéről már elfogadta a tervezetet, ame­lyet a volt Jugoszláviáról tartott nemzetközi konfe­rencián terjesztettek a két fél elé. A horvát kormány a krajinai szerbekkel folyta­tott tárgyalások beszünteté­sét is kilátásba helyezte, ha az utóbbiak hétfőig nem ír­ják alá a megállapodást. Magyar polgármesterek Pozsony. A szombat dél­utáni umazárás óta tartó szavazatszámlálások va­sárnap délutánig ismertté vált adatai még nem kör­vonalazták a szlovákiai helyhatósági választások végső eredményeit. A jelek szerint Szlovákia városai­ban nem a HZDS és a vele szövetséges pártok adják majd a legtöbb polgármes­tert. A legtöbb városatya a függetlenek soraiból kerül ki. Jelentős a baloldal és a Jozef Moravcík vezette Demokratikus Unió keresz­ténydemokratákkal és más politikai erőkkel közösen indított győzteseinek száma is. A vegyesen lakott területek több városában - így Nagykaposon, Király- helmecen, Rozsnyón, Tor­naiján, Rév-Komáromban, Galántán, Dunaszerdahe- lyen és Érsekújvárod - magyar polgármestert vá­lasztottak. Palesztin polgárháború? Kairó. Palesztin polgár- háború lehetőségét vetítette előre a Gázában pénteken kirobbant konfliktus. Sú­lyos precedens történt, és egy tabu dőlt meg: palesztin rendőrök az autonómia életbe lépése óta először lőt­tek tüntető honfitársaikra. Jasszer Arafat veszélyes helyzetbe került: iszlámista lázadással, Izrael nyomás- gyakorlásával és gazdasági katasztrófával egyszerre kell szembenéznie. Pénteken délután Hans Vol­kers németországi szociális munkás másodmagával és pon­tosan 88 darab gyógyászati se­gédeszköz társaságában megér­kezett Szolnokra a Humán Szolgáltató Központba. Látoga­tása nem a véletlen, hanem hosszú, tudatos előkészítő munka révén jöhetett létre. Még aznap délután megjelentek az ortopéd orvosok és kondukto­rok a helyszínen, hogy megte­kintsék az eszközöket, és segít­senek elosztásukban. Bemie E. Siegel híres gyó­gyító mondta: „Nem az embe­rekkel csinálunk valamit, ha­nem az emberekért. Az orvos 'legyen eszköz.” Ez esetben tényleg így történt. Szombaton délelőtt 9 órakor már birtokukba is vehették a legújabb „segítőtársukat” a mozgásukban több-kevesebb mértékben korlátozottak. Szabó Rudolf né dr., a Humán Szolgál­tató Központ igazgatója el­mondta, hogy Hans Völkersszel két éve ismerkedtek meg a né­metországi mozgássérültek egyik intézményének megláto­gatása, illetve német fogyatéko­sok magyarországi üdülése apropóján. Hans Volkers né­hány hónapja azzal a szándék­kal kereste fel a Humán Szol­gáltatót, hogy szeretne Szolno­kon két épületet átalakítani a mozgássérültek szociális étkez­tetésére és egyéb közérdekű cé­lokra. Egy Baross utcai romos épületet és a József Attila úton a - magát lassan az enyészetnek átadó - volt szovjet laktanyát szemelték ki erre a célra. Sajnos az önkormányzattól elutasító választ kaptak, mondván, erre nincs lehetőség. így egyelőre „csak” a nagy­lelkű adományra futotta, me­lyért elsősorban Hans Völkers- nek és német segítőinek jár kö­szönet, de elismerés illeti mind­azokat. akik önzetlenül tettek azért, hogy segítsenek a mozgá­suk felett tökéletesen uralkodni nem tudóknak. Az összehangolt munka szomorú-szép példája „élőben” is megnyilvánult mindnyájunk előtt a gyógyá­szati segédeszközök szétosztá­sakor. A MÁV Kórházból ugyanis telefonhívás érkezett: egy férfinek most amputálták mindkét lábát, szüksége lesz to­lókocsira. Nekünk pedig - saj­nos egyre több okból is - az ilyen adományokra. jzs A Magyarországi Szociál­demokrata Pártnak mintegy 250 településen lesz helyi képviselő- jelöltje a december 11-i önkor­mányzati választáson - jelen­tette be Kapolyi László, az MSZDP elnöke vasárnap Nyír­egyházán, a párt országos el­nökségének kampánynyitó ér­tekezletén. A szociáldemokraták vezető tisztségviselője hangsúlyozta: nagy eredménynek számít ez, hiszen a párt most éli sokadik széthullása utáni újjáépítésének időszakát. Öt városban és köz­ségben polgármesterjelöltet is állít az MSZDP, továbbá négy megyében listája lesz, melyre a térségi önkormányzati közgyű­lésbe kerüléshez kéri a szava­zók voksait. Zrínyi-kutatók konferenciája A Zrínyi-emléktábla megko­szorúzásával véget ért a költő-hadvezér és politikus életművét kutatók háromnapos konferenciája vasárnap, Sop­ronban. A tábla emléket állít Zrínyi Miklósnak, aki 1644-ben több hetet a városban töltött. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság által rendezett tanács­kozás résztvevői megemlékez­tek egy tragikus évfordulóról is: 330 évvel ezelőtt érte a költőt a végzetes vadkanbaleset. A tanácskozáson előadások hangzottak el az utóbbi időben feltárt, illetve feldolgozott Zrí­nyi-dokumentumokról. Szó volt egyebek között Szenczi Fekete István emlékira­táról. Szenczi Fekete tábori lel­készként részt vett Zrínyi téli hadjáratában, s élményeiről számol be az iratban, amelyet Grazban adtak ki német nyel­ven. MARATONI FOCIMECCS. Péntek reggel 8-tól szombat este 8-ig játszott nonstop focimeccset a Verseghy Gim­názium és a Pálffy János Szakközépiskola 3-3 lány- és 7-7 fiúcsapata. A pálmát a házigazda verseghysek vitték el 168-110-es eredménnyel. Felvételünk az eredményhir­detésen készült. (Fotó: I. L.) Jánosi György fenntartja szándékát Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára továbbra is fenntartja lemondási szándé­kát. Jánosi György pénteken kö­zölte Horn Gyula miniszterel­nökkel, hogy távozni kíván a minisztérium felső vezetéséből. A kormányfő eddig nem nyilat­kozott arról, hogy elfogadja-e a lemondást. Tegnap Jánosi telefonon tör­tént megbeszélésen kérte a mi­niszterelnököt, hogy fogadja el a lemondását, de döntés egye­lőre nem született - tájékoztatta az MTI-t a távozó politikai ál­lamtitkár. Hozzátette: a minisz­terelnökkel folytatott megbe­szélésről hétfőn, a frakcióülés, illetve a koalíciós egyeztetés után hajlandó részletes infor­mációt adni. (MTI) Egy nyugati lap már játszik a gondolattal: a jelenlegi pénz­ügyminiszter aligha tölti ki szolgálati idejét, az általa el­képzelt gazdasági programot ugyanis képtelen lesz megva­lósítani. Pedig az említett pénzügyminiszer állítólag látja már az alagút végét. Kitartást és türelmet kér vérért és verí­tékért cserébe, és akkor három év múlva teherbíró fundamen­tumra épülhet majd a mi vá­runk, s követ kőre hordva nő­hetnek végre a falak is, mi pe­dig gyarapodunk és megsoka­sodunk... Lehet, hogy ez a vár - ismét Déva vára? Ahol már jó né­hány esztendeje ott tanakodék bizonyos tizenkét mesterem­ber, egykor szaki, később kő- míjes, most kőműves, hogy magos Déva várát felépítenék. De amit raktak reggel, estére leomlott, amit aktak este, reg­gelre leomlott. Hiába írtak ki munkaversenyt, váltottak le vezetőt, cseréltek szocialista brigádot előbb bt.-re, majd Déva kft.-re, vettek fel jegyzőköny­vet, adtak fegyelmit, álltak éj­jel keresztútra, forgatva dög­lött kandúrt, áldoztak tulkot - a fal csak nem haladt. Jöt- tek-mentek a brigádok. Volt, aki jobbról, volt aki balról kezdte, honi kőből vagy im­portból, de a fal csak nem ma­radt. A fél véka ezüstöt, fél véka aranyat azért mindenki fel­vette. A fárdtságért! - mond­ták. A dévaiak meg csak hord­ták az építkezéshez, hordták a vár alá - amijük csak volt. Élelmet, lábasjószágot, télire valót, mert a vár, noha egyet­len köve sem állt, telhetetlen bendőjű, falánk szörnyeteggé vált. Elemésztett mindent, amit ért. Hitet, verejtékkel szerzett vagyoni biztonságot, családo­kat, szerelmeket s mind a déva­iakat, s noha egyetlen fala sem állt, szelleme követelőzőén ott tornyosult a fejek fölött, sze­mek elől kilátást, távlatokat zárva.- Meglátjátok, milyen szép leszek, ha elkészülök. Nagy és pompázatos. A csodámra jár­nak majd, és akkor ti is meg­nyugodtok, hogy érdemes volt. Addig azonban adjatok... adja­tok... adjatok... - sóhajtozta fal helyén remegő délibáb. A dé­vaiak pedig adtak, adakoztak, és várták, mikor készül el végre Dévavár, az egyetlen, az igazi. De az egymást váltó kőmű­vesbrigádok csak egymásra mutogattak, és még azt a keve­set is lerontották, amit az elő­zőek nagy keservvel raktak. Mind jobbnak tudta mestersé­gét az előtte ténykedőknél. ­Dilettáns, amatőr, hályogko­vács, pancser...! - röpködtek a szitkok ide-oda, és aki a falra hágott, szikrázó szemekkel méricskélte a hitvány művet. Nem csoda hát, ha az új brigá­dok ténykedésének első ideje - a bontással telt, úgyhogy las­san módosult a rege is: amit raktak reggel, este lebontották, amit raktak este, reggel lerontották... A kőművesek pedig egy idő után már nem is az építéssel törődtek. Álltak a kövek mel­lett csapatokra oszolva, és dü- hödten vitatkoztak. A dévaiak mindebből nem értettek semmit. Ők csak hord­ták, egyre hordták mindazt, amijük volt, mindent, ami megmaradt, sőt még azon is túl, úgyhogy lassan nem ma­radt más, csak a remény. Remény egy erős várban, ahol majd valamennyien biz­tonságban, és amennyire lehet, békében élhetünk... Nekünk, dévaiaknak, ennyi maradt...

Next

/
Thumbnails
Contents