Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-01 / 257. szám
1994. november 1., kedd Hazai tükör 3 Kerámiák, gobelinek, ólomkeretes üvegablakok, akvarellek rinlrnie7Aríil/ Nyíregyházi diakok kiállítása Mezőtúron versenye Rendkívüli élményben lehet része mindazoknak, akik a Mezőtúri Közösségi Ház nagytermében megtekintik azt a sokszínű kiállítást, amely a Nyíregyházi Művészeti Szakközép- iskola képző- és iparművészeti tagozatának diákjai által készített alkotásokat mutatja be. A kiállítás megnyitóünnepségén Balogh Géza festőművész, a tagozat igazgatója elmondta, hogy tizenkét évvel ezelőtt járt először a mezőtúri képzőművészeti alkotótelepen, ismertebb nevén a Takács-ta- nyán. Megfogta a táj szépsége, a nyugodt alkotást biztosító környezet. Kádár Edittel, a telep menedzserével, úgy gondolták, a hivatásos művészek mellett nyári szakmai alkotótábort rendeznek a nyíregyházi iskola diákjainak. Az elgondolást tett követte, és az idén nyáron a gimnázium üveg-, kerámia- és gobelintervező szakos növendékei tíz napot töltöttek a tanyán. Céljuk e tábor megrendezésével az volt, hogy a természetből gyűjtött élményeiket a diákok alkotásaikban felhasználják. A kiállításon tematikus anyagot láthatnak az érdeklődők. A tavalyi első-, másod- és harmadéves növendékek művei egyértelműen bizonyítják azt a magas szintű művészeti oktatást, amely Nyíregyházán megvalósult. Az ősi, kézi felrakásos kerámiatárgyak mellett - az elsőévesek munkái - különA kiállítás november 20-ig látható böző funkcionális készleteket láthatnak a harmadéves növendékektől. Láthatják a gobelinszövők föld-víz-levegő szoros egységét feldolgozó gyönyörű munkáit. Az üvegszakosok ólomkeretes üvegablakait - jó néhány a nyári táborban készült —, valamint a melegen megmunkált — üvegolvasztással készült - tárgyakat. Fej- és félfi- gura-tanulmányrajzokat a harmadévesektől, valamint színes akvarelleket. Közöttük kettő Király András, mezőtúri amatőr művész alkotása. Őt a diákok a táborban ismerték meg, és az iskola tiszteletbeli növendékévé fogadták. A november 20-áig látogatható kiállításon folyamatosan vetítik azt a videofilmét, amely bemutatja a nyíregyházi intézményt, melyben 120 növendék tanul jelenleg a négy évfolyamon tíz szakosztályban, átlagosan 7-8 tanulóval. Az alkalmazott grafika, kerámia, díszítő-festő, bőrműves, gobelinkészítő és textil, üvegműves, fotóillusztrátor, díszlet- és jelmez- tervező, valamint szobrász- bronzöntő szak közül utóbbi kettő csak náluk működik az országban. Végzős növendékeik minden évben gyűjteményes, igen színvonalas kiállításon mutatkoznak be a Nyíregyházi Városi Galériában. A mezőtúri kiállításnak nem titkolt célja szorosabbá fűzni a két város közötti képző- és iparművészeti kapcsolatot.-czikkelyA Hungexpo Rt. Agro Stúdiója november 23-a és 26-a között rendezi meg a budapesti vásárközpontban a nemzetközi élelmiszer-ipari és élelmiszer-gépipari szakkiállítást, a Foodapest ’94-et. A vásárral egyidejűleg kerül sor a Kiváló Minőségű Élelmiszer (High Quality Food) termékversenyre. A hazai és nemzetközi érdeklődés az idén minden várakozást felülmúl, amit az is mutat, hogy a versenyre 156 terméket neveztek be, közülük 13 a külföldi. A díjra pályázó készítmények többsége a baromfi-, illetve hústermék, és sok mélyfagyasztott élelmiszert is neveztek. A Foodapesten nagydíjat nyert termékeket külföldön is jegyzik. (MTI) Kötet a Nyell-ról Tanulmánykötetet jelentet meg a Nyugat-európai Unióról a Stratégiai és Védelmi Kutató- intézet. Gazdag Ferenc, az intézet vezetője tegnap a HM-ben tartott sajtótájékoztatón elmondta: a kiadvány aktualitását az adja, hogy 40 évvel ezelőtt alakult meg a Nyugat-európai Unió (NyeU) védelmi szervezet. A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra is, hogy két éve konzultációs fórum jött létre a NyeU és a kelet-közép-európai országok között. (MTI) A sokoldalú egészségügyi ellátásért Nonprofit szervezetek tanácskozása Nyolc orvos egy vállalkozásban Egyoldalú szakmai konferencia Ezen a héten már a fül-orr-gégészeti betegeket is fogadják. Dr. Sebők András a nemrég elkészült rendelőben. Mi kell ma ahhoz, hogy magánorvosi rendelőt nyisson valaki? Mindenekelőtt: sok pénz. Ám ezzel nem mindenki rendelkezik. Hiszen egy rendelő kialakítása - főleg, ha értékes műszerekkel, eszközökkel kell dolgozni - több százezer forint. De ha ennyi pénz nem áll az orvos rendelkezésére, akkor „előveszi két kezét”, ő maga is beáll szakmunkásnak, és fest, burkol, betonoz, asztalosmunkát végez. így történt ez dr. Sebők András esetében is. A fül-orr-gége főorvos kétéves munkával, barátai segítségével alakította ki rendelőjét. Kellett a segítő kéz meg a saját erő, mert egy régi épületet kellett újjávarázsolni. Mivel a rendelőben hallásvizsgálat is lesz, ki kellett alakítani a hangszigetelt hallásvizsgáló fülkét is. A Baross u. 24. szám alatti rendelő a Szakorvosok Betéti Társasága keretében működik. A Szakorvosok Bt.-t olyan orvosok hozták létre, akik arra törekszenek, hogy rendeléseik kiegészítsék egymást, komplett orvosi szolgáltatást működtessenek. Sebők főorvos rendelőjét ugyanis egy már meglévő rendelő mellett alakították ki. így a Baross utcában nyolc orvos áll a betegek rendelkezésére: dr. Sebők András fül-orr-gégész, dr. Horányi Mária gyermekgyógyász (és fertőző betegségek), dr. Kövesdi György gyermek- sebész, dr. Bényei Magdolna belgyógyász, dr. Mosonyi Attila nőgyógyász, dr. Bálint Zsuzsa bőrgyógyász. Dr. Barth Anikó ultrahang-diagnosztikával, dr. Kárpáti Ferenc elektroakupunk- túrával várja a betegeket. A Szakorvosok Bt. szeretné elérni, hogy a társadalombiztosítás szerződést kössön velük: manapság ugyanis a betegeknek csak egy szűk köre tudja megfizetni a magánrendelést. Nyugaton viszont a magánrendelést is finanszírozza az egészségbiztosítás, mert gyakorlatilag terhet vesz le az egészségügyről. A rendelőkomplexum tervei között olyan dolgok szerepelnek, amelyek valóban támogatandók. Tervezik, hogy hallókészülék-szalont nyitnak, ahol a hallókészülékek megfelelő választéka mellett hallásvizsgálatot is biztosítanak. Szeretnének egynapos kezeléseket és kisebb (pl. bőrgyógyászati) műtéteket is vállalni. P. É. ígérete ellenére nem jelent meg a Pénzügyminisztérium képviselője a budapesti Kossuth Klubban a Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) szombati rendezvényén, arra való hivatkozással, hogy most írják a kormány által elfogadott adócsomag parlamenti előterjesztését. így „A készülő adótörvények hatása a nonprofit szervezetek tevékenységére” címmel kezdeményezett vitában az országból szép számmal összesereglett civil szervezetek képviselői a feltárt, sok vonatkozásában hasonló „problémacsomagjaikkal” magukra maradtak. Jobb híján Rabi Béla, a NIOK ügyvezető igazgatója ismertette a kormány által elkészített ’95. évi adótörvény nonprofit szférát érintő főbb változtatási elképzeléseit. Sok módosítást javasol a kormány - mondotta. A „legvadabb” dolog, hogy az általa létrehozott közalapítványoknak megkülönböztetett státusuk lesz a tervezet szerint. Működtetésük etatista - a központi állami hatalom megerősítésére irányuló - vonásokat mutat. Az ide befizetett adományok korlátlanul leírhatók lesznek az adóalapból, míg a magánalapítványokhoz történő befizetések összege csupán a tárgyévi adóalap 20 százalékának mértékéig írhatók te. Könnyebbségnek látszik, hogy a jövőben az újonnan létrejött alapítványoknak nem kellene előzetesen engedélyt kérni az adóhatóságtól. A befizetett adományok adóalap csökkentésére e nélkül adhatnának ki igazolást. Ugyanakkor rosszabb helyzetet jelenthet, hogy az adóhatóság utólag ellenőrzi majd az ilyen jellegű tevékenység jogosságát. A tanácskozás résztvevői számos, a társadalmi szervezeteket érintő olyan könyvvezetési, elszámolási „trükköket” soroltak fel, amelyekre azért kényszerülnek, mert rosszak a törvények, amelyekben az ígéretek ellenére, évről évre csökkentik a nonprofit szféra kedvezményeit. Az alapítványok körüli visszaélések nagy része is azért következett be, mert nem jók a törvények. -scsKeddi jegyzet a Mindennapi kis ügyeink- Fogják meg, tolvaj! Kiszaladt a boltból a fiú! - ennyit hallott ismerősöm az egyik szolnoki ABC pénztáránál, ahol éppen fizetett volna, amikor a pénztáros is kiugrott az utcára, csatlakozva az üldözéses csapatversenyhez. Hosszú-hosszú percek után került elő, elnézést kérve a fizetésre várakozóktól, de az irodában elsősegélyben kellett részesíteni a boltvezetőt, mert megharapta (!) a fiú, akit végül is elcsíptek. Kereskedők a megmondhatói, egyre több a bolti szarka. Es egyre több a kéregető. Az utóbbi időben parkolókban gyüszmékelnek előszeretettel, szánnivalóan kopottas hacukák- ban, borostás ábrázattal. Odajönnek karambolos, festékfoltos autómhoz - számukra még ilyen öreg, tizenegy éves „földi jószág” birtoklásának esélye is sok fényévnyi távolságra leledzik -, melegbama szemükkel kissé riadtan, de nyíltan keresik tekintetemet, s kémek pénzt tejre, kenyérre, hazautazásra. (De hol a hazájuk? „Álom, álom, otthonomba vigyél már” - révedek el az emlékezet tárolta dalszöveg foszlányába.) Három ilyen parkolóm van már „begyűjtve” Szolnokon, ahol mentegetőzve, hogy nincs több - de miért is hazudtam? -, csak előkotortam pénztárcámból, s a szurtos-kérges tenyerekbe szurkoltam a tizen- vagy éppen huszonvalahány forint aprót. Majd félrenéztem zavartan. Nem, nem hunyorogtam cinkosan, ez annál komolyabb dolog, s nem mondtam cinikusan: Pajtás! Melyik kocsmába lesz a hajtás? A dolog zavart, ami megtörtént. Önmagában a tény, a kéregetés - ami büntetendő cselekmény egyébként - légypiszok jelentőségű a dologtalanság szülte zavaró dolog mellett: egyre csak szaporodnak ezek a mindennapi kis ügyeink. Mert mi lehet a végeredmény? „Azt mondják, hogy vígan él, többje van a semminél, azt írták, hogy eltűnt már a világból” - motoz fejemben tovább a dalszöveg. És hogyan gondolkoznak az emberek? A Szolnokon megrendezett kriminológiai vándorgyűlésen hallottam, amint az egyik kelet-magyarországi megyében végzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertették: míg ’90-ben a szegénység és munkanélküliség az akkor válaszolók 55 százaléka szerint kizárólag az egyén felelőssége volt, ’94-ben ez az arány 14 százalékra csökkent. 86 százalék az egyén és társadalom felelősségét, ebből 35 százalék (!) kizárólag a társadalom felelősségét hangsúlyozta. Az a bizonyos olló pedig alattomosan nyílik tovább. Égyesek még zsibbadtan kapaszkodnak a felső ágán, mások már lecsusz- szantak, ilyenkor aztán nyisszant is az olló egyet-egyet, egy-egy „fej hull”, néhány kisegzisztencia talpa alól a talaj végképp kihull. Én pedig nem veszek a tavasz óta gyermekeimnek Kinder tojást. Nincs rá gusztusom. így aztán a régi figurákat szerelgetik szét meg össze, úgyhogy a látomás, ha akarom, ha nem, csak felidéződik: az összeszerelő üzem asszonyainak „filléres, lázas igyekezete” lehunyt szemem retináját is meg-megrezegteti. Jön a tél, cipőt is kellene venni, a martfűi cipőhöz mégsem fűlik a fogam. „Néma hajtásban dolgozó stresszes asszonyok” varrják - olvastam lapunkban -, betegségük még majd átöröklődik rám. Munka pedig, ha ilyen is, jó, ha van. Mindemellett szaporodik a dologtalanság. S hogyan állandósul a kilátástalanság? Ülnek a javakorabeli, erős férfiak, mint fecskék a sodronyon, egy sorban, a sarki kocsma pultjánál, s farkasszemet néznek a nyuszival. Ismerik, ugye, a kakaós nyuszit a tv-reklámból? Nos, ennek mintájára színes plakátok jelentek meg az italboltok falain. A plakát szövege pedig így hangzik: „Igyál még egy whiskyt, s fogd rá . . . !” Ide torkollanak hát - vagy innen indulnak ki? - mindennapi kis ügyeink. Simon Cs. József Hét éve alakult meg Szolnokon a Kölyök gyermekszín- pad - felvételünk a tegnapi születésnapon készült (MJ.) Nemzeti kiállításon jártunk Ljubljanában Magyar cégek bemutatkozása a szlovén fővárosban Tegnap, október 31-én ért véget a szlovén fővárosban, Ljubljanában az a magyar nemzeti kiállítás, mely hazánkból mintegy 60 céget mutatott be a szlovén gazdaság szereplőinek. A megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda, valamint a Produker Kft. segítségével lapunk is betekintést nyerhetett a kiállításra, valamint az alig több mint két éve önálló országra. Információk hajléktalanoknak Információs irodát nyitott tegnap Budapesten a hajléktalanok számára a Főpolgármesteri Hivatal. Megyesné dr. Hermann Judit aljegyző tájékoztatása szerint céljuk az, hogy a társadalom peremére sodródott emberekhez lehetőség szerint egy helyen és egy időben juttassák el információikat, szolgáltatásaikat. A VIII. kerület, Baross utca 126. szám alatt a hét minden napján fogadják az érdeklődőket a Főpolgármesteri Hivatal, a Fővárosi Munkaügyi Központ és a Fővárosi Szociális Központ munkatársai. Az irodában egyebek között a segélyfizetéssel, közhasznú munkákkal, a hajléktalanszállón történő elhelyezéssel foglalkoznak, és az ingyenkonyhákról is tájékoztatást adnak. Az új információs központ az V. kerület. Károly körút 28. szám alatti ügyfél- szolgálati iroda ez irányú feladatait is átveszi. (MTI) A szlovén magyar nemzeti kiállítás célja a magyar vállalkozások bemutatkozását, valamint a már működő kapcsolatok elmélyítését szolgálta. A vásár megrendezéséhez az időközben megszüntetett Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz- téruma is hozzájárult anyagi támogatással. Ez az első ilyen jellegű rendezvény, melyen 53 magyar vállalat 600 négyzetméteren mutatkozott be, köztük több megyénkbeli cég is. A kiállítás október 27-én nyitotta meg kapuit Ljubljanában. A megnyitón részt vett a szlovén Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium államtitkár asszonya, Vojka Lavbar, valamint magyar részről Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Berényi Lajos elmondta, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolat kedvezően fejlődik. Olyan időpontban nyílt meg a kiállítás, mikor a két ország közötti külkereskedelmi forgalom minden korábbinál magasabb - 200 millió dollár. Ebben az évben szabadkereskedelmi egyezményt írtak alá, mely tovább erősíti a kereskedelem bővülését - fejtette ki az IKM helyettes államtitkára. Berényi Lajos arról is szólt, hogy Szlovéniának fizetési deficitje áll fenn Magyarországgal szemben, melynek megoldásáról a kiállítás alkalmával tárgyaltak. „Örömmel veszem a kiállítást, mivel hasonló rendezvény szlovén részről volt már Magyarországon, bár kisebb mértékű” - hangzott el a szlovén államtitkár asszonytól. Beszédében hangsúlyozta, hogy az állam csak a két ország közötti kapcsolatot tudja egyengetni, a konkrét kapcsolatok, az üzletkötések a vállalatok és a vállalkozások feladata. Éppen ez utóbbi célt szolgálta a megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda, ugyanis standján több céget is képviselt. Emellett komplexebb, összetettebb tárgyalásokat is folytattak szlovén felekkel. Mint Kerepeszki Istvántól, az iroda munkatársától megtudtuk, e megbeszélések azért is fontosak voltak, mert a korábbi Jugoszlávia szétesése óta nem volt alkalom kapcsolat- felvételre. A kölcsönös információcseréről folytatott tárgyalást a CICD-vel, a szlovén Nemzetközi Kooperációs és Fejlesztési Központ munkatársával. E téren gyümölcsöző lehetőségek nyitottak, a jövőben dől el, hogy milyen formában sikerült mindezt kihasználni mind az irodának, mind pedig megyénk vállalkozásainak. A Szlovén Gazdasági Kamara magyar referensével, Roman Verusszal tartott megbeszélésen szóba került a III. szolnoki vásár is, melyre a meghívót átnyújtotta a magyar fél. ígéretet tettek arra, tudtuk meg a rendező Szolnok Projekt Rt. elnök-vezérigazgatójától, Radvá- nyi Andrástól, hogy a kamara szervezetten, több vállalkozást és céget összefogva szándékozik megjelenni Szolnokon 1995. május 10-14. között. Ugyanis ekkor lesz majd az immár harmadik nagyszabású rendezvény. Emellet az iroda munkatársai több szlovén céggel is felvették a kapcsolatot, akik egyrészt együttműködést, másrészt kereskedelmi területen keresnek magyar kapcsolatokat, így például a legnagyobb szlovén vegyipari, kozmetikai cég, a Lek magyar forgalmazót keres termékeinek. Talán a fogyasztók előtt sem ismeretlen babaápolási termékcsaládja, a Bibi- san. A Vállalkozásfejlesztési Iroda, mint korábban említettük, több megyei céget is képviselt. így a Produker, a Szolnok Projekt mellet az Agrowolf Kft.-t, a Pintér és társa Bt.-t, valamint az Épülettechnika Kft.-t is. A vásár sikeréről a későbbiekben, a tapasztalatokat összegezve számolunk be. -ez-