Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-01 / 257. szám

1994. november 1., kedd Hazai tükör 3 Kerámiák, gobelinek, ólomkeretes üvegablakok, akvarellek rinlrnie7Aríil/ Nyíregyházi diakok kiállítása Mezőtúron versenye Rendkívüli élményben lehet része mindazoknak, akik a Me­zőtúri Közösségi Ház nagyter­mében megtekintik azt a sok­színű kiállítást, amely a Nyír­egyházi Művészeti Szakközép- iskola képző- és iparművészeti tagozatának diákjai által készí­tett alkotásokat mutatja be. A kiállítás megnyitóünnep­ségén Balogh Géza festőmű­vész, a tagozat igazgatója el­mondta, hogy tizenkét évvel ez­előtt járt először a mezőtúri képzőművészeti alkotótelepen, ismertebb nevén a Takács-ta- nyán. Megfogta a táj szépsége, a nyugodt alkotást biztosító környezet. Kádár Edittel, a telep mene­dzserével, úgy gondolták, a hi­vatásos művészek mellett nyári szakmai alkotótábort rendeznek a nyíregyházi iskola diákjainak. Az elgondolást tett követte, és az idén nyáron a gimnázium üveg-, kerámia- és gobelinter­vező szakos növendékei tíz na­pot töltöttek a tanyán. Céljuk e tábor megrendezésével az volt, hogy a természetből gyűjtött élményeiket a diákok alkotása­ikban felhasználják. A kiállításon tematikus anya­got láthatnak az érdeklődők. A tavalyi első-, másod- és har­madéves növendékek művei egyértelműen bizonyítják azt a magas szintű művészeti okta­tást, amely Nyíregyházán meg­valósult. Az ősi, kézi felrakásos kerámiatárgyak mellett - az elsőévesek munkái - külön­A kiállítás november 20-ig látható böző funkcionális készleteket láthatnak a harmadéves növen­dékektől. Láthatják a gobelin­szövők föld-víz-levegő szoros egységét feldolgozó gyönyörű munkáit. Az üvegszakosok ólomkeretes üvegablakait - jó néhány a nyári táborban készült —, valamint a melegen meg­munkált — üvegolvasztással ké­szült - tárgyakat. Fej- és félfi- gura-tanulmányrajzokat a har­madévesektől, valamint színes akvarelleket. Közöttük kettő Király András, mezőtúri amatőr művész alkotása. Őt a diákok a táborban ismerték meg, és az iskola tiszteletbeli növendékévé fogadták. A november 20-áig látogat­ható kiállításon folyamatosan vetítik azt a videofilmét, amely bemutatja a nyíregyházi intéz­ményt, melyben 120 növendék tanul jelenleg a négy évfolya­mon tíz szakosztályban, átlago­san 7-8 tanulóval. Az alkalma­zott grafika, kerámia, dí­szítő-festő, bőrműves, gobelin­készítő és textil, üvegműves, fo­tóillusztrátor, díszlet- és jelmez- tervező, valamint szobrász- bronzöntő szak közül utóbbi kettő csak náluk működik az or­szágban. Végzős növendékeik minden évben gyűjteményes, igen színvonalas kiállításon mu­tatkoznak be a Nyíregyházi Városi Galériában. A mezőtúri kiállításnak nem titkolt célja szorosabbá fűzni a két város közötti képző- és iparművészeti kapcsolatot.-czikkely­A Hungexpo Rt. Agro Stúdi­ója november 23-a és 26-a kö­zött rendezi meg a budapesti vásárközpontban a nemzetközi élelmiszer-ipari és élelmi­szer-gépipari szakkiállítást, a Foodapest ’94-et. A vásárral egyidejűleg kerül sor a Kiváló Minőségű Élelmi­szer (High Quality Food) ter­mékversenyre. A hazai és nem­zetközi érdeklődés az idén min­den várakozást felülmúl, amit az is mutat, hogy a versenyre 156 terméket neveztek be, kö­zülük 13 a külföldi. A díjra pá­lyázó készítmények többsége a baromfi-, illetve hústermék, és sok mélyfagyasztott élelmiszert is neveztek. A Foodapesten nagydíjat nyert termékeket kül­földön is jegyzik. (MTI) Kötet a Nyell-ról Tanulmánykötetet jelentet meg a Nyugat-európai Unióról a Stratégiai és Védelmi Kutató- intézet. Gazdag Ferenc, az inté­zet vezetője tegnap a HM-ben tartott sajtótájékoztatón el­mondta: a kiadvány aktualitását az adja, hogy 40 évvel ezelőtt alakult meg a Nyugat-európai Unió (NyeU) védelmi szerve­zet. A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra is, hogy két éve konzultációs fórum jött létre a NyeU és a kelet-közép-európai országok között. (MTI) A sokoldalú egészségügyi ellátásért Nonprofit szervezetek tanácskozása Nyolc orvos egy vállalkozásban Egyoldalú szakmai konferencia Ezen a héten már a fül-orr-gégészeti betegeket is fogadják. Dr. Sebők András a nemrég elkészült rendelőben. Mi kell ma ahhoz, hogy ma­gánorvosi rendelőt nyisson va­laki? Mindenekelőtt: sok pénz. Ám ezzel nem mindenki ren­delkezik. Hiszen egy rendelő kialakítása - főleg, ha értékes műszerekkel, eszközökkel kell dolgozni - több százezer forint. De ha ennyi pénz nem áll az orvos rendelkezésére, akkor „előveszi két kezét”, ő maga is beáll szakmunkásnak, és fest, burkol, betonoz, asztalosmun­kát végez. így történt ez dr. Sebők And­rás esetében is. A fül-orr-gége főorvos kétéves munkával, ba­rátai segítségével alakította ki rendelőjét. Kellett a segítő kéz meg a saját erő, mert egy régi épületet kellett újjávarázsolni. Mivel a rendelőben hallásvizs­gálat is lesz, ki kellett alakítani a hangszigetelt hallásvizsgáló fülkét is. A Baross u. 24. szám alatti rendelő a Szakorvosok Betéti Társasága keretében működik. A Szakorvosok Bt.-t olyan or­vosok hozták létre, akik arra tö­rekszenek, hogy rendeléseik ki­egészítsék egymást, komplett orvosi szolgáltatást működtes­senek. Sebők főorvos rendelőjét ugyanis egy már meglévő ren­delő mellett alakították ki. így a Baross utcában nyolc orvos áll a betegek rendelkezésére: dr. Se­bők András fül-orr-gégész, dr. Horányi Mária gyermekgyó­gyász (és fertőző betegségek), dr. Kövesdi György gyermek- sebész, dr. Bényei Magdolna belgyógyász, dr. Mosonyi Attila nőgyógyász, dr. Bálint Zsuzsa bőrgyógyász. Dr. Barth Anikó ultrahang-diagnosztikával, dr. Kárpáti Ferenc elektroakupunk- túrával várja a betegeket. A Szakorvosok Bt. szeretné elérni, hogy a társadalombizto­sítás szerződést kössön velük: manapság ugyanis a betegeknek csak egy szűk köre tudja megfi­zetni a magánrendelést. Nyuga­ton viszont a magánrendelést is finanszírozza az egészségbizto­sítás, mert gyakorlatilag terhet vesz le az egészségügyről. A rendelőkomplexum tervei között olyan dolgok szerepel­nek, amelyek valóban támoga­tandók. Tervezik, hogy hallóké­szülék-szalont nyitnak, ahol a hallókészülékek megfelelő vá­lasztéka mellett hallásvizsgála­tot is biztosítanak. Szeretnének egynapos kezeléseket és kisebb (pl. bőrgyógyászati) műtéteket is vállalni. P. É. ígérete ellenére nem jelent meg a Pénzügyminisztérium képviselője a budapesti Kossuth Klubban a Nonprofit Informá­ciós és Oktatási Központ (NIOK) szombati rendezvé­nyén, arra való hivatkozással, hogy most írják a kormány által elfogadott adócsomag parla­menti előterjesztését. így „A készülő adótörvények hatása a nonprofit szervezetek tevé­kenységére” címmel kezdemé­nyezett vitában az országból szép számmal összesereglett ci­vil szervezetek képviselői a fel­tárt, sok vonatkozásában ha­sonló „problémacsomagjaik­kal” magukra maradtak. Jobb híján Rabi Béla, a NIOK ügyvezető igazgatója is­mertette a kormány által elké­szített ’95. évi adótörvény non­profit szférát érintő főbb változ­tatási elképzeléseit. Sok módosítást javasol a kormány - mondotta. A „legva­dabb” dolog, hogy az általa lét­rehozott közalapítványoknak megkülönböztetett státusuk lesz a tervezet szerint. Működteté­sük etatista - a központi állami hatalom megerősítésére irá­nyuló - vonásokat mutat. Az ide befizetett adományok kor­látlanul leírhatók lesznek az adóalapból, míg a magánalapít­ványokhoz történő befizetések összege csupán a tárgyévi adó­alap 20 százalékának mértékéig írhatók te. Könnyebbségnek látszik, hogy a jövőben az újonnan lét­rejött alapítványoknak nem kel­lene előzetesen engedélyt kérni az adóhatóságtól. A befizetett adományok adóalap csökkenté­sére e nélkül adhatnának ki iga­zolást. Ugyanakkor rosszabb helyzetet jelenthet, hogy az adóhatóság utólag ellenőrzi majd az ilyen jellegű tevékeny­ség jogosságát. A tanácskozás résztvevői számos, a társadalmi szerveze­teket érintő olyan könyvveze­tési, elszámolási „trükköket” soroltak fel, amelyekre azért kényszerülnek, mert rosszak a törvények, amelyekben az ígé­retek ellenére, évről évre csök­kentik a nonprofit szféra ked­vezményeit. Az alapítványok körüli visszaélések nagy része is azért következett be, mert nem jók a törvények. -scs­Keddi jegyzet a Mindennapi kis ügyeink- Fogják meg, tolvaj! Kiszaladt a boltból a fiú! - ennyit hal­lott ismerősöm az egyik szolnoki ABC pénztáránál, ahol éppen fizetett volna, amikor a pénztáros is kiugrott az utcára, csatla­kozva az üldözéses csapatversenyhez. Hosszú-hosszú percek után került elő, elnézést kérve a fizetésre várakozóktól, de az irodában elsősegélyben kellett részesíteni a boltvezetőt, mert megharapta (!) a fiú, akit végül is elcsíptek. Kereskedők a megmondhatói, egyre több a bolti szarka. Es egyre több a kéregető. Az utóbbi időben parkolókban gyüszmékelnek előszeretettel, szánnivalóan kopottas hacukák- ban, borostás ábrázattal. Odajönnek karambolos, festékfoltos autómhoz - számukra még ilyen öreg, tizenegy éves „földi jó­szág” birtoklásának esélye is sok fényévnyi távolságra leledzik -, melegbama szemükkel kissé riadtan, de nyíltan keresik tekin­tetemet, s kémek pénzt tejre, kenyérre, hazautazásra. (De hol a hazájuk? „Álom, álom, otthonomba vigyél már” - révedek el az emlékezet tárolta dalszöveg foszlányába.) Három ilyen parko­lóm van már „begyűjtve” Szolnokon, ahol mentegetőzve, hogy nincs több - de miért is hazudtam? -, csak előkotortam pénztár­cámból, s a szurtos-kérges tenyerekbe szurkoltam a tizen- vagy éppen huszonvalahány forint aprót. Majd félrenéztem zavartan. Nem, nem hunyorogtam cinkosan, ez annál komolyabb dolog, s nem mondtam cinikusan: Pajtás! Melyik kocsmába lesz a haj­tás? A dolog zavart, ami megtörtént. Önmagában a tény, a kére­getés - ami büntetendő cselekmény egyébként - légypiszok je­lentőségű a dologtalanság szülte zavaró dolog mellett: egyre csak szaporodnak ezek a mindennapi kis ügyeink. Mert mi lehet a végeredmény? „Azt mondják, hogy vígan él, többje van a semminél, azt írták, hogy eltűnt már a világból” - motoz fejem­ben tovább a dalszöveg. És hogyan gondolkoznak az emberek? A Szolnokon megren­dezett kriminológiai vándorgyűlésen hallottam, amint az egyik kelet-magyarországi megyében végzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertették: míg ’90-ben a szegénység és munka­nélküliség az akkor válaszolók 55 százaléka szerint kizárólag az egyén felelőssége volt, ’94-ben ez az arány 14 százalékra csök­kent. 86 százalék az egyén és társadalom felelősségét, ebből 35 százalék (!) kizárólag a társadalom felelősségét hangsúlyozta. Az a bizonyos olló pedig alattomosan nyílik tovább. Égyesek még zsibbadtan kapaszkodnak a felső ágán, mások már lecsusz- szantak, ilyenkor aztán nyisszant is az olló egyet-egyet, egy-egy „fej hull”, néhány kisegzisztencia talpa alól a talaj végképp ki­hull. Én pedig nem veszek a tavasz óta gyermekeimnek Kinder tojást. Nincs rá gusztusom. így aztán a régi figurákat szerelgetik szét meg össze, úgyhogy a látomás, ha akarom, ha nem, csak felidéződik: az összeszerelő üzem asszonyainak „filléres, lázas igyekezete” lehunyt szemem retináját is meg-megrezegteti. Jön a tél, cipőt is kellene venni, a martfűi cipőhöz mégsem fűlik a fogam. „Néma hajtásban dolgozó stresszes asszonyok” varrják - olvastam lapunkban -, betegségük még majd átöröklődik rám. Munka pedig, ha ilyen is, jó, ha van. Mindemellett szaporo­dik a dologtalanság. S hogyan állandósul a kilátástalanság? Ül­nek a javakorabeli, erős férfiak, mint fecskék a sodronyon, egy sorban, a sarki kocsma pultjánál, s farkasszemet néznek a nyu­szival. Ismerik, ugye, a kakaós nyuszit a tv-reklámból? Nos, ennek mintájára színes plakátok jelentek meg az italboltok fa­lain. A plakát szövege pedig így hangzik: „Igyál még egy whiskyt, s fogd rá . . . !” Ide torkollanak hát - vagy innen indul­nak ki? - mindennapi kis ügyeink. Simon Cs. József Hét éve alakult meg Szolnokon a Kölyök gyermekszín- pad - felvételünk a tegnapi születésnapon készült (MJ.) Nemzeti kiállításon jártunk Ljubljanában Magyar cégek bemutatkozása a szlovén fővárosban Tegnap, október 31-én ért véget a szlovén fővárosban, Ljubljanában az a magyar nemzeti kiállítás, mely hazánkból mintegy 60 céget mutatott be a szlovén gazdaság szereplőinek. A megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda, valamint a Produker Kft. segítségével lapunk is betekintést nyerhetett a kiállításra, vala­mint az alig több mint két éve önálló országra. Információk hajléktalanoknak Információs irodát nyitott tegnap Budapesten a hajléktala­nok számára a Főpolgármesteri Hivatal. Megyesné dr. Hermann Judit aljegyző tájékoztatása sze­rint céljuk az, hogy a társada­lom peremére sodródott embe­rekhez lehetőség szerint egy he­lyen és egy időben juttassák el információikat, szolgáltatásai­kat. A VIII. kerület, Baross utca 126. szám alatt a hét minden napján fogadják az érdeklődő­ket a Főpolgármesteri Hivatal, a Fővárosi Munkaügyi Központ és a Fővárosi Szociális Központ munkatársai. Az irodában egyebek között a segélyfizetés­sel, közhasznú munkákkal, a hajléktalanszállón történő elhe­lyezéssel foglalkoznak, és az ingyenkonyhákról is tájékozta­tást adnak. Az új információs központ az V. kerület. Károly körút 28. szám alatti ügyfél- szolgálati iroda ez irányú fel­adatait is átveszi. (MTI) A szlovén magyar nemzeti kiállítás célja a magyar vállal­kozások bemutatkozását, vala­mint a már működő kapcsolatok elmélyítését szolgálta. A vásár megrendezéséhez az időközben megszüntetett Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz- téruma is hozzájárult anyagi támogatással. Ez az első ilyen jellegű rendezvény, melyen 53 magyar vállalat 600 négyzetmé­teren mutatkozott be, köztük több megyénkbeli cég is. A kiállítás október 27-én nyi­totta meg kapuit Ljubljanában. A megnyitón részt vett a szlo­vén Gazdasági, Együttműkö­dési és Fejlesztési Minisztérium államtitkár asszonya, Vojka Lavbar, valamint magyar rész­ről Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára. Berényi La­jos elmondta, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolat kedvezően fejlődik. Olyan idő­pontban nyílt meg a kiállítás, mikor a két ország közötti kül­kereskedelmi forgalom minden korábbinál magasabb - 200 mil­lió dollár. Ebben az évben szabadkeres­kedelmi egyezményt írtak alá, mely tovább erősíti a kereskede­lem bővülését - fejtette ki az IKM helyettes államtitkára. Be­rényi Lajos arról is szólt, hogy Szlovéniának fizetési deficitje áll fenn Magyarországgal szemben, melynek megoldásá­ról a kiállítás alkalmával tár­gyaltak. „Örömmel veszem a kiállí­tást, mivel hasonló rendezvény szlovén részről volt már Ma­gyarországon, bár kisebb mér­tékű” - hangzott el a szlovén ál­lamtitkár asszonytól. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az ál­lam csak a két ország közötti kapcsolatot tudja egyengetni, a konkrét kapcsolatok, az üzlet­kötések a vállalatok és a vállal­kozások feladata. Éppen ez utóbbi célt szol­gálta a megyei Vállalkozásfej­lesztési Iroda, ugyanis standján több céget is képviselt. Emellett komplexebb, összetettebb tár­gyalásokat is folytattak szlovén felekkel. Mint Kerepeszki Ist­vántól, az iroda munkatársától megtudtuk, e megbeszélések azért is fontosak voltak, mert a korábbi Jugoszlávia szétesése óta nem volt alkalom kapcsolat- felvételre. A kölcsönös infor­mációcseréről folytatott tárgya­lást a CICD-vel, a szlovén Nemzetközi Kooperációs és Fejlesztési Központ munkatár­sával. E téren gyümölcsöző le­hetőségek nyitottak, a jövőben dől el, hogy milyen formában sikerült mindezt kihasználni mind az irodának, mind pedig megyénk vállalkozásainak. A Szlovén Gazdasági Kamara magyar referensével, Roman Verusszal tartott megbeszélésen szóba került a III. szolnoki vá­sár is, melyre a meghívót át­nyújtotta a magyar fél. ígéretet tettek arra, tudtuk meg a ren­dező Szolnok Projekt Rt. el­nök-vezérigazgatójától, Radvá- nyi Andrástól, hogy a kamara szervezetten, több vállalkozást és céget összefogva szándéko­zik megjelenni Szolnokon 1995. május 10-14. között. Ugyanis ekkor lesz majd az immár harmadik nagyszabású rendezvény. Emellet az iroda munkatársai több szlovén cég­gel is felvették a kapcsolatot, akik egyrészt együttműködést, másrészt kereskedelmi területen keresnek magyar kapcsolatokat, így például a legnagyobb szlo­vén vegyipari, kozmetikai cég, a Lek magyar forgalmazót keres termékeinek. Talán a fogyasz­tók előtt sem ismeretlen baba­ápolási termékcsaládja, a Bibi- san. A Vállalkozásfejlesztési Iroda, mint korábban említet­tük, több megyei céget is képvi­selt. így a Produker, a Szolnok Projekt mellet az Agrowolf Kft.-t, a Pintér és társa Bt.-t, va­lamint az Épülettechnika Kft.-t is. A vásár sikeréről a későbbi­ekben, a tapasztalatokat össze­gezve számolunk be. -ez-

Next

/
Thumbnails
Contents