Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-14 / 268. szám
1994. november 12., szombat Húszon innen — tízen túl 7 Valami más A minap összefutottam egy régen látott ismerősömmel. A múlt rövid felidézése után megkérdezte, hogy még mindig érdekelnek-e az ufók és a természetfeletti dolgok, mint annak idején, ugyanis ezzel kapcsolatban szeretne mondani valamit. Ekkor már tudtam: olyan történetet fogok hallani, amelynek főszereplői kicsi zöld emberkék, esetleg pulzáló fények a szomszéd kertjében, vagy maguktól bekapcsolódó elektromos berendezések, a helyükről kitekeredő csavarok. Tudniillik én is láttam a Harmadik típusú találkozások című filmet. De nem lett igazam. Egy televíziós élményét akarta megosztani velem. Néhány héttel ezelőtt a nagyon késői kezdés ellenére - hozzám hasonlóan - megnézte a Valami című sci-fi alkotást. Csak utólag döbbent rá, mekkorát hibázott. A történet arról szólt, hogy százezer évvel ezelőtt lezuhant az Antarktiszon egy idegen űrhajó, amelynek „utasát” hibernálta a hideg és a jég. Napjainkban rálelt néhány kutató, s elkezdődtek a bonyodalmak. A szörny mindenkit elpusztított, hogy felölthesse az áldozat alakját, így azután adva volt a légkör a csaknem kétórás iszonyathoz, ami inkább emlékeztetett a horror- és az akciófilmek keverékére, mint a tudományos-fantasztikus művek világára. Már a Nyolcadik utas a Halált sem bírtam, de ettől végképp odalettek az idegeim - fakadt ki ismerősöm. Utána még sokáig nem hagyták nyugodni a látottak. Én együttérzően hallgattam. Nem állt szándékomban tudatni vele, hogy azon az éjszakán hajnali fél háromkor még én is egy középiskolai töténelemkönyv tanulmányozásával múlattam az időt... Szóval, kellemes időtöltés volt. Ám ha belegondolok, hány egészen fiatal és idős ember izgulta végig a filmet s kapott azonnal traumát, eszembe jut az a moziműsor, amikor a főszereplő úgy nyilatkozott a gyermekéről az őt ért súlyos megrázkódtatás után, hogy „két hónap múlva már ismét tudott beszélni”... M ielőtt búcsút vettem volna barátomtól, figyelmébe ajánlottam, a jövőben csak a Dallast és a vasárnap délutáni Walt Disney-összeállítást nézze a tévében. Mert az valami más. Molnár G. Attila Egy vizsgajegy háttere Zsuzsanna Zsuzsanna igazi tini. Szegecses bőrszerkója a legutolsó KGST-di- vat szerint készült, vörösbe játszó haján táncolva törik meg a nap fénye. Egyénisége kiteljesítése érdekében perben, haragban áll a világgal. Az általánost tavaly fejezte be, pályaválasztáskor igazi lánynak illő szakiskolát választott. Aztán egy-két hónap múlva elkezdődtek a bajok. Egyes egyes hátán, beírás beírás után. Döntött. Megválik a szép egészségügyi szakmától: nem lesz belőle ápolónő. Új iskolául a szolnoki Városmajor úti Alternatív Gimnáziumot választotta. A nem nagy múltú intézmény sikeresen neveli, oktatja azon tanulókat, akik más iskolákban valamilyen oknál fogva kudarcot vallottak. Itt a másságnak nem megbélyegző, hanem megkülönböztető szerepe van. Zsuzsanna nem csalódott. Nincs gond, jegyei javultak. Boldog. Folyik a beszámoló időszak a gimiben. Tételcímek hangzanak, adatok röpködnek a levegőben. Izgalom, drukk, minden mennyiségben. Zsuzsanna a vizsgázók között van. Minősítése jó. -méA szerelem? A szerelem? Egyszer ilyen, egyszer olyan - mondta valaki. Nem volt igaza. A szerelem évezredek óta: örök és elérhetetlen. Odabújsz hozzá, jó érezni, hogy átkarol. Átkarolod, és jó érezni, odabújik hozzád. Itt bujkál a szerelem, sikátorokban és kopott bérházakban, szállodákban és kapualjakban, elkapott pillantásokban és gyengéd érintésekben... hangos trombitaszó fülsértő zaja. menetelő léptek, majd szelíddé csillapuló fuvolaszó. Néha vad, néha aranyló-lázas, és mindig kiismerhetetlen. Egymás húsába maró, egymásnak örökké hátat fordító; mindig mást kívánó, mégis egymás ölében megbújó. Nézed a szemét - mélyén ott rejlesz. Bezár, mint valami kalitkába. Hát soha nem akarsz kiengedni, talán én sem akarom ... Lázas vagy, évezredek óta, szerelem- lázas. Szerelem? Egyszer ilyen, egyszer olyan - mondta valaki. Talán igaza van ... Szerelem? Hát van ilyen? Ny. Sz. Diák-szabadegyetem az Ifjúsági Iroda ajánlata A magyar történelem sorsfordulói Történelmi témájú előadás-sorozat indul Szolnokon, a Városi Művelődési Központban. Az előadások jó célt szolgálnak azoknak a fiataloknak, akik történelemből szeretnének tovább tanulni, felvételizni. Előadások: November 17-én dr. Makk Ferenc (JÄTE BTK): A nagyfejedelemségtől a keresztény monarchiáig - Magyarország története Gézától I. László haláláig. December 1-jén dr. Kristó Gyula (JATE BTK): Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása. December 15-én dr. Dras- kóczy István (ELTE BTK): A LILIOM jegyében. 1995. január 5-én dr. Dras- kóczy István (ELTE BTK): A Habsburgoktól Mohácsig. Január 18-án dr. Tóth István György (MTA TTI): Három ország, egy haza. Február 2-án dr. Ágoston Gábor (ELTE BTK): A hódolt Magyarország. Február 16-án dr. Veliky János (KLTE BTK): A polgárosodás hajnala. Március 2-án dr. Gerő András (ELTE BTK): A kiegyezéstől az I. világháborúig. Március 16-án dr. Romsics Ignác (ELTE BTK): Magyar- ország története a két világháború között. Március 30-án dr. Szerencsés Károly (ELTE BTK): Négy és fél évtized krónikája (1945-1990-ig). Az előadások minden alkalommal 17 órakor kezdődnek, csütörtöki napokon a VMK színháztermében. Bérietek az Ifjúsági Irodában (Szolnok, Somogyi Béla út 1.) válthatók. Az oldalt összeállította: Gerendássy Katalin Szép siker országos versenyen „Mindennapi kenyerük” a fizika és a matek Ha az iskola folyosóján találkozunk, semmi különös nem látszik rajtuk. Pedig ők ketten, Csécsei István és Nádas Szilveszter, akik rendszerint még a szünetben is együtt - mondhatni „párban” - járnak, mégsem olyanok, mint általában többiek. Valamiben kiválnak közülünk, s ez a fizika és a matek. Legutóbb Nagykanizsán is ez „ügyben” jártak.- Meghívottként vettünk részt egy országos fizikaversenyen. A fizikából kiemelkedő eredményeket elérő tanulókat hívták meg, s így kerültünk mi is oda - mondja István.- Nehéz volt a verseny?- Nem volt különösebben nehéz, némely fizikadolgozatunk sokkal keményebb.- Milyen feladatokkal kellett megbirkóznotok?- Három forduló volt. Az elsőben egy kísérletet kellett elvégeznünk. Kaptunk egy tálat teli vízzel, egy kést meg két különböző átmérőjű gyertyát. Fel- forrósított késsel különböző nagyságú darabokra kellett vágni őket, és megfigyelni viselkedésüket a vízben.- Nekem ez a forduló sikerült a legjobban - kapcsolódik a beszélgetésbe Szilveszter.- És neked, István?- Nekem az elmélet ment igazán. Három feladatot kellett megoldanom. A harmadik része volt a legegyszerűbb, Zemplén Győző életét kellett feldolgozni. Magát a rendezvényt is róla nevezték el.- Milyen eredmények születtek?- István hetedik helyezést ért el, én nyolcadik lettem. Ez csapatban a második helyet jelentette számunkra.- Korábban is voltak hasonló sikereitek?- A Budó Ágoston fizikaversenyen első lettem, István pedig harmadik.- Mit éreztek egy-egy jól sikerült verseny után?- Jó dolog megfelelni az elvárásoknak és büszkeséget szerezni tanárainknak, köztük fizikatanárunknak, Veres Dénes- nek. Meg az iskolának.- Ti most negyedikesek vagytok a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Milyen egy végzős diák élete?- Meglehetősen zsúfolt, szórakozásra egyre kevesebb idő jut. Sokat kell tanulnunk, ám ez nem mindig jön össze, a humán tárgyakkal gyakran bajban vagyunk. A mi asztalunk a fizika és a matek. Engem a fizika minden más tantárgynál jobban érdekel, olvasok fizikatörténeti könyveket - és néha a magyar vizslámra is jó lenne időt szakítani - mondja István.- Én szeretem a számítógépet, s szeretek olvasni. Szenvedélyem a szerepjáték, ezenkívül eljárok híres fizikusok előadásaira is - vallja Szilveszter.- Mi lesz veletek a gimi után?- Versenyeredményeim alapján már felvettek a József Attila Tudományegyetemre. Nem biztos, hogy a fizikánál maradok, mert érdekel a számítástechnika is. Az ELTE-n szeretnék tanulni, programozó matematikusnak.- Engem is felvettek már a JATE-ra - teszi hozzá István -, fizikus szakra.- Gratulálunk, és további sikereket! Csilla + Zaza Csécsei István és Nádas Szilveszter fizikatanárukkal Jó kis társaság Ez egy jó kis társaság. Előtérben, terpeszülésben Vadkerti Ildikó.-BarnaKérem szépen, akad a megyeszékhelyen egy olyan társaság, amelyik jószerével nem fér a bőrébe. Ebből kifolyólag hetente kétszer úgy megdolgoztatja őket Éliás Katalin a Tisza- ligetben, hogy az csak na! És tessék! Ahelyett, hogy elfáradnának, néhányan közülük még további tréningeket látogatnak. Szóval ők majd húszán az aero- bicos lányok. Különös ismertetőjelük, hogy nem álltak hátul a sorban amikor a csinosságot osztogatták. Vagy ha itt-ott hi- bádzott valami rajtuk, a temérdek edzés jótékonyan javította. Noha hivatalosan két éve dolgoznak együtt, már országos ötödik, hatodik, hetedik helyezéssel is dicsekedhetnek. De nem teszik, helyette hajtanak keményen a Szolnoki Testedző és Szabadidő Egyesület színeiben, hiszen december 10-én, itt, Szolnokon országos bajnokságot rendeznek. Ezen pedig ugye, legalábbis illene szépen szerepelni. Hogy kik indulnak a nagy megméreti lésen? Vadkerti Ildikó, aki már tanárnő, és nyár óta férjezett. Testnevelő, szolnoki, de Nagykörűben tanít. Szép Szilvia, a Széchenyi Gimnázium másodévese, ő 168 centi magas, 47 kiló. Igaz, Vadkerti tanárnő sem túlsúlyos egyéniség, hiszen centikben mérve 155, kilókban 43. Azután Torontály Nóra a keróból. Ő 164 centi, 52 kiló. Továbbá Kovács Krisztina, szintén a keróból, 167 centi, valamint 55 kiló. Hát kérem, ennyire súlyos egyéniségek ezek az ifjú hölgyek. Kívülük Tóth Bernadett és Bánfalvi Ági a diákolimpia általános iskolásai között versenyeznek, lévén nyolcadikosok a Kertvárosban. Hogy a többiek miért járnak? Azért, mert egyszer talán ők is indulhatnak, illetve van még néhány ok. Imádják ezt a kis közösséget, a mozgást, és szeretnék, ha csinosak maradnának. Nem csoda, hogy az utóbbiért sok helyre hívják őket bemutatókra, amelyeket szívesen vállalnak. Legújabban egy névnapi rendezvényen is fel kellett lépniük. Mit mondjak? Nagyobb sikert arattak, mint az abasári olaszrizling. Pedig az sem akármi, főleg pohárban ... Szabó Zita Új-Zélandra utazik Fiatal sportoló a világbajnokságon Rengeteg olyan fiatal van, akiknek életük része a sport. Éveken át edzenek, küzdenek a minél jobb eredményért. Ezeknek a diákoknak a tanulás mellett időt kell szakítaniuk a rendszeres edzésre. Megkértünk egy versenyszerűen sportoló fiatalt, meséljen napjairól. Szabó Zita triatlonista kiváló eredményeket ért már el a sportban. Kérdéseinkkel hozzá fordultunk.- Mikor szeretted meg ezt a sportágat?- Kis koromban úsztam, majd 12 évesen kezdtem el triat- lonozni. Akkor még nem volt olyan ismert ez a sportág Szolnokon. Azóta sokat fejlődött, ezért nagyon sokat kell edze- nem, hogy minél jobb eredményeket tudjak elérni. Ez napi 3-5 órát jelent.- A három sportág közül melyiket kedveled a legjobban?- A futást. A következő természetesen az úszás, hiszen úszóként kezdtem sportpályafutásomat. Kerékpározni pedig, az igazat megvallva, nem nagyon szeretek, de azért keményen edzek.- Mely eredményeidre vagy a legbüszkébb?- Többszörös országos ifjúsági és kétszeres felnőtt bajnok vagyok. Európa-bajnokságon csapatban és egyéniben harmadik, kétszer pedig Eb-második A kísértet Úgy emlékezz rám Mint egy kísértetre Mely egyszer megjelent Majd eltűnt mindörökre De készülj fel rá: Egyszer visszatérek S a lelkeden kívül Már semmi mást nem kérek. Védd meg önmagad Ne hagyd, hogy elvegyem Álld el az utamat Ne kegyelmezz meg nekem. Öld meg az emléket Felejts el örökre S majd szemed sarkából A könnycseppet töröld le. MEA- Igen, sajnos hajlamos va- ■ * gyök a hízásra, bár nagyon sze- '-***■■* pudingot. A versenysúlyom 50 kg, s vigyáznom kell az alakomra.- A tanulás mellett is tudsz rendszeresen edzeni?- Az általános iskolában könnyebben ment, majd a Verseghy Ferenc Gimnázium speciális matematika szakán már több időt kellett szakítanom a tanulásra. Tavaly érettségiztem, tanulmányaimat Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika-számítástechnika szakán folytatom. A számítástechnika mindig is nagyon érdekelt. Komolyabban szeretnék vele foglalkozni, ezért is tanulom a matematikát szorgalmasan, hiszen ez adja az alapokat. Szabad időmben is szívesen ülök a számítógép előtt, nagyon szeretek programozni.- Mik a terveid a jövőre nézve?- Szeretnék átjelentkezni az egyetemre programozó matematikus szakra. Úgy vélem, ha ez sikerül, akkor még többet kell tanulnom, és emellett nagyon nehéz rendszeresen edzeni. Az iskola elvégzése után pedig profi szinten szeretnék triatlonozni. Ha lehet, ebből élnék, de csak a számítástechnika mellett.- Kívánjuk, hogy teljesüljenek vágyaid, sok sikert kívánunk! -gkhelyezést értem el. Célom ezután is az, hogy minél jobban szerepeljek.- Mikor lesz a következő verseny?- A világbajnokság, amelynek Új-Zéland ad otthont. A nyolc versenyzőből és két kísérőből álló magyar csapat november 13-tól december 3-ig tartózkodik majd a szigeten. Két hét edzőtáborral kezdünk, majd a nagy megmérettetés következik. A verseny 1500 méter úszásból, 40 km kerékpározásból és 10 km futásból áll. Ezt a távot körülbelül két óra alatt teljesítem.- Egy profi versenyzőnek ugye meg kell gondolnia, mit eszik? Péntek 21, Jam Café Coda: magyar együttes. Koncertjeik java részét Led Zeppelin-számok teszik ki. Emlékzenekamak hívják magukat, de eme pénteki koncert után nemigen szolgáltak rá erre a titulusra. Igaz, a nótákat pontosan előadták, mégsem lehetett bennük felismerni a tipikus Zep-je- gyeket. Arról nem is beszélve, hogy egy szemüveges, kövérkés ember „énekelt”, akinek a hangja véletlenül sem emlékeztetett Robert Plan- téra, de még Rudán Joe-éra sem! Talán Tamás, a gitáros, akinek a vezetéknevét sajnos elfelejtették bemondani. Ő megpróbálta visszaadni gitárján azt, amit Jimmy Page tudott, és megpróbálta társait felrázni az álomból. Sajnos, nem sikerült... Ami nem jött össze a Codának pénteken, az annál jobban sikerült szombaton az Actionnak. Az időközbeni stílusváltás nagyon jót tett az együttesnek, bár a hardcore stílus miatt nem kellett volna megko- pasztani magukat. Végül is 22.30 óra körül elindult a szex akció. Kicsit furcsa volt az első két lemez anyagát ennyire nyersen és durvára formában hallani. De ami furcsa, az nem biztos, hogy rossz! Csak éppen szokatlan volt Mikkiéket rövid gatyában, bakanccsal látni. Sajnos, a koncerten csak 280-an(!) voltak, de az Action négyes fogatát ez nem zavarta abban, hogy úgy nyomuljanak, mintha 28 ezer ember előtt játszanának egy arénában. De hogy is ne játszottak volna ekkora erővel, hiszen az a 280 ember olyan hangulatba jött, amilyet talán az Action legénysége még Pesten is ritkán lát! A koncertet megnézte, meghallgatta: B. Egynullhárom Eddie Sz.
