Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-12 / 267. szám

1994. november 12., szombat Hazai tükör 3 MEGSZÉPÜLT A NÉPI LAKÓHÁZ. Kenderesen, a Jókai út 7. szám alatti műemlék jellegű falusi lakóház homlokzati felújítását és a nyílászárócserét a nyáron elvégezték. Ehhez a pénzt az önkormányzat és a müemlékfelügyelőség biztosította. A népi lakóház a 19. század második felében épült, sajátosan fedett utcai homlokzata nap- és holdábrázo­lással, kerettel és keretezett falmezőkkel. A nyeregtetős, cseréppel fedett épület udvari részén mellvédes tornác található, szögletes téglapillérekkel, zárt tornácvégekkel. A polgármesteri hivatal jövőre a tájjellegű kerítés elkészítését tervezi. Dokumentumfilm a tiszafüredi zsidóság életéről Megszakadhat-e a szív? címmel dokumentumfilm ké­szült a holocaust ötvenedik év­fordulója alkalmából a tiszafü­redi zsidóság életéről. Az alko­tás a Soros Alapítvány anyagi támogatásával és az 1991 óta lé­tező helyi kulturális egyesület, a Füredi Kaszinó tagjainak tevé­keny közreműködésével szüle­tett. A stáb tagjai voltak: Or­bánná Szegő Ágnes könyvtáros, Szabó János népművelő-opera­tőr és Vadász István muzeoló­gus. Az alkotók saját kutatásaik, ma is élő személyek visszaem­lékezései, levéltári és családi írásdá emlékek alapján mintegy huszórás anyagból szerkesztet­ték meg a kétszer hatvan perc terjedelmű dokumentumfilmet. Az első rész a keresztény-zsidó együttélésről, az egymásrautalt­ságról szól, és bemutatja a zsi­dóság történetét az 1780-as évektől 1944-ig. A második pe­dig szomorú krónikája a helyi társadalom életében egykor je­lentős szerepet játszó vallási ki­sebbség deportálásának, pusztu­lásának. A személyes visszaemléke­zések során nemcsak izraelita vallású mostani vagy hajdani ti­szafürediek szólalnak meg, ha­nem más vallásúak is, párhu­zamos vallomásaikkal még hite­lesebben felidézve a félszáz év­vel ezelőtti eseményeket. A film első bamutatója november 15- én Budapesten, az Ausch­witz Alapítvány székházában lesz. A tiszafürediek november 16- án és 23-án a városi tévé kí­sérleti adásában tekinthetik meg az alkotást. A helyi premierhez kapcsolódóan a Füredi Kaszinó és Hit Gyülekezet tiszafüredi közössége kezdeményezésére november 20-án megemléke­zést tartanak a holocaust 50. év­fordulójáról. Ekkor avatják fel azt az emléktáblát, amelyet az egykori zsinagóga - jelenleg Tisza Áruház - falán helyeznek el a hajdani zsidó polgárok tisz­teletére. Szűkös esztendő előtt állnak az önkormányzatok Minden területen szoro­sabbra kell húzni azt a bizonyos nadrágszíjat jövőre, az önkor­mányzatok életében sem vár­ható a bőség zavara. Mi a véle­ménye erről dr. Sivák József­nek, a Pénzügyminisztérium önkormányzatokkal foglalkozó főosztályvezetőjének?- A finanszírozási rendszer nem változik. 1995-ben is a ko­rábban megszokott normatív támogatás marad .életben, ami azt jelenti, hogy például az ok­tatásra szánt összegeket a gyermeklétszámmal arányosan osztják szét az önkormányzatok között. Összességében csak mi­nimális bevételnövekedésre számíthatnak az önkormányza­tok, költségvetésük aligha fe­dezi majd az inflációs terheket és az energiaár-emelésekből származó többletkiadásokat. Az pedig sovány vigasz, hogy a minisztériumokhoz és a főható­ságokhoz tartozó intézmények is hasonlóan szűkös esztendő elé néznek.- Milyen bevételekre számít­hatnak a települések?- Az önkormányzatok bevé­tele három részből tevődik majd össze. A legnagyobb hányadot - az összes bevétel 40-45 szá­zalékát - az állami, költségve­tési támogatás teszi ki. Ezt kö­veti a személyi jövedelemadók­ból származó részesedés, végül pedig a saját bevételek, a helyi adókból befolyt pénzek.- Lehetne ezt számokkal is érzékeltetni?- Idén összesen 693 milliárd forintra tehető az önkormányza­tok összes bevétele, amelyből 307 milliárd volt a költségvetési támogatás. 1995-ben várhatóan 751 milliárd forintos bevételt tervezhetnek, de ebből csak 303 milliárd lesz a költségvetési hozzájárulás. A bevételek nö­vekedése tehát jóval elmarad a korábbi évekétől. Ami mégis kedvező változás lesz és némi többletpénzt hozhat az önkor­mányzatok „konyhájára”, az a személyi jövedelemadóból visszamaradó nagyobb részése- dés. Az önkormányzatok 1994-ben mindössze a területü­kön lakók szja-befizetésének 30 százalékát tarthatták meg saját céljaikra, jövőre ennek 35 szá­zalékával gazdálkodhatnak. Ferenczy Europress Minőségügyi világnap Az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) ajánlása alap­ján immár hatodik éve novem­ber 11-én ünnepük a minőség­ügyi világnapot. A minőség- kuitúra elterjedéséért és színvo­nalának emeléséért azok teszik a legtöbbet, akiknek ez a moz­galom nemcsak üzleti stratégiát, vagy jó befektetést, hanem új munkastílust és új gondolko­dásmódot is jelent - állítják a Magyar Szabványügyi Hivatal szakemberei. Hazánkban a Magyar Szab­ványügyi Hivatal karolta fel a minőségfejlesztés ügyét, s je­lenleg egyik legfontosabb fel­adatának a fogyasztók kellő tá­jékoztatását tartja. Nagy hang­súlyt fektetnek annak propagá­lására, hogy a vásárlók ne ve­gyenek bizonytalan eredetű termékeket. (MTI) Leszereltek Csütörtökön 2600 sorkatona szerelt le a Magyar Honvéd­ség alakulataitól. Legköze­lebb november 23-án és 24-én lesz bevonulás. Informatika, kineziológia, prevenció Dyslexiakonferencia Szolnokon A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Dyslexia Egyesület és az En­core Konfliktuspedagógiai Ala­pítvány dyslexiakonferenciát rendez ma 9 órától 14 óráig Szolnokon, a Társadalmi Szer­vezetek Közösségi Házában (Szapáry út 19.). Ezen a - rengeteg gyermeket, szülőt és pedagógust érintő - rendezvényen elsőként Hagy- mássy Endre, a Beszédjavító Központ igazgatója tart előadást „Az informatika felhasználása a dyslexia terápiájában” címmel. A 10 óráig tartó előadás után félórás konzultáció következik, majd 11 órától 12.30-ig János Péter vezető kineziológus, a Magyar Kineziológusok Szö­vetségének ügyvezető elnöke beszél a kineziológia szerepéről a tanulási zavar korrigálásában. Ezt az előadást szintén konzul­táció követi. 12.40-től 13.10-ig Rédai Etelka logopédus, megyei szak- tanácsadó a dyslexiaprevenció- ról tart bemutató előadást, il­letve 13.20-tól 14 óráig kerek- asztal-beszélgetést vezet Szánthó Judit szülővel közösen. A kerekasztal-beszélgetés té­mája: a dyslexiaveszélyeztetett, dyslexiás gyermekek a család­ban. A rendezvény ideje alatt pe­dagógiai szakirodalmat, gyakor­lóanyagokat árusítanak a hely­színen, s a Götz mintabolt árusí­tással egybekötött bemutatót tart a Ravensburger képesség- fejlesztő játékcsaládból. A szervezők minden pedagó­gust, szülőt és érdeklődőt vár­nak erre a nagyon fontos s nap­jainkban rendkívül aktuális té­májú konferenciára - melyen a részvétel ingyenes. MOSTANSÁG A pályakezdők számára legfonto­sabb, hogy új és leg­többször első mun­kahelyükön jól beilleszkedjenek. Szerencsés, aki a kezdet kudarcait könnyen el tudja viselni. A kudarctűrő képesség lassan kialakuló védő­ernyő sokféle kellemetlenséggel szemben. A bennünket ért kellemetlenségek okozói gyakran saját magunk vagyunk. Nem mérjük fel igazán új munkahelyünk személyi erőviszonyait. Nem tudjuk azonnal megítélni, mennyit illik naponta vagy hetente ügyeink vitelével foglalkoznunk ahhoz, hogy se lustának, se strébernek ne tűn­jünk. Jó módszer, ha a régi motorosokat figyel­jük és az ő teljesítményük 120-130 százalékát tartjuk statikusan munkálkodásunk során, ter­mészetesen csak az első pár hónapban. Nehezebb a beilleszkedés, ha nem fizikai vagy alkalmazotti, hanem kimondottan értelmi­ségi beosztásba kerülünk. Ebben az esetben tu­dományos tevékenységünk mélysége, esetleges érdeklődésünk a többi kolléga kutatási tevé­kenysége iránt is elősegítheti, hogy gyorsan tel­jes jogú tagjává váljunk az intézet kollektívájá­nak. Nagyon fontos a kitartás, no nem mindig a ránk bízott munkában, hanem az üldögölésben. A gyakorlott és sokat próbált férfiú már két-há- rom órát tud egyfolytában ülni akár egy udmurt nyelvű tudományos előadáson a szinkrontol­mács teljes kiiktatásával. Nagyon fontos, hogy a kollégák észrevegyék állandó érdeklődő jelen­létünket. Ha ez bekövetkezik, felfigyelnek ránk, majd felkérnek különféle opusaink előadására. Igazi erőpróbái a spártai helytállásnak a tudo­mányos konfenrenciák. Ilyeneket minden ma­gára valamit adó intézmény rendez. A konfe­rencia forgatókönyvében vannak állandó ele­mek például szaktekintélyek és protokollven- dégek meghívása, a folyosói ismerkedések és a beszélgetések, valamint az előadásközi szüne­tek. Az első igazi sikeremet egy ilyen konferenci­ának köszönhetem. Nem akarok a történtek elébe vágni, de főigazgatói dicséretben része­sültem helytállásom, illetve inkább helytülésem révén. Már ifjan sokat próbált férfiú lévén tud­tam, hogy két-három óra figyelemmímeléshez természetes alap­anyagú nyugtatok kellenek. Például sör, de abból is va­lami erős, jóféle barna. Két derék tudományba­rát kolléga társaságában láttam hozzá türelmem megalapozásához. Hét korsónyi finom, kemény habú folyadék barnakenyér csordogált egyre falstaffibb pocakomba. Beültem az előadásra, a sörtől szolidan optimista ábrázattal bámultam előre. Egy kicsit elkéstünk, ezért csak az első sorban jutott hely, a konferencia elnökségével szemben. Az előadók szépen sorban mondták a magukét, patakokban folyt a tudomány. A sör­től egyre derűsebb lettem és számolatlan repül­tek a percek, negyed- és félórák. Úgy másfél-két óra üldögölés után elkezdett gyötörni a rengeteg folyadék. Jó lett volna, ha szünet következik. De nem következett. A helyzet és bensőm egyre feszültebbé vált. A díszelnökséget fotografáló kolléga futkosásain és villogásain kívül mindenki aléltan ült. A fo­tós a mellettem ásítozó üres székre tette teleob- jektívjét és alaplencsével folytatta mennydörgés nélküli villámlásait. Jött a grandiózus ötlet, fel­kaptam a teleobjektívet és kisétáltam a terem­ből. Az ajtóban egy ijedt hölgy kezébe nyom­tam, hogy rögtön jövök, addig vigyázzon rá. Energikus, ám mégis méltóságteljes lépésekkel végre elérhettem áhított célomat. Mikor meg­könnyebbülten visszatértem, a kölcsönvett fo­tóeszközt visszatettem az üres székre. Következő reggel az intézet legnagyobb fő­nöke szólított meg a folyosón.- Látom, saját magad is észreveszed, hol kell segíteni a kollégáknak. Csak te vetted észre, hogy a fotózásnál eszközöket kell cserélni. Meglátod, jól fogod nálunk érezni magadat. Úgy is lett, látnoki szavainak már pontosan tíz esztendeje. Most már tudom, egy munkahe­lyen, de máshol is, úgy kell segíteni magunkon, hogy mindenki úgy lássa, másnak segítünk. Tu­dom, mostanság a pályakezdőnek a munkahelyi beilleszkedést megelőzően van egy súlyos prob­lémája, nevezetesen, hova illeszkedjen be, hol talál munkahelyet, de ha találnak, akkor a segí­tőkészség megvillantása sok bajtól óvhatja meg őket. Gambrinus Drogcsempész-szervezetet számoltak fel A hazai és a külföldi bűnül­döző szervek két éve tartó ösz- szehangolt munkával török és magyar állampolgárokból álló kábítószercsempész-szervezetet számoltak fel. Az ügyről a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság és az ORFK illeté­kes vezetői csütörtökön tájékoz­tatták a sajtót Szegeden. Ritka s elismerésre méltó si­kert értek el a bűnüldözők, első­sorban a magyar rendőrök, hi­szen a feladótól a terjesztőn ke­resztül a vevőig szinte az egész Európát behálózó vonalat derí­tették fel. A bűnszervezet 1992 óta az úgynevezett Balkán-út­vonalon legalább 15 alkalom­mal szállított mintegy 800 kilo­gramm heroint Törökországból több nyugat-európai országba. A nemzetközi rendőri együtt­működésnek köszönhetően öt szállítmányt sikerült elfogni. A szállítások többsége a résztve­vők által alapított utazási irodák turistabuszaival, illetve eseten­ként személygépkocsikkal, la­kókocsikkal történt. Egy-egy szállítmány után a csempészek 10 ezer márkát kaptak, előfor­dult, hogy a fuvardíj kilónként néhány száz márkának megfe­lelő összeg volt. A legtöbb alkalommal Spa­nyolország volt a célállomás. A külföldi hatóságoknak sikerült letartóztatniuk a bűnszervezet jelentős személyiségeit. Mad­ridban Nedim Őzre török ál­lampolgár, a spanyolországi csoport bérgyilkosa került rendőrkézre, akit gyilkosság miatt már körözött a spanyol rendőrség. Törökországban pe­dig a szervezet vezetőjét, Yil- maz Alit fogták el. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban vonnak be magyar állampolgárokat a kábí­tószer szállításába a külföldi szervezetek. (MTI) Továbbra is keresett a sertés Továbbra is a kereslet jel­lemzi hazánkban a sertéspiacot. Ugyanis a hízott sertéseket az ország minden részében keresik a felvásárlók. Erről tájékoztatta az MTI-t a szaktárca illetékes főosztálya a megyei földműve­lésügyi hivatalok adataira hi­vatkozva. A felvásárlási árak az egybe­hangzó jelentések szerint az előző havi szinten alakultak az elmúlt napokban is. így a nágy- üzemi sertésekért 140-160 fo­rintot fizetnek átlagosan kilo­grammonként, ám Szabolcs­Szatmár-Bereg megyében már 170-180 forintot is adnak a hí­zók kilogrammjáért. A kis­üzemben tenyésztett sertések át­lagára 140-150 forint körül ala­kul kilogrammonként, de Sza­bolcs megyében ez is maga­sabb, itt már eléri a 160 forintot is. A szakértőknek azonban az a véleményük, hogy hamarosan a belföldi húskereslet csökkené­sével lehet majd számolni, mi­vel rövidesen kezdődnek a házi disznóvágások. A malacok ára ugyancsak magas, és az előző hónapban tapasztalható árszint körül mo­zog, megyénként változóan 170-240 forintot kémek a ma­lacok kilójáért. A tenyésztők továbbra is keresik a malacokat, ezért egyes megyékben - pél­dául Baranyában és Bács-Kis- kunban - már megkezdődtek a mesterséges megtermékenyíté­sek is. Ennek ellenére azonban or­szágosan nincs megfelelő mennyiségű eladó tenyés- zsüldő, és sok helyen nagy számban fedeztetnek ismeretlen származású kanokkal. (MTI) Az inkubátorház az amerikai vállalkozónak is tetszik A minap a Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány megyei iro­dáján tett látogatást Arthur Gray, aki az USA-beli Texas ál­lamból, Houstonból érkezett Szolnokra. A külföldi üzletem­ber - aki nyugdíjba vonulása előtt egyébként az amerikai lé­gierő tábornoka volt - már nem első ízben látogatott hazánkba. A magyar gazdasággal már körülbelül két éve ismerkedik, korábban járt már Győrben, Esztergomban, Debrecenben és Székesfehérváron is, ahol ugyanúgy, mint most Szolno­kon, a hazai befektetési lehető­ségekről tájékozódott. Az említett városokban már több - amerikai és hazai - be­fektetőt sikerült összehozni, így nem egy vegyes vállalat műkö­dik jelenleg is sikerrel. Bár me­gyénkben még konkrét ered­mény nem született, az amerikai vállalkozót már az első szolnoki Arthur Gray Texasból látogatása meggyőzte arról, hogy érdemes további lépéseket is tenni a térségben. Az elsősor­ban a baromfi-feldolgozás és a mezőgazdaság iránt érdeklődő üzletember látogatása során az amerikai befektetőknek keres magyar üzleti partnereket. Mint mondta, mintegy 30, megyénk­ben található vállalatot kíván felkeresni. Arthur Gray igen pozitívan vélekedik a már épülő szolnoki vállalkozók inkubá­torházáról, amelyről szerinte kevésbé tájékozottak a szolnoki emberek. Ezt a kezdeménye­zést, amely a kezdő vállalkozók szakmai segítésére szolgál, ő maga is támogatja. Ez az intézmény - ami tulaj­donképpen egy irodaépület - egyrészt helyet biztosít az in­duló vállalkozásoknak, más­részt szakmai támaszt is jelent­het az üzleti élet még kevésbé tapasztalt résztvevői számára. Nagyon fontos ugyanis, hogy a kezdő vállalkozók legfőképpen ne a könyvelésre, az egyéb el­számolásokra koncentráljanak, hanem sokkal inkább az üzlettel foglalkozzanak. Többek között az ilyen jellegű terheket is ma­gára vállalja ez a közösség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents