Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-01 / 231. szám

10 Szabadidőben — családi körben 1994. október 1., szombat Ne maratoni futással kezdje... Sűrűn hallani elnyűhetetlen veteránokról, maratoni verse­nyeken induló fiatalos aggas­tyánokról, idős korban is ifjonti hévvel atletizáló, hegyet mászó öregekről. A bámulatos telje­sítmények azt sugallják, hogy a testedzésben nincs felső korha­tár. A sportorvoslás szakem­bere, dr. Nemes György címze­tes egyetemi tanár azonban cá­folja ezt:- Csak akkor mellőzhető a korhatár, ha kellő önkontroll társul az időskori sportoláshoz. Sajnos az élemedett korúak kö­rében is kezd terjedni a csúcsok, a meghökkentő teljesítmények kultusza, pedig a túlhajtott, rosszul értelmezett versenyszel­lem nem védi, hanem kockáz­tatja az egészséget.- Ennek nem mond ellen, hogy nagyon javasolom min­denkinek, azoknak is, akik ko­rábban nem sportoltak: vágja­nak bele nyugdíjas éveikben a testedzés valamilyen ágába. Előtte azonban kérjék ki sport­orvos véleményét, aki néhány vizsgálat alapján megmondja, hogy kinek milyen sportszerű mozgás és terhelés a legmegfe­lelőbb.- Jómagam az úszást valóban korhatár nélkül, mindenkinek ajánlhatom. Ám a mostanában már-már tömegsporttá váló időskori futásról igencsak meg­oszlanak az orvosi vélemények. A városi utcák kemény talaja sok kárt okozhat a mozgásszer­vekben, és a szennyezett levegő is a „háztömb körüli” futások ellen szól. Helyettük fenntartás nélkül ajánlhatóak a zöld kör­nyezetben tehető fölfedezőutak, a jóleső fáradtság határáig ter­jedő hosszú séták.- A mértéket illetően vannak figyelmeztető jelek. Akinek fu­tás, úszás közben megfájdul a feje, vértolulást érez, fájni kezd lábikrája vagy valamelyik láb­izma, azt megálljra, pihenőre vagy aznapi pihenésre inti szer­vezete. A szívbetegeknek ki­váltképp ügyelniük kell a terhe­lés mértékére - őket elsőként a légszomj figyelmezteti erre. A reumatikus bántalmakban szen­vedőket a fájdalom riasztja, pe­dig nagy szükségük van a moz­gásra. Nekik a vízben végez­hető testmozgást ajánlom, ott ugyanis könnyebb elvégezni a mozgásgyakorlatokat. G. P. (Ferenczy) A pedagógia hétköznapjai Különóra: hasznos teher vagy púp a gyerek hátán? A tanév első heteinek nehézségeit ezekben a napokban újabb gond tetézi: el kell dönteniük a szülőknek, hogy járatják-e gye­reküket különórára, s ha igen, a tanórán kívüli képzési lehető­ségek közül melyiket válasszák. Csábító a választék, hiszen idegen nyelvektől a különtor- náig, zenétől a számító­gép-programozásig számtalan érdekes és kivált hasznos stú­dium kínálja magát - rendsze­rint nem is túl magas tandíjért. Mielőtt azonban bármelyikre is igent vagy nemet monda­nánk, néhány szempontot feltét­lenül mérlegeljünk. Elsősorban azt, hogy a gyerek az előző tan­évben hogyan birkózott meg a tananyaggal. Könnyen vagy ne­hezen tudott-e lépést tartani tár­saival, kínos-fárasztó biflázás- sal, vagy különösebb megeről­tetés nélkül vette-e az iskolai akadályokat? A tanulással ne­hezen boldoguló kisdiákokat ugyanis kockázatos pluszfog­lalkozásokkal terhelni: vagy is­kolai feladataikat, vagy a külön- tárgyat hanyagolják el. Fontos tárgyilagosan számot vetni az­zal is, hogy kitapintható, felis­merhető-e valamilyen téma, tárgykör vagy foglalatosság iránt átlagon felüli érdeklődés és tehetség a gyerekben. Megér- lelődött-e már benne valami­lyen komoly elhatározás jövő hivatását, pályaválasztását ille­tően. Ebben az esetben nagyon is indokolt kihasználni a tan­órákon kívüli ismeretszerzést, foglalkozások lehetőségét. Még akkor is, ha mondjuk nem min­den tárgyban tartozik a gyerek a jók vagy a legjobbak közé. Ha a különórán vagy iskolán kívüli foglalkozáson a tehetségének, érdeklődésének megfelelő új ismereteket sajátíthat el, aligha fogja terhesnek, fárasztónak érezni a „túlórázást”. Ugyanígy érdemes időt és anyagiakat áldozni korrepetálá­sokra, felvételi előkészítő tanfo­lyamokra az olyan utolsó éves diákok esetében, akik már most, a tanév elején tudják, hogy hol, milyen iskolatípusban akarnak továbbtanulni. Természetes ambíciója min­den szülőnek, hogy gyereke magasabbra jusson, többre vi­gye az életben, mint ő. A jó szándék azonban könnyen visz- szájára fordulhat, ha nem veszik figyelembe az életkori sajátos­ságokat. A kisdiák, akit két-há- rom vagy még több külön- tárgyra is beíratnak, rendszerint drága árat fizet a plusz nyelvi, zenei vagy egyéb ismeretekért. Állandó időzavarba kerül, fára­dékony, túlhajszolt lesz, s éppen a testi-szellemi fejlődés nélkü­lözhetetlen elemétől, a barátok­kal való együttlét, az önfeledt szórakozás és játék örömétől esik el. A koravén tizenéves polihisz­torok ugyan ismeretekben biz­tos gazdagabbak, de jókedvben, vidámságban alighanem szegé­nyebbek osztálytársaiknál. Dr. Kecsmár Ilona (Ferenczy Europress) Apró konyhai bűvészmutatványok Hogyan marad friss a gyümölcs, világos a gomba, puha a sajt? Gombából készül így nem szabad A gomba az egyik legrégibb, ugyanakkor a legsokoldalúbb zöldfélénk. Noha kalóriaértéke aránylag kevés, de fehérjetar­talma kiemelkedően magas. Éppen ezért a húst remekül pó­tolja, és sokkal olcsóbb, így mindenkinek ajánljuk. Petrezselymes gomba. Hoz­závalók: 75 dkg gomba, 5 dkg vaj, 5-6 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyem, só, mok- káskanálnyi citromlé, evőka­nálnyi ecet. A gombát megtisz­títjuk, de egészben hagyjuk, és az ecettel ízesített, lobogva forró vízbe rakjuk; öt percig főzzük, majd alaposan lecsö- pögtetve melegen tartjuk. A tört fokhagymát a vajon megpá­roljuk. A finomra vágott petre­zselymet beleforgatjuk, meg­sózzuk, megcitromozzuk és megpároljuk. A meleg gombára öntve azonnal tálaljuk. Sörtésztában sült gomba. Hozzávalók: 50 dkg nagy szemű gomba, 1 kiskanál ecet; a bun­dázáshoz 1 tojás, 10 dkg liszt, világos sör; a sütéshez bőven olaj. A gombát úgy készítjük elő, mint a petrezselymes gom­bához. A lisztből a tojással meg a sörrel sűrű palacsintatésztát készítünk, és a gombákat ebbe mártva, a forró olajban pirosra sütjük. Gombapörkölt. Hozzávalók: 50 dkg gomba, 2 evőkanál olaj, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, kiskanálnyi Piros Arany (vagy 1-1 paradicsom meg zöldpaprika), só, 1 evőka­nál pirospaprika. A finomra vá­gott hagymát az olajon arany­sárgára sütjük, majd az ízesítő­ket belerakva, egy kevés vízzel 5 percig pároljuk. Adjuk hozzá a megtisztított, cikkekre vágott gombát, és lefödve még tíz per­cig a tűzön hagyjuk. Galuskával tálaljuk. Dr. Rusztem, az Új Néplap természetgyógyásza tanácsai Bioenergia, érintés nélküli masszázs A bioenergetikai alapismere­tek a mai orvostudomány szá­mára új minőségi előrelépést tesznek lehetővé. Az ember nemcsak az Anyaföld gyer­meke, hanem a Kozmoszé is. Az orvostudományi asztrológia foglalkozik a Kozmosz, a boly­gók rezgésével, az emberi szer­vezet reakciójával napkitöré­sekre, és a bolygók aktivitásá­val. Ezek az ismeretek segíte­nek előrejelzést készíteni, figye­lembe véve az egészséget ve­szélyeztető napokat, így szabá­lyozhatjuk közérzetünket, meg­tanulhatjuk sorsunk és az ese­mények irányítását is. Az extra- szensz tudomány alapjai sajátos területet alakítanak ki. Ezek az ismeretek lehetővé teszik az ember pszichikai tartalékait fel­tárni, elsajátítani az önszabá­lyozás módszerét (meditáció, légzés stb.). Mindez erősíti az akaratot, emlékezőképességet, gondolkodást, figyelemössz­pontosítást, teljes gyógyulást és az egészségi színvonal emelé­sét. Induljunk ki abból, hogy ős­időben a vallás nem véletlen vette figyelembe a kereszté­nyeknél a keresztelést és a mu­zulmánoknál a námázt. Amikor az ember keresztet vet vagy el­végzi a námázt, akkor a kezek segítségével elosztja az ener­giát, és levezeti a feszültséget. Az ember energiája pozitívan elosztható víz segítségével, pél­dául zuhanyozás és fürdés ott­hon és a szabadban, valamint teljes masszázs és önmasszázs. Hasznos mezítláb járkálni fűben vagy földön, együttműködés a kiválasztott fafajtával, virágok­kal, állatokkal. Mivel már ren­delkezünk ismeretekkel az úgy­nevezett természeti energetikai zónákról (Harmann-vonalak), a speciális vesszők segítségével meg kell vizsgálni azokat a he­lyeket, ahol dolgozunk, ahol pi­henni szoktunk, és ha kell, így rendezzük át a bútorainkat. Leg­jobb, ha fejjel észak felé al­szunk, a Föld mágneses erővo­nalai irányába. Az utóbbi években sok be­tegség megelőzésében és gyó­gyításában sikeresen alkalmaz­zák a bioenergia-terápiát, vagy az érintés nélküli masszázst, a kezelő saját biomezője hatással van a páciensre. Ha saját bio­energiánkat szeretnénk felhasz­nálni önmagunk gyógyítására, akkor teljesen el kell lazulni (meditativ állapotba kell jutni). Nyugodt, ellazult állapotban fe­küdjünk háton, és összpontosít­suk figyelmünket a felfelé fordí­tott tenyereinkre és ujjainkra, érezzünk a tenyerekben meleg­séget, ezután kezdhetünk az energia felosztásához. Emeljük a kezünket 10-15 centiméterre a fejünk fölé, a tenyerünk lefelé fordítva, ne érintkezzenek egy­mással. Ezután végezzünk ke­zünkkel egyenletes, párhuza­mos mozgást a test oldalán, a lábak felé, majd felfelé fordított tenyérrel emeljük a homlokhoz. így 7-szer le és 7-szer felfelé végezzük a gyakorlatot. Végez­zünk hasonló kézmogásokat a test közepén: hom­lok-arc-mell-has irányában le és fel, 7-szer (kétirányú mozdulat egynek számít). Mozdulataink legyenek lassúak, egyenletesek, mintha távolról simogatnánk magunkat. A gyakorlat befeje­zése után feltétlenül rázzuk le kezünket. A bioenergia által való gyó­gyulást szolgáló gyakorlatok közül a következőket emeljük ki: 1. Önszabályozva (ellazulva, helyesen lélegezve) feküdjünk hanyatt, tenyerünket felfelé for­dítva. Gondolatban összponto­sítsunk arra, hogy minden be- légzéskor energiát vegyünk fel, majd kilégzéskor - gondolatban - oszlassuk szét a testünkben, a szervekben (kb. 10-15 percig végezzük). 2. Összpontosítsunk energiát a fájó pontra (5 percig). 3. Végezzünk öngyógyítást úgy, hogy aktív kezünket (álta­lában jobb) helyezzük a fájdal­mas pontra és 5 percig ismétel­jük gondolatban, hogy: „meg­gyógyulok ...” Közben passzív kezünket tartsuk a testünk fájó pontjával ellentétes oldalán, kb. 10 centiméterre a testünktől. 4. Fájdalom esetén aktív ke­zünk 2 ujjával a fájó ponttól 10 centiméter távolságról indulva, spirális mozgással húzzuk a fáj­dalmat az energiaáramlás segít­ségével 40-50 centiméter távol­ságra, majd rázzuk le a kezün­ket. A gyakorlatot 7-szer ismé­teljük meg. 5. Aktív kezünk segítségével a beteg szervünk sejtjeinek energetikai impulzust adunk. Sok háziasszonynak csak közvetlenül a főzés megkezdése előtt jut az eszébe, hogy elfelej­tette kivenni a csirkét (vagy egyebet) a mélyhűtőből. Ilyen­kor gyorsan akarván felolvasz­tani, azt a szörnyűséget követi el, hogy a zacskóból kibontott csirkét forró vízbe teszi. A forró víz azonnal kioldja a húsban lévő fehérjét, és a csirke egész felülete kiázik. Ha a szárnyas túl sokáig van a „fürdőben”, a fehérjemennyiség jelentős része beleázik az áztatóvízbe, tehát „a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti”! A kiázott csirkehús pá­rolás vagy sütés közben kiszá­rad, szálkás, rágós lesz, élvez­hetetlenné válik. így nem sza­bad kiolvasztani a húst! Az oldaltpárt szerkesztette: Rónai Erzsébet Drága mulatság, sőt luxus a tárolás során megfonnyadt vagy összeszáradt zöldféléket, gyü­mölcsöket, lisztes készítménye­ket kidobni. Annál is inkább, mert vannak könnyen alkal­mazható konyhai fogások, ame­lyekkel frissességük megőriz­hető vagy visszavarázsolható. Zárt zacskóban semmilyen friss gyümölcsöt ne tároljunk, mert gátolja a szellőzést. A „légszomjas” gyümölcs időnek előtte romlani, rothadni kezd. Jobb tehát tányéron a hűtőben vagy a hűvös kamrában tárolni. Ha mégis tasak vagy zacskó mellett döntünk, azt késheggyel lyuggassuk ki. A hervadt konyhai zölségfé- léket fölhasználás előtt tegyük enyhén cukros lébe, körülbelül 1 óra múlva ismét frissek és gusztusosak lesznek. Állás, il­letve feldolgozás közben jó né­hány kerti termék elszíneződik. A zeller például szeletelés köz­ben megbámul - ám ezt meg­előzhetjük, ha egy kevés cit­romlevet permetezünk rá. A gomba pirítás után is megőrzi világos színét, ha serpenyőbe kerülése előtt megfürösztjük egy kis citromlében. A borsót, a babot és a répát mindig nyitott lábosban pároljuk - így meg­tartják eredeti színüket, és megmaradnak kellemesen ro­pogósnak. A megpuhult paradi­csom újra feszes lesz, ha egy órára hideg vízbe tesszük. Ä szölőfürtök aszalódását jócskán késleltethetjük, ha száruk végét, ahol a tőkéről leszakították, fo­lyékony viasszal vagy gyertyá­val bekenjük. Párás, nedves időben hamar penészedni kezd a korábban vásárolt kenyér és zsömle. Ezt elkerülhetjük, ha a tartókosárba vagy dobozba 2-3 naponként egy-egy szem hámo- zatlan krumplit teszünk. A megszáradt péktermék újra ro­pogós, puha lesz, ha pár percre betesszük a sütőbe. Jól megfelel a célnak a mikrohullámú vagy grillsütő is. Hamar megszárad, morzsolódik a bolti keksz, de hámozott almaszeletekkel fém­dobozba zárva újra omlós lesz. Drágák a sajtok - érdemes hát tárolásuk néhány fortélyát megjegyezni. Ha a maradék da­rabok mellé pár szem kocka­cukrot teszünk, lassabban szá­radnak. A megkeményedett sajt megpuhul, ha egy időre sós vízbe mártott szalvétába csavar­juk. Fogyaszthatóvá tehetjük úgy is, hogy friss tejben áztat­juk, majd tiszta kendőben meg­szárítjuk. Ne dobjuk ki a beszáradt mustárt se: egy csipetnyi só visszaadja fiatalságát. (Ferenczy Europress) Nélküle üres a lakás Beküldendő október 7-ig (Új Néplap szerkesztősége 5000 Szolnok, Postafiók 105.) a vicc po­énje, melyet a fősorokban rejtettünk el. Eligazítás a szupermarketben című, szeptember 24-i rejtvényünk helyes megfejtése: A zöldborsókonzervet keresi? Ezen a soron tíz perc járásra van innen. Könyvutalványt nyertek: Czinege Albert, Kunmadaras, Kovács Ferencné, Kisújszállás és Sinka Albert, Martfű. (Az utalványokat, amelyek a Bibliofil Kereskedelmi és Kiadó Kft. boltjai­ban válthatók be, postán küldjük el a nyertesek címére.) y «

Next

/
Thumbnails
Contents