Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-04 / 233. szám
A magyarok igent mondtak a Koronára Négy hónapja, június 1-jén jelent meg a piacon a Korona sör. Ez tulajdonképpen nem hír, nem érdekes, hiszen egyre-másra nyílnak az angol, holland, dél-afrikai, osztrák sörkocsmák, és külföldi tulajdonosok uralják már a magyar sörpiacot. A Kőbányai Sörgyár korábban is Magyarország legpatinásabb sörgyára volt, alkalmas arra, hogy az egyre élesedő versenyben megállja a helyét. A Kőbányai Sörgyárnak 1993. novemberétől új tulajdonosa van, a SAB-South African Breweires. Hét hónap múlva megjelentek az új sörrel, a Koronával. Két és fél hónappal a nálunk szokatlan, agresszív piacépítés után jogos a kérdés: megérte, érdemes volt? Danny Lewis marketing- és terítési igazgató egyértelműen elégedett:- A magyar sörivók igent mondtak. A Korona vonata 19 városban állt meg, körbejárta az országot: Budapest, Esztergom, Tatabánya, Győr, Székesfehérvár, Siófok, Pécs, Baja, Szeged, Makó, Szentes, Békéscsaba, Kisújszállás, Debrecen, Miskolc, Cegléd, Kecskemét, Mo- nor, Gödöllő, Vác állomásain egyértelmű sikert aratott. Aradszky László végigénekelte a túrát, Blum József és Bradá- nyi Iván sördalával népszerűsítette az új kőbányai terméket. A vonatot mindenütt sok száz ember vette körül, érkezését örömmel fogadták. Számításaink beváltak, a fogyasztók a minőségi söröket keresik. Az elmúlt két és fél hónapban már kétszáz Korona sörözőben árulják az új italt, és további bővítést tervezünk.- Mik a feltételek, hogyan lehet valaki Korona-sörárus, hogyan nyithat Korona sörözőt?- Sörünket nem kell kizárólagosan árusítani, más sörökkel együtt jól megférnek az üzletekben, nem kizáró ok tehát, ha más gyár termékeit is árusítják.- Önök igen rövid idő alatt befutottak, a magyar szakemberek miért nem tudták ezt elérni? Miért kellett a sikerhez a SAB? Mit tudnak Önök, amit a kőbányaiak nem tudtak?- A SAB 1993. december 16-án 1,87 milliárd forintról 4 milliárd 50 millió forintra emelte a gyár alaptőkéjét. A tőkeemelés lehetővé tette, hogy a kőbányai cég rendezze pénzügyi helyzetét, és megkezdje az évek óta elmaradt beruházások pótlását. Ma Kőbányán üzemel a legkorszerűbb hordófejtő berendezés, korszerűsítették a palackozóüzemet. A SAB 30 millió dollárt kíván fordítani a fejlesztésre, 10-15 millió dollárt a kereskedelmi, valamint az elosztóhálózat korszerűsítésére. A SAB a világ hatodik legnagyobb sörgyártója, nagy hagyományokkal, marketingtapasztalatokkal rendelkezik. Én angol vagyok, de 20 évet töltöttem Dél-Afrikában, ebből 10 évet ennél a sörgyárnál. Szeretek itt dolgozni, mert kiváló szakemberekkel működöm együtt a Kőbányai Sörgyárban. Nyitottak az új ötletek elfogadásában, készek az azonnali cselekvésre. Angol megfogalmazással tudom csak kifejezni a változás lényegét: nem volt rossz a kőbányai sör, csak magasabb szintre emeltük a minőséget. Felsőbb osztályba léptünk, tehát a feladat az volt, hogy jobb minőséget vigyünk a piacra.- Miért pont a vízilabda-válogatottat támogatják? Ön is vízilabdázott?- Nem. Úgy találtuk, a vízilabda illik a Koronához, mert itt is minden csapatmunkában születik, a szövetség vezetői is igen segítőkészek voltak. A siker nem is maradt el, hisz a magyar vízilabda-válogatott nyerte meg a Korona Kupa pólótomát. A mostani kisiklás a világbajnokságon csak véletlen volt, a Korona segítségével biztos, hogy nem marad el a siker. Remélem, játékosok maguk is szeretik a sört.- A magyar piacon a sörfogyasztás az elmúlt 3 évben drasztikusan csökkent. Van a sörgyártásnak, a Koronának jövője?- Igen. Először a magyar piacon kell megerősödni, meg kell tartani a Kőbányai Sörgyár 33 százalékos részesedését, de ez nem elég, növelni kell. Ez a legfontosabb feladat. Ezután már ki lehet tekinteni a külföldi piacra. Hogy hogyan? Magyarországra jön a turista, s a mi 200 sörkocsmánkban megkóstolja, megszereti a Koronát, a kőbányai sört, és ezután keresi, megveszi otthon is, mert a magyar sörnek jó a híre a külföldi piacon. Mi nem a gyorsan szerzett profitban, hanem a biztos, szilárd piacban vagyunk érdekeltek, és ebben hiszünk.- A Korona tehát kész, sikeres? Hogyan tovább?- Az emberek állandóan ugyanazt a minőséget követelik, sőt, egyre jobbat. A piacot megtartani nehéz munka, a gyártó egy percig nem lehet nyugodt. Azon a napon, amikor azt gondolja az ember, minden rendben van, már nincs mit csinálni, akkor hagyják le a többiek. Irán is felkerült a listára Hol veszélyes kereskedni? Mind több veszéllyel kell számolniuk a külföldön dolgozó és a kiutazó üzletembereknek. Sajnos ezt legutóbb egy drámai magyar példa is bizonyította: Teheránban a magyar kereskedelmi tanácsost és feleségét érte brutális rablótámadás. Nagy József állapota még mindig válságos, az asszony a helyszínen belehalt a bántalmazás okozta sérülésekbe. Különböző országok közbiztonsági, politikai viszonyai az üzletemberekre nézve sok kockázatot rejthetnek; valameny- nyire fel sem lehet készülni, ám nem árt tanulmányozni a várható problémákat. A londoni Buckingham-pa- * lota közelében működő tanácsadó iroda, a Control Risks Group (CRG) arra szakosodott, hogy segítségére legyen a vállalatoknak, kormányoknak, bankoknak és magánszemélyeknek a biztonsági kockázatok mérlegelésében. Adatbankjából számítógép segítségével a megrendelő akár naponta lehívhatja az egyes országok biztonsági helyzetével kapcsolatos információkat. Évente egyszer közreadják a külkereskedők, menedzserek számára írt terjedelmes tanulmányukat, amely az üzletemberek szemszögéből legfontosabb országok viszonyait elemzi. Havi jelentésük pedig az aktuális „kockázati skálát” közli. A brit cég kiadásában időről időre megjelenik az „Üzletemberek útikalauza” is. A CRG ma már több mint 170 országban tart fenn tanácsadó irodát, ügyfelei száma pedig meghaladja a kétezret. A vállalkozást az a megfontolás hívta életre, hogy a kereskedők és menedzserek az utóbbi években fokozott mértékben váltak a bűnözés célpontjává. Külföldön bántalmazás éri őket, rablótámadásoknak, merényleteknek vannak kitéve, túszul ejtik, illetve váltságdíj reményében elrabolják őket. A kockázat minimalizálására és elhárítására számos megszívlelendő jó tanáccsal szolgál a londoni cég: az öltözködéstől kezdve bizonyos viselkedési normákig. A tudnivalók közé tartozik a fogadó ország belpolitikai helyzete, a terrorizmus jelenlétének mértéke, az illető állam jogbiztonsága, de olyan „banális apróságok” is, hogy melyik taxivállalatot érdemes igénybe venni, s milyen útvonalon tanácsos közlekedni. Míg a politikusok biztonságáról hivatalból gondoskodnak - érvelnek a CRG munkatársai -, az üzletembernek erről magának kell gondoskodni. A tippek ezért arra is kiterjednek, hová érdemes testőrrel vagy páncélozott gépjárművel látogatni. Jelenleg különösen kockázatos Dél-Amerikában és Oroszországban kereskedni. Hét év alatt Kolumbiában például 1800 emberrablás történt, ugyanezen időszak alatt Pakisztánban 900. A CRG által nemrég közzétett felsorolás Afrika és főként Ázsia nagy részét is a kockázatos régiók közé sorolja. Irán azzal az indoklással szerepel, hogy számítani kell a kormányzat és az ellenzék közötti, különböző formákban jelentkező összetűzésekre. Hogy ennek áldozatai lettek-e magyar kiküldöttek, erre majd csak a nyomozás befejezése után kaphatunk választ. Ha egyáltalán lesz válasz rá... Ferenczy Europress Világgazdaság sorokban Tokió. A japán kormány szóvivője vasárnap „rendkívül sajnálatosnak” nevezte, hogy az Egyesült Államok szankciós eljárást kezdeményez Japánnal szemben az autók és autóalkatrészek kereskedelmével kapcsolatban. Mickey Kantor, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője szombaton jelentette be, hogy Washington a „szuper 301-es” néven ismert elnöki direktíva értelmében vizsgálatokat kezdeményez az autóalkatrészek japán piacával kapcsolatban. Madrid. A hetek csoportja madridi ülésén hűvösen fogadta azt a moszkvai kérést, hogy ütemezzék át Oroszország külföldi adósságállományát. Alekszandr Sohin miniszterelnök-helyettes szombaton azzal a kéréssel fordult a hetekhez, hogy ütemezzék át az egész orosz adósságállományt, a kamatszolgáltatások és a tartalékok törlesztését is, mintegy nyolcvanmilliárd dollár visszafizetésének a határidejét. Az AFP úgy értesült: a hetek „teljesen irreálisnak” tartják a kérést, jóllehet nem mondtak rá kategorikus nemet. Belgrád. Az 1994-es jugoszláv mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari termelés a két és fél éve bevezetett embargó ellenére is tíz százalékkal meghaladja a belföldi szükségletet - jelentette a Tanjug. A mezőgazdasági minisztérium legújabb felmérése szerint az ez évi jugoszláv búzatermés 3,6 millió tonna körül van, s az ország két és fél évi szükségletének felel meg. A cuk- korrépatermés 30 százalékkal haladta meg a tavalyit. Kairó. Izraeli politikai vezetők és üzletemberek vasárnap üdvözölték az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagországának azt a döntését, mellyel részben enyhítettek a zsidó állammal szembeni arab gazdasági bojkotton: a hat Öböl menti ország a jövőben nem alkalmaz szankciót azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek Izraellel kereskednek. (MTI) A Cenzor Bróker Kft. jelenti a tőzsdéről Stagnáló piac Az elmúlt hét sem hozott jelentősebb változást a Budapesti Értéktőzsde kereskedelmében, a meghatározó papírok árfolyama kismértékű ingadozásoktól eltekintve nem változott. A tőzsdeindex hét közepi hullámvölgy után pénteken 3 ponttal mutatott többet a hétfői értéknél. OPIC-támogatás Az OPIC támogatja egy új, 60 millió dolláros befektetési alap létrehozását, amely Közép- és Kelet-Európa hat országában segíti majd a helyi kis- és középvállalatokat - jelentette be tegnap Christopher Finn, a tengerentúli beruházásokat finanszírozó amerikai szervezet alelnöke, aki az Overseas Private Investment Corporation delegációja élén, a köztársasági elnök meghívására tartózkodik hazánkban. Az alelnök elmondta: a csaknem két tucat amerikai nagyvállalatot tömörítő szervezet képviselői a magyar kormány által privatizálásra szánt cégekben rejlő üzleti lehetőségekről kívánnak tájékozódni. Az amerikai üzletemberek elsősorban az elektro- mosáram-termelés, az olaj- és gázkitermelés, a gázszolgáltatás és a gyógyszeripar iránt érdeklődnek. A most létrehozott befektetési alap, a Calvert Emeging Europre Fund for Sustainable Development elsődlegesen projekteket támogat. Előnyben részesíti a környezetvédelmi előírásokat kielégítő, az infrastmktúra fejlesztését célul kitűző befektetési lehetőségeket. (MTI) A kárpótlási jegy piacán az árfolyam csendes gyengülése volt megfigyelhető, a zárónapon a pakettek többsége 450 forintos áron cserélt gazdát. A részvénypiac egyik legnagyobb forgalmú papírja - a megszokottól eltérően - a múlt héten az Inter-Európa Bank volt. A megjelenő szokatlanul nagy kínálat ellenére, a részvények árfolyama a hét első felében emelkedő tendenciát mutatott, az eladók 13.300 forintot is megkaphattak a papírjaikért. A hét második felében a fő vevő brókercég vásárlásainak csökkenése miatt az ár 13.000 forintra esett vissza. Továbbra is a már megszokott jelentős forgalom jellemezte az Egis-részvé- nyek kereskedelmét, meglehetősen hullámzó árfolyamon. A zárónapon a trend határozott emelkedést mutatott az utolsó kötések már 2585 forinton jöttek létre. Szakértők szerint az Egis jelenlegi árában még jelentős tartalékok vannak, de ezt a piac értékítélete egyelőre nem igazolja. A megélénkült érdeklődés hatására 2400 forintig emelkedett a Globus-részvé- nyek ára. Az ok minden bizonnyal az október 10-én kezdődő alaptőke-emelés, mely során 2250 forintért vásárolhatók meg a cég részvényei. A néhány százalékkal a jelenlegi tőzsdei ár alatt végrehajtott kibocsátás során elővásárlási joggal rendelkeznek - 10 régi részvény után 3 újat kaphatnak - a régi részvényesek. Változatlanul nyomott áron, az 1000-1100 forint közötti sávban cseréltek gazdát a valaha szebb napokat látott Danubius Hotels papírjai. Remekelt viszont a Prímagáz, a gázipari társaság részvényei a hét második felében stabilan 2700 forintos áron cseréltek gazdát. Forgó Róbert Szigorítják a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap felhasználását Szükség van a falugazdászokra? Zöld utat kapott a parlament mezőgazdasági bizottságában az 1994. évi pótköltségvetés. A törvényjavaslatot a képviselők többsége vitára alkalmasnak tartotta. Néhányan hiányolták a dokumentumból a kormányprogramban korábban megfogalmazott őszi vetési támogatások nevesítését, mások pedig azon a véleményen voltak, hogy aszálykár címén nagyobb mértékű támogatás is kikanyarítható lenne a közös kasszából. Akadt olyan bizottsági tag, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a központi költségvetés nem támogatja a gazdasági kamarák felállítását. A földművelésügyi alapok jövőre tervezett ösz- szevonását érintő kérdésünkre Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke elmondta: nem tartja túl jó ötletnek, hogy az önfenntartó alapokat a költségvetési támogatást élvező alapokkal „ösz- szemossák”, bár a szaktárca szerint az összevonás nem veszélyezteti az alapokban összegyűlt pénzeket. A bizottság elnöke szívesen látna erre írásbeli garanciát is. Orosz Sándor szerint a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap felosztásának megszigorításával azt a tévhitet szeretnék eloszlatni, hogy ha valaki sehol nem talál magának munkát, akkor e támogatási rendszer igénybevételével majd megélhet a mező- gazdaságból. Az elmúlt esztendőkben sajnos az MFA-ból felvett támogatások nagyobb része nem a mezőgazdaságban hasznosult. A tervezett szigorításnak az a célja, hogy a gazdálkodók megalapozottabban, az agrárágazat egészébe tagozódva, reális tervekkel fogjanak vállalkozásukba. Hogy van-e létjogosultsága a falugazdász hálózatnak vágy sem? Ma már valóságos politikái'huzavona bontakozott ki e kérdésben. Orosz Sándor eltúlzottnak tartja a vitát, hiszen a falugazdászok megbízatása csak 1994 végéig szól. Ha a kormány nem ért egyet a működésükkel, semmit sem kell tennie, a falugazdász-hálózat az előző kormány döntésének értelmében december végén magától is megszűnik. A mezőgazdasági bizottság elnöke szerint az ország jelenlegi agrárszerkezetében kétséget kizáróan szükség volna a falugazdászokra, de ezt az intézményt nem az államnak kell fenntartania. Maguknak a községeknek, a gazdálkodóknak kellene alkalmazniuk egy-egy falugazdászt. Ezek a szakemberek beépülhetnének a kamarák mezőgazda- sági bizottságaiba is. Ferenczy Europress Érdemes-e hitelt igénybe venni a befektetéshez? Miközben a befektetők komoly erőfeszítést tesznek és kockázatot vállalnak portfoliójuk kialakításában, sokszor lényeges befektetési döntéseknél meggondolás, számolás nélkül pusztán aszerint döntenek, hogy kapnak-e a vásárláshoz, a jegyzéshez hitelt, és ha igen, mekkora hányadban. Adószempontok: A hitelből történő többletbefektetés, ha adókedvezményre jogosít, növeli az igénybe vehető adókedvezmény mértékét. A hitel kamatát a magánbefektető nem számolhatja el költségként, mint a gazdasági társaság, ezért munkából vagy befektetésből származó, esetleg más (jobb esetben 10 %-os, rosszabb esetben 44 %-os) adózott jövedelméből kell a hitel kamatát és valamennyi kezelési költségét megfizetni. Kockázat: A hitellel történt befektetésnél az adott értékpapír árának legkisebb csökkenése is jóval nagyobb, esetenként többszörös vagyonvesztést jelenthet a befektetőnek, így nemcsak a nyereségét többszörözheti meg a hitellel, de saját tőkéjét is nagyobb mértékben kockáztatja. A hitel visszafizetésénél az eredeti tervekhez képest bekövetkező legkisebb negatív változás is kellemetlen kényszerintézkedéseket vonhat maga után, amelyek során a befektetők kénytelenek előre nem tervezett, áldozatokat vállalni. Előnyök: Az elérhető árfolyamnyereséget a befektető a hitel segítségével akár meg is többszörözheti. A hitel alkalmas a kockázatok bizonyos kivédésére azáltal, hogy megnöveli a portfolió nagyságát, és optimális összetételű portfolió kialakítását, teszi lehetővé. A hitel fajtái: Jegyzési hite! rövid lejáratra. Általában adóalap-csökkentésre alkalmas papíroknál alkalmazzák, többnyire az adóalap-visz- szaigénylés technikai lelbonyo- lítására. A visszafizetés forrása nem az értékpapír, így az értékpapír kiválasztásában nem kell, hogy rövid távú (5-6 hónapos) likviditási vagy egyéb szempontok érvényesüljenek, hanem a befektető középtávú (2-3 éves) befektetési szempontjai kerülnek előtérbe. Jegyzési hitelt nyújtanak a forgalmazókkal megállapodott pénzintézetek külön ügyfél bonitásvizsgálat nélkül, és ehhez az adott értékpapírra visszafizetésig zálogjogot kötnek ki. Jegyzési hitel középlejáratra. A jelen és a közelmúlt állampapíros adóalap-csökkentő konstrukcióihoz társuló konkrét befektetés a befektető számára lényegtelen. A visszafizetés forrása az állampapír forrásadóval csökkentett nettó kamata. Az ilyen hitellel megvalósított befektetésnél az ügyfél a hitellel befizetett önrészszel „veszi meg” a saját, 6-8 hónap múlva esedékes adó-visszaigénylését. Ha valakinek ezen önrész mellett egyéb befektetésekre is van anyagi lehetősége, érdemes végigszámolnia, hogy mennyi jövedelmébe és adózott pénzébe kerül az ilyen hitelnek a 2-3 éven keresztül felmerülő kamata és költségei, függetlenül attól, hogy ezek nem őt személyesen, hanem a tulajdonába került és elzálogosított állampapírját terheli. Lombardhitel (értékpapír-záloghitel). Egy értékpapír tulajdonosa a tulajdonába került tehermentes értékpapírt elhelyezheti ilyen hitelt nyújtó pénzintézetnél vagy pénzintézetek zálogüzletágát végző intézeteknél. A lombardhitel felvételénél feltételezzük, hogy a tulajdonos nem vagy nem most akarja eladni az értékpapírt. Az ilyen hitelek kamatát, törlesztését általában a hitelfelvevő más forrásból törleszti. Mar gintípusú számlák (értékpapír-befektetési számlákhoz kapcsolt hitel). Tőzsdei szolgáltatást nyújtó tőzsdecégek vagy befektetési bankok, maguk vagy együttműködő pénzintézetek útján az ügyfelek kialakított portfoliójának finanszírozásához és annak változtatásához szívesen nyújtanak hitelt, ha azok megfelelő forgalomképes értékpapírokból állnak, és ha az ügyfél saját maga az ilyen befektetés bizonyos részét - határértékét, margint - saját tőkével finanszíroz meg. Az ilyen sajáttőke-hányadok országonként különbözőek. Ezeken a számlákon az ügyfél adhat, vehet értékpapírt, növelheti a befektetés értékét, vagy a határérték szintjéig vehet fel pénzt, ha a hitelnek a számlán a megfelelő értékpapírokból van fedezete. Pozitív tőzsdei folyamatok megindulásakor érdemes portfolió növelése céljából hitelt igénybe venni.
