Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-28 / 254. szám

1994. október 28., péntek Az Új Néplap Tiszafüreden 7 Többéves hallgatás után Újra megjelenik a Délibáb Szeptembertől ismét „utcán” van az Új Délibáb című, Tisza-tó környéki közéleti lap. Címlapján megfogalmazott cél­kitűzése, „...hogy ezeket a mozdulatlannak elkönyvelt városokat és vidéket felhozza arra a fejlődési szintre, amely minden mér­cével mérve megállja majd helyét...” Hogy a korrekt, szabad új­ságírás zászlajával felvértezve, és szigorúan a tényeket feltérké­pezve adjon hírt Tiszafüred, Mezőkövesd, Kunmadaras, Kun­hegyes és a környék településeinek életéről, mindennapjairól. Jobbágy Judit Annamáriával, a lap főszerkesztőjével a négy évvel ezelőtti megszűnés okairól, illetve az újraindítás körülmé­nyeiről beszélgettünk. Jobbágy Judit Annamária, az Új Délibáb szeptemberi számával- ’89 májusában látott napvi­lágot városunkban és környékén ez a rendszeresen megjelenő közéleti lap. Múlhatatlan ér­deme, hogy mintegy háromne­gyed évszázados hallgatás után megteremtette a helyi közélet nyilvánosságának lehetőségét. Nagyon nehéz erről beszélni, mert a lap akkori szerkesztője - aki a lap megindításával örök időkre beírta nevét a helyi sajtó- tprténetbe - másfél éve, alig harmincévesen, autóbaleset ál­dozata lett. Akkoriban mindannyian, úgymond társadalmi munkában írták a lapot. Én csak később csöppentem a lapszerkesztés és -írás munkálataiba. Emlékszem, mennyire örültünk a szabad sajtó megjelenésének, annak, hogy kritikai hangvételű íráso­kat jelentethetünk meg. Akko­riban a Baloldali Ifjúsági Szer­vezetek Szövetsége volt a ki­adónk. Annyi pénzzel rendel­kezett, hogy mindössze egy-egy lapszámot tudott megjelentetni. Elkelt egy bizonyos példány­szám, ami a kiadási és nyomdai költségeket fedezte. Ebből tud­tuk újra és újra megjelentetni az újságot.- Most hogyan áll össze a szerkesztőség?- Végül is ketten maradtunk a szűkre szabott szerkesztőségi bizottságban. Az újraindításnál szinte kézzelfogható volt az előző „gárda” hiánya, nélkülük nagyon nehéz volt belevágni és újrakezdeni, majdhogynem egyedül. Azt az örökséget és ars poeticát, amit akkor felvállal­tunk, szeretnénk továbbvinni és továbbadni az újságíráshoz kedvet érző fiatalabb nemzedék számára.- Kik írják az újságot?- A cikkírók között tanár, muzeológus és nagyan sok olyan ember van, aki az újság­íráshoz kedvet érzett, vagy csak szerette volna, ha nyilvá­nosságot kap kritikai észrevé­tele. Jelenleg 10-12 cikkíró írja a lapot. A környező városok, te­lepülések, az egész térség közé­leti problémáit felvállaljuk és nyilvánosságra hozzuk. Egye­dül Kunhegyesen nincs még tu­dósítónk, de remélem, idővel ez is megoldódik.- Sokkalta másabb most új­ságot írni, mint a megalakulás­kor?- Akkoriban meglehetősen nehezen, sokszor egyáltalán nem tolerálták a kritikai hang­vételű írásokat. A felvállalt másságnak súlyos következmé­nye lett, bebizonyosodott, há­rom diplomával egyik napról a másikra utcára lehet kerülni.- Vagyis: mondd meg az iga­zat, és betörik a fejed?- Pontosan. Sokan kérdezték azóta is, miért csinálom, miért megyek fejjel a falnak.- Es miért?- Mert úgy érzem, ezt is köte­lessége felvállalni valakinek, valamikor. Most történetesen nekem.- Mivel foglalkozott, miután nem tudott elhelyezkedni?- Elég sok önkormányzati lap megszületésénél bábáskodtunk. Az Igari Hírek, Örsi Hírek, Ma- darasi Krónika megjelenésénél segédkeztünk - ez utóbbinak vagyok a főszerkesztője.- Hogyan fogadták az újság újraindítását a városban?- Sokan mondták, hogy igenis kell, szükség van erre a lapra, így nemcsak közlöny jel­legű írásokra korlátozódik a sajtó, hanem kőkemény kritikák és észrevételek is helyet kapnak benne. Liberális lap szeretnénk lenni, és mindenkinek megadni a lehetőséget, hogy írhasson, véleményét elmondhassa.- Az első szám milyen arány­ban kelt el?- A várakozásoknak oly any- nyira megfelelően, hogy most tervezzük a példányszám meg­emelését. Remélem, meg tu­dunk felelni később is a várako­zásoknak, ugyanis az a vélemé­nyem, hogy a helyi sajtónak óriási szerepe van az esemé­nyek hiteles közzétételében. A Kossuth Gimnázium és az Eszterházy Főiskola közös „vállalkozása” Pedagógia szakos főiskolai képzés indul Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola neveléstudo­mányi tanszéke ’95 februárjában - keresztféléves indítással - alapdiplomát adó pedagógia szakos főiskolai képzést indít. Az Educorg Bt. a neveléstudományi tanszékkel együtt­működve ’94. október, november, december hónapokban felvételi előkészítőt szervez Tiszafüreden, a Kossuth Lajos Gimnáziumban. A gimnázium és a főiskola kapcsolatáról, il­letve a képzés jellegéről Varga Andrásné igazgatóhelyettes beszélt.- Mi volt a kapcsolat előzmé­nye?- Tavaly novemberben kez­dődött, egy informatikai, szak­mai nap alkalmával, ahol egye­temek, főiskolák oktatói talál­koztak. Ekkor fogalmazódott meg először, hogy intézmé­nyünk alkalmas tanárképzésre, illetve másoddiplomások kép­zésére. Először egy számítástechni­kai átképző tagozatot szervez­tünk. Ezt követően vetődött fel a pedagógiai szak indításának lehetősége, ami tovább bővíti az egri főiskolával meglévő kap­csolatunkat.- Mikor indul a másoddiplo­más képzés?- Idén szeptembertől indult, ami kétéves, és közel 60 hallga­tója van.- És az alapdiplomás képzés?- Keresztfélévvel indul, a második félév elején - azaz ja­nuár, február körül - a négy­éves, levelező tagozatos, pe­dagógia szakos képzés. Ezt megelőzi az október 29-én kez­dődő előkészítő tanfolyam, aminek ez idáig harminc jelent­kezője van. Aki megfelel a követelmé­nyeknek, az a felvételi vizsga írásbeli része alól szerez men­tességet.- Kinek célszerű jelentkezni erre?- Mindazok, akik érdeklőd­nek a pedagógia tudománya iránt, alapdiplomát szerezhet­nek e tárgyból. Természetesen azok jelentkezését is várjuk, akiknek nem sikerült a felvételi­jük más felsőoktatási intéz­ménybe. Mindannyian a gimnázium falai között kezdhetik el, avagy folytathatják tanulmányaikat, immáron főiskolai képzés kere­tében.- Milyen képesítést nyújt ez a szak, illetve a hallgatóinak mi­lyen lehetősége van az elhelyez­kedésre?- Minden olyan munkakör­ben elhelyezkedhetnek, ahol szociális jellegű munka folyik. Lehet szociálpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó ügyintéző, kollégiumi és napközis nevelő­tanár, dolgozhat gyermekottho­nokban. A terület, ahol a friss diplomások munkalehetőséghez juthatnak, igen széles. Még talán annyi előzménye van ennek a képzési formának, hogy már évek óta működik az iskolában egy nevelési alapis­meretek néven futó, gyakorlati fakultáció, amire gyakorlatilag építkezhet a négyéves pedagó­giai képzés.- A térségben meglehetősen kevés felsőoktatási intézmény van.- így igaz. Éppen ezért úgy gondoltuk, ez a forma, ha nem is oldja meg, de legalábbis elő­segíti az észak-mágyarországi régió diplomásképzését. Varga Andrásné, a felsőoktatásba bekapcsolódó gimnázium igazgatóhelyettese Fűtés nélkül maradtak a gyerekek Szeptember harmincadika lett volna a tiszafüredi gázberu­házás határideje, s bár jól lát­ható jelei voltak a határidőcsú­szásnak, ennek ellenére hivata­losan nem módosították azt. Utóbb október végét jelölték ki következő határidőnek. Mindez csupán azért okozott problémát, mert időközben be­köszöntött a hideg idő. Hama­rosan hivatalosan is megkezdő­dött a fűtési szezon. Mindezek ellenére a Szőlősi úti óvoda 180 kis lakója fűtés nélkül maradt. Hogy mindez hogyan történ­hetett? Úgy, hogy bár az óvoda korszerűsítése, a fűtési rendszer kicserélése annak rendje és módja szerint megtörtént, így az épület alkalmassá vált a gáz fo­gadására, ám egy szépséghibája volt a dolognak. Nem lettek rá­kötve a városi vezetékre. Oda­kint gyönyörűen és hivalkodón meredezett a csonk - mintha mondaná: „lásd, én nem tehetek semmiről” -, miközben regge­lente alig több, mint 10 fok várta a gyerekeket. Az óvónők megpróbáltak hő­sugárzóval fűteni a kicsikre. Ezt nem bírta a rendszer. A szabá­lyosnak aligha mondható eljárás közben nem tudtak világítani, konyhagépeket működtetni. Úgyszólván áldatlan állapo­tok uralkodtak közel két héten keresztül, aminek nyilvánva­lóan a semmiről sem tehető apróságok itták meg a levét. Ar­ról ugyan nem szól a történet, hányán betegedtek meg, de gyaníthatóan többen, mint Az önellátás feltétele a gyakorlókért Biokertészkedés után jöhet a tankonyha Háztartási ismereteket is tanulnak a Kiss Pál-os nebulók tartási ismeretek keretében többfogásos ebédet főznek ma­guknak. A kertben megtermett gyü­mölcsök, zöldségek java részét elteszik, hiszen ez az az élelem­forrás, ami alapul szolgál a téli időszak sütéséhez, főzéséhez. A konyhatechnikai eljáráso­kon kívül a családi pénzgazdál­kodás, a jövedelemszerzés és felhasználás módszereivel is megismerkednek a diákok. De a családi költségvetés for­télyait és az eredményes gaz­dálkodás ismereteit is elsajátít­hatják az új tananyag segítségé­vel. A tankonyha értéke közel 300 ezer forint, amely nagyobb részt önerőből, illetve pályáza­tok alapján nyert pénzből való­sult meg. A hasznosság elvét szem előtt tartva, ízlésesen berende­zett tankonyha, a legkorszerűbb háztartási gépekkel áll a hete­dik, nyolcadik osztályos tanu­lók - fiúk, lányok - rendelkezé­sére. A fagyasztón, mikrohul­lámú sütőn, korszerű kisgépe­ken túl, a konyhában helyet kapó étkező is figyelemre méltó. Dr. Kristonné Kiss Klára, a tankonyha vezetője elmondta, a technika tantárgyak új keretek között történő oktatása a gya­korlatban is bizonyította létjo­gosultságát. De mint mondotta, nem elég­szenek meg ennyivel, hiszen számtalan, eddig még feltárat­lan lehetőséget rejt magában ez a vállalkozás. Az 1978-ban kiadott technikatanterv, az akkori fejlesztési el­gondolásnak megfelelően nem vette figyelembe az iskolák sajá­tos helyzetét. Nem számolt sem a tanulók, sem a szülők igényei­vel. A technikát tanító nevelők az évek során megpróbálták korrigálni a hibákat, de igazán jó megoldás nem kínálkozott. A közel 300 ezer forintot érő tankonyha, használaton kívül A fejlesztés legfőbb akadá­lyának a hiányos iskolai feltéte­lek bizonyultak. A tanterv egy­séges tananyagot határozott meg fiúknak, lányoknak egy­aránt. Kimaradt viszont a háztartási ismeretek oktatása, amit a szü­lők és a gyerekek is hiányoltak. A tiszafüredi Kiss Pál iskolában átdolgozott tantervvel, tömbösí­tett tanórával és a mai kor igé­nyeit kielégítő tankonyhával si­került ezen hiányosságot kikü­szöbölni. Az általános iskola felső ta­gozatán sajátítják el azokat a termelési és gazdálkodási isme­reteket, amelyekre építve gya­korlatias szemléletű gyerekek kerülnek ki az iskolapadokból. Ezzel az oktatással egy bizo­nyos szintű pályaorientáló, szakmai alapozó képzést sze­retnének nyújtani tanulóiknak. Ezt szolgálja többek között a tankonyha közvetlen tőszom­szédságában fekvő, több száz négyszögöles gyakorlókért, amit a gyerekek biokertészeti eljárással gondoznak és művel­nek. A megtermelt gyümölcs- és zöldségfélék egy részét értéke­sítik, a többit viszont tankony­hájukon dolgozzák fel. A ház­A Szőlősi úti óvoda ezen csoportjában ottjártunkkor még igen, reméljük, azóta már nem fagyoskodnak a gyerekek „normális” körülmények kö­zött. A hét csoportból ugyanis mindössze hármat lehetett egy­szerre fűteni. Mire egy kissé melegebb lett az egyik helyi­ségben, a hősugárzót már vitték is át a másik csoportba, hogy annak farkasordító hidegét eny­hítse. Egyszóval nem unatkoz­tak az óvónők sem. A régi fűtési rendszer mű­ködhetett volna, csakhogy ami­kor elvégezték a korszerűsítést, egyszerűen kiiktatták a régit. Amikor már jó ideje hideg volt, megkeresték a kivitelezőt, a polgármestert. Mindenki ígérte, hamarosan megoldódik minden, lesz fűtés, győzzék kivárni. Rendkívüli képviselő-testületi ülés döntött az ügyben. Közben felvetődött annak a lehetősége is, hogy egy másik óvodában helyezzék el a gyere­keket. Akkor közölték velük, oda nem érdemes vinni őket, merthogy fűtésük nekik sin­csen. Ott ugyan volt gáz, de a korszerűsítést oly formában haj­tották végre, hogy a fűtést nem lehetett beindítani. Műszaki probléma - mondták -, valami nem stimmel a rendszerrel. Végül is október 17-e óta van meleg a Szőlősi úti óvodában, illetve csak részben, mert egy helyiségében sehogyan sem akar felmelegedni a levegő. Október 21-ét fogadták el a műszaki átadás határidejének. 28-ára szól az élő bekötés ígé­rete, de úgy néz ki, amíg a mű­szaki átadás nem történik meg, ez a dátum is csúszni fog. Kit tudja, meddig... Csúszik a gázbekötések határideje Gacsal Istvántól, a tiszafüredi önkormányzat szakemberétől a késés okát, illetve az átadás le­hetséges határidejét tudakoltuk.- Egy 87 kilométeres hálózat kiépítéséről van szó, amelynek szerződés szerinti határideje szeptember harmincadika lett volna. Az átadás nem történt meg, de valószínűnek tartom, és az előzetes ígéretek is arra utal­nak, hogy még ebben a hónap­ban elkészülnek a gázbeveze­téssel, illetve a használatba vé­tel is megtörténik. Egy 87 km-es hálózat kiépítésénél egy hónapos csúszás még elvisel­hető.- Hány utcában nem történt meg a gázbekötés?- Talán négy-öt esetben, ám ezek sem teljes utcák, csupán szakaszok. De még ebben a hó­napban mindenhol megtörténik a használatbavétel. Az élő bekö­tés után pedig az egyes fogyasz­tók bekötése, valamint mérőó­rák fölszerelése.- A határidőcsúszás miatt a Szőlősi úti óvodában majdnem két hétig fagyoskodtak a gyere­kek.- Sajnos pont akkor volt a leghidegebb, ami felkavarta a kedélyeket. Annak idején a pol­gármesteri hivatal vállalta, hogy egyes közintézményekben a gázhálózatot megépítteti. Erre vállalkozókat kért föl, akik a rendszer működőképességéért és műszaki-gazdasági paramé­tereiért felelősek. Az önkormányzat mindössze abban tud segíteni, hogy a szük­séges garanciális jellegű hibá­kat, a hiánypótlást, a minőségi problémák korrigálásához, va­lamint a javíttatáshoz szükséges intézkedéseket megtegye. Egyébként ha jól emlékszem, egy hétig nem lehetett fűteni az óvodát.- Még mindig van egy helyi­sége, ami nem fűthető.- Az esetleges hibákat a vál­lalkozónak kell helyrehozni, mivel jótállási kötelezettsége van, másrészt az átadás pillana­tában garantálnia kell azokat a műszaki, gazdasági paraméte­reket, amelyek biztosítják az épületben az előírt és megfelelő hőmérsékletet. Nem mentségként mondom, de ez egy viszonylag nagy, ösz- szesen négy települést érintő beruházás. Ügy gondolom, egy hónapos csúszás még elfogad­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents