Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-26 / 252. szám
6 1994. október 26., szerda Kunsági Extra-----TVIezőhék N égy tanulóval beindult a felső tagozatos oktatás Megbízott igazgató az intézmény élén Szeptember 1-jétől az Általános Művelődési Központ - óvoda, iskola, könyvtár és művelődési ház - megbízott igazgatója Sági István fiatal pedagógus. Az irányítása alá tartozó intézményben az 1994/95-ös tanévet huszonhét gyermek kezdte meg, az óvodások száma pedig tizenegy, akikre két óvónő és egy dajka felügyel. Az iskola összevont 1-2., illetve 3-4. osztályában, valamint az idén négy tanulóval indított 5. osztályban hatfős a nevelői létszám. Közülük egy kolléganő jelenleg gyesen van. Napközis rendszerben tanítanak, és egy diák kivételével valamennyien az iskolában étkeznek. A külterületi részekről bejárók délután négy óráig tanári felügyelet alatt vannak. Nulladik órán és szakkörök formájában angol, német, francia nyelvet oktatnak. Pályázat útján nyert pénzből, az önkormányzat támogatásával kiegészítve, két számítógépet vásároltak, melyeken szakköri foglalkozások keretén belül oktatják a gyerekeket. Az idén bevezették, hogy csak azok járhatnak a szakkörökbe, akiknek tanulmányi átlaga a hármas osztályzatnál nem rosszabb. A számítástechnikai szakkörük legalább annyira kedvelt, mint a fellendülőben lévő tömegsport. Tavasszal az iskolában sportudvart létesítettek, melynek kialakításában igen sok segítséget kaptak a paprikaszárító dolgozóitól. Megalakult a teniszszakosztályuk az igazgató sportszeretetének köszönhetően, és télen jégpályát szeretnének üzemeltetni az udvaron. Huszonhét évével Sági István a legidősebb nevelő az iskolában, ahol beosztottjai fele két diplomával rendelkezik, a többiek pedig tovább tanulnak, képzik magukat. A szeptemberben indított ötödik osztályt néhányan ellenezték a faluban, mondván, hogy a nevelők nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel. A megbízott igazgató esetében is - főleg a matematika oktatásánál - felmerült ez az aggály. Sági István műszaki tanári diplomával rendelkezik, és elvégezte a testnevelési egyetemet. A Területi Oktatási Központtól kértek véleményt az alkalmazásával kapcsolatban. A kapott szakvélemény alapján oklevele általános iskolai oktatói munkára jogosítja. Minden olyan szaktárgyat oktathat, melyet a szakirányú alapképzésben legalább két féléven át tanult — ilyen a matematika is -, és szigorlatot tett belőle. A következő tanévtől szaktanárokkal szeretnék beindítani az összevont 5-6. osztályos oktatást. A matematika, kémia, fizika szaktanárok részére az idén is meghirdették az állásokat, melyre igen sok pályázat érkezett. Mivel az önkormányzat részéről az 5. osztály beindításával kapcsolatosan elhúzódott a döntés, a pályázók nagy része visszalépett, de két fiatal tanítónőt sikerült alkalmazniuk. Közülük az egyik magyar szakos. A gyesen lévő nevelőnek történelem-orosz a szakképesítése, és most jár angol nyelvű átképzésre. Igen jó kapcsolatot alakítottak ki a martfűi Martos Flóra Általános Iskolával, ahonnan szaktanárok, oktatók segítik munkájukat. Rendszeresen látogatják óráikat, melyek közül a matematikát 5. osztályban egy héten ötször oktatják. A mezőhéki nevelők részt vesznek a martfűiek bemutató óráin, és a tanulókat folyamatosan felkészítik a tárgyi tanulmányi versenyekre. Minőségi oktatásra törekednek. Az ötös osztályzathoz 95 százalékos teljesítményt kell a diákoknak elérni. Az óvodában angolfoglalkozásokat tartanak, és a gyerekek néptáncot tanulnak. Klubkönyvtárukban egy főállású dolgozó látja el a népművelő-könyvtáros feladatokat, és télen a nagyteremben tartják a testnevelésórákat. Az igazgató úgy érzi, hogy a szülők, gyerekek, kollégák egyaránt elfogadják az oktatási intézményt, az ott végzett nevelői munkát. Igaz viszont az is, hogy egy-két ember a faluban nem értett egyet a megbízott igazgató személyével, illetve ellenérzéssel fogadta a felső tagozat beindítását. Az ÁMK megbízott igazgatója, Sági István Iskolaellenes a körzeti orvos? Tíz évvel ezelőtt Szegedről érkezett a faluba dr. Berkó Gyula körzeti orvos, aki a képviselő-testületnek is tagja. Beszélgetésünk során megtudtuk, hogy a lakosság megbetegedését tekintve sem számban, sem a betegségek jellegében nincs eltérés az országos átlagtól. Náluk is „népbetegség” a helytelen - túl zsíros - táplálkozás, melynek következményei a szív- és érrendszeri megbetegedések. Megelőzésükben fontos szerepe van a folyamatos felvilágosítómunkának. A klubkönyvtárban rendszeresen tartanak TIT-előadásokat, melyeket viszonylag nagy létszámban látogatnak, de az étkezési szokásokat nehéz, és egyszerre nem is lehet megváltoztátni. A rendelő alapfelszereltsége az előírásoknak megfelelő, a rendelkezésükre álló számítógép viszont munkájukat nem igazán segíti. A rendeletek állandó változását a programok nem tudják követni, ráadásul a gépi nyilvántartás egymagában nem elfogadott. Mellette a manuális nyilvántartást is vezetniük kell. Az EKG és vércukor- szintmérő műszer viszont nagyban segíti az orvosi munkát. Utóbbi használatával elérték, hogy a betegeknek nem kell rendszeresen Mezőtúrra utazniuk, csak nagyon fontos esetben, például gyógyszerátállításkor. A doktor úr és felesége, Ka- kuk Erzsébet körzeti ápolónő az orvosi rendelő általános állapotát viszont nem tartja megfelelőnek. Utoljára a fűtés korszerűsítése előtt - és ennek már negyedik éve - volt kifestve. Több alkalommal kérték, de pénzt a polgármesteri hivatalból nem kaptak erre a célra. Mint ahogyan az évekkel ezelőtt leszerelt szúnyoghálók pótlására és a kitört ablakok javítására sem. Az oldalt írta és fotózta Czikkely Anna- Mint képviselő, azt kell mondanom, hogy községünkben egyetlen intézmény létezik a polgármester számára, és ez az iskola. Az óvoda és a kultúr- ház, mint ahogyan a rendelőnk, már „mostohagyerekek” - jegyzi meg Berkó Gyula. Már az alsó tagozat beindításával sem igazán értettem egyet. Busszal tíz perc alatt elérhető a mesterszállási, nem összevont osztályos általános iskola. Az ötödik osztály beindítását aggodalommal fogadtam, mivel szaktanárok hiányában nem láttam, és ma sem látom biztosítottnak a megfelelő szintű oktatást. E véleményemet következetesen hangoztattam, rám is fogták, iskolaellenes vagyok. Nem értettem egyet az iskolai konyha kialakításával sem. Anyagilag nagy ráfordítást igényelt, és megkérdőjelezem a fenntartását. Az önkormányzatnak - amúgy is kevés pénzéből - jócskán dotálnia kell, úgy érzem. Biztosat nem állíthatok, mivel beindítása óta a testületi ülésen nem esett róla szó. A megbízott igazgató személyével sem értek egyet. Ketten pályáztak az állásra, de képviselőtársaimmal nem láttuk a benyújtott pályázatokat. Az igazgatóválasztásnál négy-kettő arányban nem mellette döntöttünk. A polgármester - a jegyzőt is kizárva - egy személyben bírált és döntött, különböző törvényességekre hivatkozva, megvétózta a testület határozatát. Négy év alatt ez volt az első olyan testületi ülés, amikor képviselőtársaim ellenvéleményt mertek nyilvánítani. Ettől kezdődően egyre jobban kiéleződtek az ellentétek. Felszínre kerültek az „eltemetett” problémák, mint például az iskolában tapasztalható „népvándorlás”. Három év alatt tízen váltak meg az intézménytől, közülük ketten igazgatói beosztásban voltak. A mostani választást követően annak az óvónőnek, aki elmondta a véleményét, az igazgató felmondott, azóta munkanélküli. Harmadik osztályos fiamat nem ide írattam be, mivel változatlanul vallom, hogy az összevont, kis létszámú osztályban nincs igazi húzóerő. Több szülőnek ugyanez a véleménye, de attól való félelmükben, hogy nem kapnak támogatást, gyermeküket itt járatják iskolába. Dr. Berkó Gyula körzeti orvos Mezőhék jelenlegi községi központját az ötvenes években tanyai központokból alakították ki. Abban az időben kétezernél többen lakták a települést, melynek közigazgatási területe 9200 hektár, állandó bejelentett lakosainak száma viszont napjainkra 483-ra csökkent. A fejlődés útjára léptek „Úgy érzem, sikerült megállnunk a lejtőn, van jövőnk” A munkáját társadalmi megbízatásban végző polgármester, Halász Vince- Pontosabban fogalmazva növekedett - kezdi beszélgetésünket Halász Vince polgármester, aki e munkát társadalmi megbízatásban végzi, főállásban pedig a Mezőhéki Táncsics Tsz terményszárító üzemének a vezetője.- A lélekszámot illetően községünk életében 1992-ben volt a mélypont. Ekkor 462 állandó lakos élt Me- zőhéken, annak ellenére, hogy gazdasági-földrajzi adottságaink jók.- Mi volt az oka a nagymértékű elvándorlásnak?- Helyi adottságainkat az ország irányítását végzők nem vették figyelembe, így 1973-ban bennünket is utolért a körzetesítés. A „zsáktelepülés” Mesterszálláshoz - bejárata van, kijárata nincs - csatolták Mezőhéket, ami többszörös hiba volt. Az ő földterületük jóval kisebb, 3600 hektár, és átlagos minősége a héki 25 aranykoronával szemben 12-14 között van. Egykori vezetőink azt sem vették figyelembe, hogy Mezőhék városokba menő - Szolnok, Martfű, Mezőtúr - útvonalak metszéspontjában fekszik. Mesterszálláshoz, a süllyedő hajóhoz hozzácsatolták a héki kis csónakot.- Ennek ellenére fokozatosan emelkedik az itt élők száma. A kis csónak mégsem süllyedt el.- Az elmúlt években valóban a pozitív elmozdulás jelei tapasztalhatók. Választási programomban elsődleges célom volt, hogy önállóvá váljék a település. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy az itt élők érezzék, a fejlődés elől nem zárkózunk el. A közös kalapból kevés jutott, most viszont ami marad, magunkra tudjuk költeni. Az önállósodás mellett két másik célt tűztem magam elé. Az általános iskola alsó tagozatának a visszahozatalát, működtetését, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósítását.- Mindezeket, a fenti elképzeléseket sikerült elérni?- 1993. április végén kezdtük a gázprogramot, és 30 nap alatt a 128 lakás 90 százalékába bevezettük a földgázt. E nyolcmillió forintos beruházáshoz 2,8 millió forintot - bekötésenként harmincezer forintot - a lakosság fizetett be. A kezdeteknél jó néhányan ellenezték, mára viszont egyértelművé vált, hogy megérte. A kertes családi házaknál az évi energiaköltség - fűtés, főzés, meleg víz - jelentősen csökkent. Ezt a fiatalok is felismerték, nem költöztek el, egyre többen építkezésbe kezdenek. Az elmúlt négy évben több családi ház épült, mint a megelőző tizenöt évben.- Ez feltételezhetően nemcsak a gázprogramnak, hanem az önkormányzat részéről nyújtott támogatásoknak is köszönhető.- Valóban így van. Az 1200-1500 négyzetméter területű és közművesített telkeket 20 forintos négyzetméterenkénti áron adtuk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a fiatal házasok meglévő pénzüket elsősorban ne a telekre, hanem az építkezésre költsék. Emellett 10 éves futamidőre, kamatmentesen 80-100 ezer forint támogatást kaptak mindazok, akik igényelték. A beépítésre szánt telkeink lassan elfogynak. Nagyon várjuk, hogy visszakapjuk az úgynevezett állami tartalék földeket, melyek szintén közmű- vesítve vannak, de pillanatnyilag nincsenek az önkormányzat tulajdonában. Építési telkeknek, vállalkozóknak ipar telepítésre értékesítenénk, illetve szennyvíztisztító telepet, valamint kommunálishulladék-lerakót építenénk, amennyiben megkapjuk.- Beszélgetésünk elején említette, hogy választási programjának sarkalatos pontja volt az általános iskola vissza- hozatala és működtetése.- Erre a település fejlődése szempontjából alapvetően szükség volt. Óvodánk működött ugyan, de az iskolai felső tagozatot az 1975/76-os-tanévben, az alsó tagozatot pedig az 1981/82-es évben megszüntették. 1976-ban 120 tanulója volt iskolánknak, és mint tanácstag már akkor sem értettem egyet az iskola megszüntetésével. Egy településen vagy papnak, vagy pedagógusnak lennie kell. Megválasztásom után a lakosság 80 százaléka támogatta „iskolaalapítási” elképzeléseimet. A polgármesternek elsősorban menedzselnie kell a lakóhelyét, csak úgy valósulhatnak meg a tervei. Ezt tettem én is, mikor pályázatok útján 3,2 millió forintot sikerült az iskola helyreállítására, felszerelésére idehozni. 1991. szeptember 1-jén újraindult az 1-4. osztályos oktatás, és az idén négy tanulóval az ötödik osztály. Azóta is jól működik az iskola, a hozzánk látogatók felsőfokon beszélnek az itt lévő tárgyi-személyi feltételekről, a sportudvarról és az iskolai főzőkonyháról. Utóbbi az idén szeptember elsejétől üzemel. Naponta 90-100 adag ebédet főznek az iskolásoknak, a közalkalmazottaknak, gazdasági egységek dolgozóinak és a község nyugdíjasainak. Részükre szociális munkások viszik naponta a meleg ételt.- Jól tudom-e: a megyében önöknél a legkisebb a munka- nélküliség?- A falu - elsősorban a mezőhéki Táncsics Tsz-nek köszönhetően - biztosítja az itt lakóknak a megélhetést. Az 510 állandó és ideiglenes lakoshoz viszonyítva 4-5 százalék az arányuk, és egyharmada már korábban is - egészségügyi okok miatt - munkanélküli volt.- Egy település életében meghatározó tényező lehet az egészségügyi ellátás.- Ez nálunk is így van. Az utóbbi négy évben sokat költöttünk a fejlesztésekre. Felújítottuk a rendelő épületét - tető, csatornarendszer, vizesblokk -, kiépítettük a központi fűtést, rendbe hoztuk a gazdasági épületet. Önkormányzati támogatásból és pályázati pénzből számítógépet vásároltunk, valamint műszerekkel - szívdiagnosztikai, vércukorszintmérő, fizikoterápiás, vérnyomásmérő - javítottuk az eszközállományt. Egészségügyi téren is jelentősen előreléptünk.- A környező városokból Szolnok, Martfű, Mezőtúr - gépkocsival fél órán belül elérhető Mezőhék. Ugyanez a telefonos hívásokra sajnos nem mondható el.- Feszítő gondunk volt a távközlés, amely 1995 nyarára, úgy tűnik, megoldódik. A tiszazugi térség önkormányzatának összefogása lehetővé tette a telefonprogram megvalósítását. Csatlakoztunk a Körös-Com Rt.-hez, és biztató, hogy a polgármesteri hivatal épülete előtt elkészült az új telefonközpont alapja. Jelenleg 12 vonalunk van, és ötvenen igényelték ezt a szolgáltatást, melyért közel harmincezer forintot kellett* befizetniük.-A külterületi részek fejlesztésére jutott-e pénz?- Két külterület tartozik hozzánk. A négy-öt km-re lévő, Héki Állami Gazdaság mezőhéki kerülete az egyik, ahol 14-15 családi ház van. Kérdés, hogy önállósodnak-e, vagy továbbra is maradnak a központnál. Az itt képződő jövedelem jelentős része a szolnoki központba „vándorol”. Átfogó, nagy beruházást nem tudtunk megvalósítani. Erről a területről sokan elköltöztek, nem tudjuk mi lesz e térség sorsa. Másik, az úgynevezett géptelepi külső részünk a mezőhéki Táncsics Szövetkezethez tartozik. Adót itt sem vetettünk ki a 7-8 családi házra, illetve a szétszórtan található tanyai épületekre. Ez a terület rendezési tervünkben úgy szerepel, mint új tanyás térségi központ kialakítása. Adva van az út, ivóvíz, telefon, gondot az élelmiszer-ellátás okoz. Az alapvető élelmiszerek árusítására mozgóbolt létrehozásán gondolkodunk. Pályáztunk és kaptunk 1,7 millió forintot, melyből egy vegyes használatú, zárt rendszerű Ford tranzit autót vásároltunk. Beüzemelését követően a kintlakók, valamint az iskolai konyha élelmiszereinek a beszerzésére használjuk majd.- Közelednek a helyhatósági választások. Újra indul ezen?- Egy ember annyit ér, amennyit az elképzeléseiből meg tud valósítani. Évekkel ezelőtt a polgármesterséget úgy vállaltam, hogy a közösség kért fel rá. Cserében igyekeztem mindent megtenni az itt élőkért. Közel 20 millió forintot sikerült pályázatok útján a községbe hozni fejlesztésekre, melyekből sok mindent megvalósítottunk. Úgy érzem megálltunk a lejtőn, Mezőhéknek van jövője. Nyugodt szívvel elmondhatom, amit vállaltam, teljesítettem. A decemberi választáson ismét indulni kívánok, már csak azért is, hogy felmérjem, az eddigi munkámat mennyire értékelik az itt lakók. Amíg élvezem bizalmukat és tenni tudok Mezőhékért, addig csinálom. A
