Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-25 / 251. szám
1994. október 25., kedd Hazai körkép 9 A veszélyeztetettség lavinája Csaknem öt év alatt a veszélyeztetett fiatalok száma megháromszorozódott a megyében. Míg 1989-ben a statisztikai mutatók szerint 5841 főt tartottak nyilván, addig 1993-ban már közel 16 ezret, s ebben az évben a létszámuk talán a 18 ezret is elérheti. Akárhogy nézzük, az emelkedés több mint 170 százalékos. Van ebben valami szomorú és kétségbeejtő: még akkor is, ha nem megfellebbezhetetlen érvényű adatokról van szó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a veszélyeztetettség fogalma roppant képlékeny. Nehéz egyértelműen meghatározni, s még nehezebb a veszélyeztetettséggel járó sérüléseket, hátrányokat akár érzékeltetni is. Ha például abból indulunk ki, hogy a kiskorú sértettek száma a múlt évben is majdnem meghaladta a 350-et, a tény önmagáért beszél. Épp így az is, hogy folyamatosan változik azoknak a családoknak az aránya, amelyekben veszélyeztetett kiskorúak élnek. így 1993-ban - bármilyen óvatosan kezeljük is az adatokat - 6400 volt. S ezek a jelzőszámok korántsem teljesek. Kivált azért sem, mert a veszélyeztetettség kiváltó okai nagyobbrészt ismeretlenek. Még ha nehéz is pontosan összevetni a bűnöző családi környezetben élő kiskorúak helyzetét azo- kéval, akik önhibájukon kívül süllyedtek a nélkülözés és az ínség állapotába, a következmények kísérteties hasonlóságot mutatnak. A korai gyermekkor fogékony éveiben fellépő zavarok végül is sajátos hiányállapotot jelölnek, melynek következményei részben fordíthatók vissza. Ha ugyanis későbbi életük során olyan helyzetbe kerülnek, amelyben a környezetük által támasztott igények és a bennük rejlő lehetőségek, alkalmazkodási képességek között konfliktus keletkezik, illetve ha a saját szeretetigényük és a környezetük által nyújtott szeretet mértéke között ellentmondás jön létre, akkor bármelyik devianciaforma (alkoholizmus, bűnözés, öngyilkosság, mentális betegség) felléphet. Mert a megyei statisztikai adatokból arra is következtethetünk, hogy a veszélyeztetett gyermekek eleve nem rendelkeznek azokkal a megoldási stratégiákkal, melyek lehetővé tennék szaporodó konfliktusaik konstruktív meghaladását. A bűnözői életút mindennél meggyőzőbben utalhat erre. De még inkább az a tény, hogy a növekvő társadalmi krízishelyzetek miatt védtelenné válnak. Felnőttkorukban - épp hiányos iskolai végzettségük, fejletlen kulturális és pszichoszociális készségeik következtében - jóval hamarabb lesznek munkanélküliek, mint mások. Már az elmúlt évben is a húsz évnél fiatalabb munkanélküliek száma közel négyezer volt. De azon sem csodálkozhatunk túlságosan, hogy a több mint 36 ezer munkanélküli közül majdnem 17 ezren nyolc vagy ennél kevesebb osztályt végeztek el. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az átlagos havi segély nem éri el a tízezer forintot, a munka nélküli családokban élő gyermekek nagy része óhatatlanul ki van téve a veszélyeztetettségnek. Ráadásul - ugyancsak a rendelkezésre álló statisztikai elemzésekből merítve - a megyében 1989-hez képest 1993-ban csak huszadannyi kiskorút tudtak védő-óvó intézkedés keretében munkába állítani. Miként az állami nevelésbe vétel is a felére csökkent. Megint csak a bizakodást kizáró és a tehetetlen segíteni akarást felidéző tényekről van szó. S a zavar abból is származik, hogy a segítési módok szemmel láthatóan korlátozottak. A havi pár ezer forint nevelési segély alig futja valamire: többnyire a gyermekek rendszeres étkezésére sem elegendő. Ám az állami intézmények és az önkormányzatok is tehetetlenségre vannak kárhoztatva. Többek között abból eredően, hogy a nevelőotthonban eltöltött idő csupán pillanatnyi védettséget jelent. Onnan kikerülve a fiatalkorúak legfeljebb a hajléktalanok létszámát gyarapíthatják. Ugyanakkor a gyámügy sem képes jelentős segítséget nyújtani, mert a veszélyeztetettség mérséklése a legoptimálisabb esetben sem merülhet ki az intézményi gondoskodásban. A segítés mellett legalább annyira szükség volna az önsegítés technikáira. Vagyis olyan készségekre, ismeretekre, melyek nem próba-szerencse elv alapján működnek. De amíg hiányzik a minimális anyagi biztonság, amíg hónapról hónapra a családok sokasága egyre reménytelenebbül tudja életét irányítani, a napi gondok szorítása miatt a veszélyeztetettség aligha szűnik meg. Akár azt is mondhatnánk: a gyermek- és ifjúságvédelem olyan kényszerpályára került, melyről egyre nehezebb lelépni. Évtizedek mulasztásait érzékelhetjük, s ebben cseppet sem vigasztaló körülmény, hogy országosan is hasonló folyamatok érvényesülnek. Mert gyermekek életsorsáról van szó. S aki bűnöző lesz - ennek esélye mindenképp megvan -, arra a teljes felelősséget korántsem lehet ráhárítani. De nem lehet a rendszerváltással összefüggő körülményekre sem, melyek vitathatatlanul felerősítették a hátrányos helyzetek újratermelődésének folyamatát. Más kérdés persze, hogy a gazdasági, kulturális szempontból többszörösen hátrányos megyében kik és milyen szinten foglalkoznak a gyermekvédelemmel. Kétségtelenül a legtisztább szándék is megbukhat azon, ha bárki is egyedül üdvözítő megoldásokban gondolkozik. De ennél sokkal nagyobb baj az, hogy a veszélyeztetettség lavinája egyre erősödik, s néhány év múlva a megyében élő fiatalok igen tekintélyes hányada, akár egyharmada is veszélyeztetett helyzetű lehet. Kerékgyártó T. István Kiskorú bűnelkövetők száma az elkövetés okai és egyéb adatok szerint 1990 1991 1992 1993 Kiskorúak száma 789 707 884 776 Rossz baráti környezet 429 350 428 358 Családi probléma 72 66 74 65 Nevelés 36 35 57 40 Bűnöző családi környezet Bűnelkövetők közül veszélyez42 38 53 61 tetettként nyilvántartott Bűnelkövetők közül • 156 193 234 158 teljes családban élők 515 479 641 527 Kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények 1990 1991 1992 1993 Ismertté vált bűncselekmények 350 348 353 348 Kiskorú sértettek száma a megyében 347 356 353 338 Személy elleni 50 42 53 49- emberölés 1 1 0 1- emberölés kísérlet 1 0 0 2- súlyos testi sértés 18 15 23 24- életveszélyt okozó 1 0 0 2- halált okozó 0 0 0 0 Házasság, ifj. nemi erk. ell. 52 40 34 47- erőszakos közösülés 4 12 10 8 Kiskorú sértettek száma országosan 7492 8603 9137 9665 Veszélyeztetett kiskorúak Okok szerinti bontásban 1989 év 1993 év Növekedés (%)- környezeti» ( 2534 2571 1,5 .. s» magatartási 750 1071 42,8- anyagi 2493 11980 380,5- egyéb 64 205 310.0 Összesen: 5841 15827 271,0 Ebből- alkoholizmus miatt is 531 1454 173,7- lakáskörümények miatt is 486 01339 175,5 Családok száma, amelyekben veszélyeztetett kiskorúak élnek 2315 6435 178,0 Rendszeres nevelési segélyben részesítet kiskorúak 3425 7473 118,0 Konfliktusok pedig vannak! A konfliktus, szótári meghatározása szerint a latin conflictus, azaz összecsapni szóból származik. Szinonimái: nézeteltérés, háború, harc, összeütközés. Mivel az emberek többségének élete családi keretek között zajlik, az ott szerzett hatások végigkísérik az életét. A konfliktusfeldolgozás bizonyos döntések meghozatalával jár. Rózsay Ernöné, aki maga is konfliktus pedagógiával foglalkozik, felmérést végzett a karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumban, ahol arra volt kíváncsi, ki hozza a gyerekeknél a családban a döntéseket, születik-e kompromisszum, hogyan hat a szülők döntése a gyerekekre. Tapasztalatait egy tanulmányban összegezte. A vizsgálatot 24 tanuló - fele első-, fele harmadéves - és családja körében végezte, ahol 22-nél volt ép, rendezett a családi háttér, 2 családban az édesanya egyedül nevelte gyermekét. Az első kérdőív a családok gazdasági döntéseit vizsgálta. A férj a családok 40 százalékában dönt az autóvásárlásról, míg 55 százalékban a feleség szava a döntő az élelmiszerbeszerzéseknél. Ugyanezt a diákok kicsit másképp látták, ők a kérdések 40 százalékában közös döntést ítéltek. A szülőknek szóló kérdőívvel azt vizsgálta, ki dönt a családban a gyerek programjáról, kívánságairól, s ugyanezt megkérdezte a diákoktól is. A kapott eredmények alapján a szülők döntése 67 százalékban közös, 25 százalékban az anya, 8 százalékban az apa dönt. A gyerekek a felvetett problémákra 27 százalékban anyai, 18 százalékban apai és 55 százalékban közös döntéshozatalt várnak. A harmadéveseknél a szülők a döntések 70 százalékát közösen hozzák, s csak 10 százalékban várnak a családfőtől megoldást a problémára. A megkérdezettek v'égül egy 30 kérdésből álló kérdőívre válaszoltak, amiből kiderült, hogy a diákok több időt szentelnek a problémák megvitatására mint amennyit megérdemelne, s a kompromisszumra törekvés és az alkalmazkodás kisebb náluk. A felmérésből is kitűnt, hogy érzékenyek a felnőtt világ problémáira, gyakran magukkal hozzák családjuk gondjait, szembekerülnek egymással s a felnőttekkel. Miután konfliktusok alakulnak ki a családon belül is, fontos, hogy a gyereket megtanítsuk arra, hogyan keressenek utat, módot problémájuk megoldására. A fiatalokat erre felkészíteni csak a pedagógus és a család közös erőfeszítésével lehet. A felmérésből az is kiderült, hogy a 14-16 évesek a legtöbb esetben igénylik ezt a segítséget. - de „Árokszállás igazán gazdag, színes várossá válhat 10-15 éven belül” Beszélgetés a polgármesterrel Az utóbbi években nagyon sok település pályázta meg a városi címet. A cím mellé azonban az igazi városias megjelenés, a gazdagabb kassza nemigen járt. Jászárokszállás 1991 óta város ismét, bár a polgármester, Szikra Ferenc azt mondja, igazából 10-15 év kell még ahhoz, hogy a városi rang valóban látszódjon. Az elmúlt 4 év során sok minden történt e városban. Talán több, mint az előző negyvenben. Ez persze nem zajlott le összezörre- nések nélkül. Az önkormányzatban sok vita árán születtek meg a döntések. Szikra Ferenccel az elmúlt 4 év sikereiről és kudarcairól beszélgettünk.- Ha az eredményeinket veszem sorba, elsőként azt kell említenem, hogy az intézményeink működőképesek maradtak. Nem kellett egyet sem bezárni. Az intézmények dolgozóinak létszámában sem történt nagy változás. A költségvetési üzem átszervezése kapcsán volt kisebb leépítés. Én úgy ítélem meg, hogy az intézményekben a korábbi színvonalat is sikerült megőrizni. A fejlesztések terén hosszú listát sorolhatnék. Bővült a szennyvízhálózatunk hét kilométerrel, de ezzel együtt nagyon csekély még a kiépítettsége. A szennyvíztisztító művet 100 milliós beruházással hoztuk létre, mely olyan korszerű és kapacitású, hogy az egész város majdan kiépülő szennyvíztermelését kezelni tudja. Gyönyörű szép tornatermet építettünk 42 millióból. Készültek útalapok, utak, ott, ahol a soros közműfejlesztések már megtörténtek. Városunknak jelenleg 300 milliós a költségvetése, s emellett a 4 év során fejlesztésre 170 milliót költöttünk. Ezt úgy tettük, hogy a városnak egy fillér hitele sem volt.- Most viszont úgy tudom, hogy vettek fel hitelt a gázfejlesztésre, és emiatt sokan kritizálják is az önkormányzatot.- Igen, szeptember 1-jén 78 milliós hitelt vettünk fel hat évre, azért, hogy a gázberuházás városunkban megvalósulhasson. Erre azért volt szükség, mert a gázt igénylők aránya eddig alig 20 százalékos. Márpedig ha kiépítjük a gázhálózatot, akkor most, a létesítéskor kell biztosítani, hogy később rácsatlakozhasson a többi család is. Jelenleg egy csatlakozás 60 ezer forintba kerül, de tavaly csak 40 ezer volt. Ehhez az önkormányzat még további 100 ezer forintot hozzátesz.- A gázberuházás esetében kizárólag az önkormányzatok a beruházók? Szikra Ferenc- A telefonnal ellentétben, ahol jelentős külföldi tőkebefektetés révén a csatlakozóknak csak 15 ezer forintot kell fizetni, a gázfejlesztés kizárólag a lakosok és az önkormányzatok összefogásával létesül. Ezért kell hitelt biztosítani nekünk. Úgy gondolom, hogy a város költségvetése elfogja bírni a hitel visszafizetésének terheit. A gázfejlesztés azért is rendkívül fontos, mert az infrastruktúra hiánya miatt a vállalkozások nem települnek Árokszállásra.- Mikorra valósul meg?- A Mól Rt. építi Jászdózsán a gázátadó állomást. 1995. április 30. a határidő. A munkálatok mind a gerincvezeték, mind a települési belső hálózatok vonatkozásában jó ütemben haladnak, és szépen szaporodnak a lakossági csatlakozások 60 ezer forintjai is. Tehát a gáz finanszírozási oldalról rendben van. A telefon is napirenden van. Ez már sem az önkormányzatnak, sem a lakosoknak nem kerül egy fillérbe sem, tavasszal, nyár elején meglesz.- A sikerek mellett voltak-e nehéz pillanatai a polgármester úrnak ez alatt a négy év alatt?- Hát, sajnos voltak. Itt az infrastruktúra hiányára kell visszautalnom. Rengeteg vállalkozóval tárgyaltunk, akik valamilyen üzemet szerettek volna itt létesíteni. Tucatjával tudnám sorolni azokat, akik Hevesre, Fényszarura, Gyöngyösre, Hatvanba mentek, s ott csinálták meg az üzletet. Hiába alakítottuk ki 1990-ben az ipari övezetet, ahol 19 vállalkozásnak biztosítottunk volna letelepedési lehetőséget. Mindösszesen egy települt ide, s az sem működik a tervezett dolgozói létszámmal. Tehát a vállalkozások fejlesztése s ezzel összefüggően a foglalkoztatás kérdése az, ahol kudarcok értek. S mindez az infrastruktúra hiányára vezethető vissza. A munkanélküliség kezelésére pedig az önkormányzatoknál nincs igazán jó módszer. Minden jó ötlet mellé odaáll- tunk. Támogattuk a cigányok tanfolyamát, a képzését, minden kezdeményezésüket. Nem rajtunk múlott, hogy nem sikerült. A munkanélküliek foglalkoztatásában minden új lehetőséget megragadtunk, közhasznú munkára alkalmaztunk sokakat.- Ez a négy év tulajdonképpen a mag elvetésére volt jó. Ez a mag most fog virágba szökkenni, beérni.- Egyetértek magával, valóban így van. Hadd említsem meg azért a gondok mellett, hogy a mi városunk aktivitása, szellemi ereje mindig túllendítette az itt élőket a holtponton. És azért ez bizakodásra ad okot. Számomra nagyon fontos, hogy a civil szféra itt nagyon erős. Jelenleg 19 egyesület működik, felelevenítették a régi hagyományokat. A szellemi élet nagyon sokat fejlődött, és rendkívül sokszínűvé vált. Öt éve van helyi újságunk, egy irodalmi magazin is megjelenik, és könyveket adtunk ki. Nagy öröm számomra, hogy a kábel- televízió is megjelent városunkban, már 200 lakásban ott van. Sőt, a helyi kísérleti adás is fogható már a 4-es csatornán. Nem tagadom, az elmúlt négy év sok vitával, harccal telt eí. Az érdekek ütközése ezzel jár. Mindez azonban eredményre vezetett. Úgy gondolom, hogy Árokszállás igazán gazdag, színes várossá lesz 10-15 éven belül. A csatornahálózatnak s ezt követően az úthálózatnak kell jó színvonalon kiépülni, és beindulni azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket annyira óhajtunk. Ezzel a foglalkoztatási problémák is enyhülnek majd. Kiss Erika Megyénk középiskoláinak igazgatói, fenntartói tanácskoztak „Megtervezték” a következő tanévet- Az 1994—95-ös tanévben 5 ezer 600 gyermek fejezi be általános iskolai tanulmányait, s jelentkezik valamely középfokú oktatási intézménybe - hangzott el tegnap Szolnokon a megyeházán, azon az értekezleten, melyen megyénk középfokú intézményeinek igazgatói, fenntartói döntöttek a középfokú beiskolázási rendről. Elhangzott az is, hogy jövőre várható az osztályok létszámának csökkenése, hiszen megyénkben nagyobb mértékű az óvodások, kisiskolások számának csökkenése, mint az országos átlag. A következő tanévben több mint negyven gimnáziumi és több mint hetven szakközépiskolai első osztályt indítanak a megye hatvannégy középfokú intézményében. Munka nélküli pályakezdők A megyei munkaügyi központ I. félévi adatai szerint tartósan magas szinten alakult a pályakezdő munkanélküliek száma. A regisztrált fiatalok állománya hónapról hónapra folyamatosan mérséklődött ugyan, de a munkanélküliek teljes létszámán belüli arányuk az elmúlt év azonos időszakához képest 6,7-ről 7,9 százalékra emelkedett. Ez az adat a fiatalok munkaerő-piaci pozíciójának romlását jelzi. Lelassult az új cégek, egyéni vállalkozások alapítása is, így elsősorban szezonális munkára várják a fiatalokat, például a ba- romfi-feldogozásban, csatorna- építésben, gázvezetéképítésben stb. Noha változatlanul alacsony a felvevőpiac, vannak tartósan betöltetlen munkahelyek, például varrónői, cipőfelsőrész-készítői állások. Eredményes volt az „Adj esélyt!” A pályakezdők iránti érdeklődés nem változott, bár az „Adj esélyt!” nap élénkítette az igényeket, így ezen a napon a körülbelül 300 álláshelyből 100-at sikerült betölteni. A pályakezdő munkanélküliek magasabb arányban rendelkeznek szakképesítéssel, mint a többi munkanélküli: a pályakezdők 80 százaléka szakképzett, míg az összes munkanélkülieknek csupán 47 százaléka. Az idén 6034 pályakezdő végzett középfokú intézményben: egyharmaduk továbbtanult, kétezren viszont már jelezték, hogy nem tudnak elhelyezkedni. Rendkívül kedvezőtlen az elhelyezkedés a bútorasztalos, fodrász, növénytermesztő, épületvillamossági szerelő, szűcs, szőrmekészítő stb. szakmákban, ugyanakkor szinte 100 százalékos az elhelyezkedési arány általános ápolónak, cukrásznak és kovácsnak. Alacsony a felvevőpiac A megyei munkaügyi központ adatainak ismertetése után a megyei értekezlet döntött a középfokú iskolai továbbtanulásra jelentkezés és felvételi eljárás rendjéről. A Magyar Honvédség középiskolái és a művészeti szakközépiskolák esetében előzetes felvételi eljárás van, így a jelentkezési lapok beadásának határideje december 20., illetve 1995. január 11. A minisztériumi rendelet meghatározza, hogy minden tanulóról csak egy jelentkezési lap tölthető ki, s azon három iskola tüntethető fel. A tanulók felvételéről a középfokú iskolák igazgatói 1995. április 10-ig döntenek. Felvételi eljárásról, fellebbezésről Amennyiben a jelentkezési lapon szereplő iskola - vagy iskolák - elutasítja a tanuló felvételét, abban az esetben az utolsó helyen megjelölt iskola elutasító határozatban értesíti a szülőt április 15-ig, hogy bármely iskola döntése ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhessen. Az eljárást megindító kérelmet ahhoz az iskolához kell benyújtani, amelynek döntésével a tanuló - szülő - nem ért egyet. A fellebbezési kérelemhez csatolni kell a jelentkezési lapot is. Az értekezleten döntöttek az általános felvételi eljárásnál a felvételi döntések szakaszolásáról, illetve elfogadták, hogy a megye középfokú intézményei a felvételi döntésnél figyelembe veszik a Bolyai János Matematikai Társulat országos matematikai versenyének eredményeit. Vagyis: felvételi eljárás nélkül veszik fel a megyei forduló első 5-5 helyezettjét a tagozatos és nem tagozatos kategóriában. Az értekezleten elhangzott, hogy az általános iskolásoknak szóló pályaválasztási tanácsadó megjelenése november 15-30. között várható.-csr-
