Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-25 / 251. szám

Szeptemberben 85 milliárdnyi értékpapír Fellendülőben a tőzsdei forgalom A Szarvasmarha-állományról és a tejtermelésről Tejtermékekből az import 7-8 százalék A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) idei forgalma az eltelt 188 tőzsdenapon árfolyamérté­ken számolva meghaladta a 170 milliárd forintot, ebből 48 mil­liárd forint a részvényszekció­ban realizálódott. A piac likviditása jelentős mértékben növekedett, míg 1993-ban 24 ezer üzletet bonyo­lított le a BÉT, addig 1994 első kilenc hónapjában 55 ezret. Ez tavaly naponta átlagosan 94 kö­tést jelentett, idén pedig már 196-ot. A részvénypiac forga­lomból való aránya a tavalyi 10 százalékról idén 28 százalékra emelkedett. Az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyeletnek jelentett teljes értékpapír-piaci (tőzsdei + tőzsdén kívüli) forgalmi ada­tok alapján 1994 első nyolc hó­napjában a forgalomból a BÉT 25 százalékkal részesedett. Szeptemberben rekordnagy­ságban, névértéken számolva 85 milliárd, forint értékben ke­rült tőzsdére új kibocsátás. A hónap végén már 120 külön­böző értékpapírra - 39 rész­vényre, 28 kötvényre, 33 kincs­tárjegyre, 19 befektetési alap jegyeire és a kárpótlási jegy kü­lönböző sorozataira - lehetett üzletet kötni. A bevezetések csaknem teljes egészében az állampapírokhoz kapcsolódtak, csupán egy rész­vénytársaság, a Zalakerámia alaptőke-emelésből származó 38 M Ft-os részvénycsomagja került be a tőzsdére a múlt hó­nap elején. Az állampapírok köre a ka­matozó kincstárjegy 95/VII. és VIII. sorozatával, a 3 hónapos futamidejű diszkont kincstár- jegy hetente kibocsátott és tőzs­dére bevezetett sorozataival, egy 6 hónapos és egy 12 hóna­pos futamidejű diszkont kincs­tárjegysorozattal, valamint egy változó kamatozású államköt­vénnyel (1997/K) bővült. így szeptember végén a tőzs­dére bevezetett 120 értékpapír összpiaci kapitalizációja (tő­kéje) 865 milliárd forintot tett ki. Cukortermelés Őszi terméskilátások A Béghin-Say jó közepes termésre számít. Az összesen 700 termelővel 37 000 hektárra kötött szerződésre alapozva - várhatóan több mint 30 tonnás hektáronkénti termés mellett - mintegy 150 000 tonna cukor előállítását tervezi a cég. A Béghin-Say így a hazai cu­kortermelés mintegy 38 száza­lékát biztosítja, és ezzel to­vábbra is a legjelentősebb ma­gyarországi cukorgyártó. Az 50 kánikulai nap és a szá­razság ellenére az utóbbi évek­nél jobb eredmény és termésát­lagok nem kis részben az öntö­zésnek köszönhetőek. A leszer­ződött terület mintegy 30 száza­lékán öntözéssel biztosították a szükséges vízmennyiséget, és ezt különösen Szolnok körzeté­ben hálálta meg a cukorrépa. Az öntözőberendezések mellett a vetőmag, a vegyszer és a gépek beszerzéséhez is kedvező pénz­ügyi feltételeket kínált a Béghin-Say a termelőknek, va­lamint szakemberek is segítet­tek a munkában. Gabonaimport Ausztrália, amely ha­gyományosan a világ jelen­tős gabonaexportőrei közé tartozik, jövőre 0,5-2 millió tonna közötti mennyiségű gabona importjára kénysze­rülhet - közölte a Canberrái kormány. A válsághelyzet a fő szántóterületeket sújtó rendkívüli aszály követ­kezménye. Az Ausztrál Bú­zatanács becslései szerint a közelgő betakarítási sze­zonban e gabonaféleségből 9,4 millió tonnás termés várható, szemben az utóbbi tíz esztendő 15,2 millió tonnás évi átlagával. Több millió év után Algákból talajjavító Három-négy millió évvel ez­előtt a Kárpát-medencét akkor már kitöltő pannon tórendszer nyugalmát heves vulkanikus ki­törések zavarták meg. Ezek nem csak a jól ismert bazalthe­gyeket - Badacsony, Somló, Sághegy - hozták létre, hanem tufagyűrűket is építettek. A vulkanizmus elcsendesedése után ezeknek a tufagyűrűknek a belsejét víz töltötte ki, így ke­letkeztek a krátertavak. Ézek- ben a jól elzárt, nyugodt vizű krátertavakban a vulkáni anyag bomlásából adódó tápanyag­gazdagság hatására hihetetlen méretekben elszaporodtak az algák. Négymillió év után Elhalva, leülepedve a tó fe­nekére, alginitként, algakőzet­ként halmozódtak fel. A leüle­pedett algatetemekből és a ba­zalttufa agyaggá mállott anya­gából papírhártya vékonyságú lemezekből álló üledék jött létre. Egy-egy algatelepből és agyagból álló lemezpár egy évet jelöl. Ennek alapján egy méter vastag alginit hozzávetőlegesen 15-20 ezer év, a gércei alginitte- lep tehát körülbelül egymillió év alatt keletkezett. Az algák szervezetükbe építették azokat a tápanyagokat, amelyeknek lé­tüket és tömeges elszaporodá­sukat köszönhették. Az alginitet termőközegben felhasználva ezek a tápanyagok - most, 3-4 millió év múlva - újra kifejtik hatásukat. Az Alginit Kft.-t 1989-ben hét vállalat alapította, legna­gyobb tőkerésszel a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és az Ag­robank rendelkezett. Ma már csak négy tulajdonosa van a kft.-nek. A társaság székhelye Székes- fehérvár, törzstőkéje 52 millió forint. A bánya és a feldolgozó- üzem a Sárvár melletti Gérce külterületén működik, ahol kö­zel tízen dolgoznak. Elsődleges tevékenységük a gércei alginit és alginitalapú földkeverékek gyártása, csomagolása és érté­kesítése. A gércei alginit Nyugat- Magyarországon, Ausztriától alig 40 kilométerre fekszik a gyönyörű Kemenes­hát. Gérce falu északi szélénél 2,1 négyzetkilométer területen 100 méter mélységű tufagyűrű­ben 4-15 méter laza homok, ka­vics fedőréteg alatt légszáraz ál­lapotban számolva mintegy 122 millió tonna az alginitkészlet. A gércei alginitbányát a telep keleti szélén nyitották meg öt­hektáros részletesen megkuta­tott területen, melyből egymil­lió tonna termelhető ki. A Köz­ponti Földtani Hivatal a gércei alginitet talajjavító nyers­anyaggá minősítette. Ez ideig 15 ezer tonnát bányásztak, s ezt igen eredményesen hasznosítot­ták a mezőgazdaságban. Mire jó? Az alginitet egyenletesen kell elteríteni a talajon, és 10-20 centi mélyen alaposan, rotációs kapával vagy tárcsával bedol­gozni. A természetes eredetű, kör­nyezetbarát ásvány egyszeri ajánlott adagja 20-30 százalék­kal növeli a talaj termékenysé­gét, fokozza a termesztés biz­tonságát, korábbi érést, és jobb minőséget eredményez. Magas mésztartalma javítja a savanyú talajok mészállapotát és kémha­tását. Növeli a talajok kolloid­tartalmát, javítja az abszorpciós kapacitást és a talaj szerkezetét, különösen a homoktalajoknál. Fokozza a talaj vízbefogadó és -megtartó képességét, ezáltal mérsékli az aszály károsítását. Indító tápanyagként kiváló szőlő- és gyümölcstelepítéshez növényenként 2-3 kilogramm mennyiségben, tartós tápanyag­ként pedig a talaj-előkészítéskor célszerű adagolni. Kiváló komposztadalék, 10-15 százalékban töltőanyag­ként, amely stabilizáló hatást is kifejt. Nagy abszorpciós képes­ségénél fogva hatásosan meg­köti az istállóban keletkező sza­gokat. Alkalmas a szerves trágyák kigészítő kezelésére, azok he­lyett túladagolás veszélye nél­kül teljes értékűen használható, különösen azokon a helyeken, ahol a szerves trágya higiéniai okokból nem alkalmazható. Agyagásványai a műtrágya jobb hasznosulását biztosítják, csökken azok kimosódása, így kisebb alginitműtrágya-dózis szükséges. Közvetlen hatása 3-4 éven keresztül tart. Biogazdálkodáshoz Mielőtt a grécei alginit forga­lomba került volna, számos kis- parcellás és üzemi méretű fel­használási kísérletet végeztek. Mivel napjainkban egyre foko­zódik a környezetkímélő, ter­mészetes anyagok iránti igény, ezért az Agrogeo Kft. Kecske­méten, egy kisparcellás össze­hasonlító kísérletet állított be természtes talajjavító anyagok­kal. melyek között a gércei al­ginit is szerepel. A kft. alapvető feladatának tűzte ki a homokta­lajok vízgazdálkodásának, szerkezetének, termőképessé­gének javítását. A Kecskemét határában lévő 10 hektáros referenciaterületen kisparcellás, kultúránként 14-15 kezeléses, négy ismétléses kí­sérleteket állítottak be. A javí­tóanyagokat önállóan, illetve egymással keverve különböző dózisokban juttatták ki a talajba 1988 őszén, és azóta a kísérleti parcellák semmilyen táp­anyag-utánpótlásban nem ré­szesültek. Kontrollként az évelő kultúrák esetében a hagyomá­nyos istállótrágya és tőzeges kezelést, egyéves növényeknél pedig az üzemi gyakorlatnak megfelelő adagú műtrágyázást alkalmaztak. A javítás eredményességét és főleg a gazdaságosságát a ked­vezően megváltozott talajtulaj­donságokon kívül a hozamok is mutatják. A kezelések közül a legked­vezőbb talajtulajdonságok az alginit hektáronként 40 tonnás adagjánál mutatkoztak. A szer­ves anyag másfélszeresére, a makroelemek 2-4-szeresére emelkedtek, a terméseredmé­nyek pedig csaknem 20 száza­lékkal növekedtek. Többéves kísérlet alapján a gércei alginit igen alkalmas a ta­lajok javítására, kondicionálá­sára, a szerkezet és a vízgazdál­kodás kedvezőbbé tételére. Főként környezetvédelmi okokból 1989-ben 2800 tonna alginitet használt fel a Siófoki Állami Gazdaság a Balaton kö­zelében, illetve annak vízgyűjtő területein elhelyezkedő gyü­mölcsöseiben. Az alginit mesz- szemenően igazolta a környe­zeti károkat csökkentő hatását, ugyanakkor a gyümölcsös táp­anyagellátása is kifogástalan volt. A szarvasmarha ágazatban a tehénállomány és a tejtermelés 1993. évi csökkenése mérsékel­tebb volt, mint a korábbi évek­ben. Az állomány 9,5 százalék­kal, a felvásárolt tej mennyisége 6,9 százalékkal volt kevesebb, mint 1992-ben. A tejtermelés csökkenését a néhány térséget súlyosan érintő aszály is befolyásolta. Sokfelé nemhogy a szálas- és a tömegta­karmány, de még elegendő szalma sem állt rendelkezésre. Ezekben a megyékben a takar­mány- és az alomszalma-be- szerzés rendkívül megdrágította a termelést - mázsánként 900-1200 forint közötti ára volt a szálastakarmánynak. Ezt rá­adásul nemritkán sok száz ki­lométeres távolságból kellett szállítani a vásárlónak. A nyers­tej felvásárlási ára már az év első hónapjában mintegy 18 százalékkal, az éves átlagár pe­dig 22,3 százalékkal lett na­gyobb az 1992. évinél. A feldol­gozóipar többsége pénzügyileg stabilizálódott. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a tejtermelés jövedelemtermelő képessége ugrásszerűen javult, illetve azt, hogy az ágazat vonzóvá vált volna a termelők számára. Tény viszont, hogy az 1992-es lite­renkénti 15,70 forint helyett 19,20 forintot fizetett a feldol­gozó. Ebben a fizikai tisztaság szerint átvett tej átlagára is benne van, s ez 3,50-nel több li­terenként. Vagyis a tej ára kissé elmozdult a rendkívül alacsony szintről. Figyelembe kell azon­ban venni, hogy a fajlagos fel- vásárlási ár emelkedésének mintegy felét a minőség javu­lása „hozta”. Ezt viszont több­letráfordítással érhették el. Az extra és I. osztályú tej ára az átlagárnál nagyobb mérték­ben nőtt, ezzel is ösztönözve a jobb minőségű tejeladást. A mi­nőségjavulás mindenképp ha­tással volt az átlagár növekedé­sére. A minőség javulása szem­betűnő, ha összehasonlítjuk az 1991. és az 1993. évet. Az ipar tejtermelése és a la­kosság tejfogyasztása tovább csökkent. Á múlt évi termelés- csökkenés 10 százalék, vagyis 68 ezer tonna. A tej- és tejter­mék belföldi értékesítése ösz- szességében 1992-höz viszo­nyítva (import nélkül) 4-5 szá­zalékos fogyasztáscsökkenést jelez. Az import mértéke az előző évivel közel azonos. A hazai forgalom 7-8 százalékára becsült, ami soknak tekinthető. Értéke mintegy 48 millió USD, körülbelül 5 milliárd forint. Vágómarhából 120 ezerrel, 31 ezer tonnával kevesebbet ér­tékesítettek - mint egy évvel korábban. Az évre nem volt jel­lemző a kis súlyú vágómarha értékesítése. Az átlagsúly 80-90 kilogrammal magasabb, mint az előző évben volt. Árban ki­logrammonként 17 százalékkal kaptak többet a termelők. Ez a takarmány árnövekedésének is csak töredéke, és még mindig nem fedezi a ráfordításokat. Ez év első három hónapjában a tej-, tejtermék-fogyasztás 5-6 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakánál. Az im­port 10 millió dolláros csökke­nése várható, tekintettel arra, hogy valamennyi tej, tejtermék a fogyasztási cikk globálkvó­tába sorolt, és az engedélyezett behozatal mértéke 37 millió USD. A vaj és az egyéb porított tejtermék exporttámogatásának 5-20 százalékpontos csökken­tése a felvásárlás visszafogását, újabb tehénkivágást eredmé­nyezhet. Hófehérke Eladási rekordnak ígérkezik Hófehérke, akinek viszontagsá­gai október végétől a házi vide­ókon is megtekinthetők lesznek. A világhírű Disney-rajzfilm 25-én kerül az amerikai video­tékákba, amelyek elővételben eddig 27 milliót rendeltek a ka­zettákból. Hófehérke - feltéve, hogy valamennyi video gazdára is talál - könnyen lekörözheti Aladdint, a Walt Disney-videók eddigi rekorderét: ebből a szto­riból a kazettaforgalmazás első félévében 24 millió fogyott az Egyesült Államokban és Kana­dában. A csaknem 60 éves rajzfilm videováltozatának várható si­kere alaposan ráférne a cégre, amelyet a nevével fémjelzett amerikai és európai szórakozta­tóparkok lanyha látogatottságá­tól a vezetést sújtó személyi problémákig, gondok sora sa­nyargat. (MTI) Az olcsóbb utak a kelendők Megéri-e ma utazási ügynök­séget nyitni? „A nyári szezon alapján nem panaszkodhatunk, ha azt is figyelembe vesszük, hogy május óta működünk” - mondja a Multitravel Bt. .ügy­vezetője, Gyurik Jánosné. Jelenleg 12 fővárosi székhe­lyű utazási irodával állnak kap­csolatban. A megkötött együtt- működési szerződés alapján ér­tékesítik az utakat a szolnoki és a környékbeli érdeklődőknek. Elmondta Gyurik Jánosné azt is, hogy sokan félnek attól, az iroda a prospektusban, ismerte­tőkben szereplő árakra felárat számít fel. „Ez azonban nem így van, mi jutalékért dolgo­zunk.” Egyébként pedig teljes körű az ügyintézés. Mint megtudtuk, nyáron el­sősorban Horvátország, illetve a horvát tengerpart iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Ezt követte az olasz és a spanyol. A sorrendben az árak is szerepet játszanak. De ezek között is népszerű volt az úgynevezett „last minute”-os. Ez azt jelenti, hogy az indulás előtt akár két-három nappal is lehet meg­vásárolni utat, jelentős kedvez­mény mellett. A kínálatban szerepelnek eg­zotikus tájakra szervezett kirán­dulások és hajóutak is, azonban eddig legfeljebb csak érdeklő­dés volt ezek után. Az is igaz, most kezdődik ezen utak sze­zonja, de ettől függetlenül sem várnak komoly forgalmat ezek­ből. A másik szezonális kínála­tuk a síutak: hat iroda útjait árulják. Panasz? „Lényegében pa­naszmenetesen telt el a néhány hónap, erre a továbbiakban is ügyelünk” — mondotta a cég ügyvezetője. Időszerű tennivalók a kertben Zöldségesben. Az éjszakai erős lehűlések, a szabad területeken a dér „betakarította” a még kintlévő terményeket. A zöldpaprika, paradi­csom, zöldbab, uborka különösen érzékenyek az alacsony hőmérsékletre. A kertgazda feladata most az, hogy a növényi maradványok „szárát” lehetőség szerint taka­rítsa el a növényekről, ha van rá mód, égesse el. Ez a legbiztonságosabb módszer a leveleken, száron található betegségek (lisztharmat, bakté­riumos lágyrothadás, peronoszpóra, uborka szögletes foltossága) elpusztítására. Kom- posztra a növények maradványait nem szabad felhasználni. A komposztban ugyanis csak elő­segítjük a biztos áttelelésüket a különféle beteg­ségeknek. Amennyiben sikerült a zöldparadicsomot a fagyok előtt leszedni, úgy napos helyen a sár­gulni látszó bogyók be is pirosodnak. A teljesen zöld termés, zöldpaprika, vöröshagyma, ká­poszta felhasználásával kiváló minőségű ve­gyes savanyúság készítésére alkalmas. A zöldpaprika jól tárolható a téli hónapok­ban. Az ép, egészséges bogyókat egyenként új­ságpapírba csavarjuk, de előtte nem árt, ha a bogyó kocsányát viaszba mártjuk. A tárolás le­hetőleg száraz, hűvös helyen történjen. A hely- kihasználás céljából több réteget is rakhatunk egymásra. [HrmimrSyraiTinl Az elszáradt, beteg ágakat távolítsuk el. A sebfelületeket kezeljük le elő­ször bordói lével, majd (fémmentes) szintetikus olajfestékkel. A baktériumok, gombák a fagyo­kig támadhatnak, ezért fontos a sebek lezárása. Itt az ideje a szükséges pótlások (faátülteté­sek) előkészítésének. A gödörkiásás elkezd­hető. Nem árt, ha a gödör 1-2 hétig üresen ma­rad. Ez alatt az idő alatt a nap és a csapadék ha­tására a gödör fala és alja „megszelídül”, azaz kedvezőbb lesz az oltvány számára. Az általá­nos szabály betartására - miszerint a felső réteg földet az egyik, az alsó réteg talajt a másik ol­dalra rakjuk - ügyeljünk. Vizsgáljuk át a gyümölcssövényeknél a lekö- tözéseket. Amennyiben a kötözőanyagot be­nőtte volna az ág, úgy azt óvatosan bontsuk ki. Nem kevés példa bizonyítja, hogy a benőtt zsi­neg tápanyagtorlódást idéz elő, és előbb-utóbb az ág életébe kerül. Érdemes ezt megelőzni. A pázsit utolsó nyírását, kaszálását még el­végezhetjük. Vigyázzunk arra, hogy a szoká­sosnál magasabb „tarlót” hagyjunk. A magas fű rontja az áttelelést - hosszabb hóborítás esetén a fű kipállik, kifoltosodik. A jó állományt úgy őrizhetjük meg, ha apró istálló­trágyát szórunk ki a felületre október végén, november elején. A téli csapadék a trágyában lévő hasznos tápanyagokat bemossa a talajba. CTmrniffll A későbbre halasztott szőlő szedése is időszerű. A jó minőségű, egészséges fürtöket többféleképpen tárolhatjuk télire. Szellős, hű­vös kamrában felaggatva vagy aprószalma- szecskában, ládában rétegelve. Lényeges, hogy a fürtök ne érjenek egymáshoz közvetlenül. Időközönként ellenőrizzük a szőlőt, ha rotha­dást észlelünk, azf mielőbb távolítsuk el. Érdekes módja a szőlő tartósításának a must­ban tárolás. Erre a célra széles szájú, jól zárható üveget használjunk. A szőlőfürtöt megmossuk és szikkadni hagyjuk, majd az üvegbe rakjuk. A leszűrt mustot ráöntjük. A tartósítás kétféleképpen történhet. Az egyik módszer, ha nátriumbenzoátot haszná­lunk (1 gr/liter) amit a mustban jól elkeverünk. A másik eljárás szerint a lezárt üveget 20-25 percig 60-65 Celsius-fokon hevítjük. Mindkét esetben az üveget hűvös, száraz helyen tároljuk. Több kertes házban lehetne ez idő tájt mustot tartósítani. Véleményem szerint a vitamin- és értékes szőlőcukor-tartalma miatt minden for­galomban levő mesterséges üdítőitalt megelőz­hetne. Érdemes lenne versenyeztetni a család asztalánál. Készítése egyszerű. A kipréselt mustot hidegen 1-2 napig ülepít­jük. A tiszta mustot lefejtjük az üledékről egy műanyag vagy zománcos edénybe. Állandó ke­verés közben (1 gr/1) nátriumbenzonátot adago­lunk. A mustot üvegekbe átfejtve jól lezárjuk, és száraz, hűvös helyen több hónapig is tárol­hatjuk. Ez esetben a must cukorfokát nem javít­juk, maradjon a „természet” adta jó íze, zamata. Bindics István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents