Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-21 / 248. szám
1994. október 21., péntek Nyugdíjasok fóruma Mint öt éve mindig: a színházterem most is már kora reggel zsúfolásig megtelt, sőt maradtak a folyosón is Nagy sikert aratott a mezőtúri Újvárosi Hagyományőrzők régi időket idéző műsora, a szüreti mulatság Munkában a zsűri. Balról jobbra: Várhelyi László, a Szentmik- lós Szövetség elnöke, Knoll István, a Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségének elnöke, Halkovics János és Buday Péter. És a díjkiosztás: a csorvási citerások vezetője átveszi a nívódíjat Sülye Károlynétól Unokák és nagymama, nagypapa Volt az idei Ki mit tud?-nak egy új kategóriája is: unokák, gyermekek, szülők közös produkciója. Sajnos minden kezdet nehéz. A döntőbe csak Cibakházáról jutott be az éneklő Tóth Józsefné, aki Krasznai Károly tangóharmonika-kíséretével táncdalokat adott elő, s vagy húsz bájos kislány - cibakházi iskolások - keringőzött a nagy színpadon. Üde színfoltja voltak ennek a versengésnek. Remélhetőleg nem utoljára láttunk a Ki mit tud? színpadán nagymamát, nagypapát és sok-sok igazi vagy „csak” fogadott-szeretett unokát. Dicséret érte a cibaki kisiskolásoknak s betanítójuknak! Az oldalt írta és szerkesztette: Sóskúti Júlia A fotókat készítette: Imre Lajos „Ki mit tud?” hatodszor Hatan országos döntőbe jutottak Október 15-én, szombaton szép volt az idő, bár reggel kicsit hűvös. Mégis, már kilenc óra után pár perccel zsúfolásig megtelt a Törökszentmiklósi Városi Művelődési Központ nagy színház- terme, s jócskán voltak, akik megint a folyosón - mint ötször eddig - csak a tévé képernyőjénél maradtak, hiszen vetítették az egész napos eseményt. Délelőtt 10 órakor kezdődött - és ki tudja, este hány órakor ért véget a nyugdíjasok Ki mit tud?-jának idei döntője, amelyben negyven produkcióval legalább háromszáz nyugdíjas lépett színpadra. Az idei esztendő volt az első, amikor már nem „csak” Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, hanem annak határain túlról is jelentkeztek és döntőbe jutottak szépen nótázó, zenélő időskorúak. Jöttek északról Hortról - Heves megyéből; Csorvásról a déli szomszédból; Békésből és Püspökladányból a keleti végről. Szívesen fogadtuk őket: az idős ember már ilyen, nemcsak vágyik a barátságra és szeretetre, hanem barátkozik is szívesen, s szereti sorstársait. 1988 óta minden évben - csak tavaly nem - megrendezte az időskorúak nagy megyei versenyét Sülye Károlyné és csapata Török- szentmiklóson. Az ötlet is az övék volt, s a megvalósításban sem kaptak valami nagy segítséget soha. Megértésből annál többet, s még valamiből: megint összejött az ön- kormányzatok, a megye vállalatai, cégei, vállalkozói, gazdasági és társadalmi szervezetei, intézményei jóvoltából annyi szép ajándék, hogy egy föllépő sem ment el üres kézzel, legalább a részvételt bizonyító oklevéllel a nagy találkozóról. Szándékkal írtunk találkozót: ez a nemes versengés ugyanis immár hatodszor azt bizonyította, hogy az időskorú emberek vágynak egymás látására, az ismerkedések, barátságok ápolására, új barátságok kötésére legalább annyira, mint a szép szóra, zenére, mókára. Amikor például a sok dal, vers után egy mesejelenetre figyelt egy emberként vagy nyolcszáz, csak ennyit jegyeztünk föl: mese kell, móka, nóta, tánc meg szeretet! És ez mind megvolt! Kisimultak az évtizedes redők az arcon, békésen-tétlenül pihent sok munkáskéz, s nem panaszkodott senki, hogy jaj a hátam, lábam, derekam! Pedig volt, akit kísértek, egyedül el nem indulhatott ide, s volt, aki mankóin támaszkodott, megint más tolókocsiban ülte végig a napot. Ez, kérem, öregek napja volt, olyanoké, akik jobban szeretik mindennél a művészeteket, s ha nem is jutott nekik fiatalságukban osztályrészül tanulás, képzés, színpad és pódium, most mértükben önmaguk művelésével mégis eljutottak a világot jelentő deszkákig. Megbecsülték ezt a sok-sok igyekezetét október 15-én Török- szentmiklóson. Rangos zsűri, díszvendégek és pártoló közönség érkezett, s tartott ki mindvégig a föllépők mellett. Ezért nem vállalkozunk arra, hogy valamiféle kritikával illessük a nagy megmutatkozást, a föllépők produkcióit. Lelke rajta az öt elődöntő zsűrijének, ha akadt talán nem a döntőbe illő műsorszám is. És lelke rajta ennek a mostani, tekintélyes zsűrinek - mert tétje volt, először a megyei döntőnek -, hogy kiket, miket juttatott tovább az országos döntőbe. Mi ott, akkor úgy véltük, a lehető legjobban döntöttek - s nyilván ezzel mindazok egyetértenek, akik szombaton ismét utazhatnak - csak kicsit messzebb, „csak” kicsit rangosabb, országos megmérettetésre. A krónikás, aki hatodszor is részese volt az időskorúak nagy ünnepének, örvendezve látta: bármennyire is nehéz a nyugdíjassors, azért még mindig „kihúzza magát” ha ünnepel az idős ember. Van, aki szépen, szerényen, de méltóságteljesen, s van, aki hivalkodva, selyembe’, bársonyba’, úgy felékszerezve, mintha csak fény, ragyogás lenne az élet. És persze hogy van, aki csak arra figyel: gyöngyörködjön, gyönyörködtessen - míg van, aki megnézi, más mit csinál, aztán „összebújnak, összesúgnak”, s nem biztos, hogy csak örülnek, elismernek. Miért éppen az öregek lennének kivételek? Egyben azonban mindenki egyetértett: legközelebb (talán megint csak két év múlva) találkoznak. Mi az a két év? Csak élni kell, s az idős ember szeret élni! Áldja Isten a miklósi művelődési központ vezetőit, hogy éltetik a szépet, a szeretetet, az öregeket! Sóskúti Júlia Példa az egyszerűségre - a szépségre: a Vadvirág Népdalkor A boldogság pillanatai: Csiszér Béláné Mezőtúrról, aki a legszebben szavalt, s megy az országos döntőre urszagos aonioDe jutott a népdalénekes Csömör Boldizsár is Zagyvarékasról: oklevele, nívódíja boldog mosolyt csalt az arcára Országos döntőbe jutottak Először volt nagy tétje a nyugdíjasok Ki mit tud?-já- nak. Október 22-én ugyanis Kaposvárott országos döntő lesz, amire a mi megyénkből hat műsorszámot várnak a rendezők, s a szomszédos, részt vevő megyékből is jelölhetett további versenyzőket a zsűri. Nos, boldogan élhetett jogával. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Kaposvárra utazik holnap: a mezőtúri Újvárosi Hagyományőrzők Csoportja, Csömör Boldizsár népdalénekes Zagyvrékasról, a Búzavirág Népdalkor Mezőtúról, Nagy Józsefné balladaénekes Jászfelsőszent- györgyről és a Vadvirág Népdalkor Kenderesről. A szomszédos Heves, Békés és Hajdú-Bihar megyéből minden versenyző magasan megfelelt a követemények- nek, ezért mehet Kaposvárra a Csorvási Népdalkor és Cite- raegyüttes, a Horti Népdalkor, valamint Juhász József énekes Püspökladányból. Különdíj, ajándék, oklevél - Hegedűs Pálné Újszászról balról, mellette tiszaszentimrei és tiszakürti fellépők A tiszaföldvári nyugdíjasok kórusa - Kocsis Mihály karnaggyal, mint minden évben, most is nagy sikert aratott. Az együttes néhány tagja az Uj Néplap nagydíjávai.
