Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-21 / 248. szám
1994. október 21., péntek Hazai tükör 3 Nem a pályázók, a forgalmazók csaltak POSZTOPERATÍV ŐRZŐSZOBÁT alakítottak ki a He- tényi Géza Kórház sebészeti, ér- és mellkassebészeti osztályán, mely nagyon fontos szakmai előrelépést jelent az osztály életében. Ez a 12 ágyas szoba lehetővé teszi a megyei kórház 1. számú telephelyén a tüdöse- bészet, mint új profil bevezetését. A posztoperatív szobában megfelelő eszközökkel, állandó, szakképzett orvosi és növéri felügyelet mellett történik a betegek gyógyítása. Konferencia a közlekedésbiztonságról Látlelet A tények többet érnek, mint az álmok Végül is százezernél több aláírás gyűlt össze az 1996-os világkiállítás érdekében kezdeményezett népszavazáshoz. Úgy is mondhatnánk: látszólag elegendő igen az expóra, hiszen a végső eredmény ma még nem látható. Ha népszavazásról van szó, legalább hárommillió választópolgár szavazataival kellene számolni. Nem indokolatlanul reménykedve, mivel a legnagyobb kormányzó pártra is több mint 1 millió 800 ezren voksoltak. Ám a megtévesztő látszatok ellenére sem ennyire egyszerű a képlet. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a világkiállítás megrendezéséhez nyilvánvaló politikai érdekek fűződnek. Erre lehet következtetni abból is, hogy az előző kurzus számos szereplője szeretné, ha a nép valóban igent mondana az expóra. Érvek sokaságát vonultatják fel, melyek első pillantásra eléggé meggyőzőnek látszanak. Az új beruházások élénkítően hatnának a gazdaságra, a munkanélküliek száma csökkenne, s újabb hitelekhez az eddiginél könnyebben jutna az ország. Van is ezekben a sejtetésekben igazság, még ha a tények és az álmok némileg összekeverednek is. Legfőképp azért, mert az állami költségvetés keretei igen szűkösek. így bármilyen vonzó a korábbi pénzügyminiszternek az a kijelentése, mely szerint az expo megrendezése körülbelül fél korsó sör árába kerülne minden magyar állampolgárnak, megfellebbezhetetlen érvényű bizonyítékként aligha fogadhatjuk el. E logika alapján ugyanis legfeljebb száz forintot kellene havonta mindenkinek fizetnie ahhoz, hogy például a Magyar Honvédség korszerű fegyverekhez jusson. Még tovább menve: ha tíz és fél millió magyar állampolgár legalább négy napig böjtölne, nem használna villanyáramot, vizet, s nem mozdulna ki a lakásából, az államadósság alighanem a felére csökkenne. Más kérdés, hogy az össznépi önmegtartóztatás valakiknek vélhetően hasznot hozna. Mert mégiscsak lennének élelmes vállalkozók. Expóval vagy anélkül. Már csak ezért sem árt azon tűnődni, hogy a világkiállításhoz fűződő szépséges szándékok elfogadtatása milyen indítékokból táplálkozik. Vagyis, a megrendezéshez való ragaszkodás annyi önzetlenséget hordoz-e, mint amennyire némelyek elhitetni akarják? De a még oly meggyőző gazdasági kalkulációknak sem hihetünk, hiszen a veszteség a társadalom valamennyi tagját érintené, nyereséget viszont azok remélhetnek, akik képesek voltak (vagy lettek volna) pénzt fordítani az expóhoz kapcsolódó bármely vállalkozásra. Akár attól is függetlenül, hogy a kedvezményezettek köre az éppen hatalmon lévő kormány akaratától mindenképp függ. Ebben az esetben is arról a közhelyszerű igazságról van szó, hogy a tények többet érnek, mint az álmok. Kerékgyártó T. István Változások várhatók a táppénzrendszerben (Folytatás az 1. oldalról) Az esetleges visszaélések felderítése, illetve ellenőrzése miatt végzett az elmúlt napokban vizsgálatot a Földművelés- ügyi Minisztérium és az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) - mely a támogatást folyósította -, karöltve a megyei FM-hi- vatalokkal. A központi revízió megyénkben az 1994-ben elbírált pályázatok közül 25-re terjedt ki. A kijelölést egy, az ÁFI által készített lista alapján maga az intézet végezte, mely kimutatás a szeptemberi állapotot tükrözte, s azon pályázókra terjedt ki, akik a bevezetőben említett állami támogatást igénybe vették. A helyszíni vizsgálat során a számlán szereplő gépeket keresték az egyes pályázóknál, illetve ellenőrizték, hogy a dokumentum szerinti gép megta- lálható-e. Ha ezzel nem volt gond, akkor ezt követően ellenőrizték a hivatalok azt is, hogy a gép szerepel-e az ÁFI-val kötött szerződésben, valamint a pénzügyi teljesítés ennek megfelelően történt-e. A vizsgált pályázók többsége vállalkozóként tevékenykedik, s közülük 17-en már befejezték a beruházás megvalósítását. A termelőknél visszaélést nem fedeztek fel, azonban számos helyen - összesen hat beruházónál - hiányzott, illetve nem tudott elszámolni a termelő a számlán és a szállítólevélen szereplő gépekkel. Ám eközben az állami támogatást lehívták, a dokumentumok szerint minden rendben van, a gépnek az „udvaron” kellene lennie. A szakemberek kérdéseire viszont azt válaszolták a pályázók, hogy a szállító aláíratta velük az átvételi elismervényt, hogy majd később szállítja le a számlán szereplő gépüket. Bár- az is igaz, tették hozzá, hogy egyes esetekben ólőfé'megmondták: csak jövőre lesz ilyen gép. Ekkor a szállítókat, a gépforgalmazókat is megkereseték az ellenőrzést végzők. Egyes cégek úgynevezett tárolási jegyet állítottak ki, hogy raktáron van ilyen gép, csak még nem vitték el a pályázónak. Máshol kiderült az is, hogy az eládónál nem is volt, s az idén már nem is lesz olyan berendezés vagy gép, melyet a cég papíron eladott a termelőnek. Az ellenőrzés azt is felderítette, hogy valamennyi forgalmazó elkövette ezt a manipulációt. Magyarul mindent leszámlázott, ám nem teljesített ennek megfelelően. Ennek oka a géphiány volt - állapította meg a vizsgálat. A legnagyobb gond ’ az egészben az, hogy az aláírt okmányok alapján a forgalmazó jóindulatán múlik, leszállítja-e a hiányzó gépeket, mert ellenkező esetben a pályázónak az állami támogatást vissza kell fizetnie. Nem a forgalmazónak! Megoldás lehet az is, hogy utólag módosítják a szerződést, a számlát - mindents másfajta gép, berendezés, de ugyanakkora értékűi!) kerül a gazdához, hogy a visszafizetési kötelezettséget megússza. Vagy - másik megoldásként - azonnal visszafizeti a támogatást. Az ügy rendezésére a vizsgált személyeknél november elejéig, illetve október végéig adtak haladékot. Az eredmény ismeretében most már biztos, tudtuk meg a megyei FM-hivataltól, hogy a megyében az összes nyertes - 586 - pályázót ellenőrizni fogják. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a 25 termelő közül kettő még meg sem kezdte a beruházás teljesítését, bár a támogatást elnyerte. Ez mindkét esetben anyagi okok miatt következett be. Az ellenőrzés során mindkét pályázó visszamondta: beruházási - 'és így támogatási - igényét. Viszont a várakozók -'ígérvény esek - nem örülhetnek, mert az elbírálás sok időt vesz igénybe. A közlekedésbiztonság javítása érdekében Magyarország a Világbanktól további segítséget várhat. A nemzetközi pénzintézet ugyanis példa értékűnek tartja, hogy a közép-kelet-euró- pai régióban Magyarországon a forgalom növekedése ellenére 1990 és 1994 között 39 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. Mindezt Lotz Károly, a közlekedési tárca vezetője mondta el csütörtökön azt követően, hogy felszólalt a Világbank által szervezett budapesti közlekedésbiztonsági konferencián. A miniszter azonban nem annyira elégedett az elért eredménnyel. Elmondta: a tárca célja az, hogy az ezredfordulóig a felére csökkenjen a halálos balesetek száma. Ennek elérése csak részben pénzkérdés, a közlekedési morál megváltozása is szükséges hozzá. A vasút jövőjéről szólva a miniszter elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium erőltetett menetben már jövőre le szeretné választani a MÁV-ról a gyenge forgalmú mellékvonalakat, amelyeket helyi érdekű regionális társaságok működtetnék. (MTI) Lakossági devizaszámlák Szeptemberben az előzetes adatok szerint csaknem 5 milliárd forint értékben nőtt a lakossági devizaszámlák értéke. A Magyar Nemzeti Banknál csütörtökön az MTI érdeklődésére elmondták, hogy a még nem végleges adatok szerint az elmúlt hónap végén 272,2 milliárd forint - mintegy 2,5 milliárd dollár - volt a lakossági devizaszámlák értéke. A befizetések 53,6 milliárdot, a kifizetések pedig 48,8 milliárdot tettek ki a konverziókkal együtt. Jelenleg már 32 pénzintézetnél vezetnek lakossági deviza- számlákat. Tavaly december óta csaknem 70 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke, de az emelkedés mintegy fele a forintleértékelések következménye. Mint ismert, januárban 1, februárban 2,6, májusban 1, júniusban 1,2, augusztusban pedig 8 százalékkal devalválták a forintot. (MTI) Gyógyszerészsztrájk Heves megyében Zárva tartottak a gyógyszer- tárak Heves megyében reggel 8-tól 10 óráig, figyelmeztető jellegű „állampolgári engedetlenségi megmozdulás” keretében. A megye patikusai az akcióval a Heves Megyei Önkormányzat azon augusztusi döntése ellen tiltakoztak, amely ön- kormányzati részvénytársasággá alakította a megyei gyógyszertári központot. Véleményük szerint a döntés törvényellenes volt, mert egy jogilag tisztázatlan helyzetben született. A megmozdulás során a megye mind a hetven patikája zárva tartott, ám ügyeleti formában a gyógyszertárak maximálisan eleget tettek ellátási kötelezettségüknek. (MTI) Bár a „legvadabb” változatokról - vagyis a betegszabadság 30 napra történő kiterjesztéséről, illetve a táppénzmértékek csökkentéséről - nincs szó, így is jelentős módosítások várhatók jövőre a táppénzrendszerben - jelentette be Sándor László, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke. Ezzel kapcsolatban az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az MTI-nek elmondták: a táppénzkiadások - a gyógyszerár-támogatás mellett - az egyik legnagyobb tételt jelentik az egészségbiztosítás költségvetésében. A változtatásokat nem is elsősorban ez indokolja, hanem az a sajnálatos tény, hogy a táppénzre fordított összegek folyamatosan jóval túllépik az előirányzatot. Tavaly például a tervezett 29 milliárd helyett 35,3 milliárdot volt kénytelen táppénzre fordítani a biztosító. Á tervezett változtatásoknál abból indulnak ki, hogy a táppénz alapját minden esetben a főállásban végzett jövedelem képezze. Ez az elv érvényesülne például a kiegészítő tevékenyKrisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője az MTI érdeklődésére csütörtökön elmondta, hogy továbbra is az osztrák és a román határszakaszon követik el a legtöbb határsértést. Állampolgárság szerint az esetek több mint felében - 10.300 - román állampolgárok ellen kellett intézkedni. Okét a sorban 3417 szerb, 799 ukrán, 856 török és 389 bolgár követi. Tiltott határátlépés miatt kifelé 6011 személyt fogtak el, ami 15 százalékos csökkenést jelent, befelé pedig 1768 főt. Ez pedig csaknem 20 százalékkal kevesebb, mint 1993. szeptember végéig. Összességében a tiltott határátlépések száma 13,3 százalékkal csökkent. Az idegenrendészeti eljárások során 5600 személyt utasítottak ki, közülük több mint négyezren román állampolgárok voltak. Megtagadták a beutazást 92 ezer külföldi államséget végző vállalkozóknál, ha ugyanazt a tevékenységet egy időben végzik munkaviszonyban és vállalkozói jogviszonyban. Ők a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a jövőben csak akkor élhetnének a járulékfizetési kedvezménnyel — vagyis hogy a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmük után 54 helyett 10 százalékot kell fizetniük -, ha a munkaviszonyban keresetük legalább a minimálbér háromszorosát eléri. A nyugdíj mellett munkát vállalók esetében már nem csupán szigorodna, de meg is szűnne a táppénzhez jutás lehetősége. Az egészségpénztár adatai szerint ugyanis a nyugdíjas munkavállalók közül sokan gyakran munkaviszonyuk egész idejét betegállományban töltik. Vagyis a nyugdíj mellett egy másik ellátásban, táppénzben is részesülnek, amit jelenlegi anyagi helyzetében nem engedhet meg magának a biztosító. Az egészségbiztosítónál úgy látják, szigorítani kellene az egy esztendőn túli táppénz lehetőségét. (MTI) polgártól, akiknek fele román, 15 százaléka ukrán, 13 százaléka FÁK-országbeli, 3-3 százaléka bolgár és jugoszláv állampolgár volt. A visszaküldés ellen összesen ketten nyújtottak be fellebbezést. A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy 2900-an próbáltak hamis útlevéllel belépni az országba, 108-an pedig ember- csempészéssel kísérleteztek. Robbanóanyagot, lőfegyvert, illetve lőszert 25-en kíséreltek meg be- illetve kicsempészni az országból. Ezenkívül a határőrök megakadályozták 279 lopott autó külföldre vitelét, valamint tíz alkalommal összesen 13 személynél találtak kábítószert. 1994. január 1 -je és szeptember 30-a között 87 millió személyt léptettek át a határállomásokon, és ez 2,5 százalékos forgalomnövekedést mutat. (MTI) ELSŐ ÉLETBIZTOSÍTÁSI HOZAMJEGY Az igazán sikeres termékek mindig valamilyen kézenfekvő elgondoláson alapulnak. így van ez az ARANYFORINT Első Életbiztosítási Hozamjegy esetében is. Miért ne lehetne az ÁB-AEGON az Ön díjként befizetett megtakarításainak befektetője, amikor hatalmas tőkeerő áll mögötte és bizonyítottan a legmagasabb hozamokat érte el az elmúlt évek során? Miért ne lehetne felruházni egy életbiztosítást a banki befektetéseknél elvárt legfontosabb tulajdonságokkal, mint a rövidebb futamidő, a rugalmas befizetési lehetőség és a visszaválthatóság? Miért ne lehetne ráadásként adni a napi kamatozást? Ismerje meg az ÁB-AEGON új termékét, amelyhez hasonló konstrukciók Európában és az Egyesült Államokban jelenleg a legkeresettebb pénzügyi termékeknek számítanak! A biztonság kamatozik Csökkent a határsértések száma Szeptember végéig csaknem 19 ezer jogsértést követtek el az államhatáron, ami 13 százalékos csökkenést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest.
