Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

"V, l. 1994. október 18., kedd Az LJj Néplap Törökszentmiklósim 9 Világbanki program alapján tanítanak A törökszentmiklósi Székács Elemér Szakközépiskola olyan világbanki programban vesz részt, amely az oktatás új, eddig kevésbé ismert lehetőségeit tárja fel. A programról - mely lehe­tővé tette az élelmiszer-ipari szak felvételét is -, valamint az is­kola terveiről Kerek Bélával, az intézmény igazgatójával be­szélgettünk. Kerek Béla- A világbanki program kere­tében 61 iskolával közösen, új képzési modellt dolgozunk ki, amely a pályaválasztást a 16. életévre tolja ki.- Konkrétan mit jelent ez?- Az első két évben 15 száza­lékos a szakmai orientáció, harmad-negyedévben is csupán 40 százalékban tanítanak szak­mai alapozó tárgyakat. A tény­leges »szakképzés ötöd-, illetve hatodévre tevődik át. Az új mo­dell a későbbiekben, az iskolák közötti átjárhatóságot biztosítja. Az első két év után mindenki szabadon választhat, hogy me­lyik iskolatípusban kívánja foly­tatni tanulmányait.- A megyéből hány iskola vesz részt ebben a programban?- Öt oktatási intézmény. Az új négyéves képzés, tananyagát tekintve közelebb áll a gimná­ziumokhoz, mint a szakközép- iskolák tananyagához. Minden intézményben előtérbe kerül az informatika és a nyelvoktatás.- A tanárokat hogyan készítik fel?- Külföldön - Hollandiában, Angliában és Kanadában - sajá­tították el ezeket a modelleket, a tanterv- és tankönyvkészítés metodikájával együtt. A tanárok intenzív felkészítése és tovább­képzése mellett a Világbank 300 ezer dollár értékű eszköz­parkot biztosít az iskolának. Egy hónappal ezelőtt 5 millió forint értékben kaptunk számí­tógépeket. Ezek jelenleg a világ legmodernebb gépei. A Világ­banknak ugyanis az a célja, hogy megfelelő színvonalú fel­tételeket biztosítson az új okta­tási rendszerhez.- Mi alapján döntött a Világ­bank a támogatásról?- Kész tanterveket kellett let­tenni az asztalára, megjelölve, hogy ezen tárgyak tanításához konkrétan milyen tárgyi feltétel szükségeltetik. Addig egyetlen fillért nem adtak. A világbank mindenkor a szakmai munka függvényében dotál, azt nézi, a terv megfelel-e az általa előírt követelményeknek.- A közeljövőben milyen el­képzelései vannak az iskolának?- Jelenleg azt szervezzük, hogy az iskola diákjai az Egye­sült Államok középfokú intéz­ményeibe látogathassanak, il­letve amerikai farmergazdasá­gokban szerezzenek gyakorlati tudást. Az idén nyáron a német mezőgazdasággal ismerkedtek. Tervezzük, hogy különböző szaktárgyakat idegen nyelven oktatunk, ennek érdekében Angliában és Németországban készítjük fel tanárainkat. Más­részt kapcsolatunk Johnson pro­fesszorral hosszabb távra szól. Megegyeztünk, hogy az iskola a munkához szükséges forrás­anyagokat a tengerentúlról kapja. A professzor remélhe­tően a szakmai munkában is se­gítségünkre lesz majd. Szakmai képzés ötödévben Pilár György, a Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépis­kola igazgatóhelyettese, John­son. professzor háromhetes te­vékenységének konkrét tapasz­talatairól beszélt.- A munka két részből állt. Elsőként a harmad-negyedéves tanulók számára kidolgozott közgazdasági tantervet, ennek módszertanát, célkitűzéseit is­merte meg a professzor. Ezt vé­leményezte, tulajdonképpen jó­váhagyta, illetve észrevételeivel kiegészítette. Egyetértettünk abban, hogy az utolsó két évben viszonylag kevés idő áll rendel­kezésre a szakmai ismeretek el­sajátítására, ugyanakkor azt sem engedhetjük meg, hogy ne­gyedikeseink úgy kerüljenek ki, hogy ne legyenek felvértezve alapvető közgazdasági ismeret­tel. Erre azért van szükség, mert mindennap találkozunk tőzsde, árindex, versenyképesség és tá- sai kifejezésekkel. Azokban az országokban, ahol a piacgazdaság jól és rég­óta működik, ott a gyerekek ezeket a fogalmakat már a csa­ládban magukba szívják. Ná­lunk ezt még tanítani kell.- Milyen tanácsokat adott a professzor?- Megerősített bennünket ab­ban, hogy minél gyakorlatia­Pilár György sabban oktassunk, ne az elmé­letre, hanem a gyakorlatra he­lyezzük a hangsúlyt. Megbe­széltük, milyen legyen az a me­nedzser szak, amit az ötödéves képzésben akarunk bevezetni, legkésőbb a ’97-98-as tanév­ben.- Milyen lehetőségük van az iskolát elvégzetteknek az elhe­lyezkedésre?- Az érettségit követően több lehetőség is adott. Egyrészt to­vább tanulhatnak technikusi szakon, illetve választhatják majd a mezőgazdasági mene­dzser szakot, ami speciális sze­repre készíti fel őket, ezáltal - a remélhetőleg kialakuló mező- gazdasági struktúrában - na­gyon sok helyen el tudnának he­lyezkedni. Az amerikai tapasz­talatok alapján átértékeltük, mik ezek a lehetséges munkakörök. A menedzser szak elvégzése után képesek lesznek önállóan egy kisgazdaságot elvezetni, el­helyezkedhetnek azon vállala­toknál, amelyek a mezőgazda­ság számára termelnek, csak­úgy, mint a mezőgazdaság ter­mékeit felvásárlóknál, de kivá­lóan megállják helyüket például mezőgazdasági hitelezéssel fog­lalkozó bankoknál, mert ezekre mind jogosítványuk lesz. Aki úgy érzi, meg akarja ismemi a szakma gyakorlati oldalát is, annak ötödévben célszerű elvé­geznie a menedzser szakot. Tulajdonképpen arról szólt ez a három hét, hogy egy szakem­bert ha kiképezünk, az hol, mi­lyen munkakörben, milyen fel­adatokat tud ellátni, és ehhez nekünk mit, milyen mélység­ben, milyen követelményrend­szerrel, mennyi időben kell megoldani. A professzor konk­rétan kilenc területet javasolt megvalósítani, ebből három dolgot emelt ki: a számítástech­nikát, marketinget, valamint a környezetgazdálkodást. Ezen túl kiemelt helyet kell kapnia a nyelvoktatásnak. A jógától a néptáncig A törökszentmiklósi műve­lődési központ október 13-tól indította „Egészség” jógatan­folyamát. Gillich István jóga­oktató által vezetett tizenkét hetes program célja a jó köz­érzet, az egészséges testtartás és mozgás, a helyes légzés megtanulása, testi-szellemi re- laxáció, autogén tréning és a természetes életmód elsajátí­tása. Október 12-én Vörösné Barcsi Ágnes vezetésével negyvenórás szabás-varrás tanfolyam indult, ahol a sza­básminták elkészítésén és megváltásán túl divattanács­adással is szolgálnak, illetve a lakástextíliák készítése is el­sajátítható. Gaál András és Szalavári Anna, a Miklós Néptáncegyüt­tes vezetői október 5-én nép­tánciskolát indítottak, ahová elsősorban iskolás gyerekek jelentkezését várják. Október hatodikától Szala­vári Anna néptáncóvodája várja a tanulni vágyó aprósá­gokat. Október 23-tól november 5-ig látható a Városi Művelő­dési Központ pincegalériájá­ban Szőke Tibor szolnoki festő kiállítása. Megnyitóján köz­reműködik a Kodály Zoltán Zeneiskola tanári fúvósötöse. Nemrég alakult meg Török- szentmiklóson a Rákbetegek Országos Szövetségének klubja, amely foglalkozásait minden hónap utolsó szombat­ján, 11 órakor tartja a művelő­dési központban. Október 15-én rendezték meg a nyugdíjasok „Ki mit tud”-ja döntőjét, amelyen 41 műsorszámot kellett a zsűrinek értékelnie, és kiválasztani azt a hat műsorszámot, amely a Ka­posváron megrendezendő or­szágos döntőn képviseli me­gyénket. A műsorszámok után, a zsűri eredményhirdetéséig Kóbor László előadó és kísérő zenekara szórakoztatta a nagy­érdeműt. Az Ady Társaság, a Soros Alapítvány és a Pro Reno- vanda Cultura Hungáriáé Ala­pítvány esszépályázatot hirdet, melynek témája Ady Endre életműve - aktualitása, vers­elemzések, verstani kérdések, publicisztika, világirodalmi hatások helye a világiroda­lomban. Az esszépályázat első díja 30 ezer, 2. díja 25 ezer, 3. díja 20 ezer forint. Ezenkívül szavalóversenyt is meghirdet­tek, melynek első helyezettje 20 ezer, második 15 ezer, harmadik 10 ezer, míg negye­dik helyezettje 5 ezer forintot kap. A pályázatok beküldésé­nek és a szavalóversenyre való jelentkezés határideje novem­ber 22. Bővebb információt a törökszentmiklósi városi könyvtárban adnak. „Aki agyaggal dolgozik, mind fazekas” Vass Áron törökszentmik­lósi fazekas nem a család mes­terembereitől tanulta el a szakma fortélyait, hanem el­sősorban önszorgalmának kö­szönhetően tud mindent, amit arról tudni kell.- A családon belül senki nem tanított, akik pedig taníthattak volna. Nem tudom miért, talán azt akarták, hogy ne öröklődjön ez a tudás. Pedig a nagyapám, Badár Balázs, messze földön hí­res fazekasmester volt. Sosem felejtem el, 15 évesen, amikor a legtöbbet tanulhattam volna, egyik nagynéném, látva, hogy a korongozó mellett dolgozom, rám förmedt ezekkel a szavak­kal: „Szállj le a korongomról, az én korongomon soha többet nem dolgozhatsz.” Körülbelül így indult a pályafutásom.- Mikor határozta el, hogy követi nagyapja nyomdokait?- Egészen kisgyerekkorom­ban. Nyaranta a nagynéném me­zőtúri fazekasműhelyében se­rénykedtünk Eszter húgommal. Ez nekem óriási dolog volt, min­dent pontosan kellett elvégezni, ami rendkívül érdekes és hasznos volt, mert egyébként nagyon tre- hány gyerek voltam. Ezek a nya­rak olyannyira bevésődtek, hogy valószínűleg ez indított el a faze­kaspályán.- Mezőtúron tanulta meg a mesterséget?- Elsősorban ott, bár én elő­ször műszerészként és lakatos­ként dolgoztam, amikor egy mezőtúri fazekas azt tanác: úta: tanuljam ki a fazekasszak iát. Négy és fél évig voltam géj ko­rongos segédmunkás Mezőtú­ron, de levizsgázni nem lehetett, azt mondták, túlkoros vagyok. Emlékszem, az öregek az ottani műhelyt csak bilikumként em­legették. Azután ’79-ben, ha jól emlékszem, 1500 forintért vet­tem egy fazekaskorongot, amit gyönyörűen felújítottam. Egy darabig Fadgyas Laci bácsi mű­helyében dolgoztam, aztán sze­reztem agyagot, és egyre több időt töltöttem a saját műhe­lyemben.- A családi hagyományokat követi, vagy egészen más ter­mékeket készít?- Teljesen egyedi dolgokat mintázok, de úgy, hogy az még beleilleszkedjen a hagyomá­nyokba. Amikor a fazekas oda­csapja az agyagot a korong kö­zepébe, ugyanazt a műveletet végzi, mint századokkal, évez­redekkel ezelőtt elődei. Ezzel azt akarom mondani, hogy na­gyon újat nem lehet csinálni, a modem művészet sem tud ettől eltérni, bármennyire is akar. Hi­ába mondják, hogy keramikus, nem igaz, mert aki agyaggal dolgozik, az mind fazekas, az volt régen, és az lesz a jövőben is.- Milyen tárgyakat szeret ké­szíteni?- Harminc-negyven féle dol­got készítek, perselyeket, gyer­tyatartókat, kaspót, apró kis tár­gyakat egészen a hatalmas am­forákig. Az antik formáktól kezdve minden, ami különös, nem mindennapi, érdekel. Má­solni, utánozni viszont nem akarok senkit, főként a nagy­apámat nem, ezért inkább a sa­ját elképzeléseimet valósítom meg!- Általában mikor készülnek ezek a tárgyak?- Rendszertelenül dolgozom, olyannyira, hogy csak akkor ju­tok a korong közelébe, amikor a ház körüli mindennapi teendő­ket elláttam. Sokszor délután vagy csak késő este jut rá idő, de nincs olyan nap, hogy ne fog­lalkoznék vele. Télen például egyáltalán nem égetek, csak formázok. A kis alsó nyári konyhának - ami műhelynek lett berendezve - csak álmeny- nyezete van, ezért azt igazából felfűteni nem is lehetne.- Távolabbi tervek, elképze­lések?- Szeretnék egy megfelelő méretű műhelyt építeni, mert a jelenlegiben nem tudom kihúzni magam. Én 196 cm magas va­gyok, a plafon viszont csupán 190 cm-re van a padlótól, úgy­hogy nem tudok kiegyenesedni. Sokszor hosszú órákon át kell görnyedve dolgozni. Aztán már tavaszra szeret­ném, ha a régi helyén elké­szülne egy új fazekaskatlan, de most már mesterember segédle­tével. A jövőben pedig valószí­nűleg egyre több agyagfigurát készítek majd. A kis műhelyben az égetésre váró virágcserepek sorakoznak Szalmamúzeum lesz T örökszentmiklóson A lassan hagyománnyá váló szalmafonó f alkotótáborok egyik fő szervezője Súlyé Ká- rolyné, a törökszentmiklósi művelődési központ igazgató­nője. Az idén nyáron Szent­tamás, valamint Szentendre adott otthont az egy-egy hétig tartó kézművestábornak, ahol összesen hetvenen tanulták meg a szalmafonás művésze­tét. Elsősorban pedagógusok és óvónők, de szép számmal vol­tak jelen általános iskolás gye­rekek is. A tábor legidősebb szalmafonója 80 éves, míg leg­fiatalabb résztvevője mindössze tízesztendős volt. Az elkövetkezendő nyáron három alkotótábort készülnek indítani. Egy kezdőt, amelyen gyerekek sajátíthatják el a szalmafonás fortélyait, egy má­sikat óvónők és pedagógusok számára, illetve azoknak is indí­tanak, akik már régóta ismerik és rendszeresen foglakoznak szalmafonással. Terveik között szerepel a mil­lennium évében a törökszent­miklósi Szalmamúzeum kiala­kítása is, ami előreláthatóan a múzeum udvarán kapna helyet. Hancz Péter szalmacsigákból készült kompozíciója, a leen­dő Szalmamúzeum egyik kiál­lítási darabja A pázmándi kiskoszorú Kovács Erika alkotása Jo a kapcsolatuk a rendőrséggel Négy éve működik a városban polgárőrség Kolozsi József számtalan társadalmi megbízatása mellett az Országos Polgárőr Szövetség megyei bizottságának, valamint a törökszentmiklósi polgárőrszervezet ellenőrző bizottságának elnöke. ’93 áprilisában alakult meg a megyei operatív bizottság. Szükségét maga az élet kényszerítette ki. A megyében jelenleg több országosan hírhedt bűnözőt is, mint harminc tagszervezete van a polgárőrségnek, taglét­száma megközelíti a hárome­zer főt. Munkájuk koordiná­lása tette szükségessé a me­gyei bizottság létrejöttét. Egyfajta hézagot töltenek be a helyi szervezetek és az országos szervezetek között. A polgárőrség immár négy éve működik a városban, az ön- kormányzat támogatását él­vezve. Minden önkormányzat jól felfogott érdeke ezek műkö­dése, mivel a bűnmegelőzés nem csupán a rendőrség ha­tásköre, hanem össztársadalmi feladat, amihez az önkor­mányzatoknak hozzá kell já­rulni.- A városban hány polgárőr teljesít szolgálatot?- Összesen nyolcvanan va­gyunk, de a ténylegesen hadra foghatók száma nem több, mint negyven-ötven fő. Nagyon jó a kapcsolatunk a helyi rendőrkapitánysággal. Nem ellenséget, vetélytársat látnak bennünk, hanem segítő szándékú partnert. Voltak kö­zös akcióink, amikor a kerék­párok világítását teljesen in­gyen szereltük fel. Ugyancsak együtt végeztük fő alkatrészeinek egyedi meg­jelölését. Erre azért van szük­ség, mert sajnos mindennapo­sak a kerékpárlopások. Remél­jük, ez alapján talán könnyeb­ben meg lehet találni az ello­pott bicikliket.- Ennek erdménye is van?- Konkrétan 20 százalékkal csökkent a kerékpárlopások száma. A véletlennek köszön­hetően sikerült elkapnunk egy aki elfogásakor éppen a lakó­telepi lakások értékeinek „be­gyűjtésével” foglalatoskodott.- Valamilyen kiképzést kap­nak a polgárőrök? Kolozsi József- Ha harci jeliegűre gondol, akkor nem. Sőt fegyverhasz­nálati engedélyünk sincs, és nem is lesz rá szükségünk. Mert nem az az elsődleges cél, hogy fegyvert hordjanak a polgárőrök, hanem hogy fi­gyeljenek, jelezzenek a rend­őrség felé, és a helyszínen tart­sák az elkövetőt a rendőrség megérkeztéiAlapvetően a bűnmegelő s a legfontosabb feladatunk. A kapcsolatokhoz vissza­térve, a polgári védelem me­gyei szervezetétől ötven, a megyei rendőr-főkapitányság­tól pedig negyven adó-vevő készüléket kaptunk, ami na­gyon sokat segít a mindennapi munkában. t v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents