Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-18 / 245. szám
1994. október 18., kedd 7 Jászsági Extra Ladány város akar lenni A megtámogatott épületet lebontják Jászladány ismét város akar lenni. A településnek kijárt már egyszer ez a rang 1828-tól, de 1876-ban visszavonták. Most újra pályáznak. Hogy a címet meg is kapják, fejlesztik, szépítik a nagyközséget, amelynek nem éppen ékköve a Gyöngyvirág presszó nevével jelzett épületcsoport. Az épület a Jászapáti és Vidéke ÁFÉSZ tulajdona, bár ez sem jelentett semmit, hogy életveszélyessé ne váljon. A presszót bezárták, az épületet lebontásra ítélték, most keresik a vállalkozót, aki a munkát elvégzi. Az egész sort, a presszó utáni zöldségboltot, éttermet is mihamarabb le akarják bontani. Az elképzelések szerint új épületet húznak fel itt, amelyben minipresszó, virágüzlet, húsbolt, vendéglő és esetleg drogéria lenne. Megszépül hamarosan a polgármesteri hivatal melletti áruház külső homlokzata is. A faluban két temető is található. Az egyiket még mindig városinak nevezik, a másikat viszont Dabinak. Kegyeletes hír a hozzátartozóknak, hogy a két temetőt a polgármesteri hivatal a halottak napjára kitisztíttatja. A városi rang elnyerése érdekében már több mindent tettek. Átadták a rendőrőrsöt, építik a telefon- és a gázhálózatot, pár hónap alatt felépült egy modern iskola. Ennek második részét is hamarosan elkezdik építeni. Egy lakóházat ehhez feltétlenül le kell bontani; ezt is hamarosan megtehetik. Az úthálózat is javarészt portalanított utakból áll. Körzeti megbízottak helyett őrs Jászladányon 1994 tavaszán avatta fel az akkori belügyminiszter a rendőrőrsöt, amelynek „fennhatósága” alá tartozik még Jászalsószentgyörgv is. A két faluban korábban csak egy kör- zetimegbízott-csoport vigyázott a rendre, most azonban megháromszorozódott a rendőrök száma. Most van körzeti megbízott, járőr, igazgatásrendészeti ügyintéző, nyomozó. Még így is több emberre lenne szükség, de a pénzügyi helyzet nem engedi meg a bővítést. Főleg járőr kellene a szentgyörgyi Vadas diszkó miatt, ahol hétvégeken gyakran van balhé. A technikai felszerelés elég jó, az ügyeletén számítógép segíti a munkát, valamint van egy Skodájuk és egy Fordjuk. A rendőrőrsöt augusztus elsejétől új parancsnok vezeti. Bakó Károly 25 éves rendőrfőhadnagy szabolcsi születésű. A katonai főiskola határőr szakának elvégzése után Nyírbátorban volt határőr. Két év után eljött Jászberénybe a rendőrkapitányságra, innen került ki Ladányba. Az őrsön sokrétű munka folyik, a parancsnoknak nem csak egyfajta tevékenységhez kell értenie. A faluban főleg a tulajdon elleni bűncselekmények a leggyakoribbak, a lopásból és betöréses lopásból van a legtöbb. Eddigi legjelentősebb esetét viszont éppen a Vadas diszkóban pár hete történt randalírozás jelenti. Néhány vandál szétverte a berendezést, és a bentlevőket válogatás nélkül ütötték. Az elmúlt negyedévben egy rablás volt, de előfordul verekedés, testi sértés is. A vezető tapasztalata szerint az a legnagyobb gond a faluban, hogy szinte csak az öregek maradnak otthon, és ezt kihasználják a lumpen elemek. Bakó Károly, a Fiatal parancsnok Az oldalt Tóth András készítette Egy szál katonaruhában kezdte újra • Jászfényszaru szélén, ahonnan már a Heves megyei község, Boldog is idelátszik, van egy domb. Állítólag úgy hívják, Kozma-part, legalábbis így nevezi a helyet Győri János , aki 1946-47-ben épített itt házat. Tulajdonképpen a dombon négy ház is áll, egy kivételével - ami a nővéréé volt - mind az övé, mind ő építette. Győri János jövőre lesz 80 éves. Nem ruganyos már a járása, nagy botra támaszkodik. Beszéde nehézkes, nehezen veszi a levegőt is. Többször volt már kórházban a szívével. 1945. április 3-a óta rossz a „motor”, mióta otthagyta a háborút.- Erről az oroszok, arról a németek, felül meg az angolok és az amerikaiak - szemlélteti kezével az akkori helyzetet. Pozsony alatt fordított hátat tizen- harmadmagával az öldöklésnek. Keresztülvergődtek a fronton. Sikerült hazaérnie - a semmire. A házukban garázdálkodó katonák ugyanis mindent felgyújtottak, elégett mindenük. Csak az a ruhája volt, amit éppen viselt. Végül is az sem kevés, mert ha hiszik, ha nem, katonaruhában szökött végig az országon! Ha nincs is jól már az egészsége, mindenre tisztán emlékszik. Hajszálpontosan tudja azt a dátumot is - 1939. október 5-e -, amikor bevonult katonának. Kórházi szolgálatba osztották. Nem engedték el a katonaságtól, mert rendőr szeretett volna lenni, szerinte ezért, haragból küldték a frontra. Tábori kórházaknál szolgált. Vinnyicán állomásozott legelőször, onnan Kijevbe került. Hogy aztán hol volt, már nem is emlékezik, de rengeteg helyen megfordult. Tanult mestersége „földesztergályos, azaz paraszt”. Édesapjának 16 hold földjén gazdálkodtak, ami nagyszülei egykor 60 hold földjének egy része volt. Aztán ők is szétvették ötfelé a birtokot; ennyien voltak testvérek. Pontosabban tizennégyen születtek, de csak öten maradtak életben. Édesanyja is már 1939-ben meghalt. Felépítette hát a házát a háború után. Nagy nehezen ment ez, mert nem volt egy fillérje sem, ezért előbb elment a Hatvani Cukorgyárba dolgozni. Később már zöldséget termesztett, ebből élt. Mindig is gazdálkodott. Mindig talál magának munkát. Most volt a szüret, már a musttal foglalkozik. Hiába fekszik le délben, 10 perc múlva már felkel, megy, eszébe jut valami tennivaló. Győri János Hatgyermekes iskola Jászberény külterületén, már szinte a jászfelsőszentgyörgyi határban, bent az erdőben, homokos út mentén, mély nyugalomban áll egy kis ház. Kihaltnak tűnik, de bent, a falak között gyermekeknek tágul ki a világ. Jászberény öregerdei részén, vagy ahogy más néven mondják, a Neszür-Hajta környéki kistelepülésen apró szétszórt tanyák bújnak meg, ahova most kezdenek az emberek visszatelepülni. Van itt egy nagyon régi, még vincellérháznak épült iskola. Az épület állítólag a ’20-as évek óta szolgálja az oktatást. Nagyon sokáig csak alsó tagozat működött benne. 1991- ben azonban újraindult a felső tagozat, mert a Jászberénybe bejáró gyerekeknek megszűnt a kollégiumuk. Az alsósok létszáma ugyanekkor nagyon lecsökkent, még egy évig valahogy bírták, aztán 1992- ben már elfogytak az apróságok. Még jó, hogy visszatértek a felsősök, különben megszűnt volna létezni az iskola. Az intézmény — amelyhez hasonló nincs másik a megyében - vezetője Mi le Károly né Szamosvári Éva. Hat gyermeket oktat: egy hatodikost, négy hetedikest és egy nyolcadikost. Ez utóbbi gyermek külön „érdeÉva tanárnő kesség”, mert ő az, aki végig itt tanult, ebben az összevont formában, egytől nyolcig. Időközben azonban ismét akadt nyolc kisgyermek, akinek be kell járniuk Berénybe. A szülők azért harcolnak, hogy visz- szakerülhessen az alsó tagozat. Mile Károlyné harmadik éve dolgozik itt. Jászberényből jár ki mindennap. Reggel hatkor felül a kerékpárjára, elbiciklizik a buszpályaudvarra, felül a buszra, leszáll az iskola közelében, itt egy tanyán lerakott biciklire ismét felül, úgy érkezik meg. Mostoha körülmények között tanulnak a gyerekek, igaz, legalább helyben vannak. Nincs normális ivóvizük, nincs tornaterem, széntüzelésű kályha fűti a termet, télen a folyosón befagy a víz a vödörben. Á tanárnő mindennek ellenére nagyon lelkes. Úgy gondolja, még otthonosabbá lehetne tenni az iskolát, és még jobban ki lehetne használni. A volt tanítói lakást kis pénzen fel lehetne újítani, klubszobának nagyon jó volna. A környéken nagyon sok 20 év körüli fiatal van, akik megkeresték az ötlettel, hogy legyen ott diszkó. Járnak is, még komoly, meglett felnőttek is. Előfordult, hogy 120 embernek is főztek már itt birkát, olyan sokan voltak a rendezvényen. Ennek bevételéből kirándulnak a gyermekek, de ebből vesznek könyveket a könyvtárba is. ■19 Rtsori Cion I A Kercsó-pástétom fogalom lesz? Szinte jelentéktelen épületben húzódik meg egy ígéretes vállalkozás Jásztelek volt té- eszbázisán. Nem csoda, ha nem rikít ki az épület a többi közül: itt volt korábban a konyha. A Kereső és Társa Kft. húsüzeme számára vette meg a létesítményt tavasszal. A cég vezetője a jászberényi jégkorong- csapat edzője, Kereső Csaba. Ä fiatalember még az ugyancsak jászberényi Koha Csaba, az ország egyik legjobb, többszörös olimpiai aranyérmes szakácsa révén került először az élelmiszeripar „közelébe” pár éve. Aztán tavaly egy - még a híres mester által bemutatott - osztrák barátja, aki élelmiszer-különlegességeket, pástétomokat gyárt, egyszer - csak úgy mellékesen - felvetette: miért nem foglalkozik ő is hasonló termékek gyártásával? Csaba ezen komolyan elgondolkodott. Tudta, a már szinte mindenki által választott kereskedelem nem az ő területe, ezért hát ebbe vágott bele, van ebben fantázia. Elkezdett helyiség után kutatni. Miután ez megvolt, megkérte az osztrák ismerőst, segítsen tanácsokat adni az induláshoz. Sikerült gépekhez is hozzájutni. Az üzemben leginkább sertéshús alapanyagú pástétomokat készítenek - osztrák és francia receptúra alapján. Ebből aztán mindenfélét: mogyorósat, olívásat, gombásat. Saját recept alapján készül az erdészpástétom (ez is lehet libamájjal és sertésnyelvvel megtöltve). Meg tudják csinálni a legek legét, a kenyértésztába sült pástétomot is, ami a pástétomok királya. Mindezt Molnár Csaba mesterszakács - Koha Csaba tanítványa - irányításával. Készül még az üzemben császárszalonna (ez is többféle változatban), pulykamell alapanyagú roládok, sonkaféleségek, frankfurti és debreceni húsos kolbász, tiroli füstölt karaj és erdélyi kötözött sonka. Nyálcsorgató a repertoár! A négy dolgozóval előállított termékeknek úgy igazából még csak most keresnek piacokat. Sikeresen mutatták be nemrég a Malévnál ínyencségeiket; elképzelhető, hogy ezeket felveszik a cég igen igényes étlapjára. Ugyancsak a szállításról tárgyalnak a Julius Meinl Csemegével, a cégen keresztüli országos terítésről. Két hété Münchenben voltak egy élelmiszer-ipari kiállításon, ahol azt állapították meg, hogy az ő termékeik is megállták volna a helyüket a bemutatón. Készül a finom pástétom alapanyaga
