Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-15 / 243. szám

1994. október 15., szombat Hazai tükör 3 A tiszafüredi kapitányság legújabb kedvencei: Rezeda és Lázár Rendőrök, akik nyeregben érzik magukat A lovas rendőrjárőrök sokat tehetnek az üdülőkörzetek biztonságáért (Fotó: M. J.) A lovas szolgálat a magyar rendőrség történetében több mint százéves múltra tekinthet vissza. Már 1881-ben 65 fővel erősítették a főváros rendőrsé­gét a lovasok. Vidéken még népszerűbb volt ez a szolgálati ág, a Magyar Királyi Csendőr­ségnél 1929-ben közel 1200 rendőr szolgált lóháton. Úgy 30 évvel ezelőtt aztán jött a mo­dernizáció: a rendőröket autóba ültették. Mostanában azonban egyre többet hallani a lovas rendőrökről. A Tiszafüredi Rendőrkapi­tányságon is reneszánszát éli ez a szolgálati ág. Rezeda és Lázár a két pompás ló ezen a héten kezdte meg járőrszolgálatát. A lovas rendőrök megjelené­sét - az alig néhány napos ta­pasztalat szerint - pozitívan fo­gadta a lakosság. Szó ami szó, valóban jól mutatnak a fess egyenruhások a paripákon. Szolgálatuk a város külterületén telik, naponta hat órában. Lóhá­ton olyan területeken is lehet járőrözni, ahová még a legjobb terepjárók sem juthatnak el. Igen jó szolgálatot tehetnek el­sősorban a bűn megelőzésében. Jelenlétük jó hatással lehet az erdei fatolvajokra, az őszi beta­karítás idején tevékenykedő terménydézsmálókra és a hívat­lan kertlátogatókra is. A négyéves Rezeda nyergé­ben Ladányi Lajos őrmester fe­szít. Magabiztossága arról árul­kodik, hogy bizonyára jó ideje foglalkozik már lovakkal. A lát­szat ellenére azonban kiderült, hogy korábban semmi köze sem volt a lovakhoz. Először idén nyáron került lóközeibe, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság somogysárdi lovas kiképzőbá­zisán. Kollégája, Tóth Kálmán főtörzsőrmester a hároméves, Lázár nevet viselő magyar fél­vér gazdája is elárulta, azelőtt ő is csak az utcán látott lovat. A kiképzésen azonban úgy tűnik hamar megszokta a nyerget, ugyanis kiváló minősítéssel zárta a tanfolyamot. Mára szemmel láthatóan mindketten nyeregben érzik magukat. A rendőri szakma csak a négylábúaknak új. Gazdáik már jó néhány éve űzik ezt a mester­séget. Kálmán 11, Lajos 3 éve dolgozik közrendvédelmi járőr­ként. A lovakkal együtt töltött szolgálat első hete kellemesen telt - mondják. Nem titkolták, hogy egyelőre még az össze- szokás stádiumában vannak. Kisebb-nagyobb összezördülé­sek azért előfordulnak a lovak és gazdáik között. Rezeda pél­dául előszeretettel kóstolgatja a gyeplőt kézben tartó őrmester zubbonyát. A probléma azért nem súlyos, néhány szóval meg tudnak egyezni, legalábbis egy ideig. Bár még a nagy kalandok hátravannak, de a lovasok máris úgy nyilatkoznak: „Nem cserél­nénk el őket még egy Yamahá­ért sem”. Néhány „technikai” adatot is megtudtunk a „hadrendbe” állí­tott négylábúakkal kapcsolat­ban. Naponta a 6 órás járőrszol­gálat során 20-25 kilométert tesznek meg. „Üzemanyag-fel­használásuk” 5 kiló zab és 5 kiló széna mindennap. És per­sze szükségük van gyengéd­ségre is. Arról, hogy simogatás- ból se szenvedjenek hiányt, gondozójuk és gazdáik gondos­kodnak. H. Gy. Eurázsiában vándorló őseink kultúrája - képekben A művész „Sámán-születés” című grafikája „Transzcendes utazás” cím­mel tegnap délután nyílt meg Szolnokon, a Városi Művelő­dési Központ II. emeleti galériá­jában Bészabó András képző­művész gyűjteményes kiállí­tása. Mint a művész önélet- (k)arc-ából kiderül: a főiskola elvégzése után kezdte el építeni a magyar ősi kultúrában gyöke­rező egyéni művészi világát. Élményeit az eurázsiai kultúrré- tegből meríti, ezt transzponálja képeibe. A kiállítást Szemadám György képzőművész és művé­szeti író nyitotta meg, aki a kö­vetkezőket írja Bészabó And­rásról: „ .. . képei a Nagykun­ság különös szellemiségéhez viszonyítandók. Egy va- laha-volt mesemondó talán még néven is tudná nevezni az általa megidézett fantasztikus figurákat: a bután rosszindulatú ördögöket, a frányákat, a hop- cihereket, a dromókat, a bo­szorkányokat, a vasorrú bábá­kat, a szépasszonyokat, a gara­bonciásokat . . . Mindegyik munkáját a szókimondó erotika és az ironikus látásmód teszi hi­telessé. A kiállítást október 14-től november 6-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ma este, ha leülnek a televí­zió elé, megtudhatják: a Csajka vagy az Ádám család tud többet szűkebb hazánk­ról. Tegnap délután a szolnoki Galériában már javában folyt a közvetítés előkészülete, így csak néhány percet tudtunk elrabolni a versenyző csalá­dok idejéből. A Csajka család tagjai: Csajka Gizella könyvtáros, je­lenleg gyesen van két kisgyer­mekével (ő a főnök, állítják a csapattagok); Török Ágnes szintén könyvtáros; Demecs István, a csapat egyetlen férfi tagja, technikus; Csajka Györgyné pénzügyes a MÁV-nál; Gömöriné Szabó Eszter számítógépes könyvelő. Felkészülés: kiosztották a témaköröket, s külön-külön ké­szültek fel, de természetesen konzultáltak is. Felkészüléshez szükséges irodalmi, helytörté­neti anyagokat találtak, de pél­dául szolnoki monográfia csak 1975-ös kiadású volt. Abban mindenesetre egyetértettek: vannak fehér foltok, sok a ku­tatni való terület megyénk hely- történetében. Demecs István erőssége - mint egyetlen férfi tagnak - a sport; Csajka György nének Túrkeve törté­nete; Török Ágnesnek és Csajka Gizellának a történelem és a néprajz; Gömöriné Szabó Esz­ternek a helytörténet és a föld­rajz, Művésztelep, középüle­tek. S hogy miért tartották fon­tosnak a vetélkedőn való rész­vételt? Szolnoknak elég rossz híre van, szürke, egyhangú vá­rosnak hívják - ezen minden­képpen szeretnének változtatni. Mint mondták: a felkészüléskor jöttek rá, hogy mennyi, de mennyi szépség és érték van közvetlen környezetükben. Sze­rintük a kulcsszó: a lokálpatrio­tizmus. Az Adám család tagjai: Mon­dok Ildikó könyvtáros; Széles Béláné Mondok Zsuzsanna álta­lános iskolai tanár; Nagyné A Csajka család Az Ádám család Nagy Katalain idegenvezető és tanársegéd; Ádámné dr. Urbán Teréz gyermekgyógyász; Ádám Miklós általános iskolai tanuló, 5. osztályos. Felkészülés: más-más téma­körből készült fel minden csa­pattag. Mondok Ildikó erőssége a nyelvészet, irodalom és nép­rajz; Mondok Zsuzsannáé Szol­nok város története, ipara, sport és a Tisza; Nagyné Nagy Kata­liné a műemlékek és a művésze­tek; Ádámné dr. Urbán Terézé a természetvédelmi területek, a színház, egészségügyi szoká­sok, oktatás; Ádám Miklósé pe­dig a Kiskunság és Nagykunság földrajza, állatvilága. Ázt mind­annyian hangsúlyozzák, hogy mindezt munka és család mel­lett kellett végigcsinálni, -csr­Ha azt halljuk, pálya- elhagyók, akkor a leg­gyakrabban említett foglalkozási ág a peda­gógusoké. A pályaelha­gyás okait sok újságcikk, riport és szociológiai tanulmány mutatta be. A téma lassanként lerá­gott csonttá lett. A régebbi időkben és mostan­ság is a szerénynek mondható bér volt a legerő­sebben ható motiváló tényező. Napjainkban, amikor szemmel látható az esetenkénti túlkép­zés, már a gyermeklétszám csökkenése is pá­lyamódosításra késztetheti a tanerőt. A pedagó­gus értelmiségiek körében már az elmúlt évszá­zadban is tapasztalható egy érdekes pályaelha­gyási típus. Irodalmi vagy tudományos ambí­cióik késztetésére hagyták el az osztálytermet, no meg a nebulókat. Sokan öregbítették a taní­tói pálya jó hírét írásaikban, Gárdonyi Gézák, Móra Éerencek váltak némelyekből. Többeket az újságíró pálya szippantott el eredeti környezetéből. Sárdi János kántortaní­tóból lett az európai operettszínpadok kápráza­tos előadóművésze. Akadtak természetesen a nagy számok törvé­nyéből következően rossz példák is. A kalocsai érseki kántor-tanítóképzőben végzett Matuska Szilveszter, 1912-ben egy nyáron Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegyében, Jászárokszálláson helyettesítette az éppen betegeskedő kántort. Udvarias, művelt fiatalemberként mutatta be a helyi újság. Ő kezdte el a labdarúgás megismer­tetését a városka ifjaival, sőt futballcsapatot is szervezett. Később bankszakemberré, majd amatőr robbantómesterré képezte át magát. Őt kivéve a századforduló többi pályaelhagyójára mindig tisztelettel gondoltak a katedrákon ma­radtak. A híressé vált írók, népszerű újságírók nagy­ban növelték a pedagógus és ezen belül főként a tanítói pálya tekintélyét. A falvak lakói mindig írástudót, művelődő és műveltséget közvetítő embert láttak tanítóikban. Az ötvenes-hatvanas években fogyni kezdtek a lámpások. A pályael­hagyók a tanácsházák, pártbizottságok bizton­ságosnak tűnő íróasztalainál kerestek munkát. Közben erősen csökkent a pálya tekintélye. Mostanság a piacgazdasági körülmények nem kimondottan segítik hivatali apparátusok és esőcsináló ügyosztályok gyarapítását az ál­lami szektorban. A pályaelhagyók az üzleti élet felé indulnak: butikok, virágüzletek kirakatai­nak esztétikus, szinte művészi kialakításán lát­szik a vállalkozásba vitt szellemi tőke nagy­sága. Akik feladták a tanári szobák látszólagos biz­tonságát, kommunikációs kultúrájuk segítségé­vel gyakran sikeres vállalkozások tulajdonosai lesznek. Ezek a pályaelhagyók már újra javítanak va­lamit az iskolai falak közt maradottak (renomé­ján) megítélésén. Várom, hogy újra elkezdőd­jön az érdeklődés az iskolán kívüli kultúrater­jesztés világa iránt. Ez az a terület, amelyiken a pályaelhagyó igazán növelni tudja elhagyott hi­vatása jelentőségét. A „más” területek, amelyekre pedagógusok átnyergelnek, mutatják meg kendőzetlen őszin­teséggel napjainkban ennek az értelmiségi tí­pusnak a praktikus értékeit. Nem keserít el, sőt optimistává tesz, ha egy­kor végzett tanítványaimat eladókként, üzlet­emberekként látom viszont. Hiszen a kereskedelmi siker egyik képlete szerint egy jó bolthoz közepesnél jobb megfi­zethető áru és nagy-nagy rábeszélő képesség szükséges. Előfordulhat, hogy néhány forintleértékelés­sel és nagy ígéretekkel kikövezett esztendő után már a művelődés területén is életben maradnak vállalkozások. Remélem, a Gárdonyi-féle lám­pás nem aludt ki, csak mostanság elemet kell benne cserélni. Gambrinus Mostanság Pályaelhagyás Ki tud többet Magyarországról? - ma Szolnokról Közös táborban aranykorona az agrobank 57 fiókjában Az idén lengyel és szlovák diákokkal kibővül a magyar és a cseh egyetemisták két évvel ez­előtti angol nyelvű közös tábo­rozása. A prágai Amicus Egyesület kezdeményezésére október 16-ától több napon át Visegrád- tól Vysehradig címmel vándo­rüléseken ismerkednek egy­mással a fiatalok. Közös kirán­dulásokon vesznek részt és tu­dományos ülésszakot szervez­nek számukra. (MTI) ♦ mindössze 20 ezer darab, 50 ezer forintos címletben, ♦ 2 éves futamidő, ♦ visszafizetés, kamatok, már az első évet követően ♦ az induló kamat 26 %, a futamidő végén már évi 30 %, ♦ bonus és kamatprémium. AGROBANK Rt. Szolnoki Iroda Szolnok, Mikszáth K. 3-5. Telefon: 375-538,420-936 ARANYKORONA a vissza nem térő lehetőség *62998/1H* 10 EVES AZ AGROBANK 10 EVES AZ AGROBANK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents