Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-13 / 241. szám

1994. október 13., csütörtök Hazai tükör 3 Etalon a szolnoki Jólét ABC A meglévő telefonhálózat eladásáról, a dolgozók átvételéről Januárban startol az áfész-üzletlánc Megállapodás a Jász-Tel Rt. és a Matáv között Kedden a Tisza Coop Kft. tulajdonosi taggyűlése döntött ar­ról, hogy 1995 januárjától megkezdődik a coop-üzletlánc kiala­kítása. Az etalon bolt a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ Jólét ABC-je. A külső és belső megjelenés egységesítése mellett technikai fej­lesztést is végrehajtanak, melyre pályázatot írnak ki. Emellett növelik az akciók számát is. A teljes megvalósításhoz viszont idő kell, mert a feltételek még nem teljesek. A Tisza Coop Kft. kedden tartott tulajdonosi taggyűlésén döntöttek az üzletlánc kialakítá­sáról. A társaság minden pont­ban elfogadta az üzletláncépítés feltételeit - tudtuk meg Gazdag Sándortól, a Tisza Coop igazga­tójától. A határozat szerint 1995. január 1-jétől a Tisza Coop működési területén - Pest, Heves, Szolnok és Békés megyében - megkezdik az üz­letlánc kiépítését. Referencia­ként a szolnoki Jólét ABC-t fo­gadták el a tulajdonosok, ugyanis itt alakították ki először külső megjelenésben is a coop-üzletlánc majdani látvá­nyát. A neve is - mint ez koráb­ban várható volt - coop-üzlet­lánc lesz. Első körben a 300 négyzet- méter alapterületnél nagyobb boltok lépnek be a hálózatba. A Tisza Coop területén ezek száma mintegy 150, azonban az indulás csak 60-70 bolttal vár­ható. - Ezek a boltok felveszik az egységes arculatot, bárhol is legyenek a négy megyében - mondotta Gazdag Sándor. S remélhetőleg rövidesen az egész országban egységes lesz az üzletlánchoz tartozó boltok fogyasztó előtti megjelenése. Á látvány mellett a fogyasztó számára is fontos lépések tör­ténnek. Ezek között első helyen az igazgató azt említette, hogy több mint tíz alapvető cikk ked­vezőbb áron kerül a vásárló ko­sarába. Ezen kedvezményt a Ti­sza Coop, a forgalmazó áfészek, valamint a szállítók megegye­zésével biztosítják a boltok, fel­tételezve azt is, hogy ezen áru­cikkekből növekedik majd a forgalom. A kedvezményes árat kai háttér megvalósításáról is. így a Tisza Coop működésének technikai javítása mellett az egyes boltokat is folyamatosan újítják fel. Emellett a számítástechnikai fejlesztésről is született elvi döntés, ami a legmodernebb - vonalkód rendszerű - technika megvalósítását jelenti. Viszont ez csak folyamatos lehet, s nem is valósulhat meg minden bolt­nál, mert rendkívül nagy költ­A minta: a szolnoki Jólét ABC e termékeknél nemcsak akciók­ban, hanem folyamatosan bizto­sítják a láncban lévő boltok - bárhol is legyenek. Emellett a kereskedelmi ak­ciósorozatot tovább finomítják, s a havi akciós napok mellett még lesznek újabbak. így min­den hónap második hétvégéjén általános vásár lesz, valamint minden hónap második felében lesz egy bevásárló hétvége. Ez utóbbi olyan plusz, mely csak az üzletlánc boltjaiban valósul meg. S nem is múlhat el úgy hét, hogy ne legyen majd vala­milyen akció. Ä taggyűlés döntött a techni­(Fotó: M. J.) ségigényű. Az egységesítés ér­dekében a taggyűlés döntött ar­ról is, hogy erre pályázatot kell kiírni - részben azért is, mert nagyobb tételnél olcsóbban vá­sárolhatnak majd az egyes áfé­szek. A teljes megvalósításig még idő kell, ugyanis nem adottak a feltételek teljes mértékben. Vi­szont a piaccal együtt kell ha­ladni, már csak azért is, mert nem titok, hogy rövidesen új konkurens partner fog belépni a Tisza Coop területére. „Ezért, ha a fejlesztéseket nem lépjük meg, lemaradunk” - mondotta Gazdag Sándor. - ez ­Az iskolában sem Szponzorok nélkül nem megy Egyre nehezebb körülmé­nyek között dolgoznak az is­kolák. így van ezzel a szolnoki megyei önkormányzat szak­képző iskolája és gyermekott­hona is. Mint Kiss Istvánná igazgató- helyettes elmondta, a megyében élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek képzésével foglalkoznak az általános iskola utáni időszakban. Jelenleg 226 tanulójuk van, köztük negyven­egy értelmileg sérült és 60 ci­gány származású. A kétéves képzésnek az a feladata, hogy felzárkóztassa a gyerekeket az átlagos körülmények között élő diákok szintjéhez, és szakmun­kásképző iskolába átmenve szakmát szerezzenek. Akinek ez nem sikerül, az pe­dig valamilyen foglalkozást, szakmát sajátítson el az iskolá­ban. Tanulhatnak itt a diákok fémipari előkészítőnek, fa tö­megcikkgyártónak, textil-ruhai­pari varrómunkásnak, házi szö­vőnek, háziasszonynak és me­zőgazdasági munkásnak. Szponzorok, támogatók nél­kül sokkal nehezebb lenne az életük. Legutóbb a Mól Rt. egymillió forintot adott az isko­lának a szakképzési alapból. Ebből a pénzből rendezték be a fás tanműhelyt, ahol a fa tömeg­cikkgyártó szakmát tanulók gyakorolnak. A Mól Rt. egyébként tavaly óta támogatója az iskolának. Sikerült megnyerniük a Profil Mérnöki Irodát is, hogy 100 ezer forint adománnyal támo­gassa tevékenységüket. Segített a Centrum Áruház is. Az áruházban ingyen kaptak egy 4 négyzetméteres elárusító­helyet. Itt árulják az iskolaszö­vetkezet által gyártott terméke­ket, és ezzel munkát is biztosí­tottak egy volt tanulójuk szá­mára. Többször kaptak támogatást az Epforg Kft.-től is. Legré­gebbi támogatójuk pedig a Me­zőgép, amely a fémipari szak­munkásképzéshez járult hozzá. A tanulók a Mezőgéphez men­tek gyakorlatra, és a végzettek közül többen állást is kaptak ott. A megyei önkormányzat a fenn­tartáson kívül is próbál segíteni, tankönyvtámogatást biztosít a tanulók részére. Nagyon sokszor pályázatok útján nyertek pénzt, ami szintén sokat segített az előrelépésben, a tervek megvalósulásában. Hi­szen az iskola saját tanműhe­lyekkel dolgozik, amelyeknek felszerelése, létrehozása igen költséges. Négy éve alakítottak egy be­téti társaságot is, amely rehabili­tációs célszervezetként műkö­dik. Az egyik célja, hogy mun­kát biztosítson az itt végzett ta­nulóknak. Akikről az igazgató- helyettes elmondta, hogy nincs önbizalmuk, nehezen találják meg a helyüket az életben, és egyre veszélyeztetettebbek. Amíg a szakképző iskolába járnak, a diákok egy részét ál­lami gondozásba veszik, így biz­tosítják azt, hogy elvégezzék az iskolát. Sok pluszfeladatot kell vál­lalnia annak a pedagógusnak, aki itt dolgozik. Nemcsak tanár­nak kell lennie, hanem sokszor át kell vennie a szülői feladatokat is. A megfeszített munka meghozza az eredmé­nyét, most például az első osz­tály elvégzése után a Ruhaipari Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola vett át gyerekeket, másodikból pedig a 605-ös szakmunkásképző. Ezeket a di­ákokat sikerült itt felzárkóztatni, és a képzőkbe átlépve az iskola befejezése után teljes értékű szakmunkás-bizonyítványt kap­nak majd. Az iskolában arra töreksze­nek, hogy olyan képzést valósít­sanak meg, ahol minden gyerek megtalálja a képességének meg­felelő szintet. Ez azonban - a nehezedő körülmények között - egyre nehezebb. Most például a mezőgazdasági szakmát tanulók számára építettek egy épületet, hogy ott gyakorolhassanak. Per­sze ezt is pályázatok segítették. Most azonban nincs tovább, mert elfogyott a pályázati pénz. Pedig az épület már átadás előtt állna... P. É. Nemzetközi orgonafesztivál A legnagyobbak és leghíre­sebbek fogtak össze, hogy a magyar orgonazene kátyúba ju­tott szekerét járható útra tolják - nyilatkozta Vamus Xavér, Za­laegerszeg város orgonistája az­zal kapcsolatban, hogy október 21. és 23. között a zalai megye- székhelyen nemzetközi orgona­fesztivált rendeznek. A feszti­váligazgató elmondta, hogy az ország egyik legjobb akusz­tikájú koncertterme, a Zalaeger­szegi Hangverseny- és Kiállító­terem kitűnő orgonáját többek között Sebestyén János, Le- hotka Gábor, Karasszon Dezső, Baróti István és Kistétényi Mel­inda szólaltatja meg a három nap alatt. Ritka zenei csemegét ígér e hangszer „különc feje­delmének” tartott francia mes­ter, Jean Guillou fellépése saját orgona-zongoraművével, Mu­szorgszkij Egy kiállítás képei átiratával, Liszt Orpheusával és Faludy György Villon-fordítá- saira történő improvizációival. A háromnapos zenei találkozón lesznek szakmai bemutatók is, Guillou-mesterkurzussal. Spa­nyolfal mögötti orgonaverseny, lemez- és kottavásár, valamint „a világ legborzalmasabb hang- felvételeinek” bemutatója egé­szíti ki Zalaegerszeg első nem­zetközi orgonafesztiváljának programját. (MTI) A jászsági emberek örömmel tapasztalják, hogy a telefonfej­lesztés megindult ezen a nyá­ron. A településeket összekötő külső gyűrű építése nagy erők­kel történik, s októberben több településen - elsőként Jászfel- sőszentgyörgyön - a belső há­lózatok kiépítésére is elkezdő­dik. Jászberényben új telefonköz­pont épül, ennek előkészítése is utolsó fázisában van. Jászárok- szálláson is lerakták már az új telefonközpont épületének alapkövét. A Jász-Tel Rt., mint új vállalat a hazai távközlési pi­acon, is „épül”. Újabb és újabb szakemberek állnak munkába, hogy a vállalt feladatok időre teljesülhessenek. Hazánkban nem újdonság, hogy egy beruházás megvalósu­lása során előre nem várt akadá­lyok merülnek fel. így jártak a Jász-Tel Rt. vezetői is. A kon­cessziós szerződés szerint, me­lyet a távközlési miniszterrel ír­tak alá, a Jász-Tel köteles át­venni a Matáv jelenlegi 3000 vonalát, és üzemeltetnie is kell. Nos, ezzel az átvétellel volt egy kis probléma. Várszegi Le­vente, a Jász-Tel Rt. igazgatóta­nácsának elnöke számára az okozott problémát, hogy a kon­cessziós szerződésben az áll: a vonalakat át kell venni. A jelen­leg tulajdonosi jogokat gya­korló Matáv viszont úgy gon­dolta, hogy ezeket a vonalakat meg kell venni. A két kifejezés között van némi különbség. A Jász-Tel Rt. ezen a nyelvi el­lentmondáson azonban nem problémázott, tudomásul vet­ték, hogy ezért fizetniük kell. Az azonban nem mindegy, hogy mennyit. A Matáv könyv szerinti érté­ken kívánta értékesíteni a jász­sági 3000-es hálózatát és a te­lefonközpontokat. A Jász-Tel Rt. számára azonban ezek a be­rendezések s ez a hálózat, ez a technika nem képvisel semmi­lyen értéket. A digitális telefon- rendszerhez ez ugyanis nem tud illeszkedni, tehát számukra használhatatlan. Csupán addig jelent megoldást, amíg az új rendszer ki nem épül, és ezt a 3000 vonalat is át nem kötik az új rendszerre. A tárgyalások még júliusban elkezdődtek, s heteken át fo­lyamatosan tárgyaltak. Léon P. J. Hendriks, a Jász-Tel Rt. ügy­vezető igazgatóhelyettese, a holland telefontársaság ágazati menedzsere, s egyik legfonto­sabb feladata a Matávval való kapcsolattartás. Hendriks úr hangsúlyozta, hogy a Matávval a vita kizárólag az ár kérdésé­ben folyt. Egyébként minden­ben igyekeznek együttműködni velük. A Jász-Tel Rt. - és a többi helyi telefontársaság szá­mára is - nagyon fontos a Ma­távval való jó együttműködés kialakítása. A távközlési fórum létreho­zása is felmerült, melyben a 15 helyi telefontársaság és a Matáv is részt venne. A hálózatépítés után ugyanis a szolgáltatásokat együtt biztosíthatják. Meg kell állapodniuk a későbbi tarifa- megosztás kérdésében, az or­szágos hálózatra való csatlako­zási pontokat meg kell találni. Végeredményben ugyanazon távközlési piacon kell mindnyá­juknak jól szerepelni. A tárgyalássorozat ered­ményre vezetett, október 12-én megszületett a kölcsönösen el­fogadható kompromisszum. A Matáv megállapodást írt alá a Jász-Tel Rt.-vel a jászsági háló­zat eladásáról. Eszerint a jelenlegi 3000 vo­nalat, a telefonközpontot, az ott dolgozókat, 1995. január 1-jétől a Jász-Tel átveszi. Ezzel a szo- gáltatási kötelezettség is rájuk hárul. A Matáv a jászságiakkal a második ilyen jellegű szerző­dét kötötte meg, az első a mo- nori körzet volt. KE Szolnok város közgyűlése október 25-én dönt Lesz-e szociális otthon a volt cukorkutatóból? A szolnoki Axon Rt. a városnak - kedvezményes áron - fel­ajánlotta a tulajdonában lévő volt cukorkutató épületét szociális otthon kialakítására. A szükséges átalakítás után a jelenleg 127 szociális otthoni elhelyezésre váró közül 60 személy számára tudnának helyet biztosítani. Minderről október 25-én dönt Szolnok város képviselő-testülete. Jelenleg Szolnokon 127-en várnak szociális otthoni elhelye­zésre, közülük 30 személy sür­gős jelzéssel - tudtuk meg dr. Lengyel Györgyi alpolgármester­től. Mint elmondta, a városnak jelenleg két helyen áll rendelke­zésére szociális otthon - a Kaán Károly úton, valamint az Eötvös téren - ahol a 160 férőhelyre 172-en zsúfolódtak össze. A szociális otthoni férőhely bőví­tése ezért mindenképpen indo­kolt lenne, persze kérdés az, hogy a közgyűlés elé kerülő megoldást elfogadják-e a város­atyák. Az Axon Részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlant fel­ajánlották a város részére - ked­vezményes áron. Maga az épület a volt cukorkutató épülete, mely viszonylag csendes, zöldövezeti területen fekszik. Jól meg is kö­zelíthető, hiszen éppen a 2-es busz vonalának végállomásánál található. A gond viszont az - és ez nem kevés -, hogy közel 10 millió forintba kerülne a szociá­lis othonná történő átalakítás. Az épület átalakításának fi­nanszírozását egyedül a város nemigen tudja magára vállalni. Jelenleg 10 millió forint elkülö­nítve - szociális férőhelybőví­tésre - rendelkezésre áll, viszont még az épületet is ki kellene fi­zetni. Az otthon működtetése normatív támogatásból és térí­tési díjakból fedezhető. Mint megtudtuk, Szolnok városa tá­mogatást kért a megyei önkor­mányzattól is - összesen 19 mil­lió forintot. A kérést arra alapoz­ták, hogy az otthon megnyitásá­val a megyei kórházból 30 ágyat tudnának kiváltani, mely 37 mil­lió forintos megtakarítást ered­ményezne a kórház költségveté­sének. Október hatodikén érke­zett meg a válasz a megyétől, mely szerint anyagi forrásra hi­vatkozva a kérést elutasították. Bár még az előterjesztés most készül, annyit megtudtunk, hogy az Axon az átalakításra is tett ajánlatot. Ettől függetlenül az is elképzelhető, hogy a testü­let pályázatot ír ki a munkála­tokra. Ez esetben viszont bizo­nyosra vehető, hogy - a már így is bizonytalan - eredetileg janu­árra tervezett átadás nem való­sul meg. -ez­Felkészítő a kampányra Kunhegyestől Kunhegyesig Polgármesterjelöltek számára rendeznek kampányfelkészítő tanfolyamot október 14-15-én Balatonaligán - tájékoztatta az MTI-t a szervezők nevében a Közgazdasági és Jogi Könyvki­adó. Az ismertető szerint a kö­zelgő önkormányzati választá­sokra készülő jelöltek a prog­ram első részében előadásokat hallgathatnak meg, amelyek után személyes konzultációkra nyílik lehetőség. A kétnapos rendezvény résztvevői az elmé­leti felkészítés után vitafórumon próbálhatják ki, milyen ered­ménnyel tudják használni új is­mereteiket. (MTI) Gyakori betegség a reuma Reumás betegségekben - vagyis gerincbántalmakban, krónikus derékfájásban, csont- ritkulásban, kopásos megbete­gedésekben vagy különféle ízü­leti gyulladásokban - több mil­lió ember szenved Magyaror­szágon. E problémák sokszor évtizedekre megkeserítik a be­tegek életét, és negatív irányban hatnak az emberek szociális helyzetére. Egyebek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az Országos Reumatológiai és Fi­zikoterápiás Intézet (ORFI) és a SmithKline Beecham Ltd. ké­szített csaknem háromezer pá­ciens közreműködésével. A kérdőíves módszerrel ké­szült felmérés tapasztalatait egy sajtóbeszélgetésen összegezve Bálint Géza, az ORFI főigaz­gató főorvosa rámutatott: a re­umás betegségben szenvedő emberek az élet számos terüle­tén sokkal hátrányosabb hely­zetben vannak egészséges társa­iknál. A válaszokból ugyanis ki­tűnt: minél hosszabb ideje szenved valaki valamilyen reu­más eredetű megbetegedésben, annál több alkalommal szorul segítségre a mindennapokban. A betegség miatt megromlik a páciensek családi és szociális helyzete is. (MTI) Kocsis József azon a szep­tember elsejei napon tizenhá­rom évesen, kopaszra nyírt fej­jel, csalánruhában, facipőben ment el Kunhegyesről Kisúj­szállásra. Hogy miért? Tanulni, to­vábbképezni magát, miután re­formátus elemi népiskolai osz­tályait kiválóan elvégezte. A képzeletbeli tarisznyájába pedig egész életre szóló útravalót ka­pott a szülőktől, a szigorú tanító uraktól. Majdnem elfelejtettem: 1943-at mutatott akkor a kalen­dárium. Negyvenhét esztendő teltével dr. Kocsis Józsefként már őszbe vegyülő hajjal, néhány bútorral, temérdek könyvvel tért vissza Kunhegyesre. Oda, ahol e vi­lágra érkezett. Közben folyton tanult és taní­tott, tanult és tanított. Salgótar­jánban hosszú ideig gimnáziu­migazgató. Második szakját már felnőtt fejjel, gyermekei mellett végezte. A doktorátusát 1980-ban védte meg: Az orosz nyelvokta­tás módszertana címmel. Élete tapasztalatait, mindennapi munkája eredményeit foglalta a százhatvannégy oldalba. Azt már csak mellesleg jegy­zem meg, hogy rendkívül egy­hangúak a bizonyítványai: ötö­sökkel kezdődnek, hasonló je­gyekkel végződnek, a közepéről nem is beszélve. Tolmácsolt tábornokoknak, nagyköveteknek, az ország kü­lönböző szintű-rangú vezetői­nek, mert mint említettem: nem csak tanított, de állandóan ta­nult is. Három gyereke közül a fia építészmérnök, az egyik lánya pedagógus, a másik Londonban tett felsőfokú angolnyelv-vizs- gát. Elővesz leveleket, lapokat, képeket: hajdani tanítványai jó­szerével a világ minden részére eljutottak. Ki követ, ki egyetemi docens vagy adjunktus, ki kutató vagy éppen tudós lett. Örül annak, hogy a sikerükhöz - mint egy­kori pedagógusuknak - talán-ta- lán neki is lehet icipici köze. Természetesnek tartotta, hogy adjon, sokat adjon magából. Éppen ezért sokat is követelt. Ugyanakkor soha nem felejtette el, amikor az egyik tanára falusi rongyosoknak nevezte őket. Bántotta a megszólítás, és akkor megfogadta, ha egyszer tanár lesz, és a katedra túloldalára ke­rül, soha nem sért meg embere­ket, gyerekeket. Amikor visszaköltözött He­gyesre, egy évig óraadó volt. Egyébként a felesége is tanít. Mivel ismerik a szakmában, dr. Kocsis József magyar-orosz szakos tanárt már többször hív­ták érettségi elnöknek is. Min­dig boldogan tesz eleget a felké­résnek, noha korábban említet­tem: hajába már ezüst szálakat csempésztek a tovasuhanó te­lek, lelkében fiatal maradt. Egy olyan ember, aki a szívét vélet­lenül vagy készakarva - ezt én pontosan aligha tudhatom - egykoron otthon felejtette. Kunhegyesen. Éppen ezért hi­ába hívták, várták más, esetleg szebb vidékek, városok, úgy érezte, vissza kell térnie a ko­nok kunok közé. Oda, ahonnan vétetett... D. Sz. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents