Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-12 / 240. szám
6 Kunsági Extra — Kunmadaras 1994. október 12., szerda Községi címer és zászló • A képviselő-testület 1992- ben határozta el, hogy elkészítteti a község zászlaját, címerét Felsmann Tamás grafikusművésszel, mely most készült el. Az elmúlt héten a címer és zászló használatáról alkotott rendeletet az önkormányzat. A címer leírása: álló, hegyes talpú pajzs, kék mezejében zöld dombon jobbra fordulva álló vörös vértezetű, felemelt szárnyú ezüst daru, felemelt jobbjában arany golyót tart, lábainál két oldalt kinövő, a pajzs széle felé hajló öt-öt sás. Külső díszei: a pajzs tetején heraldikai koronából kinövő, jobbra lépő, kétfarkú arany oroszlán kioltott vörös nyelvvel, jobbjában arany markolatú ezüst karddal. A pajzs két oldalán arany-vörös barokk keret. A nagyközség címerének és zászlajának használatáról szóló rendelet szerint aki engedély nélkül használja - kivéve a rendeletben szabályzott esetekben (pl. ünnepség, kiadványdíszítés, rendezvények) -, az tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A rendelet október 5-én lépett hatályba. Lakástámogatás A lakásépítés, lakásvásárlás támogatásáról szóló önkormányzati rendelet értelmében a lakáscélú támogatásokra irányuló kérelmeket szeptember 15-ig lehetett benyújtani. A határidőig 14 kérelem érkezett be a hivatalhoz. Minden kérelemhez készítettek környezettanulmányt, melyből kiderült a kérelmezők családi és anyagi helyzete. A hivatal munkatársa a megvásárolni kívánt lakásokat, ingatlanokat megtekintette, s azok állagáról, lakhatási feltételeiről .tájékoztatta a községfejlesztési, környezetvédelmi és társadalompolitikai bizottságot. Ők szeptember végén ültek össze tanácskozásra. Korábban az erre a célra szánt kétmillió forintból már 750 ezer forintot felosztottak, így most újabb 700 ezer forint odaítéléséről döntöttek, melyet hét igénylőnek adtak. A 100-100 ezer forint értékű támogatás felhasználási határidejét a képviselők ez év december 31-ében határozták meg. A lakásbérletről Már korábban megalkották a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítéséről szóló helyi rendeletet. Ennek 27. paragrafusát módosították. E szerint a bérlő a határozatlan időre bérbe adott, egy lakószobánál nagyobb szobaszámú lakása egy részét - kizárólag lakás céljára - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja. Ehhez a bérbeadó akkor járul hozzá, ha az albérlővel együtt az együttlakó személyek minden tagja részére legalább 10 négyzetméter nagyságú lakóterület biztosítható. Bérlőtársi jogviszony esetén az albérletbe adáshoz a bérlőtárs hozzájárulása is szükséges. Bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joggal érintett lakás albérletbe adásához a jogosultak hozzájárulása szükséges. Fontos, hogy a bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat. Ezen rendelkezéseket kell alkalmazni a lakás fizetővendég-lakás céljára történő hasznosításakor is. Az eredeti rendelet korábbi előírásai változatlanok. Nyereséggel zár Az önkormányzati pékség A Madarasi Kenyér Kft.-t tavaly június 6-án vette meg az önkormányzat. Az eltelt bő egy évről Lajtos Márton ügyvezetőt kérdeztük. Mint megtudtuk, azóta 22 féle süteményt készítenek, így zsömle, kifli, puffancs, kakaós csiga, sós perec is kerül a polcokra. Jelenleg ötféle kenyeret sütnek, újdonság az egykilós tiszatáji. A kezdeti tízfős létszámmal szemben, melyet átvettek, mára 20 dolgozót alkalmaznak. A felvettek mindannyian madarasiak, s korábban munkanélküliek voltak. Miután azóta vásároltak egy élelmiszer-vegyesboltot, így kereskedőt is foglalkoztatnak. Az elmúlt évi nyereségüket - az önkormányzat jóváhagyásával - visszaforgatták a kft.-be, így sikerült egy német dagasztógépet vásárolniuk. Idén újabb gépet vásárolhatnak, hiszen a sokféle sütemény előállításához szükséges egy új kemence. Jelenleg 3 pékipari, egy kereskedőtanulót is foglalkoztatnak. Az ügyvitelüket számítógépre vitték, a könyvelést pedig egy helyi bt.-vei végeztetik. Lajtos Márton egy éve optimistán vágott bele, hiszen korábban olyan sütőüzemekben dolgozott, amelyek nem voltak veszteségesek. Úgy gondolta, itt is lehet nyereséget termelni. Az idő őt igazolta, holott korábban egyszerűbb volt a helyzet, hiszen nem volt ennyi konkurens. Most velük is lépést kell tartaniuk. így mindig va-. lami újjal jelennek meg a piacon. A héten hozták forgalomba a 1,5 kilós és 90 dekás félbarna kenyeret, mely BL 112-es nyerslisztből és rizslisztből készül. Az ügyvezető bízik abban, hogy ez egy piacképes áru lesz, hiszen igyekeznek alkalmazkodni az igényekhez. Ők látják el pékáruval az önkormányzati intézményeket, s a szociális diszkontban még árengedményt is adnak. Jelenleg 37 helyre szállítanak Karcagtól Tomajmonos- torán át Újszentgyörgyig. A terítést két szállítóval végeztetik. Induláskor 7-8 mázsa kenyeret, most 12-15 mázsát, szombaton pedig harmincat sütnek, de az is előfordult már, hogy 40 mázsára volt igény. Ekkor a kiflit, zsömlét a karcagi kenyérgyárból hozták. Még idén bérfejlesztés lesz az üzemben, ahol jó kis kollektíva alakult ki, sok a fiatal. Általában egymillió forint a kintlévőségük, melynek egy részét tervezik, hiszen a fizetési határidő körülbelül 2 hét. Sajnos azonban akadnak nem fizető vagy késedelmesen fizető megrendelőik is. Az ügyvezető bízik abban, hogy továbbra is nyereségesen tudnak dolgozni, s megállják helyüket a piacon. Az új dagasztógéppel könnyebb a munka Jól működik a kultúrház Két éve, hogy ismét megnyitotta kapuit a művelődési ház. Ezalatt bebizonyosodott: szükség van rá, hiszen a községben nincs más kulturális lehetőség. Az eltelt időszak munkájáról Géléi Józsefné igazgatónővel beszélgettünk. Mint megtudtuk, jelenleg rajta kívül egy főfoglalkozású dolgozó, valamint két közhasznú munkás látja el a napi feladatokat. Az intézmény tárgyi feltételei kedvezőtlenek, csak a működéshez legszükségesebb eszközökkel rendelkeznek. Igen leromlott állapotban van az intézmény tetőszerkezete, jelenleg is hat helyen ázik be. Elhasználódtak a székek, asztalok is, s a ház fűtési megoldása sem gazdaságos. A nagytermen kívül négy klubhelyiség áll a szakkörök, tanfolyamok rendelkezésére. A szakkörök hamarosan indulnak az új tanévben is. így báb, néptánc, sakk, fotó, citera, kosárfonó várja majd a gyerekeket. Helyt adnak különböző tanfolyamoknak, gépjárművezetői, aerobic, társastánc, varró, vállalkozói működik jelenleg. A nyugdíjasklub tagjai is rendszeres látogatói a háznak, ők működnek a legmagasabb, 73-as létszámmal. Jó kapcsolatot építettek ki a térség nyugdíjasklubjaival is. Az Őszirózsa népdalkor és citeraegyüttes 16 tagja ápolja a kihalófélben lévő népszokásokat is, mint a csipkeverés, aratás. Legutóbb a nyugdíjasok Ki mit tud?-jának karcagi területi döntőjén vettek részt, s továbbjutottak a törökszentmiklósi döntőre. Rendszeresen fellép az a négytagú együttes is, melyet a munka nélküli fiatalok klubjának keretében alakítottak meg. Itt találkoznak a cigányszervezetek tagjai is. A házhoz tartozik a mozi épülete is, ahol minden pénteken és szombaton vannak vetítések. így az intézmény a településen az óvodás- korúaktól a nyugdíjasokig tud rendezvényt biztosítani. Alkalmanként ismeretterjesztő előadásokat is szerveznek, ahol változó a hallgatóság száma, a témától függően. Az igazgatónő jó kapcsolatot épített ki az általános iskolával, így közösen rendeznek versenyeket is. A szűkös költségvetésüket árubemutatók, vásárok szervezésével próbálják kiegészíteni. Az elmúlt két évben 16 műsoros estet, 12 színházi előadást, 76 táncos rendezvényt tartottak, melyeken a község ap- raja-nagyja megjelent. A fentiek bizonyítják, szükség van a házra, s ezt az önkormányzat is így látja, és továbbra is biztosítja a működéshez szükséges pénzt. A képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az idei költségvetésük terhére elkészíttetik a ház rekonstrukciós munkáinak terveit, mely 60-70 ezer forint. A tervezésre Bozsódi Zsigmond okleveles építészmérnököt kérték fel, aki a ház külső- és belső megformálását is célul tűzte ki. Kényelmes otthont szeretnének Kerekes Ferencet és nejét éppen nagy munkában találom; fürdőszobát alakítanak ki. Mint elmondták, a férj 66, az asszony 67 éves. Két éve cserélték el régi házukat, azóta spórolnak, hogy minél kényelmesebb új otthont alakítsanak ki. Családjuk nincs, így csak magukra számíthatnak. Éppen egy negyedszázada kötöttek házasságot, most is jól megvannak egymással. A ház körül már csak aprójószág szaladgál, a kiskertben is csak a zöldséget termelik meg. Éppen ezért örülnek, hogy bevezették a kényelmesebb gázfűtést. Jó szomszédaik vannak, akik segítenek nekik, ha szükséges. Ha befejeződik a munka a fürdőszobában, s bepakolnak, már csak egészség kell a boldogsághoz. A munka után jólesik egy kicsit megpihenni A tanár urat túl szigorúnak tartják Náluk mindenki matematikus Az általános iskola egyik legfiatalabb pedagógusa Tóth Barna, aki szeptemberben kezdte meg munkáját az intézményben. Korrepetálás az 5. c osztály „eminenseinek” Barna Karcagon érettségizett, s negyedikes korában határozta el: matek szakon tanul tovább. (No persze nem volt nehéz a döntés, hiszen édesanyja, édesapja a karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium matematika-ábrázoló geometria szakosai, húga pedig a KLTE matematikushallgatója.) Szóval, amikor eldöntötte, matematikusi pályára megy, előtte volt a dilemma: mi legyen a másik szak? Miután szerette a sportot, atletizált a gimiben is Dobos László irányításával, így a testnevelés mellett döntött. Kedvenc száma egyébként a hármas ugrás és a rövid távú futás, több „nagykunon” is részt vett. Szerencséjére, s no persze tudásának köszönhetően elsőre felvételt nyert a nyíregyházi tanárképző főiskolára. Ott kapott kedvet a pedagógiai pályához, hiszen mint elárulta, addig nem egy ilyen típusú ember volt. Ott alakult ki gyermekszeretete, s a pályát is érdekesnek találta. Jól érzi magát első munkahelyén, ahol a két ötödikben tanít matematikát és testnevelést, valamint ez utóbbit a két hatodikban. Mint mondta, lehet, hogy túl szigorúnak tartják a gyerekek, de ez kell ahhoz, hogy tanuljanak. A testnevelésórán azért az állóképesség-fejlesztő gyakorlatok mellett már a játékra is jut idő. A 4-5-6. osztályosok részére atlétika szakkört szeretne indítani. Tervei egyelőre csak rövid távra szólnak, hiszen még vár rá a katonaság. Szabad idejében, ha unatkozik vagy honvágya van, kerékpárra pattan, s hazateker a karcagi szülői házba. Egyébként sokat olvas, de csak a földhözragadt, valóságos dolgokat szereti, nem a fantasztikus, kitalált regények a kedvencei. A hivatásos pártfogó Rózsay Ernöné egy hónapja dolgozik hivatásos pártfogóként. A szolnoki GYIVI alkalmazottja, székhelye Karcagon, a polgármesteri hivatalban van. A város mellett Berekfürdő és Kunmadaras is hozzá tartozik. De mit is takar a munkája? Ez is a gyermek- és ifjúságvédelem része. Olyan családokkal foglalkozik, ahol a kiskorú gyermekekkel magatartási probléma van, vagy ahol válsághelyzet alakult ki a gyerek gondozásában. Itt segít a hivatásos pártfogó, hiszen hozzá olyan családok is kerülnek, akiknek gyermekei valamilyen bűncselekményt követtek el, s a bíróság pártfogói felügyelet alá rendeli a kiskorút. Itt szerepe van a gyerek visszailleszkedésében, folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlődését, ezzel is segítve a szülőnek, a nevelőnek. Rózsay Emőnétől ez a munka nem idegen, hiszen közel 10 évig dolgozott Püspökladányban vezető óvónőként, s ott tapasztalta, mennyivel nehezebb azon családok helyzete, ahol a gyerek állami vagy intézeti gondoskodás alá kerül. Később egy családi döntéssel Karcagra költöztek, ahol a technikumban dolgozott 6 évig kollégiumi nevelőként. Közben elvégezte a Testnevelési Egyetem másod- diplomás képzését, a mentálhigiénés szakosítót; jelenleg pedig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola nevelőtanári szakára jár, ahol a gyermek- és ifjúságvédelemmel, ezen belül a konfliktuspedagógiával foglalkozik. Egyik alapítója az országos konfliktuspedagógiai alapítványnak is. Munkája során tapasztalta, mennyire fontos a konfliktushelyzetek megoldásánál az erőszakmentesség. Éppen ezért jelentkezett a nemrég Szolnokon megrendezett krimiRózsay Ernöné nológiai tanácskozásra. Az ott hallottakat is tudja majd használni munkája során, hiszen a hozzá kerülő, nem büntethető fiatalkorúak sokszor kerülnek olyan váratlan helyzetbe, amit ösztönösen - úgy, ahogy a családban látta - akar megoldani, s ezzel újabb konfliktushelyzetbe juthat. Nekik akar segíteni, hiszen tudja, hogy nehéz feldolgozni a kudarcokat, s meg kell tanulni megélni őket. Erre is meg akarja tanítani azokat, akik bírói végzéssel pártfogása alá kerültek. Számuk sajnos nem kevés, így sok munkája lesz. Kunmadarason a polgármesteri hivatalban általában szerdánként, míg Karcagon keddenként tart fogadóórát. Kihelyezett zene tagozat A Karcagi Zeneiskola az idei tanévvel kezdődően Kunmadarason kihelyezett tagozatot működtet, melynek költségét Karcag város részben az állami oktatás finanszírozása keretében, normatív támogatásból fedez (330 ezer forint), részben pedig a nagyközség biztosítja a normatív támogatáson felüli költségek pénzügyi fedezetét (50 ezer forint). Negyvenegy kisdiák kezdte meg így zenei tanulmányait az általános iskolában. Az oktatók a Karcagi Zeneiskolából járnak át. A két önkormányzat vállalta, hogy a tagozat számára minden évben biztosítják a működéshez szükséges pénzt. Az oldalt készítette: Daróczi Erzsébet
