Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-11 / 239. szám
1994. október 11., kedd Jászsági körkép 7 A város és a falu határán Solti László tanyája határkő két település között, mert pontosan Jászberény és Jászfelső- szentgyörgy mezsgyéjén áll. A 44 éves férfi nyolcéves korában költözött arra a portára, ahol szülei építkeztek. László a hűtőgépgyárban dolgozott mint csőszerelő. 1964-től 1975 karácsonyáig volt a gyárban, majd állami tűzoltónak ment Jászberénybe. A tanyához egy hold földet is vettek annak idején. A tagosításkor a felét elvették, de most az árverésekkor vissza tudták vásárolni, sőt, még többet is; az egy hektárnál több, tanya körüli föld mellett van még a házzal 800 négyszögöl terület is. Ezenkívül a Neszürben 1000 négyszögöl szőlő és majd’ 5 ezer négyszögöl szántó ad munkát a családnak. Lászlónak a legkedvesebb a szőlő, amit 3 éve elhunyt édesapjától örökölt. Sajnos az állami kereset nagyon kevés, pláne úgy, hogy a feleség kórházban van most is, egyébként is leszázalékolt. A két gyermeket - egy harmadikos középiskolás lányt és egy hetedikes fiút - mégis valamiből fel kell nevelni, meg a velük együtt élő mama nyugdíja sem eget verő. A megtermett terményt nem adják el, kell a jószágoknak: a sertéseknek, a tyúkoknak, a libáknak, a tehénnek, a birkáknak. Az állatokat sem adják el. Nagy a rokonság, ha egy-egy szüretkor összejönnek, kell valamit elébük tenni. Most is egy birkát vágtak. A szőlő már ki is lett préselve, a must lent van a pincében, a hordókban. A fok nagyon jó, de mennyiségre kevés. A bort szintén maguknak hagyják, csak keveset adnak el belőle. Panaszra adná László a fejét, mert szerinte most rosszabb a gazdasági rendszer, mint volt korábban, de látja, hogy minden szavát veszi a magnó. Ezért nem beszél, csak azt mondja, most nincs ideje hosszabban kifejteni véleményét. Inkább dolgozik, tisztítja a hordókat. Hiszen a beszédből nem lehet megélni. Csak a politikusoknak. A képen szinte mindenki rajta van, csak a feleség és a leány nem Hármat egy csapásra Soha nem látott gyermekáldás ad örömet mostanában Jászapátiban egy családnak. Nyitraiéknál ugyanis szeptember elsején egyszerre három gólya is kopogtatott. A 37 éves édesanya - Tősér Erzsébet-és három gyermeke - Csilla, Gergő és Csaba - egy hete, hogy itthon vannak, és boldogítják az édesapát, a 38 éves Nyitrai Istvánt is. A három baba Budapesten született. Különleges gyerekek ők, hiszen lombikbébik. A házaspárnak sajnos nem lehetett gyermeke, pedig 16 éve, házasságuk kezdete óta várnak az utódokra. Ezért kellett az orvosi segítséget igénybe venni. A boldog család István a jászkiséri járműjavítóban dolgozik, gépi forgácsoló. Most szabadságon van, hogy minél több terhet levehessen felesége válláról. Az anyuka a jászberényi hűtőgépgyárban dolgozik, betanított munkás. Besegítenek természetesen a nagymamák is, akikre akkor lesz igazán szükség, ha a boldog apa elmegy dolgozni. A család nagyon örült a gyermekeknek. A magzatok öthetesek voltak, amikor kimutatta őket az ultrahang, vagyis a szülők már akkor tudták, hogy három gyermekük lesz. A gyerekek császármetszéssel jöttek a világra. Csilla 2110, Gergő 2570, Csaba pedig 1750 gramm súllyal született. Az édesanya jászjákóhalmai születésű, míg István helybeli. Saját házukban élnek, amit most egy csapásra kinőttek. Bár a csecsemők még a kisszobában elférnek, de. ha nagyobbak lesznek, minden bizonnyal kicsi lesz a kétszobás lakás. A polgármesteri hivatal a város első hármas ikreinek 30 ezer forint egyszeri támogatást adott, valamint egy évig a nevelési segélyt folyósítja nekik. A szülők boldogok, csak még számukra is szokatlan egyszerre három apróság. A boltban is meglepődnek, hogy minden gyermekholmiból hármat kérnek. Országos csúcs Ha mindenki úgy akarja, október 14-én, azaz pénteken átadják a jánoshidai Zagyva-hidat a forgalomnak. Igaz, soha nem is volt teljesen lezárva az átkelő az április óta tartó felújítás során, és pont ez az egyik nagy érdeme - mármint hogy egy sávon mindig mehetet- tek rajta az autók - annak a javítási módszernek, amit a Pannon Freyssinet cég alkalmazott. A Freyssinet francia mérnök által kitalált módszer más előnyöket is rejtett: a hidat olcsón lehetett felújítani. Mint dr. Dalmy Dénes egyetemi tanártól, az említett cég ügyvezető igazgatójától megtudtuk, mindössze 15 millió forintba került a korszerűsítés, ami négyzetméterenként 30 ezer forintot jelent. Hídfelújításban rangelső ezzel az összeggel a jánoshidai híd az országban. A beruházó, a Szolnoki Közúti Igazgatóság által végeztetett munka során az öreg híd teljesen megfiatalodott. Horpadt teste ki- púposodott, ami nagy erénye egy hídnak; sokkal erősebbnek is látszik ezáltal. És természetesen nemcsak látszik, hanem az is. A hídon nemsokára minden akadály elhárul ■ v Szigorúan csak egy reggeli kávéra állt meg csodaszerkezetével az út menti presszónál Kiss István. A 40 éves jánoshidai férfi ügyes kis szerkezet tulajdonosa, amit ráadásul saját maga készített. A Tra- bant-motorral hajtott kistrak- tort két éve állította össze. István jelenleg szabadúszó. Nem, nem a boldogságban úszik, hanem a munkanélküliségben van nyakig. Időközönként autókat javít, minthogy autószerelő és karosszérialakatos. Iparosként is űzte ezt a foglalkozást, de mostanára nagyon leapadt a megrendelés, így lett munkanélküli két éve, ami számára sorscsapás, hiszen egy maszek nem kap segélyt. Ilyen időszakot élünk... Eredeti szakmája egyébként hegesztő. Ekként is dolgozott 16 évet a termelőszövetkezetben. Itt képezte át magát szerelőnek. Az ipart 1984-ben váltotta ki. Közben még elment Alattyánba egy kiskunlacházi szövetkezethez, ahol kazánokat hegesztett, de dolgozott három hónapig az egykori Német Demokratikus Köztársaságban is. Még egyszer visszakerült a termelőszövetkezetbe, de másfél év után megint eljött. Ha már kitanulta az autójavítási fogásokat, készített magának egy kistraktort, amivel Konstruktőrként” otthon fűtő Mintha teljesen eredeti lenne; no igen, az is szánt, vet, kapál és fuvaroz. Mezőgazdasági munkákat vállal, hogy családját, két leánygyermekét - óvónő feleségével együtt - el tudja tartani. Mindemellett otthon fűtő; legalábbis így nevezi saját magát egy életerős, munka nélküli férfi. í 4 Ez b jövő nem biztBto Lehet, hogy megszűnik Jászdózsán létezik egy kicsiny asztalosipari részleg. A budapesti Jövő Asztalos Szövetkezet 1971 decemberében nyitotta meg részlegét a faluban, hogy legalább 30 embernek adhasson munkát. Akkoriban kárpitrámákat készítettek a szintén fővárosi Kárpitos Szövetkezetnek, de ez a cég megszűnt. Jött egy új cég, egy új munka: a szintén fővárosi Törekvésnek gyártottak konyhaszekrényajtókat, de a Törekvés pályája is már hanyatló. Most bejárati ajtókat állítanak elő egy jászladányi vállalkozásnak - mondja Dobos László csoportvezető. Ezt a munkát maguk szerezték, hogy megmaradt 13 dolgozójuknak legyen keresete. Azért kapnak az anyavállalattól is megbízatást. Külön öröm számukra, ha valami igazi fel- amit nemrégiben egy német adat adódik, mint például az, vevő kérésére kellett teljesíteAz ajtó még ad munkát niük. Nagyon szép, igényes vadászbútort kellett elkészíteniük tölgyfából. Az ajtókat négy hónapja készítik, csak az a baj vele, hogy nincsen hozzá alapanyag. Hogy emiatt hogy s mint lesz, azt nem tudni. Mindenesetre most havonta 50 bejárati ajtó hagyja el a műhely bejárati ajtaját. Hogy dolgozni tudjanak, alaposan utána kell járniuk a megrendeléseknek. Pedig mi volt itt korábban?! Hajdanán már március közepén kapacitásukat le- kötöttnek mondhatták egészen az év végéig. Most meg úgy vannak, hogy jaj, mit csinálunk a jövő héten?! Az oldalt készítette: Tóth András 1 Idén már kétszer is tárgyalta az alattyáni önkormányzat képviselő-testülete az idősek klubjának helyzetét, amely válságos. Válságos, mert nincs pénz a működtetésre. A húsz időst ellátni képes klubban most csak tizenketten vannak. A velük járó állami normatív támogatás igencsak kevés, ezért jelentős pótolnivalója van az önkormányzatnak a működéshez feltétlenül szükséges 1 millió forinthoz. Szegény embert még az ág is húzza. Mert nem csak az idősek klubját kell segítenie anyagilag a falunak, hanem minden intézményét - már ahogy ez kis hazánkban megszokott. Nem jön ki például a normatívákból az óvoda és az iskola költségvetése sem. Ha minél többen vennék igénybe a klub szolgáltatásait, annál több támogatást kapnának az idősek után, annál kevesebbet kellene az önkormányzatnak kipótolnia. Csakhogy az idősek nem akarnak bemenni. Akik még tudnak mozogni, azok nehezen viselik a kötöttséget, azt, hogy bent kell lenni egész nap. Sokan csak a házi szociális ellátást igénylik, ebben is megkapják az ebédet és más segítséget. Az idősek klubja nem öreg intézmény: 1988-ban jött létre. Egy teljesen új épületet húztak fel e cél érdekében. Induláskor voltak is szép számmal, de sajnos sokan meghaltak, és kevesen léptek, lépnek helyükbe. Az idősek klubja decemberig kapott haladékot. Hogy mi lesz vele, azt már az új képviselő-testület dönti el.
