Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-08 / 211. szám

1994. szeptember 8., csütörtök Hazai tükör 3 A Tungsram a legnagyobb exportőr Első féléves eredményei alapján jelenleg a General Electric Tungsram Rt. a legna­gyobb hazai exportőr — jelen­tette be tegnapi sajtótájékoztató­ján Wolf Péter, a Tungsram al- elnöke, a General Electric Ligh­ting kelet-európai és magyaror­szági igazgatója. Ez szerinte annak köszönhető, hogy az utóbbi időszakban tovább stabi­lizálódott a cég, és letisztult a magyarországi gyárak profilja. A jelenleg csaknem 100 száza­lékig amerikai tulajdonban lévő társaság exportja 1993-ban min­tegy 206 millió dollár volt, az idei első félévben már 129,1 millió dollár, ami 147,7 száza­lékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. Wolf Péter beszámolt arról, hogy a GE az idén 34 millió dollárral növeli hazai befekteté­seit. (MTI) Érettségi vizsga A Dohányfermentáló Rt. szolnoki gépi fermentáló üzemében hétfőn kezdődött meg a feldolgozási szezon. A dohány minősége és mennyisége a tavalyihoz ha­sonló. A részvénytársaság jelentős anyagi és szakmai segítséget nyújtott a ter­melőknek, ám a kedvezőtlen időjárás gátolta a nagyobb terméshozam és a jobb minőség elérését. (Fotó: K. É.) „Kaszál” a piacon a Szolnoki Mezőgép Az igényeket alig győzik kielégíteni Egyelőre nem változnak a követelmények Teljes érdektelenség mellett A kétszintű érettségi vizsga bevezetésére - kísérleti jelleg­gel - legkorábban az 1995/96-os tanév tavaszán nyí­lik mód - nyilatkozta az MTI-nek Boldizsár Gábor. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatás-fej­lesztési főosztályának vezetője elmondta: az alap-, illetve emelt szintű vizsgára osztott, úgyne­vezett sztenderdizált érettségit azon iskolákban vezetik be, amelyek önként jelentkeznek erre. A tervek szerint három tan­tárgyból: angolból, magyarból és matematikából vizsgázhat­nak ily módon a diákok. Az alapszintű vizsga megfe­lelne a középiskolai tanulmá­nyokat lezáró érettséginek. Az emelt szintű követelményeket is teljesítő diákok pedig mente­sülnének a főiskolai, egyetemi felvételi alól. A minisztérium munkatársa szerint az új vizsga- rendszer szélesebb körű elterje­dése csupán az ezredfordulóra lehetséges, mert annak előkészí­tése, illetve az első tapasztala­tok értékelése hosszabb időt vesz igénybe. (MTI) Egy hét a vámosoknál Több száz szabálysértés Az elmúlt héten 251 pénz­ügyi bűncselekményt, illetve szabálysértést tártak fel a vám- és pénzügyőrség szervei, össze­sen mintegy 55 millió forint ér­tékben. Ezzel az év eleje óta felderített pénzügyi bűncselek­mények és szabálysértések száma eléri a 7700-at, s az eljá­rás alá vont tárgyak összértéke meghaladja a 6,5 milliárd forin­tot - tájékoztatta szerdán az Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága az MTl-t. Az elmúlt hét egyik legki­emelkedőbb fogása a hegyes­halmi vámhivatal dolgozóinak érdeme, akik egy Audi 100-as személygépkocsi hátsó ülése és a csomagtér között kialakított rejtekhelyen 21 780 német már­kát találtak. A több mint 14 mil­lió Ft értékű valutát két magyar állampolgár próbálta meg ki­csempészni az országból. A pénzt a vámszervek lefoglalták, a két elkövetőt őrizetbe vették. Hamis papírokkal próbált meg csaknem 20 ezer kilo­gramm nyersbőrt becsempészni az országba egy békéscsabai vállalkozó. K. Sándor Záhony­nál jelentkezett belépésre, és a papírok szerint Olaszországba szállította volna Magyarorszá­gon keresztül rakományát. Mint kederült, a vállalkozó hamis NIT-igazolványt mutatott be, hogy elkerülhesse a vámbiztosí­ték kifizetésének kötelezettsé­gét. A vámhivatal a szállít­mányt és az okmányt lefoglalta, és csempészet, valamint közok­irat-hamisítás miatt feljelentést tett a vállalkozó ellen. A gyulai vámhivatal munka­társai egy hivatalos úti okmá­nyokkal nem rendelkező török állampolgárt fedeztek fel egy Volskwagen kisbuszban. A kis­buszban egy török állampolgár s családja utazott Németország felé. Az útlevélvizsgálatot kö­vetően a tételes vámvizsgálatot tartó pénzügyőr találta meg a kisbusz ülése alatt ruhákkal le­takarva rejtőző potyautast. A vámhivatal az okmányok nél­küli török állampolgárt a to­vábbi eljárás lefolytatása érde­kében átadta a határőrség­nek. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Kapcsolatot építettek ki a Reuter hírügynökséggel is, így a világ bármely pontján leját­szódó tőzsdei esemény két per­cen belül a legeldugottabb tele­pülésen is ismertté válik - emlí­tette példaként Móricz Sándor. Mint megtudtuk, tegnap egy szerződést is kötöttek. Ugyanis Tiszabő község megrendelte a rendszert. Rentzné Bezdán Edit jegyző lapunk kérdésére el­mondta, hogy az információ- közlés gyorsasága miatt szük­séges ez a megoldás. Mire ugyanis az egyes információkat tartalmazó írott anyag megérke­zik, addigra a hír használhatat­lanná válik, elavul. Pedig ha­vonta 7000 forintot költenek csak a közlönyök vásárlására. A telekommunikációs szolgáltatás ezzel szemben naponta eljut­tatja Tiszabőre az összes BM- és pályázati információt. Talán a városok önkormány­Targoncavezetőket képeztek a börtönben Targoncavezetővé, illetve ne­hézgépkezelővé képeztek ki 18 börtönben lévő, büntetését ha­marosan letöltő munkanélkülit Szombathelyen, a büntetés-vég­rehajtó intézetben. A Vas Me­gyei Munkaügyi Központ, a he­lyi büntetés-végrehajtó intézet és az Inforg Kft. közreműködésé­vel tartott három hónapos tanfo­lyamra önként jelentkezők közül választották a megfelelő alapis­meretekkel rendelkezőket. A „speciális” oktatásban részt ve­vők elméleti tantárgyak elsajátí­tásával, valamint vezetési isme­retek szerzésével kaphattak jo­gosítványt, amivel a börtönből kikerülve állást remélhetnek. A „zártkörű” oktatás érdekessége volt, hogy a résztvevők a szük­séges vezetési ismereteket egy bérelt targoncával a börtönud­varban szerezték meg. (MTI) zatai hamarabb szerezhetnek tudomást bizonyos dolgokról, így ezt az előnyt a Tiszabőn immár kiküszöbölik, továbbá azt is, hogy nem rendelkeznek távolsági telefonvonallal és te­lefaxszal. Meglepő, hogy ilyen kevesen jöttek el. Lehet, hogy más tele­püléseken nincs ilyen jellegű probléma, de az is lehet, hogy egyszerűen nem mérik fel, mi­ről maradnak le - vélekedett Rentzné Bezdán Judit arról, hogy miért e nagy érdektelen­ség jegyzőtársai között. Délután a TeleDataCast banki és pénzügyi szakemberek részére a Tőzsdetár rendszert mutatta be. Az Öntártól ez any- nyiban különbözik, hogy míg az naponta kétszer szolgáltat friss adatot a helyi adatbázisnak, ad­dig e rendszer segítségével p^cre pontosait rtyompp,■követ­hetők a Budapesti Értéktőzsde történései. „Olyan eset fordult elő, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. A tavalyihoz képest ugyanis oly mértékben nőttek a gépek iránti igények, hogy egy­szerűen nem voltunk képesek ezt a növekvő termelést finan­szírozni - elsősorban a pénz­ügyi gondjaink miatt” - mon­dotta Sziráki András, a Mező­gép vezérigazgatója arra a kér­désünkre, hogy mi tapasztalható a belföldi mezőgép piacon. Bár hozzá tette, hogy a fellendülés már 1993. utolsó negyedévében is érzékelhető volt. A vezérigazgató szerint a cég nem is volt felkészülve ilyen dinamikus váltásra. Példáként említette a a cég főtermékeit, a kaszáló gépeket. Míg két évvel ezelőtt alig több mint 500 dara­bot tudtak eladni, addig 1993-ban 800 darabot. Az idénre 1200 darabos mennyi­séggel számoltak, s ezzel szem­ben 1600-at meghaladóra lesz szükség. De ugyanez mondható el a hengeres nagybálázókra, me­lyeknél úgy tűnik, másodvirág­zásnak indult a felhasználás. Korábban ugyanis már „leírták” ezt a gépet, ami azzal magya­rázható, hogy az elmúlt három év alatt nem tudtak 60(!) darab­nál többet értékesíteni. Ebben az évben várhatóan a mennyi­ség eléri, vagy meghaladja a 200 darabot. Emellett a szögle­tes bálázók gyártása is beindult. Az első félévben 50 darabot ér­tékesítettek ezen termékükből, s még mintegy 100 darab legyár­tása is megtörténik. Szárzúzók­ból pedig az előző évi mennyi­ség háromszorosát gyárták le. A hazai piacon az értékesítés az 1 milliárd 400 millió forint körül alakul az előző évi 978 millióval szemben - mondotta Sziráki András. Ez mindenkép­pen jó eredmény a tavalyihoz képest is, de közel háromszo­rosa az igazi mélypontnak mondható 1992-es 538 millió­val szemben. Fontos szempontként értékeli a Mezőgép vezetője a hazai ke­reslet tendenciájának megválto­zását. Ugyanis a korábbi egyol­dalú - csak kisebb teljesítmé­nyű gépekre érvényes - kereslet az utóbbi hónapokban megvál­tozott és a nagyteljesítményű gépek forgalma is bővült. Népművelők tanácskoztak Szolnokon Tegnap a Jász-Nagy- kun-Szolnok, valamint a Békés megyei népművelők egyesülete a megyei művelődési központ­tal közösen „Művelődési ottho­nok nemzetközi megközelítés­ben” címmel tanácskozást tar­tottak, melynek célja a hazai művelődés megmérettetése, il­letve az október 14-15-én meg­rendezendő országos konferen­ciára való felkészülés. Többek között áttekintették a művelő­dési otthoni tevékenység leg­frissebb jellemzőit, működési körülményeit, feltételeit. Az eszmecsere indító gondolatait Jacob Horn, a Német Népfőis­kolái, Szövetség Budapesti Iro­dájának igazgatója mondta el, aki egyaránt jól ismeri mind a külföldi, mind pedig a magyar- országi közművelődési viszo­nyokat. Németország kormánya pénzeszközöket bocsát a Német Népfőiskolái Szövetség rendel­kezésére a magyarországi fel­nőttoktatás, nevelés, illetve közművelődés kiépítésének és fejlesztésének támogatására. Ugyanakkor nem céljuk a né­met népfőiskolái modell kiala­kítása. Jacob Horn előadásában többször is hangsúlyozta, hogy a közös cél érdekében az egy­másnak való segítségnyújtás és együttműködés megteremtése a legfontosabb. Elmondta to­vábbá, hogy a művelődési ott­honoknak különleges szerep és központi felelősség jut. Mit kezdjenek a kistermelők a kukoricával? FELHÍVÁS Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata tiszteletének és megbecsülésének jeléül „EZÜST PELIKAN DIJ"-at alapított azok részére, akik a város fejlesztése, szellemi és tárgyi értékeinek gyarapítása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A díj 1994. évi odaítéléséhez az önkormányzat- az alábbiak figyelembevételével - kéri és várja a városban működő pártok, egyesületek, baráti körök, egyéb szervezetek, valamint az állam­polgárok javaslatait. 1./ A díj alapításának és adományozásának rendjét szabályozó határozat alapján lakhelytől, kortól, munkahelytől, valamint állampolgárságtól függetlenül lehet javaslatot tenni személyekre és közösségekre egy­aránt. Hol van már az az idő, amikor az ország kukoricatermése el­érte a 7 millió tonnát? Amikor a termesztők a hajdúsági löszhá­ton - igaz, öntözéssel - hektáronként 10-12 tonna tengerit taka­rítottak be? Két-három hónappal ezelőtt ugyan joggal lehetett számítani hétmillió tonnánál is magasabb hozamra a májusi morzsolt kukoricából, az ígéretes terméskilátásnak azonban vé­get vetett az aszály. A sivatagi meleg, a magas öntözési és vízkészlet-haszná­lati díj, az öntözőberendezések működtetéséhez szükséges szű­kös anyagi források miatt az idei 1,2 millió hektáros vetéste­rületről jó, ha 4,5-5 millió tonna termés takarítható be. A gazdaságok átlagosan mintegy 30-35 százalékos ho­zamkieséssel s ezzel együtt je­lentős bevételcsökkenéssel számolnak. Vas megyében pél­dául 25-30, Hajdú-Biharban 30-40, Komárom-Esztergom- ban 30, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 50-60 százalékkal lesz kevesebb a szemeskukorica mennyisége. Egyébként a nagy­üzemi táblákon több tízezer hektárnyi termést lesilóznak, il­letve vannak olyan területek, ahonnan még silóként sem taka­rítják be a teljesen kiszáradt nö­vényt. A legrosszabb helyzetben a kistermelők vannak, hiszen pénz hiányában sem öntözni, sem a gyommal „harcba száll­ni” nem tudnak. A várakozáson aluli termés­hozam az ország takarmány- szükségletét fedezi, hiszen a lé­nyegesen megcsappant állatál­lomány miatt a hazai ellátást nem fenyegeti veszély. A vesz­teség „csak” az exportárualapo­kat érinti: a 4,5 millió tonnás belső felhasználás mellett ugyanis nem marad - vagy csak nagyon minimális mennyiség­ben - exportálható áru. Pedig a takarmánykukorica 1994. évi tonnánkénti 8500 forintos ga­rantált árával szemben a világ­piacon jelenleg 125-130 dollárt adnak érte. De itthon is jól járhatnak azok a kukoricatermesztők, akik termésük értékesítésével 1995 első negyedévéig várni tudnak, hiszen a tőzsdei prog­nózis szerint a jövő év első ne­gyedévére a takarmánykukorica ára tonnánként akár 12.000 fo­rint is lehet. Csakhogy manapság a kuko­ricatermesztők jó részének állatállománya is van, a disz­nót, a baromfit etetni kell. Ha gyenge a termés, akkor a takar- mánynakvaló éppen csak fedezi az állatok szükségletét. Magya­rán: a gazda ott van, ahol a part szakad. Egyet tehet: állati ter­mékként, „bőrben” adja el a termését. Ferenczy Europress 2. / A díj olyan személynek vagy közösségnek adományozható - amely illetőleg aki - Szolnok fejlesztése, gazdasági, társadalmi, tudományos, oktatási, művészeti, testnevelési értékeinek és eredményeinek gazda­gítása érdekében kimagasló eredményeket szerzett. 3. / A díjat egy évben legfeljebb három személynek, vagy közösségnek le­het odaítélni. 4. / Egy személy, vagy egy közösség a díjat csak egyszer kaphatja meg. 5. / A javaslatnak tartalmaznia kell a díjra méltónak tartott személyt, illetve közösség nevét, címét, valamint az elismerni kívánt tevékenység ismertetését. A javaslatokat írásban szeptember 30-ig, 4 példányban kell eljuttatni a polgármesterhez. A díj, amely az odaítélés tényét tanúsító igazolványból, képzőművészeti alkotásból és 50.000 Ft pénzjutalomból áll, ünnepélyes külsőségek között december hónapban kerül átadásra. Várhegyi Attila Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere V ____________'<50401/1H-________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents