Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-03 / 207. szám

1994. szeptember 3., szombat Hazai tükör 3 Új fogyasztói iroda, garázssor és porta épül a Titász Rt. szolnoki üzletigazgatóságá­nak Verseghy úti székhelyén. Az új épületsor nemcsak a városképet javítja, elkészül­tével az ügyfelek is kényelmesebben intézhetik befizetéseiket. (Fotó: K. É.) Külföldi és hazai cégek mutatkoznak be Agri-Mech ’94 - mezőgazdasági gépkiállítás Az agrárgazdaság számára kifejlesztett legkorszerűbb technikai eszközökből nyílt ki­állítás tegnap Agri-Mech ’94 névvel Gödöllőn. A kiállítást, amelyen 48 kül­földi és 12 hazai cég mutatkozik be, Lakos László földművelés- ügyi miniszter nyitotta meg. A miniszter ez alkalomból nyilat­kozott az MTI munkatársának. Elmondta: a tárca most dolgo­zik az 1995-ös agrárszabalyzó rendszer előkészítésén. A fő irányokról a gazdasági kabinet már döntött, a javaslat hamaro­san a kormány elé kerül. Eszerint alapvető fontosságú az export és a fejlesztések tá­mogatása. Ez utóbbin belül el­sősorban a technológiai korsze­rűsítésre és a gépvásárlásra fek­teti a hangsúlyt az ágazat veze­tése. Az elgondolás szerint a gép­vásárlásokhoz nyújtott kamat- támogatások mértéke növek­szik. A géppark nagy része elöre­gedett, az új gazdáknak szüksé­gük van a segítségre, hogy esé­lyük legyen a talpon maradás­hoz. A tárca továbbá szeretné fenntartani a jövedelemkiegé­szítő támogatások rendszerét, ezen belül a búzavetés támoga­tását és a kedvezményes köl­csönrendszert. Az erdőgazdál­kodást is kiemelten kezelik. A miniszter szerint előrelát­hatóan a jövő év végén és 1996-ban már érezhető lesz egyfajta kedvező változás, meg­indulhat a mezőgazdaság fel- emelkedése. (MTI) Ki tud többet Magyarországról? Várják Szolnok versenyzőit a vetélkedőhöz A Magyar Televízió egyik legjelentősebb idei vállalkozá­saként március óta zajlik a „Ki tud többet Magyarországról?” című honismereti vetélkedő. A sorozatban Magyarország történelmi városai közül 20 (mutatkozott) mutatkozik be oly módon, hogy az illető vá­ros (minden megyéből egy vá­ros, illetve Budapest) „színeit” 2 csapat képviseli, pontosab­ban az adott települést (és a megyét) vetélkedő formájá­ban, honismereti, kultúrtörté­neti kérdésekre válaszolva ők mutatják be. E művelődési játék 2 he­tente (szombat esténként) fő­műsoridőben zajlik. A városok bemutatkozása után, 1995 ta­vaszán középdöntőre kerül sor, majd röviddel ezután a legjobb 4 csapat vívja a dön­tőt. Az idei szeptember 24-i, debreceni fordulót követően október 8-án Szolnok város ad helyet az adásnak. Tisztelt Szolnoki Polgárok! Kérem Önöket, keljenek versenyre, és bizonyítsák be, hogy ismerik a Jászság, a Nagykunság, a megyeszékhely történetét, néphagyományait, kultúráját. Egy csapat egyébként 5 fő­ből áll, és indulásként két fel­tételnek kell megfelelni: a) az öt személyből legalább kettő azonos család tagja le­gyen (férj, feleség, gyermek, nagyszülő ...), a többiek pe­dig az ismeretségi, baráti, ér­deklődő körből szerveződje­nek, b) a csapatnak - főfoglalko­zású - helytörténész tagja nem lehet. Egy-egy játék alkalman­kénti győztese egyrészt a job­bik csapat, másrészt a telepü­lés, az ország, azok a tévéné­zők, akik e lehetőség révén feleleveníthetik ismereteiket vagy újakat szerezhetnek ha­zánk egy-egy tájáról. A jelentkezéseket (a szer­vező neve, elérhetősége, a csapat tagjai) legkésőbb szep­tember 12. (hétfő) 12 óráig kérjük Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivata­lába személyesen leadni (vagy 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. levélcímre vagy 56/420-323 telefon-/faxszámra), Szarvas Zoltán nevére. Érdeklődni ugyanitt lehet. Kettőnél több csapat jelentke­zése esetén - a megye kiváló szakembereiből álló - zsűri fogja eldönteni, ki lesz a két kedvezményezett csapat, melynek tagjai a szükséges in­formációkat időben meg fog­ják kapni. Kérem tehát segítségüket ahhoz, hogy régiónk méltó­képpen képviselhesse magát a tévéadásban. Várjuk jelentkezésüket és érdeklődő jelenlétük. Várhegyi Attila Szolnok polgármestere Európai szántóverseny Németországban Eredményesen szerepeltek a megyénkbeliek Augusztus 28-án a németor­szági Kodeltshofenben rendez­ték meg a váltvaforgató szántás Európa-bajnokságát. A Deutscher Pflügerrat E. V. meghívására a magyar csapat is lehetőséget kapott a Forma-1 vi­lágversenyhez hasonlítható megmérettetéshez. A részt vevő csapatot dr. Dá- vidházy Gábor, a GATE Mező­túri Főiskolai Karának docense vezette. A főiskola és a jászkis- éri Agroszöv jó együttműkö­désének eredményeképpen ’ és támogatásával születtek meg az előkészületek, s a versenyen való részvétel személyi és tár­gyi feltételei. A versenyen hazánkat a jász­sági Kökény József hazai baj­nok képviselte, edzője Tánczos Ferenc. Az egész Európát és az Egyesült Királyságot képviselő 22 versenyző közötti megméret­tetésen országos bajnokunk 56,5 ponttal a 18. helyen vég­zett. A versenyzők mindegyike sa­ját traktorával és ekéjével sze­repelt, míg versenyzőnk (saját A nyitóbarázda elkészítése után az ekén sok állítást kellett elvégezni a jászsági versenyzőnek eszközeink hiányában) a ver­seny előtti napon vehette bir­tokba CASE 856 erőgépét és a Grassne típusú, 2 ekefejes, vált­vaforgató ekéjét. Mindezeket figyelembe véve, elért eredménye a részt vevő szakemberek szakmai megíté­lése szerint jó teljesítménynek számít, s inspirálnia kell e ran­gos versenyre való további ki­tartó felkészülésre és részvé­telre. A következő Európa-bajnok- ságot Angliában rendezik meg, melyre csapatunk is előzetes meghívást kapott. D. G. Mostanság A kerékpárról és a privatizációról A kerékpár vagy ahogy köznapi nyelven hív­juk, a bicikli az alföldi mezővárosok kedvelt járműve. A kétkerekű karrierje a két világhá­ború között kezdődött. A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején sokan dolgoztak Németországban és hoz­tak haza kerékpárt. Stabil, strapabíró darabok voltak. A húszas években a honvédség kötelekében is felállítottak kerékpáros zászlóaljakat. Az egyik ilyen gyorsított alakulat megyénk terüle­tén, Jászberényben állomásozott. Kerékpáros alakulataink a világháború keleti frontjain katasztrofális veszteségeket szenved­tek. A következő évtizedben 1945 és ’48 közt Svédországban munkát és megélhetést találó honfitársaink hoztak haza stabil járműveket. Az újrainduló hazai járműipar egyik sikerterméke volt a Csepel kerékpár. Női és férfi változatban készült. A gyártással párhuzamosan felvirágzott a kerékpárműszerész szakma. Jöttek olcsó szov­jet kerékpárok, amiket mindig fejcsóválva néz­tek a kerékpárjavító műhelyek dolgozói. A biciklit megpróbálták segítőmotorral el­látni, hogy emelkedőkön felfelé kényelmesebb legyen a pedálozás. Megszületett a honi mű­szaki csoda, a dongó. A dongó már átmenet volt a kerékpár és a segédmotor között. A kerékpár elterjedése folytán új bűnügyfajta teremtődött, új bűnelkövetővel, a biciklitolvajjal a közép­pontban. A motorizáció hatvanas-hetvenes évekbeli fellendülése átmenetileg kiszorítani kezdte a kerékpárlopást mint bűnelkövetési mű­fajt. A gazdasági recesszió, amelynek mély­pontja ismeretlen, hiszen az utóbbi tíz évben minden vezetés azt mondta, hogy most vagyunk a legmélyebben és már kikapaszkodunk, újra felvirágoztatta a biciklitolvajlás műfaját. A ke­rékpárok választéka és ára is változott. A köznapi drótszamár mellett ezerféle drága, sporteszközként ismert bicikli került az üzletek kirakataiba. Némelyik szép kinézetű húszsebes- ségesért harminc-negyven ezret is elkérnek. A kerékpárhoz lakatokat is árusítanak, nagyjából kétféle típusban, számkombinációs és kulcsos variációkban. A számkombinációs lakat megje­lenése tovább növelte a kerékpártolvajok talá­lékonyságát. Nyolc-tíz perces kocsmai tartóz­kodás idején, nagyjából kétszer tudják ellopni az ilyen berendezéssel ellátott járművet. A lo­pott kerékpárt rendszerint gondos kezek átfestik és újra forgalomba hozzák, így előfordulhat, hogy valaki a saját vagy kedves komája kétke­rekűjét veszi meg fél áron a feketepiacon, szé­pen átfestve. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a kerékpár-specifikus iparágak művelői, úgy mint kéményseprő, létraszállító, szobafestő stb. Legutóbb a nálunk dolgozó tapétázómester speciális berendezésekkel ellátott kétkerekűjére pattant fel egy nagydarab barna legény, és sző­rén-szálán, néhány perc alatt eltüntette a mun­kajárművet. Megkíséreltük üldözni a tettest, hi­szen a szomszéd az elkövető etnikumára és kül­lemére mint szemtanú iránymutatást adott. A tekervényes mellékutcákban gyorsan felszívó­dott, odalett a bringa. A rendőrséghez fordulni ilyen ügyekben mostanság nem nagyon szok­tak, hiszen annyi nagyobb ügy van. A bizonyítás nehéz, a gépet szétszedik, átfes­tik, majd újraértékesítik. A privatizáció egy sal­langmentes formáját alakították ki állam be­avatkozásmentesen. A károsult úgy érezheti, hogy újra forgalomba hozott kerékpárja ellenér­tékével bizonyos szociális terheket vállalt át az államtól. Mesélik, hogy a szomszédos települések egyikén már fejlettebb módszerrel dolgoznak. Nincs átfestés, szétszedés, újraforgalmazás, csak üzlet. Kizárólag 20 ezer forint ár feletti ke­rékpárokat visznek el. A tulajdonos a helység kocsmaházában ajánlatot tehet, mondjuk fel­ajánl ötezer forintot csemetéje húszsebességes biciklijének előkerülésének esetére. A semleges közvetítők segítségével gazdát cserél újra az ötezres és a jószág. Ez egy gazdaságosabb forma, hiszen az eredeti tulajdonos a régi ár ne­gyedéért ugyan, de visszakapja kerékpárját. Szörnyű végiggondolni, hová tud fejlődni egy felfutóban lévő sajátos privatizációs forma, ha állami beavatkozásmentesen működik. Ha a kedves olvasó hasonlóságot vél felfedezni az utóbbi évek privatizációs morálja és a bicikli­tolvajoké között, az nem csak a tolvajok találé­konyságának köszönhető. Gambrinus Nagycsaládok első ízben az Ormándkastélyban Zalakomár községtől há­rom kilométerre, egy 20 hek­táros védett parkban, valósá­gos gyermekparadicsom mű­ködött évtizedeken át, ahol az egymást váltó, üdülő diákcso­portok részére még a tanítás is meg volt szervezve. Az erdei torna-, a sportpálya, a játszótér, a mesterséges tó a kis szigettel, az erdei bútorok, a már nem üzemelő úszómedence csak fokozta a dunántúli „ős­erdő” közepére épített kastély romantikáját, vonzerejét. Az if­júság ma már csak nyaranta és korlátozott számban - a kastély­tól különálló pavilonépületben elhelyezve - kóstolhat bele eme gyönyörűségekbe, ugyanis a rendszerváltozással idősek ott­honává szelídült a gyerekzsi­vajhoz szokott park és épít­mény, amelynek tulajdonosa a Zala megyei önkormányzat. A kastélyt gróf Somsics Antal építtette 1902-06 között a több tízezer hektáros családi birtok egyik festői szegletében. Fe­lesége, Kendeffy Margit is itt töltötte a nyarakat, telente azonban szívesebben időzött Karlovy Varyban. A háromdip­lomás - gépész-, villamos- és építészmérnök -, nagy tudású gróf villamosított malommal is büszkélkedhetett. Sok legenda maradt fenn arról is, mennyire szerette a fizikai munkát. A lo­vait is saját kezűleg patkolta. ’49-ben aztán államosították a kastélyát, életének utolsó évei­ben pedig segédmunkásként dolgoztatták Nagykanizsán. ’58-ban halt meg, 78 éves korá­ban. Feleségével, uradalmi inté­zőjével együtt az ormándpusztai kis temetőben - a Marcaliba ve­zető műút mellett - van elte­metve, néhány kilométerre a kastélytól. Az idősek otthona nem foglalkozik rendszeres üdültetéssel, nem ez a fő tevé­kenységük, a Szabó Magdolna vezette kollektíva mégis csalá­dias szeretettel fogadott ven­dégszobáiba egy-egy hétre ösz- szesen nyolc, 3-4 gyermekes szolnoki nagycsaládot az elmúlt hetekben. Akik túl a hely kí­nálta programokon, ellátogattak a 20-30 kilométeres körzeten belüli, az országban egyedülálló kápolnapusztai bivalyrezervá­tumba, a herényi, valamint má- riafürdői Balaton-partra, Zala- karosra, a Kis-Balatonhoz, Keszthelyre és Nagykanizsára. A családi üdülést támogató szervezetek révén családonként két gyermek ingyenesen üdül­hetett. Mindez köszönhető az Országos Játék Alapnak (Buda­pest); a Miniszterelnöki Hiva­talnak (Budapest); a Szolnok Városi Művelődési és Népjóléti Irodának; a Szolnok Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapít­ványnak, valamint a Szolnoki Juss Alapítványnak. Kép és szöveg: S. Cs. J. Tárcsázza a 117-2111-es számot A Telefondoktor a sclerosis multiplexről A szeptember 5-étől 11-éig terjedő héten a Telefondoktor a sclerosis multiplexről, a köz­ponti idegrendszeri megbetege­désről tájékoztatja az érdekelő­döket. Egyebek között ismerteti, hogy Magyarországon 10-15 ezer embert, elsősorban nőket érint ez a betegség, amelynek oka ismeretlen, s így megelő­zése és kezelése sincs teljesen megoldva. Előfordul, hogy tünetei ro­hamosan, szinte órák alatt ki­alakulhatnak. Az érintetteknek homályos vagy kettős látás, szédülés, ál­landó hányinger, fokozott fára­dékonyság, egyensúlyzavar, vi­zelettartási problémák, erősödő zsibbadás, érzészavar és ha­sonló tünetek esetében feltétle­nül meg kell keresni az ideg­szakorvost, mert a megfelelő időben történő gyógyszeres ke­zelés jelentősen csökkentheti a rosszullét időtartamát és mérté­két. A multiplexes betegnek ki­egyensúlyozott életet kell élni testileg és lelkileg egyaránt. Ke­rülnie kell a túlzott megerőlte­tést, a stresszt okozó helyzete­ket, a fertőzéseket és a megfá­zást. Fontos az is, hogy rendsze­res testmozgást végezzenek, táplálkozásukban pedig kerül­jék a nehezen emészthető étele­ket és az állati eredetű zsírokat. A hasonló problémákkal küsz­ködő betegtársak sokat segít­hetnek egymásnak, és ezért ha­zánkban is létrejöttek úgyneve­zett SM-klubok. A Budapesten működő SM-klub telefonja 129-7958, a Székesfehérváron székelő Ma­gyar SM Társaság telefonja pe­dig 36-os körzet 22-328- 151. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents