Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-28 / 228. szám

1994. szeptember 28., szerda Hazai tükör 3 Salgóvár árubörze Salgóvár árubörze néven havi rendszerességgel kiállítást és vásárt rendez a salgótarjáni Geg reklámügynökség. A hét végi „lengyel piacnak” akar konku­renciát teremteni vele. Mint er­ről a szervezők keddi salgótar­jáni sajtótájékoztatójukon be­számoltak, nem csak a Nógrád megyei termelő- és kereskedő- cégekre, illetve a hazai gyár­tókra, importőrökre számítanak, máris számottevő az érdeklődés a határ túlfeléről is. Az október 7-9-én sorra ke­rülő első vásáron csaknem 100 vállalkozó mutatja be és kínálja termékeit, szolgáltatásait - gyakran bevezető, illetve akciós áron. A hét végi „lengyel piac” tőszomszédságában megrende­zett Salgóvár árubörze szerve­zői azt remélik, hogy a kedvező árak, a kiállítás kulturáltsága, valamint a kínált műsor ele­gendő érv lesz a vásárlók átcsá­bításához. (MTI) Törökszentmiklós Polgármesteri Hivatala és a Vízügyi Kommunális Társulás szer­vezésében mutatkozott be tegnap a barcsi Unitrade Autó Kft. kommunális és hulla­dékszállító gépeivel. A cég által gyártott felépítmények és célgépek a hasonló nyu­gati berendezések minőségét garantálják, de fele áron, ezért a kis- és közepes tele­püléseknek is elérhető. -Barna­Új épületbe költözött a Tigáz Elhunyt az ország legidősebb polgára A Tigáz Rt. az elmúlt két év­ben jelentős beruházásokat haj­tott végre kirendeltségein, me­lyek mind azt célozták, hogy megfeleljenek a piacgazdasági követelményeknek. Pénteken adják át az 1968-ban alapított karcagi kirendeltség új épület- együttesét, melynek kivitele­zője a Referencia Kft. volt. Korábban a kirendeltséghez Karcag, Berekfürdő, Kunmada­ras és Kisújszállás tartozott. Kunmadarason körzetszerelő- séget alakítottak ki, majd 1975-től új üzemviteli épület kivitelezésébe fogtak. Ekkor a kirendeltséget ideiglenesen át­helyezték a Városudvar egyik épületébe, s 1976-ban átadták az új, korszerű épületet, a most megépült elődjét. Ekkor a szol­noki kirendeltség a karcagit üzemivé nevesítette. 1983-ban újabb gázhálózat-fejlesztési hullám kezdődött. Ekkor lépett be a gázzal ellátott települések sorába Fegyvernek, majd ’84-ben Kenderes, ’85-ben Kunhegyes. Ezzel már a felada­tok Is sokasodtak, így ’88. au­gusztus 1-jével ismét kirendelt­ség működik Karcagon. Az ad­dig ide tartozó települések mel­lett Törökszentmiklós, Mező­túr, Túrkeve is idekerült. A megnövekedett feladatok ellá­tására így Törökszentmiklóson és Mezőtúron is üzem működik tavaly óta. Péntektől már Kar­cagon is korszerű irodák várják az ügyfeleket, jól felszerelt mű­helyek, raktárak, garázsok segí­tik az igényes munkavégzést. Erre azért is szükség van, mert a közeljövőben 20 új településsel bővül a szolgáltatási terüle­tük. de A hatvani városi szociális otthonban, 108. életévében, va­sárnap elhunyt Andó Jánosné, Magyarország legidősebb pol­gára. Az ismerősei által Juliska né­ninek szólított idős hölgy 1886-ban született. Már felnőtt fejjel érte meg az első világhá­ború kitörését. 1932-ben vesz­tette el vasutas férjét, és gyer­mekei sem élnek már. Az ott­hon gondozóinak elmondása szerint a matróna két éve még rövid sétákat tett, és egészen ha­Megkezdte a magyar energia­ipar helyzetére vonatkozó in­formációgyűjtést kedden a Nemzetközi Energiaügynökség hazánkban tartózkodó delegá­ciója - tájékoztatta az MTI-t Poós Miklós, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese. A legfej­lettebb országokat tömörítő OECD energiaügyi szervezeté­nek küldöttsége egyhetes itt-tar- tózkodása alatt a magyar ener­giapolitikáról készítendő ta­nulmányhoz gyűjt adatokat. A delegáció tagjai az érintett tárcák mellett tájékozódnak az energetikai cégeknél is. A ta­nulmány, amely a tervek szerint még az idén elkészül, nem csak a kialakult helyzetet méri fel, hanem olyan ajánlásokat is láláig naponta felkelt az ágyból. Sőt, amikor tavaly, az ország legidősebb embereként 107. születésnapját ünnepelte, az egybegyűlteknek elmondta, hogy még fiatalnak érzi magát és a haját is rendbe tette, hogy szép legyen az ünnepségen, és jól mutasson a tévében. Juliska néni csak a halála előtti utolsó napokban nyomta az ágyat, és az orvosi diagnózis szerint most sem betegség, ha­nem a végelgyengülés vetett véget hosszú életének. (MTI) megfogalmaz majd, amelyek segítik hazánk csatlakozását a független nemzetközi szerve­zethez. Két évvel ezelőtt már készült egy hasonló tanulmány, amely akkor a kőolaj-készletezéssel és az energiaárak rendezésével kapcsolatban tett ajánlást. Az energiaárak emelésének első lépéséről a következő na­pokban születik kormánydön­tés, és a tervek szerint 1997 ele­jére elérik a költségarányos szintet. Magyarország már beadta csatlakozási kérelmét a párizsi székhelyű szervezethez, tagsá­gunkra azonban az OECD-tag- ság elnyerését követően kerül­het sor, vagyis 1996 előtt nem. (MTI) Pénteken adják át az új épületet Nemzetközi energetikai delegáció Magyarországon Egyszerűsödik a határátkelés Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Hol szorít, hol lazít a pótköltségvetési nadrágszíj Már megjárta a parlamenti bizottságokat, s most a Ház plénuma előtt vizsgázik az idei pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat. Ahogy vár­ható volt, a 44 paragrafusból álló előterjesztésnek főként azok a részei kerültek a viták homlokterébe, amelyek - a kedvezőtlen gazdasági folya­matok megállítása érdekében - a kiadások, támogatások és működési költségek csökken­tését irányozzák elő. A kép teljességéhez tartozik, hogy a pótköltségvetés az általános pénzügyi szigorítással egyide­jűleg néhány területen a sú­lyos anyagi gondok enyhítése érdekében többletkiadásokat is előirányoz. A javasolt szigorító intézke­dések elsősorban a gazdasági szférát és a központi költségve­tési szerveket érintik. A gazda­sági szervezetek támogatását például a pénzügyi kormányzat 2,5 milliárd forinttal kívánja mérsékelni, a központi költség- vetési szervekét pedig mintegy 12 milliárddal. Ez utóbbiak mű­ködési kiadásainak szűkítésétől további 8,3 milliárdos megtaka­rítást vár a kabinet, s majdnem 5 milliárddal csökkenti az állami deficitet több, központi kasszá­ból finanszírozott beruházás el­halasztása is. A pótköltségvetés az eredeti­leg előirányzottnál 3 milliárddal kevesebb támogatást juttat az el­különített állami pénzalapoknak, a privatizációs bevételekre ko­rábban vállalt garancia megszün­tetésével csaknem 10 milliárddal mérsékli a központi kiadásokat. Jelentékeny többletkiadást je­lent viszont a mezőgazdasági és élelmiszerexport támogatása. A fizetési mérleg javításához nél­külözhetetlen kivitel ösztönzése érdekében az exporttámogatás keretét 12 milliárddal növelik. További 2 milliárddal több jut az agrárpiaci és termelési támoga­tások finanszírozására. Magasabb lesz a tervezettnél a nem állami szociális, egészség- ügyi és oktatási-nevelési intéz­mények normatív állami támo­gatása, mert humánszolgáltatá­saik köre - például a felsőokta­tásban a számítottnál magasabb hallgatói létszám, a hitoktatás­ban részt vevők tervezettnél ma­gasabb száma miatt - kiszélese­dett. A pótköltségvetés kötelezett­séget vállal az egészségbiztosí­tás részére kifizetendő 5,4 milli­árd forint illetménypótlék bizto­sítására. A tervezett ener­giaár-emelés elsősorban a kis­nyugdíjasokat, az alacsony jö­vedelmű nagycsaládosokat érinti érzékenyen - a tehertöbblet kompenzálására másfél milliárd forintot különítenek el. A helyi önkormányzatoknak szóló tá­mogatások, hozzájárulások csaknem 5 milliárddal emelked­nek. Ez fedezetet nyújt a közal­kalmazotti törvényben előírt előmeneteli rendszer érvényesí­tésére, az új egészségügyi mű­szakpótlékra, a megemelt mini­málbérek folyósítására, a hátrá­nyos helyzetű önkormányzatok további 1 milliárdos és a közmű- fejlesztési támogatások 1,3 mil­liárdos pótlólagos növelésére. S bár az elkülönített állami pénza­lapok támogatása összességében 3,1 milliárd forinttal csökken, a Környezetvédelmi Alap többlet- forráshoz jut, s mintegy 400 mil­lió forinttal gyarapszik a Nem­zeti Kulturális, a Felzárkózás Az Európai Felsőoktatáshoz, vala­mint a Nemzeti Sport Alap is. Szerepel a törvényjavaslatban a kamatjövedelmek utáni adó el­törlése, ami az év hátralevő ré­szében mintegy 1 milliárd fo­rinttal növeli a betétesek jöve­delmét. Ferenczy Október 1-jétől - a bizalmi elv jegyében - lényegesen egy­szerűsödik a magyar állampol­gárok ki- és beutazása a közúti határátkelőhelyeken - jelentette be Kiss Kálmán vezérőrnagy, a határőrség rendészeti főigazga­tója kedden Siófokon, a jövő évi nemzetközi határrendészeti konferenciát előkészítő szek­cióülés után tartott sajtótájékoz­tatón. Mint elmondta, a határ­forgalom meggyorsítása érde­kében, s hogy ezzel is kinyilvá­nítsuk szándékunkat az Európai Közösséghez való közeledésre, ezentúl elégséges lesz bemu­tatni az útlevelüket a magyar ál­lampolgároknak a határon, s már folytathatják is útjukat. Természetesen a határrendészet fenntartja a jogot, hogy alka­lomszerűen tüzetesebben is el­lenőrizze a ki- és beutazókat - szögezte le a vezérőrnagy. Kísérletképpen, ugyancsak a jövő hónaptól, hasonló feltéte­lekkel utazhatnak ki hazánkból az osztrák és a szlovén határ- szakaszon az Európai Közös­séghez tartozó, valamint a skandináv országok állampol­gárai, illetve az osztrák és szlo­vén útlevéllel rendelkezők. Amennyiben a kísérlet sikeres lesz, szeretnék egyszerűsíteni a többi határszakaszon is a for­galmat - tette hozzá Kiss Kál­mán, de ehhez kölcsönös garan­ciákra van szükség. (MTI) Megújítják az agrárstatisztikát Mezőgazdasági összeírás októberben A Központi Statisztikai Hiva­tal 1995-től új mezőgazdasági statisztikai rendszert vezet be. Ennek megalapozásaként a la­kosság jelenlegi mezőgazdasági tevékenységét még az idén ok­tóber 1. és 21. között felmérik. Az összeírás kormányrendelet alapján történik, az adatszolgál­tatás kötelező. Összeírják a me­zőgazdasági termelők állatál­lományát, a használatban lévő földterületet. Mindezt a KSH és az FM keddi közös sajtótájékoz­tatóján jelentették be. A tájékoztatón elmondták: a kárpótlással és a privatizációval a föld döntő többsége magántu­lajdonba került, s a változások elodázhatatlanul szükségessé teszik a mezőgazdasági statisz­tika megújítását is. Megalapozott agrárpolitikai döntéseket a kormányzat csak olyan információk birtokában hozhat, amelyek hű képet adnak a mezőgazdaság helyzetéről, a mezőgazdaságban végbemenő változásokról. A mezőgazda- sági statisztika megújítását sür­geti az is, hogy az európai unió­beli tagságunk elérésének felté­tele: statisztikai rendszerünk - benne a mezőgazdasági statisz­tika is - harmonizáljon e téren az Unió követelményeivel. Az új agrárstatisztika lé­nyege, hogy az évenkénti rend­szeres statisztikai megfigyelés az eddigiekkel szemben nem a mezőgazdasági tevékenységet folytatók jogi státusához igazo­dik, hanem a gazdaságok terme­lőkapacitásuk nagysága alapján kialakított csoportjaihoz. Az el­képzelések szerint a statisztikai megfigyelést a mezőgazdasági tevékenységet folytatók mint­egy 2,5 milliós táborából csak a gazdaság kritériumának meg­felelő méretűekre terjesztik ki. A mintegy 850 ezer kistermelő jellemzőit becsléssel állapítják meg. Ez a kör a mezőgazdaság teljesítményének alig egy száza­lékát adja. A tájékoztatón hangsúlyoz­ták: a begyűjtött adatokat kizá­rólag statisztikai célra használ­ják fel, egyedi adatokat semmi­lyen intézménynek nem szolgál­tathatnak ki. Az összeírás százhatvanmil­lió forintba kerül, ebből száz­harmincmillió forintot az FM, harmincmilliót a KSH finanszí­roz. (MTI) Kétszázmilliós segély Szabolcsnak Az idén és jövőre 100-100 millió forint támogatást kap az Európai Uniótól Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye. A segélyt a kormány és a megyei önkormányzat által augusztus­ban létrehozott fejlesztési köz- alapítványtól - pályázat útján - úgynevezett kistérségi beruhá­zásokhoz igényelhetik a Nyír­ségben befektető közösségek. A közalapítvány igazgatótanácsa által kedden, Nyíregyházán el­fogadott pályázati feltételek szerint a pénzt elsősorban mun­kahelyteremtő projektek meg­valósítására fordítják. A 17 millió forint induló va­gyonnal létrehozott közalapít­vány tíztagú igazgatótanácsa - amelyben a kormány képvisele­tében Szaló Péter, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes állam­titkára tevékenykedik - meg­kezdte Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési stratégiájának kidolgozását. A tervek szerint 1995-ben véglegesítik az elma­radott régió felzárkóztatását szolgáló koncepciót. A prog­ramban meghatározzák az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem, az idegenforgalom és az infrastruktúra korszerűsítésének feladatait. A közalapítvány vezető testü­letéi közül megkezdte munkáját a vagyont kezelő, jelenleg 23 tagú fejlesztési tanács is. Létre­hoznak továbbá egy hétfős re­gionális fejlesztési ügynöksé­get, amely a döntéseket előké­szíti, gondoskodik azok megva­lósításáról, illetve ellátja az ügyintézési teendőket. Az alapítvány nyitott, csatla­kozhatnak hozzá a Nyírség gaz­dasági egységei, intézményei, magánvállalkozói, sőt mind­azok a hazai vagy külföldi tá­mogatók, akik segíteni szeret­nék Szabolcs felzárkóztatá­sát. (MTI) A mezőtúri 3. Sz. Napköziotthonos Óvoda szervezé­sében tegnap délután kiállítás nyílt a Közösségi Házban az I. kárpát-medencei óvodai rajzverseny anyagából. Az Ádámné Csete Gizella főtanácsos ál­tal megnyitott tárlat október 16-ig az intézmény nyit­vatartási idejében látogatható. CSAPAGYFELHASZNALOK, KERESKEDŐK! SKF minőségi csapágyat megyénk területén a következő helyeken vásárolhatnak: Szolnok, Thököly út 31. Tel.: 56/424-763 Mezőtúr, Földvári út 17. Tel.: 56/361-461 Tiszafüred, piactér, szolgáltatóház ...hogy gördülékenyen menjenek a dolgok PRÍMA CSAPÁGY Kft. SKF megyei képviselet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents