Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-26 / 226. szám

1994. szeptember 26., hétfő 7 TESTFESTŐ FESZTIVÁL. Pápua Új-Guineában minden évben megrendezik a Big Sing Sing fesztivált. Hogy ez tulajdonképpen mi, senki sem tudja, de a lényege, hogy a résztvevők abban versengenek, hogy ki tudja szebbre, tarkábbra festeni a testét. A képünkön a csa­ládanyák kategóriájának győztese, akinek az arcát pi­ros és fehér festék takarja el. Nyakában a gyerekei ál­tal gyűjtött és összeállított kagylók, állati fogak és tol­lak füzére van. (FEB-fotó) A VILÁG LEGMODERNEBB BÖRTÖNE. A spanyolor­szági Valenciában épült fel a világ legmodernebb bör­töne. Húsz kilométerre a várostól, szép környezetben, jó levegőn élnek a rabok. A zárkában kényelem van, az egészségügyi feltételek kiválóak. Modern étterem, modern tálak és jó ellátás. És az intim szoba is a rabok rendelkezésére áll. (FEB-fotó) HARC A NIKOTIN ELLEN. A nikotinellenes bőrtapasz egy modern változatát dolgozta ki két francia profesz- szor. Az első kísérletek után az eredmény 80 százalé­kos. A párizsi Grenoble Kórház kapta meg kipróbá­lásra a tapaszt. A leglényegesebb eredménye, hogy a beteg a leszokás idején nem szenved nikotinéhség­ben, sokkal könnyebben bírja az elvonást. (FEB-fotó) JELVÉNYEK ÉS KITÜNTETÉSEK. Fesztiválra gyűltek össze a jelvényt és kitüntetést gyűjtők. Volt, aki ma­gára feltűzve mutatta be a jelvényeit. A győztes egy orosz gyűjtő volt, akinek több mint tízezer jelvénye messze verte az egész mezőnyt. (FEB-fotó) Érdekességek CIPŐHÁZ. A 30-as úton, mely Pennsylvania felé vezet az Egyesült Államokban, egy furcsa ház hívja fel ma­gára a figyelmet. Tervezője lakását egy cipőbe ál­modta bele. Kellersék, mert ók a ház gazdái, házukat Haines shoe house-nak nevezték el. (FEB-fotó) Öngyilkos dánok Dánia gazdag, lakosai szeretik a vidámságot, toleránsak, mégis nagyon sokan követnek el közülük öngyilkosságot. A dán parado­xont ez idáig nem sikerült megfejteni, ám Unni Bille-Brahe, az or­szág legtekintélyesebb öngyilkosságkutatója úgy véli, végre talált valamit. A dán öngyilkosságok többségében egyetlen hasonló kö­rülmény van: magányosak az elkövetők. Dánia öngyilkossági rátája a második legmagasabb Európában, százezer lakosra 28 jut. (Az első Magyarország 44-es aránnyal.) Bille-Brahe a családi kapcsolatok meglazulásával magyarázza a dán önkéntes halálok magas számát, továbbá azzal, hogy sokan csa­lódtak a jóléti államban. Az életszínvonalnak ugyanakkor nem sok köze van az öngyilkosságokhoz. Svédországban és Norvégiában - a két történelmi, kulturális és földrajzi szomszédban - jóval alacso­nyabb az öngyilkossági ráta, 18,5 és 15,5 jut százezer lakosra. Dániában még a szomszédoknál is szabadosabb az élet, a homo­szexuális párok összeházasodhatnak, a szomszédok vagy kollégák rezzenéstelen arccal köszönnek egymástiak, ha netán összefutnak a sarki pornó-videotékában. Maguk a szomszéd országok is afféle bohémebb, az életet mértéktelenebből élvezőknek tartják a dánokat. Állandóan buliznak, többet isznak, többet dohányoznak, zsírosab­ban étkeznek és hamarabb halnak, ám boldogabban - így a svéd­norvég vélemény. Ehhez képest a tények: évente 1200 dán lesz ön­gyilkos, de tízszer ekkora a kísérletek száma. (MTI-Panoráma) Elbizonytalanodott olaszok Az utóbbi időszakban az ola­szok a világ legbizonytalanabb és legfélénkebb polgáraivá vál­tak - erre a nem túlságosan derű­látó következtetésre jutottak egy, az idegbetegségek gyógyí­tásával foglalkozó olaszországi intézet pszichológusai. A tudó­sok adatai szerint a félsziget la­kossága körében soha nem látott mértékben terjednek a különféle fóbiák. A meglehetősen gyakori klausztrofóbia és víziszony mellett ráadásul megjelentek az olyan pszichés zavarok is, hogy a beteg fél kimenni az utcára, retteg az emberektől, vagy ami­att aggódik, hogy valamilyen hi­bát követhet el. Tény, hogy mostanában rö­geszmés félelmek üldözik az olaszokat, ám mi állhat minden­nek a hátterében? - tették fel a kérdést a pszichológusok. Sze­rintük a jelenségnek több oka is van, amelyek közül az első he­lyen a hagyományos világrend - a két eltérő ideológiát valló vi­lágrendszer - felbomlása áll. Az embereknek emiatt ugyanis új, megváltozott feltételekhez kel­lett alkalmazkodniuk, ami nem mindig megy zökkenőmentesen. A pszichés feszültségek ki­alakulásában fontos tényező továbbá az újjáéledő naciona­lizmus is, aminek több helyen - többek között Olaszország köz­vetlen szomszédságában is - fegyveres konfliktus lett a kö­vetkezménye. A kutatók szerint az olaszok szellemi állapotán megmutatko­zik az ország meglehetősen bo­nyolult gazdasági helyzete is, amit jelenleg a termelés csökke­nése, a munkanélküliség emel­kedése és a pénz folyamatos romlása jellemez. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy nemrégiben a politikai rendszer is megválto­zott - ráadásul a pszichológusok szerint a változást skizofrén poli­tikai lépések és nézetek kísérték -, akkor már érthető, hogy miért ingott meg az olaszok lelki egészsége. De vajon kizárólag olasz jelenségről van-e szó? Az orvosok erre igennel válaszol­nak, de megjegyzik, hogy a kuta­tások megállapításai a többi ipa­rilag fejlett nyugati országra is érvényesek lehetnek. (MTI-Panoráma) Kókusziskola majmoknak Eme iskola végzőseivel nem lesz gond a kókuszültetvénye­ken. Olcsón és hatékonyan dol­goznak, soha nem sztrájkolnak, és nem panaszkodnak az üzemi koszt miatt sem. Az iskola okta­tója szerint - aki már 26 éve tartja fenn intézményét - tanít­ványai a munkaerőhiány sú­lyosbodása miatt egyre kereset­tebbek az ültetvényeken. A ro­hamosan fejlődő thaiföldi gaz­daságban a jobb fizetés végett az emberi munkaerő a váro­sokba vándorol. Az iskola nebu­lói majmok.- Nyújtsd ki a kezed, fiacs­kám, így ni! Fogd meg a kó­kuszdiót - tanítja nagy türe­lemmel az osztálynyi majmot 54 éves oktatójuk. - Őrültnek és végtelenül türelmesnek kell lennie ahhoz, hogy valaki képes legyen idomítani őket. Beval­lom, én őrült vagyok - mondja. Az iskolát kijárt majmok megtanulnak gyorsan fára mászni, az érett kókuszdiót az éretlentől megkülönböztetni, és végül leszakítani. Úszni is meg­tanulnak, így a folyóba esett gyümölcsöt is összeszedik. Az oktató szerint egy végzős majom - napi 3-500 kókuszdió leszedésével - tízszer hatéko­nyabb munkaerő az embernél, s ráadásul sokkal olcsóbb: na­ponta csupán 40 centet kell rá költeni. Elmondása szerint 120-200 dollárt keres egy ma­jom kiképzésével. A tandíjat az ültetvényesek fizetik. A majom­iskola turistalátványosság is egyben. Az állatok legtöbbjét a va­donban fogják. Várható élettar­tamuk 25 év, három- és hatéves koruk között foglalkoznak ve­lük. Az ültetvényekre való kike­rülés után körülbelül 15 évig al­kalmazzák őket - írja a Reu­ter. (MTI-Panoráma) Moszkva alulnézetben A Moszkva alatti számtalan kisebb-nagyobb „alvilági” fo­lyó mintegy ötezer kilométeres hosszon kanyarog. A külön­böző föld alatti járatok, alag­utak és csatornák hossza pedig eléri az egymillió kilométert. A meghökkentő adatokra a föl­dfelszín alatt tíz méterrel, a Nyeglinka folyó medrében tar­tott különös sajtóértekezleten derült fény a napokban. A Nagyszínházzal átellen- ben, a Metropol Szállóval szemben megnyitott vízelve­zető aknán keresztül ereszke­dünk a mélybe. Sötétség, zu­bogó víz. Itt folyik Moszkva egyik leghosszabb „alvilági” folyója, a Nyeglinka, amelyet a város terjeszkedésekor zártak boltíves alagútba. A térdig érő folyó kiszélesedő medrében asztal, rajta fehér bársonyab­rosz, mellette pad. Rövidesen megérkezik a saj­tóértekezletet egybehívó Va- gyim Mihajlov, a föld alatti rej­telmek avatott ismerője, a moszkvai „diggerek” vezetője. Huszonkilenc éves, haja lófa­rokban összefogva. Vadonatúj kezeslábasát maga Jurij Luzs- kov moszkvai polgármester adományozta neki, aki a na­pokban szintén a föld alá ereszkedett, hogy alulnézetben is megismerkedjék az általa igazgatott várossal. A moszkvai hatóságok ugyanis felkarolták a diggerek különös mozgalmát, mi több, intézményesíteni akarják azt. A fiatalember szavaiból kiderül, hogy a XVII. századi angol pa­raszti mozgalom elnevezését - digger (ásó) - vették át. Céljuk Moszkva vadregényes föld alatti világának feltárása. Mihajlov elmondja, hogy 12 éves kora óta járja a csak keve­sek által ismert vízfolyásokat. A mozgalom egyik célja az alig­hanem egyedülálló Moszkva alatti labirintus megőrzése és annak megakadályozása, hogy a föld alatt található élővizeket csatornákká változtassák, amire több példát is említ.- Előfordult, hogy a 26 na­gyobb folyó egyikébe olyan maró anyag került valahonnan föntről, amely az általa vezetett expedíció tagjainak védőruhá­ját pillanatok alatt szétmarta. Ä moszkvai diggerek turis­taútvonalakat akarnak létre­hozni a helyenként kisebb ta­vakká szélesedő föld alatti fo­lyókon, amelyeken csónakok­kal szállítanák a Moszkva mé­lyének rejtelmeire kíváncsi tu­ristákat. Mi tagadás, rejtelmek­ben a moszkvai „fődigger” szavai szerint nincs hiány. Kérdésünkre elmondja, hogy a csatornák, katakombák és barlangok kincseket is rejte­nek. Ezek után sokan kutattak már, s volt, aki eltévedve soha nem tért vissza a mélyből. Fel­táró útjaik során gyakran buk­kannak holttestekre és csontvá­zakra. A Moszkva alatti útvesztők­ben sátánisták, punkok és csö­vesek sokasága él, akik több­nyire a metróalagutakon át jut­nak a mélybe. Mint mondja, már a szovjet időkben is voltak szép számmal hajléktalanok, akik jó tíz éve jelentek meg először a szovjet metropolisz alatt. Összesen mintegy 12 szint van a város alatt, a természtes vízfolyások mellett, beleértve ebbe a csátomákat, illetve a metróalagutakat, elektromos és távhővezetékeket, illetve a sztálini időkben épült óvóhe­lyeket. Mint mondja, átfogó térkép nem készült a város alatti léte­sítményekről. A mintegy 150 tagú mozgalom térképeket ké­szít, és a jövőben Luzskov pol­gármester támogatásával külön mentőegységet hoznak létre az esetleges metróbalesetek, neta­lán a metróban történő terroris­taakciók esetére. A diggerek kiválóan ismerik ugyanis a metróból kivezető járatokat is. A föld alatti kalandozás ko­rántsem veszélytelen foglala­tosság. A moszkvai „fődigger” szerint volt már rá példa, hogy olyan hirtelenséggel emelke­dett meg az egyik vízfolyás szintje, hogy a gyors halálért imádkoztak. A felszínre vezető aknafedő ugyanis le volt beto­nozva, s nem volt merre mene­külni. Szerencsére nem nptt to­vább a vízszint. Hatalmas ország, hatalmas étvágy A világ legnagyobb népessé­gével egyáltalán nem csodálni- való az a hatalmas „étvágy”, amellyel a kínaiak a világ dol­gaira „vetik” magukat. Az ada­tok mégis meghökkentőek: na­ponta Kínában 60 ezer tonna disznóhús, 10 ezer tonna olaj, 750 ezer tonna gabona fogy. A tartós fogyasztási cikkek közül a kínaiak naponta 60 ezer televíziót és 120 ezer karórát vásárolnak. A jelenleg 1 milliárd 17 mil­lió lakosú országban naponta 60 ezer gyermek születik, ami - a halálozásokat leszámítva - éves szinten 16 milliós természetes szaporulatot jelent. (MTI-Panoráma) Vizsgálat a krematóriumban Ismételt lakossági bejelentés és egy elbocsátott dolgozó által adott tájékoztatás alapján ügyészségi vizsgálat indult egy belga krematórium ellen. Ala­posnak tűnik ugyanis a feltevés, hogy a Brüsszel Vilvoorde ne­gyedében működő, magántulaj­donban levő krematóriumból „koktél” formájában adják ki a hamvakat, és a hozzátartozók nem lehetnek biztosak benne, hogy valóban elhunyt szeretteik hamvait kapták meg. Sajtójelentések szerint a szó­ban forgó krematórium nem tisztítja ki minden egyes halott­égetés után a kemencéket, amint azt az előírások megkö­vetelik. Az elbocsátott dolgozó elmondta, hogy a krematórium, amelynek naponta 14-16 holt­testet kellene elhamvasztania, ezzel az eljárással hamvasztá- sonként 30 percet nyer (egy hamvasztás körülbelül két órát vesz igénybe). Ráadásul állandó „tartalékuk” van, amelyből ki­elégíthetik azokat a családokat, amelyek bármilyen okból sür­gősen kérik elhunyt hozzátarto­zójuk hamvait. Ezt a „tartalék­hamut” állítólag állandóan me­legen tartják, hogy azt az illú­ziót keltsék, mintha éppen ak­kor hamvasztották volna el az elhunytat. Mindezekről a csendőrség egy szeptember 7-én tartott rutinellenőrzés so­rán szerzett tudomást. Az ügyészség most azt vizs­gálja, hogy nem történtek-e ha­sonló szabálytalanságok a válla­lat tulajdonában levő másik há­rom krematóriumban is. Vilvoorde krematóriumának igazgatója azt nyilatkozt a Le Soir című brüsszeli lapnak, hogy meglepték őt a vádak. „Az ilyesmi összeegyeztethetetlen lenne azzal a minőségi szolgál­tatással, amelyet az általam igazgatott négy krematórium­ban nyújtani igyekszünk.” Árulkodó parfüm Parfümje buktatott le egy női betörőt a Strasbourg közelében levő Lingolsheimben. A rendőrségi közlemény szerint a 24 éves nő egy nyugdíjas házaspár otthonába tört be, de röviddel utána megzavar­ták a váratlanul hazatért lakók. Mit volt tennie, a betörő egy függöny mögé rejtőzött a hálószo­bában, de egy óra elteltével felfedezték ottlétét. A lakás tulajdonos­nője ugyanis felfigyelt az idegennek tűnő parfüm illatára, és lelep­lezte a rejtőzködő betörőt.

Next

/
Thumbnails
Contents