Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-21 / 222. szám

1994. szeptember 21., szerda Hazai tükör 3 Szűcsmester, aki „szereti a pénzt” A Kossuth-bankók megszállottja Ki így, ki úgy, de az emberek többsége szereti a pénzt. Tas- nádi Géza szűcsmesterről viszont azt kell mondanunk, hogy nemcsak szereti, hanem hosszú évtizedek óta a pénz „megszál­lottja”. A 83 éves mester élete nagy részét arra tette fel, hogy összegyűjtse az 1848-ban kiadott Kossuth-bankókat, melyekből a legnagyobb, legteljesebb gyűjteménnyel rendelkezik. E gyűj­teményből a mezőtúri Kossuth-szobor avatóünnepségét köve­tően, pénteken délután kiállítás nyílt a városháza 16. számú termében. A Budapesten élő amatőr numizmatikusnak a pénz nem a forint értékéről szól, hanem üzenetet jelent rég elhalt őseink­től. Örömmel tett eleget a mező­túri meghívásnak, úgymond ha­zaérkezett. Merthogy a szűcsszakmát Krajcsek János tanítómester irányítása mellett 1926. január 2-ától itt tanulta. Vizsgáztatója pedig az 1991-ben, 102 éves korában elhunyt Benedek István volt, aki haláláig büszkén őrizte azt a fémkupát, melyből Kos­suth 1848-ban Mezőtúron jár­ván ivott. Géza bácsi már akkor el­kezdte gyűjteni a papírpénze­ket, amikor azzal még senki sem foglalkozott komolyan. Hi­szen aki értéknek, befektetés­nek tartotta a pénzgyűjtést, az vagy aranypénzt, vagy régi fémpénzeket gyűjtött. Nem fol­tos, szakadt, szinte értéktelen papírdarabokat. Gyűjtőszenvedélye annak az 5 pengősnek köszönhető, me­lyet tanonckorában, 1926-ban egy perzsasapka hazaszállításá­ért borravalóként kapott. Akkor úgy érezte, hogy azzal az 5 pen­gőssel ő a város leggazdagabb tanonca. Ettől kezdve érdeklődése a Kossuth-bankók felé fordult, amelyek az első magyar ki­adású, magyar nyelvű papír­pénzek voltak. Igaz, a bankók előtt létezett már papírpénz, gulden, de ezt Bécsben nyom­ták. Van is birtokában e pénz­ből, mely a kiállításon látható. Mint ahogyan a bankókból is többféle címlet tekinthető meg a vitrinekben. A legapróbbaktól - 15 és 30 krajcár - az 1, 2, 5, 10 és 100 forintos bankókig. Utób­bit az egyik legszebb papír­pénznek tartja. A kormányzó Kossuth Lajos eredeti aláírása látható e pénzeken, melyek vá­sárlóértékét abban az időben úgy állapították meg, hogy lo­vat, tehenet vagy kecskét lehe­tett-e rajta venni. A Kosuth-bankókat begyűj­tötték, nagy részét megsemmisí­tették. Az ellenkormány ezzel akarta elérni a kormányzó meg­bénítását. Gróf Almásy vezeté­sével Bécsben készített pénze­ket vezettek be. Rendeletet hoz­tak, hogy ha valakinél Kos- suth-bankót találnak, azt a leg­szigorúbb börtönre ítélik. En­nek ellenére Kossuth Lajos hí­vei dobozokba rejtették, és egymás között titokban használ­ták a bankókat. De Kossuth az emigrációban is adott ki pénzt, mint a csodás rajzolatú magyar ötdollárost, mely a 10, 50 és 100 dollárossal együtt forgalomban volt Ame­rikában. A kint élő magyarok eredeti dollárért vásárolták e pénzeket, ezzel is segítve Ko- suth Lajost. Géza bácsi tulajdo­nában olyan 165 dolláros köl- csönkötvény is található, mely ugyanazzal a klisével készült, amivel a Kossuth 50 dolláros. A kiállítás Gondos Béla „Kossuth emléke a képes leve­lezőlapokon” című gyűjtemé­nyes anyagával együtt szeptem­ber 24-ig látogatható. Czikkely Anna Az idén Szentendrén rendezik meg Siketek nemzetközi hete A sok-sok világnap és hét között kevesebb figyelem jut a sérült emberek ren­dezvényeire. Még mindig nem sikerült elérni, hogy beszéljenek ezekről a meg­emlékezésekről azok is, akiknek nem szívügye. Ez a hét például a siketek nemzetközi hete. Tudják azok, akiket érint, az érdek- védelmi szervezetek, a sérült emberek és hozzátartozóik. De a „köz”, azok az emberek, akikhez nem áll közel ez a probléma, nem tud róla, vagy nem foglalkozik vele. A Hallássérültek Országos Szövetsége az idén Szentend­rén rendezte meg a siketek nemzetközi hetét. Olyan programokat szervez, amely elsősorban a sérült emberek érdeklődésére számíthat, de a rendezvényeken keresztül szeretné felhívni a közvéle­mény figyelmét is. Akik ezen a héten elláto­gatnak Szentendrére, részt vehetnek gyógyászati és re­habilitációs segédeszközök börzéjén. Bemutató lesz „A távköz­lési technikával a hallássérül­tekért” címmel. A szakmai nap témája: a jelnyelv szerepe és helye az általános iskolai oktatásban. Lesz nemzetközi autós ügyességi verseny és családi nap, berendeztek mi­nijátszóteret. (Akik szeretné­nek eljutni a szentendrei ren­dezvényre, a hallássérültek megyei szervezetén keresztül igényelhetnek térítésmentes vonatjegyet.) A nemzetközi hét jó alkalom arra is, hogy fölelevenítsenek régebbi kí­vánságokat: az országos szö­vetség elnöke kéréssel fordul az illetékesekhez, hogy a sike­tek érdekeit jobban vegyék fi­gyelembe, kapjanak több se­gítséget, pl. közlekedési tá­mogatást. Az eddig elért eredménye­kért sokan, sokat dolgoztak. A Szolnok megyei szervezet a jól működő érdek-képviseleti szervezetek közé tartozik: színházba, kirándulásra is el­jutnak tagjaik. A szervezetet támogatók társadalmi munkában dolgoz­nak. A nemzetközi hét alkal­mából tizenketten jutalomban részesültek munkájukért. PÉ. KELENDŐ A KUNHEGYESI LISZT. Hat év csend után újra őrölnek a kunhegyesi nagymalomban. Monoki László vállalkozó felújíttatta, korszerűsíttette, majd elkez­dődött a finomkenyérliszt, rétesliszt, búzadara, korpa és egyéb malomipari termékek gyártása. Képünkön az 1 kilós tasakok töltése látható. (Fotó: Mészáros) Vámfolyosó a határokon A délszláv válság miatt az Európai Unió Bizottsága kez­deményezésére Európában északnyugat-délkeleti és ke­let-nyugati irányban vámfolyo­sót hoznak létre a határállomá­sokon. A vámfolyosó azt je­lenti, hogy az érintett országok kijelölt határállomásain a TIR jelzéssel közlekedő járművek okmánykezelése nem tarthat to­vább 10 percnél. Hazánk az északnyugat-délkeleti folyosó állomásaihoz tartozik Ausztria, Szlovénia, Románia és Bulgária mellett. A kijelölt határállomá­sok Hegyeshalomnál, Rédicsnél és Artándnál lesznek, melyek fejlesztésére az Európai Unió Phare-segélyt is adott. Ugyan­csak Phare-program keretében kerül sor a szakemberek - vám­tisztek, határállomási dolgozók továbbképzésére, felkészíté­sére. Az első tanfolyamot szep­tember 20-án és 21-én tart­ják. (MTI) 2010-ben Hárommillió nyugdíjas Magyarország népességének száma a KSH Népességtudo­mányi Kutató Intézetének fel­mérése szerint az év elején 10 millió 270 ezer volt. A munka­képes korú népesség létszáma 6,1 milió. Az aktív keresők száma 3,5 millióra tehető, 330 ezren szü­lési szabadságon, illetve gyer­mekgondozási segélyen voltak. A regisztrált munkanélkülieket 630 ezerre becsülte a statisztika, 2,8 millió a nyugdíjas, és 1,7 millióan járnak nappali tagoza­ton iskolába. A statisztikai előrejelzés sze­rint 2000 után tovább csökken a munkaképes korú népesség ará­nya, a munkanélküliek létszáma 1995 elejére 560 ezerre tehető. Ezt követően a munkanélküliek tábora tovább csökken: 20!0-re mintegy 381 ezren lesznek. A számítások szerint növekszik a nyugdíjasok száma, 2000-re el­érheti a 2,9 milliót, 2010-re pe­dig a 3 millió főt, ami már a várható népesség 30 százalékát teszi ki. A létszámnövekedés szinte kizárólag a nőket érinti, 2010-re ugyanannyi lesz a nyugdíjas nő, mint ahány dolgozik. (MTI) Magas szintű támogatás vagy rivalizálás? Mit nyújt az aktív elnöki diplomácia? Az államfő mint „első számú nagykövet” Az elmúlt hetekben-hóna- pokban a korábbi időszakhoz képest feltűnően sokoldalúvá lett az a diplomáciai tevékeny­ség, amely az államfő nevéhez fűződik. Ismeretes, hogy az elmúlt években nem egy esetben vita, sőt rivalizálás alakult ki arról: kezdeményezően léphet-e fel Göncz Árpád az ország külpoli­tikai céljai érdekében? Míg azonban az Antall-Bo- ross-kabinet az elnöknek első­sorban reprezentatív szerepet szánt, a Hom-kormány a kül- kapcsolatok alakításában fon­tosnak tartja az „elnöki diplo­máciát”. A kormányprogram is leszögezi: „A külpolitikai célok elérésében a kormányszintű kapcsolatok mellett kiemelkedő jelentősége van a köztársasági elnök nemzetközi tevékenysé­gének.” A térség országai közül egyedül a lengyel államfő, Lech Walesa rendelkezik olyan al­kotmányos jogkörrel, amely egyértelműen meghatározó sze­repet biztosít számára a külpoli­tikában. Kovács László külügymi­niszter szerint azonban az ál­lamfők általános politikai-er­kölcsi súlya másutt, így Ma­gyarországon is túlmutat az Környezetvédők tanácskozása A Kongresszusi Központban több mint 60 országból érkezett, közel 600 környezetvédelmi szakember részvételével, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem és a Floridai Állami Egyetem közös szervezésében megnyílt kedden a II. nemzetközi környezetvé­delmi szimpózium. A négy napig tartó tanácsko­záson, 24 szekcióülés keretében a szakemberek megtárgyalják a közép- és kelet-európai levegő-, víz- és talajszennyeződés méré­sével, megszüntetésével és megelőzésével kapcsolatos eljá­rásokat, módszereket. A találkozó hangsúlyozott célja: a régió környezetvédelmi A KSH adatai az első félévről Élénkülő külkereskedelmi forgalom Az év első hét hónapjában az export 561,5 milliárd forintot tett ki, folyó áron 27 százalék­kal többet, mint egy évvel ko­rábban, mennyiségben pedig körülbelül 12 százalékkal gya­rapodott. A behozatal folyó áron 780,6 milliárd forint volt, 27 száza­lékkal több, mint a múlt év azo­nos időszakában. Az import mennyisége 15 százalékkal ha­ladta meg a tavalyit. A Központi Statisztikai Hiva­tal jelentése szerint az árufor­galmi mérleg egyenlegében 219 milliárd forintos - mintegy 2,1 milliárd dolláros - hiány kelet­kezett július végéig. Az átla­gosnál nagyobb mértékben - 37 százalékkal - bővültek az Euró­pai Unió országaiból származó beszerzések, a kelet-európai or­szágokból, valamint a fejlődő országokból 24, illetve 22 szá­zalékkal többet vásároltunk, mint tavaly az első hét hónap­ban. Az export szintén az Európai Unió országaiba nőtt a legerő­teljesebben, mintegy 36 száza­lékkal. A fejlődő országokba 4, a ke­let-európai országokba pedig 13 százalékkal növekedett a kivi­tel. Az exporton belül a fogyasz­tási cikkek kivitele 24, az anya­goké 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szin­tet, az élelmiszer-kivitel viszont 8 százalékkal elmaradt az átlag­tól. A behozatalban a legnagyobb arányt a fogyasztási iparcikkek és élelmiszerek tették ki. A jelentésből az is kitűnik, hogy a bérmunka forgalma je­lentősen megélénkült. A kivitel csaknem egynegye­dét kitevő aktív bérmunka ér­téke egy év alatt 44 százalékkal emelkedett. (MTI) alaptörvényben rögzített kom­petencián. A külügyminiszter­nek például Prágában Vaclav Havel is kifejtette: megbeszélé­sei Göncz Árpáddal (rövid idő alatt kétszer is találkoztak) elő­segítették a két ország törekvé­seinek jobb megismerését. Dip­lomáciai körökben is szoktak úgy fogalmazni, hogy az ál­lamfő az első számú „nagykö­vet”, aki sok barátot szerezhet az országnak. A gyakorlati haszon mellett nem lebecsülendő az a jelképes politikai érték sem, ami annak a gyümölcse lehet, hogy a kap­csolatok ápolása a legmagasabb szinten történik. Ugyancsak a kormányprogramból követke­zik, hogy a Külügyminiszté­rium az államfői utazásokat a külpolitika és a külgazdasági kapcsolatok szempontjából fon­tos országokba igen alaposan tervezi meg, tehát nem „turista- programokról” van szó. Az elő­készítésből kiveszik részüket a nagykövetségek, a Külügymi­nisztérium területileg illetékes részlegei, a protokoll- és sajtó- osztály és szükség szerint má­sok is. Hivatalos útjára az államfő általában miniszterek, államtit­károk, s különösen mostanság üzletemberek kíséretében indul el, s vaskos tárgyalási dossziék társaságában utazik. Az elnöki diplomáciának ugyanis többek között éppen az a szerepe, hogy az államfő „védnökségével” folyó párbe­szédek új lehetőségeket nyissa­nak hivatalosan és nem csak hi­vatalosan az ország számára. Nem lebecsülendő, hogy Göncz Árpád külföldi programjai - ez­úttal Mongóliában, Kínában és Indonéziában - a nyilvánosság érdeklődését is felkeltik, s szá­munkra előnyösen alakítják Magyarország külföldi megíté­lését. A Külügyminisztérium fel­fogása szerint - fogalmazta meg a téma kapcsán Szentiványi Gábor szóvivő - az európai in­tegrációhoz való felzárkózás, a jószomszédi viszony megterem­tése és a határokon túli magyar­ság ügyének támogatása, tehát a magyar külpolitika három leg­főbb törekvése kapcsán a mos­tanihoz hasonló, kezdeményező „elnöki diplomácia” nagyban hozzájárul a párbeszédek gaz­dag légkörének megalapozásá­hoz. Magyarán szólva: a Hom-kormány számít Göncz Árpád elnöki diplomáciájára. Ferenczy Europress állapotának ismeretében megta­lálni a választ a problémákra, továbbá beindítani újabb kuta­tási-fejlesztési folyamatokat, il­letve lehetőséget biztosítani a környezetvédelmi eljárásokat felhasználók és szolgáltatók számára a kapcsolatteremtésre. A szimpóziumhoz közel 30 cég részvételével szakkiállítás is kapcsolódik. Ennek keretében az Amerikai Környezetvédelmi Miniszté­rium, valamint annak szervezé­sében számos cég képviselteti magát az új környezetvédelmi technológiák terén. (MTI) Minden kiderül ■I li ' Is Iv Új vitaműsor „Ellenpontok” címmel új vi­taműsor indul a TV 2-n szep­tember 25-én, vasárnap 23.25 órakor. A Magyar Televízió saj­tóirodájának tegnapi tájékozta­tása szerint az első adás témája: hogyan rendelkezzen a törvény a marihuána termeléséről, ke­reskedelméről, fogyasztásáról. A vitában pszichológusok, pszichiáterek, jogászok, a Nép­jóléti, az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium, valamint a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság szakértői vesznek részt. Az érdeklődők a 153-46-25-ös telefonszámon, az adás ideje alatt a 153-42-50 és a 153-46-03-as telefonszámokon tehetik fel kérdéseiket. (MTI) Nyilvános Baumit színvallás! A legjobb minőségű építőanyagok mellett a Baumit most bemutatja különleges vakolatait! A Baumit nemesvakolatok 14 színben állnak a vásár­lók rendelkezésére. Ki kell emelnünk a Baumit Granolán vakolatait, melyek 232 különböző színnel hozzák a bőség zava­rába a magyar építkezőket. Akinek pedig még ez sem elég, választhat a Baumit Szilikát vakolatai közül 189 színből! Vallja be Ön is: erre nem számított. Keresse a színmintákat a Baumit szakkereskedőknél több mint 200 helyen az országban! II 11 Baumit. Építőanyagok profiknak. 11 li 11 q ■ Í! »«sulii 111 Ilii IIP ISSf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents