Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

1994. szeptember 20., kedd Kultúra----hirdetés 5 A „semmiből jött” Grassalkovich 300 szobás kastélyt épített Gödöllőn Stromfeld Aurél is odaköltözött Szolnokról Egy karcagi népi fafaragó „Számomra a fa melegséget áraszt” Egy sikeres karriertörténet a középkorból A Grassalkovich-stílusú kastély főhomlokzata. A gróf állan­dóan beleszólt építésze hat évig tartó munkájába, így megszüle­tett a róla elnevezett stílus. Vörösmárvány-oszlopokon nyugszik az erkély, melyen rokokó kovácsoltvas, hadijelvényekkel díszí­tett korlát fut végig. Az oromzaton lévő Horthy-címer megma­radt: ’45-ben egy kőműves nem verte le, gipszlabdába ágyazta. Az tűnődhet csak el igazán az emberi természet óvó, védő és gátlástalanul pusztító ké­pessége fölött, akinek része lehet benne, hogy alig egy hó­nap időkülönbséggel - amikor az emlékek még élesek - ellá­togathat a keszthelyi Feste­tics-, illetve a gödöllői Gras- salkovich-féle barokk kas­télyba. A látvány ellenkező érzelmeket kavarva, mindkét esetben önmagáért beszél. A jászberény-hatvani, majd az M3-as főúton kellemes autó­zással megközelíthető Gödöllő egykor patinás kastélya végér­vényesen az enyészetté vált volna, ha nem kezdik el folya­matosan felújítani a ’80-as évek végétől. Lélekszomorító, aho­gyan még mindig kinéz ennek a 300 szobás, hazánk és Európa egyik legnagyobb barokk kasté­lyának túlnyomó része. T-34 a kocsiszínben Csak egy momentum a fenti­ekhez: a Mária Teréziát, Ferenc Józsefet, Erzsébet királynét, Kossuthot, Görgeyt és Damja- nichot látott építmény bal oldali szárnya évtizedekig katonai cé­lokat szolgált. Az egykori már­ványistállókban és kocsiszínek­ben T-34-es harckocsik állomá­soztak. A királyi nyaraló mo­dem századunkban vált igazán katonai objektummá, hiszen előbb a Vörös Hadsereg vezér­kari főnöke, Stromfeld Aurél helyezte át ide Szolnokról 1919-ben a főhadiszállását, majd ’20-tól ’44-ig Horthy Mik­lós kormányzói rezidenciája­ként működött. Ma is látható az előkertben az a domb alatti bunker, óvóhely, ahol egész lakosztály volt számára beren­dezve végveszély esetére. A vadban mindig gazdag gö­döllői vidék - 15 évvel ezelőtt még vadmacskát is ejtettek erre­felé - Nagy Lajos király birtoka volt, aki gyerekkori nevelőjé­nek, Pohárus Péternek adomá­nyozta 1349-ben. Ezt követően Borbála királyné, majd a rozgo- nyi főurak a gazdák. A földes­urak közül 57 évig tartó ural­mával a több férjet is „elfo­gyasztó” Bossányi Krisztina emléke élt legtovább a környé­ken, aki 1727-ben halt meg. Utcán tanult az árva Ebben az időben emelkedett ki úgymond a semmiből, a fel­vidéki születésű, horvát nemesi származású Grassalkovich An­tal (1694-1771), akinek apja vezette azt a bíróságot, amelyik az áruló Bocskait Nyitrán ha­lálra ítélte. A család e politikai kilengésért a szabadságharc bu­kása után teljes vagyonelkob­zással felelt. A fiuk szegény árva (ejt, aki a ferences kolostor utcai lámpájánál tanult estén­ként. A papok figyeltek fel rá, segítségükkel végzett jogi egye­temet, s az 1720-as években már a budai királyi kamara el­nöke, ami a király melletti ma­gyar pénzügyminiszterségnek felelt meg. Pénzzel szerzett ha­talmas birtokot, és pénzért vett bárói címet. Hatvani felesége révén tovább növelte uradalmát, amelyen három napig lehetett kocsikázni. 1200 lovasból álló bandériumot állított ki saját költségén a királynő, Mária Te­rézia részére, akinek egyik leg­bizalmasabb híve. A karriertörténet tovább foly­tatódott. Grófi címet vett 64 ezer forintért, méltóságot mél­tóságra halmozott. A Szent Ist- ván-rend lovagja, titkos taná­csos, pallosjogú földesúr, kirá­lyi főlovászmester. Most már csak egy kastély hiányzott a boldogságához. Barátja, Sa- voyai Jenő herceg révén meg­nyerte házi építészének Mayer- hoffer Andrást, aki 1744-50 között építette fel mindkét irányban 202,5 méteres szárny­kiterjedésű kastélyát. „Muszáj” utca, barokk pompa A kettős „U” alakú épületben a barokk főúri életet kiszolgáló kőszínház, lovarda, fürdő, könyvtár és díszudvar is helyet kapott. A gödöllői kiskirály a kastélyt lakott területre épít­tette. Szanálási terve abból állt, hogy a negyven családot egy nekik külön épített új utcába költöztette. Rá is ragadt a „Mu­száj” utca elnevezés, utalva a kötelező lakásváltoztatásra. Egy református templomot is lebon­tatott, a nép felzúdulására azon­ban kénytelen volt másikat épí­teni. Az egyébként takarékoskodó Grassalkovich Antal, ha kedve úgy szottyant, nem vetette meg a barokk pompát, tréfákat sem. Amikor Mária Terézia Gödöl­lőre látogatott, a máramarosi sóbányák egyévi termésének megfelelő mennyiségű sóval hintette fel a kastély kapujától a besnyői templomig húzódó há­rom kilométeres utat, és azon szánkáztatta végig a királynőt, verőfényes augusztusban. Egy_ másik alkalommal Kerepestől 800 fára akasztott lámpa fénye mellett nemesi bandérium kí­sérte végig Mária Teréziát a kastély parkjába, ahol férje és saját neve lámpákkal kiírt fé­nyeiben gyönyörködhetett. 1841-ben meghal a Grassal­kovich család utolsó férfitagja. A kastély a belga banké lesz, majd 1867-től a királyi korona­uradalom része. A kincstár vá­sárolja meg ekkor, és a magyar állam Ferenc Józsefnek adja pi­henőhelyül. Pezsgő udvari élet veszi kezdetét: a vadászatok, rendezvények gyakori vendége a magyar és európai arisztokra­ták mellett ezekben az években Erzsébet királyné. Népi emlékezet Számos legenda, mondás fű­ződik Gödöllőn a Grassalko- vich-kastélyhoz. Egyik ilyen szellemesen-szomorú, amit a cselédnép terjesztett annak ide­jén: „Inkább lennék ló Grassal­kovich márványistállójában, mint szolgáló a kastélyában.” Kép és szöveg: Simon Cs. József Nagy szenzációt keltett az első hazai zsinórpadlásos kőszínház felfedezése a kastély erősen lepusztult bal szárnyában A napokban zárult Szolno­kon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban az a kiállítás, me­lyet a tiszavárkonyi alkotótá­bor, a megyei népművészeti egyesület és a megyei művelő­dési és ifjúsági szolgálat ren­dezett. Az egyik kiállító a kar­cagi Bartha András faeszter­gályos, népi fafaragó volt. Vele beszélgettünk pályájáról, arról, hogyan is lett belőle népi fafaragó. Huszonöt évvel ezelőtt kez­dett el faragni, először mint esz­tergályos. A Karcagi Vegyes­ipari Ktsz-ben kezdett egy vé­letlen folytán, hiszen vaseszter­gályosnak jelentkezett, s mivel arra nem volt felvétel, felaján­lották neki a faesztergályos- szakmát. így kezdődött el pá­lyafutása. Jó mestere volt Tasi József, aki még a párizsi világ- kiállításon is részt vett, így az alapokat volt kitől megtanulnia. Amikor felszabadult, munka mellett leérettségizett. Ekkorra már annyira megszerette a fát, hogy nem is akart fémmel fog­lalkozni, mert azt ridegnek, ke­ménynek érezte. A szövetkezetnél 25 évig dolgozott, s mellette otthon fa­ragott. mert kezdte érdekelni a fa. Megszerette a melegségét, amelyet árasztott, s lakásába is sok tárgyat készített. Öt éve vál­totta ki vállalkozói engedélyét, azóta önállóan dolgozik. Járta a környező településeket, kereste a kunsági mintákat, a székeket, a függönytartókat, hogy foly­tathassa az ősi motívumokat. Ebben Hemző János, Kocsis Lajos, Tóth László segítette, s tőlük is sokat tanult a faragás­ban. Az első bútordarabjai rokkák voltak, merthogy ennek itt di­vatja volt, régen szőttek az asz- szonyok, mára már csak dísz­tárgyak lettek. Asztalokat, szé­keket, rengő padokat, függöny­tartókat is készített megrende­lésre. Emellett magának a la­kásban rengeteg használati tár­gyat is megcsinált. Tíz évvel ezelőtt hívták el a tiszavárkonyi alkotótáborba, ahová azóta is visszajár szakmai továbbképzésre. Jó kis közös­ség jött ott létre, akik segítették. Első zsűrizett tárgyait - rokkák, székek, asztalok - is ott készí­tette. Már második éve vett részt a karcagi fafaragók által létreho­zott alkotótáborban, ahol a ját­szótér játékait faragták. Tisza- várkonyba szintén folyamato­san eljár azóta is. Mivel két lánya van, a fara­gás terén nem lesz utánpótlás a családban, de a népi hagyomá­nyok iránt már nagyobbik lánya is érdeklődik. Nyáron elkészí­tette neki a csipkeveréshez szükséges eszközöket, s azt sze­retné, ha csináíná. Nagyon kiha­lófélben vannak az ősi szakmák Karcagon is, ezt érdemes lenne Munka közben megtanulniuk a fiataloknak is. Különböző táborokat kellene szervezni nekik - véli -, ahol megtanulhatnák a csipkeverést, a vesszőfonást, az ősi hímzést is. Nagyobbik lánya, Bernadett 13 éves, Adrienn 9 lesz, s mindketten találkoztak Szolno­kon, a kiállításon csipkeverő asszonyokkal. Betti a szünetben szeretné megtanulni a szakma fortélyait egy idős karcagi csip­keverő asszonytól. Édesapja ennek nagyon örül, hiszen ezzel nemcsak egy ősi szakmát tanul meg, hanem munka közben lel­kileg is megnyugszik, s nem utolsósorban pénzforrást is je­lenthet majd számára. A műhe­lyébe néha be-bekukkantanak, nézik édesapjukat alkotás köz­ben, és szívesen használják a diótörőt, a tálakat, amiket ké­szít. Sajátos „bartás” stílus nincs, erre nem is törekedett, csak a régi, ősi motívumokat használja pl. a krumplinyomónál is. Tervezi, hogy egy gyerekek­nek szóló együttest állít össze (bölcső, járóka, etető- és ülő­szék), mert erre is van kereslet. Rendszeresen jár kiállítá­sokra is, és tervezi, hogy folya­matosan megújítja készletét. A gyári elemes tömegbútorok he­lyett ő inkább a melegséget árasztó egyedi fa bútorokat sze­retné készíteni. Baráti köre el­sősorban szakmabeliekből ala­kult, ezt pedig nem bánja, hi­szen ők munkájának kemény kritikusai is. - de ­A mester a saját készítésű krumplinyomó és rokka között IKR BÁBOLNA A Bábolna Rt. és az IKR Rt. -omolna meghívja Önt, és minden érdeklődőt a szeptember 21-24. között megrendezendő l BÁBOLNAI NEMZETKÖZI GAZOMÉ négynapos eseménysorozatára, amely hagyományosan a magyar mezőgazdaság legnagyobb szakmai jellegű bemutatója. Alkal­mazkodva a korábbi években felmerült igényekhez, idén a vásár négynaposra bővült és szombaton is várja a látogatókat, minden­nap 9 órától. A gazdanapok állandó programjai: 10 és 13 órakor IKR gyakorlati szántóföldi gépbemutató, az M 1-es autópálya bábolnai leágazásánál 14.30 hagyományos bábolnai lovas program a központi bemutatótéri lovaspályán A szántóföldi gépbemutatóhoz kapcsolódva szeptember 22-én délelőtt a Claas cég mutatja be legújabb fejlesztésének eredményeit, 23-án délelőtt pedig a FIAT cég mutatja be a legújabb G-széria traktorait. Folytatva a gazdanapi hagyományokat a fenti rendezvényeken kívül mindennap szakmai tanácskozások, tudományos konferenciák, partnertalálkozók és világcégek bemutatkozó rendezvényei színesítik a programot. A központi bemutatótéren álló gépbemutató, valamint a csaknem kétszáz kül- és belföldi cég termékei tekinthetők meg. Szeptember 21-24. között jöjjön tehát Bábolnára, ahol gyakorlatban megismerkedhet a magyar mezőgazdaság jövőben alkalmazásra kerülő kis- és nagyüzemi technológiáival, valamint fejlesztési és kereskedelmi programjaival! *61344/1H*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents