Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-19 / 220. szám

1994. szeptember 19., hétfő IMegyei tükör 3 Tájékoztatást kaptak az országgyűlési képviselők Támogatás a mezőgazdasági termelőknek Elmaradt az Aranysárkány sportdélután / Átvették a díjakat pályázatunk nyertesei A szakmai nap lezárásaként megtartott sajtótájékoztatón a tájékoztatót tartó szakemberek és az országgyűlési képviselők válaszoltak az újságírók kérdéseire Megyénk közelmúltban megválasztott országgyűlési képviselőinek tájékoztatót tartottak szombaton a me­gyeházán régiónk társa­dalmi-gazdasági helyzetéről. A tájékoztató főbb témái: inf­rastruktúra-fejlesztés, önkor­mányzatok, élelmiszer-gazda­ság, foglalkoztatás, kormány- program a megye helyzetének javítására, Alföld-program. A szakmai részt követő sajtótájé­koztatón Szekeres Imre or­szággyűlési képviselő, az MSZP ügyvezető alelnöke el­mondta:- Hasznos beszélgetések ré­szesei lehettünk, átfogó tájékoz­tatást kaptunk számos kérdés­ben. Azért is lényeges ez, mert nekünk, képviselőknek a regio­nális érdekeket képviselve kell lobbiznunk a parlamentben. A megye mezőgazdaságával és infrastruktúrájával kapcsolatos ügyeknek súlya van, meghatá­rozzák térségünk jövőbeni helyzetét, akárcsak az értelmi­ségi élet továbbvitelére, egy­fajta szellemi centrum kialakí­tására való törekvés. Boros Lajos, a megyei köz­gyűlés elnöke kiemelte, számos jó javaslat elhangzott a nap fo­lyamán, amelyekre térségünk fejlesztéséhez, a parlamenti tör­vényalkotó és -módosító mun­kához is szükség van. A szakmai napon előadóként jelen lévő dr. Szaló Péter, a KTM helyettes államtitkára ar­ról számolt be, hogy a forrás­problémák elhárultak, és a mai naptól megkapják a várt támo­gatást a 17 aranykorona érték alatti földdel bíró mezőgazda- sági termelők. Lapunk munkatársának kér­désére, hogy szóba került-e a tá­jékoztatón a megyei kórház és a megye egészségügyének hely­zete, Boros Lajos elmondta: az egészségbiztosítási pénztár ve­zetőivel való megállapodás ér­telmében egy markáns intézke­dési terv részeként a kórház al­kalmazotti létszámát 10 száza­lékkal, az ágy számot három­százzal kell csökkenteni, a kór­ház élére pedig új vezetőt kell kijelölni még ebben az évben. Újszászon, szintén ebben az év­ben, egy 200 személyes szociá­lis otthon kialakítására kerül sor. Lehetséges, hogy a volt szovjet katonai kórház haszno­sítása során ott egy korszerű műtőblokkot alakítanak ki a megyei kórház számára a közel­jövőben. Az Új Néplap következő kér­dése így hangzott: milyen az önkormányzatok pénzügyi helyzete, mit örökölnek a hama­rosan megválasztásra kerülő új képviselő-testületek? Dr. Mezei Imre, a megyei Tá- kisz igazgatója válaszában utalt rá, hogy a mindenkori pénzügyi helyzetet több tényező - a tár­sadalmi-gazdasági környezet, a források, állami támogatások megléte - befolyásolja. Voltak bizonyos likviditási problémák év közben, ám egy önkormány­zat kivételével a működés za­vartalan volt. S. Cs. J. (Fotó: B. S.) Szüreti mulatság a Tiszazugban A jókedvet nem mosta el az eső A fogat utasainak a rossz idő sem szegte kedvét Nem kedvezett az időjárás szombaton a tiszazugi szüreti mulatságnak sem. Reggel óta esett, hol csöndesebben, hol ne­kikeseredettebben. A tisza- kürt-bogarasi művelődési ház előtt gyülekeztek a fogatok, a lovasok, a néptáncosok. Szép volt az ünnepi kavalkád, de mindnyájan az eget kémlelték: lassan indulni kellene már. A lo­vak némelyike is türelmetlenke­dett. A rossz idő ellenére eljöttek Borbáspusztáról a csikósok, a fogatosok pedig Szentkirályról, Szarvasról, Homokról, Tisza- földvárról, Cserkeszőlőről, Ti- szakürtről, Tiszasasról, Tiszaug- ról érkeztek. Több fogatot vár­tak, de bizonyára volt, akit visz- szariasztott az időjárás. Nem így a cserkeszőlői Pántlika citerae- gyüttest és a lakitelki táncegyüt­test. A népviseletbe öltözött lá­nyok ruháján okkal akadt meg a nézelődők szeme. Molnár Mi- hályné keze munkáját dicsérték ezek a ruhák, aki hosszú hetek alatt varrta őket. Mint Kokainé Rónyai Irmától, a művelődési ház vezetőjétől megtudtuk, sok-sok munka és szervezés előzte meg a szüreti mulatságot. Nem volt egyszerű összehozni azt a 150 ezer forintot sem, amennyibe került. A szponzorok szervezésében sokat segített az Arborétum fogadó. Az eső lecsendesedett, és mintha elfáradt volna, meg is állt. Elindult a szüreti felvonulók serege Csépa felé, hogy majd több község érintésével térjen vissza Bogarasra, ahol a műve­lődési ház udvarán felállított, szőlőfürtökkel díszített sátorban kezdődött a szüreti mulatság. A szüreti felvonulók menetét a borbáspusztai csikósok vezet­ték, őket követték a feldíszített fogatok, hintók, amelyekre felült a falu apraja-nagyja, ott ültek a népviseletbe öltözött lányok, le­gények is. Mire Csépára értek, megint szakad az eső. Hullt az égi áldás a lovasbemutatót pro­dukáló csikósokra aztán a tán­coló leányokra. De a hangulatot nem sikerült elmosnia az eső­nek: a csépaiak közül voltak, akik már ott, helyben táncra per­dültek, az autóbusz-megálló vé­delmében muzsikáló zenekar mellett. „Rosszabbra számítottam” Eskü után otthon ebédeltek a tüzér kiskatonák A szombat délelőtti szomorú időjárás bizonyára semmit nem vont le a nap szépségéből az es­kühöz készülődő kiskatonák számára. Tudták, ha az ünnep­ségen „túl vannak”, az ebédet már a családi asztalnál fo­gyaszthatják el. Még mielőtt azonban a kime­nőruhába átöltözve a kapun túl­jutottak volna, néhányuktól ér­deklődtem, hogyan is telt el az első hónap. Szendrei Tibor, aki Karcagról jött, nem panaszkodott. A fizi­kai megterhelést már volt al­kalma megszokni, hiszen civil­ben a téglagyárban rakodómun­kásként kereste a kenyerét. Az eltelt négy hét alatt nyilván sok új élményben volt része, a leg­jobban a gépkocsivezetés tet­szett neki. Azon kevesek közé tartozik, aki az egyik családtagját is „magával hozhatta” a seregbe. A sors úgy adta, hogy ő és iker­testvére, Imre ugyanannál az alakulatnál, ugyanabban a szá­zadban szolgálhatnak. Az Ural tehergépkocsira be­osztott debreceni fiatalembert, Szép Árpádot felesége és közel hároméves kisfia várja haza. Számára talán még nehezebb volt ez az első hónap, mint álta­lában társainak. Bevonulásakor ugyanis egy sor anyagi gondot hagyott ott­hon családjának. Miután ezek­ről a gondokról az érdekvé­delmi szervezeten keresztül pa­rancsnokai értesültek, segítettek rajta. Bár a családot nem húzza ki a bajból, mégis segítséget je­lent az az ötezer forint, amit mint segélyt, az alakulat pa­rancsnokától kapott. A pénznek már megvan a helye: a lakbér­hátralékot fogják belőle ki­egyenlíteni. < A Baktalórántházáról érke­zett Szilágyi Tamással már is­merősként üdvözöltük egymást. Ő ugyanis a sorállományú ér­dekvédelem alegységszintű bi­zalmija. Civilben lakóhelyén a műve­lődési házban műsorszervező­ként dolgozott. Bár itt a lakta­nyában számára a „műsort” má­sok szervezik, - mint mondta - mégis könnyen megszokta az új helyzetet. Amit kezdetben nemigen si­került megszoknia, az a „sur­ranó” lábat próbáló, meglehető­sen kemény viselete volt. Arról, hogy hogyan telt el az első néhány hét, a szakolyi ille­tőségű Kálmánházi István is tár­saihoz hasonlóan vélekedett. Ő és a többiek is „csalódtak” egy kicsit, ugyanis - mint ahogyan azt egybehangzóan állították - igazság szerint sokkal rosz- szabbra számítottak. Istvánt például katonaviselt barátai „oltották be” a sereg el­len. Bár az tény, hogy a lakta­nyában merőben más az élet, mint kint, ma már az újoncok és az „öreg katonák” viszonya sem annyira „vészes”. A hazafelé készülők vélemé­nye abban is egyöntetű volt, hogy idáig a legszebb katona­élményük azért a szombathoz, az első eltávozás napjához fű­ződik. H. Gy. Gál Aladárné, a fődíj nyertese Bistey Andrástól, az Új Néplap szerkesztőjétől vette át az Elnita 250 típusú varrógépet A rossz időjárás miatt elma­radt a szombatra tervezett Aranysárkány szabadidős sportdélután; a rendező - a szolnoki Testedző és Szabad­idős Egyesület - által elképzelt színes műsorsorozatot elmosta az eső. Terveik szerint - ha az időjárás engedi - két hét múlva rendezik meg ezeket a progra­mokat. Többek között az „Aranysár­kány színpadon” szerettük volna megtartani „Két kezem­mel, magam varrtam!” pályáza­tunk díjátadó ünnepségét. A szakadó eső miatt azonban a helyszínt kénytelenek voltunk a szerkesztőségbe áthelyezni. A 24 héten át tartó pályáza­tunkon 116 résztvevő több mint 200 ruháját mutattuk be. Közü­lük került ki az a 16 hobbi­varrónő, akiknek munkáját ajándékkal honoráltuk. (A dí­jakról, díjazottakról részletes beszámolót szeptember 16-i számunkban közöltünk.) Örültünk, hogy sokan eleget tettek kérésünknek, s magukkal hozták a pályázatra benevezett ruhát. A díjazottak nagy figye­lemmel hallgatták egymás be­számolóit a ruhák elkészítésé­nek körülményeiről. Azoknak a díjazottaknak, akik nem vettek részt az ünnep­ségen, postán küldjük el az ajándékot. Köszönjük minden kedves pályázónk részvételét, s további sikereket kívánunk ne­(Fotó:I. L.) Kiss Istvánné be is mutatta az általa varrt ruhát A Süti büfé házisütemény-csomagját Juhász Lajosné (jobbra) adja át Gonda Sándornénak. Balra a díjazott ruha látható. Holland adomány Karcagra Szombaton a hollandiai Enschedéből megérkezett a karcagi Kátai Gábor kórházba az a szállítmány, melyet J. A. Hoogeveen és felesége gyűjtött össze. Az öt kamion összesen 5700 darabból álló adományt hozott, többek között 300 komplett be­tegágyat, egy EKG-készüléket, 400 párnát huzattal, egy szemé­lyi hívót, 3 komplett gyerek­ágyat, tolószékeket, betegeme­lőket, s több száz, az operálás­hoz nélkülözhetetlen kézi esz­közt. Érkeztek lázmérők, egy­szer használatos injekcióstűk, vákuumpumpák, törülközők, lepedők, hulladékzsákok is szép számmal. Amíg a vámolásra vártunk, a Hoogeveen házaspárt tevékeny­ségükről kérdeztük. Megtudtuk, hogy 1982-ben kezdték el ezt a munkát Szabó Sándor református lelkésszel közösen Tahitótfaluban. Elő­ször erdélyieknek gyűjtötték az adományokat, sok szegény em­beren segítettek így. A férj a gázberendezések szervizelésével foglalkozó Elco cég szerviztechnikusa, felesége pedig az általuk létrehozott Karmel International szervezet dolgaival foglalkozik. Karcagra úgy jutottak, hogy a feleség jó kapcsolatot épített ki már az elmúlt években Molnámé Csorna Judit berekfürdői lel­késszel. Ő mutatta meg nekik a kórházat, amelyről 17 erdélyi lerakatukból is sokat hallottak. S mivel itt az erdélyi menekül­teket is kezelik, ezért határoztak arról, hogy támogatják. A szállítmányt dr. Szabó Já­nos, a kórház igazgatója vette át, aki a dolgozók és a betegek ne­vében megköszönte a házaspár segítségét. -de­Az SZDSZ elnézést kér Jászberényben nincs titok Múlt keddi számunkban hírt adtunk egy „rejtélyes” jászbe­rényi közvélemény-kutatási kí­sérletről. Mint ahogy az lenni szokott, a titok ezúttal sem ma­radt sokáig az. Szerdán az érin­tettek nyilatkoztak a kábeltévé­ben. Akkor még az állampolgá­rok véleményére kíváncsi ön­kéntes közvélemény-kutató személye nem volt ismeretes. Hamarosan kiderült azonban, a Szuperinfó szerkesztője több újságírót is hamisan tájékozta­tott, mert a szórólapokat egyál­talán nem szívességből, hanem megbízás alapján terjesztették a reklámújsággal együtt. A meg­bízó Csömör Tamás volt. A lehetséges polgármesterje­löltek közül kettő, dr. Novotni Jánosné és Papp Imre függet­lenkét vállalja a megméretést. Hárman valamely párthoz tar­toznak: dr. Magyar Levente szabad demokrata, dr. Boros Dezső MDF-tag, dr. Stanitz Ká­roly az MSZP-hez áll közel. Mindhármuk esetében a pártok döntenek jelölésükről, ami még nem történt meg. A kábeltévés nyilatkozatokból azonban kivi­láglott, hogy a függetlenek és a pártok elkötelezettjei között vá­lasztóvonal rajzolódik ki. Ez pedig a hosszabb emlékezetűek számára felvillantja az 1990-es ádáz küzdelem képeit. Csömör Tamás kíváncsisága megpezsdítette a politikát a vá­rosban, de az eset kissé kínos is, mivel ő önkormányzati képvi­selő és SZDSZ-tag. Dr. Magyar Levente hivatalban lévő pol­gármestert - aki nem nyilatko­zott a helyi kábeltévében - arról kérdeztük, miként vélekedik a kialakult helyzetről.- Maga az ötlet nem rossz. Az SZDSZ gondolkodott azon, hogy valamilyen módon szon­dázni kellene a közvéleményt. Sajnos anyagi okok miatt a jászberényi területi irodát meg­szüntették, s erre sem jutott volna pénz, így elvetettük. Ha akkor Tamás szól, hogy ő sike­res vállalkozóként áldoz erre, ma nem lenne miről beszélget­nünk. Most tulajdonképpen az a helyzet, hogy ezzel a szerencsét­len akcióval elindult a válasz­tási küzdelem. Szakszerűtlen­sége miatt azonban megzavarta az embereket. Aki ismeri a vá­ros lakosságát, tudja, hogy sok kevésbé tájékozott ember él itt. Sok idős, nyugdíjas azt hitte, már most szavazni kell. A pol­gármesteri hivatalba rengete­gen bejöttek, mert nem értették, miért nem kell előbb jelöltet ja­vasolni, hanem csak szavazni. Itt szeretnék az SZDSZ nevében elnézést kérni azoktól a pártok­tól, amelyeknek a jelöltállítási folyamatát megzavarta ez a magánakció. Visszatérve a kábeltévés nyi­latkozatokra, szeretném elmon­dani: a változtatás igényét nem az a tény jelzi, hogy egy adott kérdésről történk-e közvéle­mény-kutatás vagy sem. A vál­toztatás igényét a szakszerűen elvégzett és hitelesített közvéle­mény-kutatás eredménye jelez­heti. Ebben az esetben ennek minden feltétele hiányzik, s úgy tudom, hogy a kezdeményező­nek nincs is szándékában az eredmény nyilvánosságra hoza­tala. Mivel egyfordulós lesz a választás, s ennélfogva kiélezett küzdelem várható, ilyenfajta botrányszagú vállalkozásokra nincs szükség, s én ilyenben nem is kívánok részt venni. Ta­lán a választópolgárok sem örülnének egy olyan hisztériás küzdelemnek, mint amilyen tör­tént az 1990-es helyhatósági vá­lasztások idején.- Ön indul-e egyáltalán a polgármesteri székért?- Válaszom: igen, ha az or­szágos elnökség jóváhagyja a jászberényi szervezet jelölését. Úgy gondolom, ez az önkor­mányzat, mind a 27 tagja sokat tett a városért az eltelt 4 eszten­dőben. Nagyon sok eredményt értünk el, néha hibáztunk is, de fejlődött Jászberény. Az or­szágban neve van a városnak, sok esetben példaként emlegetik Jászberényt. Ezt jelzi az is, hogy a többször is, jó példaként sze­repeltünk a rádió műsoraiban. Ezt a jó hírnevet nem szabad le­rombolni, s remélem, igazából ezt senki sem akarja. Sok dolog tisztázódott azért mégis ezzel az akcióval. Kiraj­zolódtak a szándékok, fény de­rült néhány hazugságra, s meg­pezsdült a politizáló kedv is. Ám az is igaz, hogy sok ember­nek kellene a Csömör Tamás ál­tal felajánlott 10 ezer forintnyi nyeremény. Ezért sokan vissza­küldték a szórólapot. KE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents