Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-02 / 206. szám

Tejtermelés a kistermelők szemével Mindig kiszolgáltatott helyzetben F. Bede Ferenc: - Úgy véle­kedem, hogy amikor elindult a privatizáció, s ez elérte a tejipari vállalatokat is, akkor először a tejátvevő helyeket értékesítet­ték. így történt ez Szolnokon is. Ám a tejátvevő maradt a feldol­gozó tulajdonában, míg a mű­ködtetést végzik csak vállalko­zásban. A vállalkozó azonban annyira függő viszonyban van a tejiparral, hogy nem mer lépni: másik cégnek értékesítse az ál­tala átvett tejet annak érdeké­ben, hogy a kistermelő több pénzhez jusson vagy rövidebb átfutási idő alatt kapja meg a pénzünket. Ennek megoldására példa, hogy számos kistermelő meg­próbálta tejét a szabadpiacon eladni. Amikor viszont keve­sebb tejet vittünk be a megszo­kottnál, a felvásárló azonnal reklamált. „Hol a többi tej? Vi­gye oda ezt is, ahol a többit el­adta!” Viszont úgy gondolom, ha el tudom adni 35 forintos literen­kénti áron a tejet, akkor miért adjam le 19 forintért?- Ez az ár az első osztályú tejre vonatkozik?- Igen, arra. Első osztályú­ként veszik át, ezért fizetnek 19 forintot. Tudok olyan termelő­ről is, aki csak 17 forintot kap. Ország László: - Sokszor, s több termelő kap csak 17 forin­tot, azonban azt nem tudjuk, hogy ez miből ered. Ugyanis az általunk leadott tejet összeöntve vizsgálják be. Ennek zsírtar­talma például 4,111 százalék. Ezek után nem értem, hogy mi­ért csak 3,7 százalékos zsírtarta­lommal fizetik ki nekem a le­adott tejmennyiséget. Ráadásul tudomásomra ju­tott, hogy közülünk valakinek extra minőségűként veszik át a tejét. Ha viszont összeöntik az általunk bevitt tejet, akkor ho­gyan lesz abból továbbra is extra minőségű?- Milyen határidővel fizet a Szolnoktej Önöknek? F. B. F.: - A fizetési határidő átlagosan egy hónap. Ám pél­dául most még a július 1-jei le­adott tej sincs kifizetve... Az már 60 nap. De volt, amikor 90 napra kaptuk meg a pénzt.- Mennyi tejet ad le havonta? F. B. F.: - Átlagosan 1500 li­tert. O. L.: - Ez a mennyiség emelkedne mindenkinél, így ná­lam is, ha többet fizetnének. Vé­leményem szerint akár a duplá­jára is. A tej ára miatt azonban rá vagyunk kényszerítve, hogy háznál értékesítsük a tejet. Eb­ből élek, máshonnan nincs jö­vedeleméin. Világgazdaság - sorokban Orosz gabonatermés Az oroszországi gabonabe­takarítás eddigi üteme szerint az idei hozam kielégíti a hazai igényeket - közölte az illetékes orosz miniszterelnök-helyettes. Az adatok ellentmondanak a Nemzetközi Bűzatanács ko­rábbi, terméshiányt kilátásba helyező jóslatának. Zaverjuha szerint az idén 90-100 millió tonnás gabonahozamra lehet számítani, amelyből eddig 18 millió tonna került a raktá­rakba. Az országos hozam eszerint továbbra is folyamato­san csökken: két éve 117,5 mil­lió, tavaly 109 millió tonnát si­került betakarítani Oroszor­szágban. Hadiipari mamut Az Egyesült Államok legha­talmasabb hadiipari konglome­rátumának születésénél bábás­kodnak két, önmagában is óri­ásnak számító vállalatcsoport, a Lockheed Corp. és a Martin Marietta vezetői: megegyeztek cégeik fúziójában. A Lock­heed Martin néven létrejövő új gigász 170 ezer alkalma­zottal évi 23 milliárd dollá­ros eladást lesz képes fel­mutatni. (MTI) A tejtermelésnél először túltermelésről szólt a fáma, amit kö­vetett a kivágás támogatása, utóbb az állomány jelentős csökke­nésével riogatnak a szakemberek, s most az állomány beállítá­sához igényelhető állami támogatás. Mindettől függetlenül úgy látszik, egyelőre elegendő mennyiségű a feldolgozóknak szüksé­ges alapanyag, mert a fogyasztás fokozatosan csökken az emel­kedő árak következtében. Ez utóbbit azonban csak a fogyasztók veszik észre, a kistermelők már korántsem. Az általuk kevésnek vélt összeget sem kapják meg időben a feldolgozótól. Ezekről a kérdésekről két szolnoki kistermelővel, F. Bede Ferenccel és Ország Lászlóval beszélgettünk. Kifejtették azt is, nem értik: hogyan lesz a 19 forintos átvételi árból több mint 40 forintos tej a boltban? Ugyanakkor megfogalmazták, hogy a termelőknek össze kell fogniuk.- Mennyi tehenet tart? O. L.: - Jelenleg tíz darabot, amit fejek. Ám ezt sem lehet mindig fejni. Átlagban ötöt-ha- tot fejhetek.- Mennyi lenne az az összeg, amit elfogadhatónak tartaná­nak literenként? O. L.: — Mi tisztában va­gyunk azzal, hogy a nagyüze­mekből származó tej tisztább a miénknél, s ezért - tudomásunk szerint - átlag 27-29 forintot fi­zetnek. Nem várjuk el azt, hogy ugyanannyit kapjunk érte, ám legalább 22-23 forintot szeret­nénk kapni literenként. F. B. F.: - Biztos, hogy költ­ségben nem rakódik annyi a tejre a kistermelőknél, mint egy nagy gazdaságban. Mi olcsób­ban elő tudjuk állítani. Viszont hogy ne kényszerüljünk arra, hogy házakhoz elhordjuk - vál­lalva a fertőzés veszélyét -, ah­hoz többet kellene a tejért kap­nunk. A tej az egyik legkényesebb élelmiszer, hiszen ha rásüt a nap, akkor két óra alatt megsa- vanyodhat.- A fizetési határidő lerövidí­téséért, illetve a jobb ár eléré­séért eddig milyen lépéseket tet­tek? F. B. F.: - Sajnos eddig semmit.- Azaz diktált a tejipar, s eh­hez alkalmazkodtak? F. B. F.: - Igen, amit mondott a tejipar, mi ezek szerint adtunk el. Szeretnénk viszont, ha az át­vevő képviselné a termelők ér­dekét.- A termelők nem foghatná­nak össze? Egyátalán meg le­hetne szervezni Szolnokon és környékén termelőket? F. B. F.: - Biztosan össze le­hetne fogni a Szolnok környéki 40-42 termelőt. O. L.: - Ez csak akkor volna lehetséges, ha tudnánk előre mutatni az összefogással elér­hető eredményeket. F. B. F.: - Pedig ez nagyon jó lenne, hiszen közösen fel tudnánk lépni a feldolgozóval szemben. Ugyanakkor ez a kol­lektíva vissza tudna hatni az egyes termelőkre, hiszen pél­dául ki tudná zárni ebből azt a termelőt, aki kárt okoz. Például a múlt hónapban ugyanis egyi­künk miatt 200 forint levonást kaptunk.- Miért vontak le a kifizetésre szánt összegből? kérdezték meg: „Mit szólunk hozzá, hogy nem fizet?” Nem tudom, nekünk nem jár kamat? O. L.: - A kistermelő adja 60 és 90 napra hitelbe a pénzét.- A minősítésért nem fizetnek díjat? O. L.: - Ezt a tejipar végzi, ezért nem vonnak le tőlünk kü­lön összeget.- Volt a 10 ezer forintos tá­mogatás a kivágásra. Most vi­szont tenyészállat beállítására igényelhető támogatás. O. L.: - Ez nem ér semmit. F. B. F.: - Akkor kapok 20 ezer forint támogatást, ha beállí­tok egy üszőt. Ezt az üszőt ne­kem két-három évig kell tarta­nom, mikorra tejet ad. S véle­ményem szerint ma egy te- nyészüsző ára közel 100 ezer forint. O. L.: - Amikor a kivágási támogatás élt, akkor egy tehenet selejteztem ki. Minden papírt kitöltöttem, ám azóta sem kap­tam egy forintot sem. A mostani támogatás is olyan, hogy mi­Külkereskedelem: január-június Közel 2 milliárdos hiány Fejős kistermelői módra. Búsulhatnak tehenükkel együtt, hogy mikor kapják meg pénzüket. (Fotó: Korányi) A behozatal folyó áron mért értéke 649,9 milliárd forint volt, közel 24 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. Az import értéke az első ne­gyedév végéig hónapról hó­napra emelkedett, az utolsó há­rom hónapban - a márciusi csúcshoz képest - némi csökke­nés volt tapasztalható. A beho­zatal forintban mért átlagos ár­szintje az első félvében 11 szá­zalékkal növekedett, amiből a forgalom volumenének mintgy 12 százalékos bővülése követ­kezik. A kivitel 474,1 millirád forin­tot tett ki, ami az előző év első hat hónapjához képest mintegy 27 százalékos emelkedést jelen­tett. Az export esetében márciu­sig nőtt folyamatosan a forga­lom, áprilisban egy hónap alatt közel 10 milliárd forint vissza­esés történt, majd ismét nőtt a kivitel értéke, és júniusban meghaladta a február-márciusi szintet. A kiviteli árszint mint­egy 13 százalékkal volt maga­sabb a tavalyinál, így az export volumenének emelkedése is csaknem 13 százalékosra te­hető. Az áruforgalmi mérleg egyenlegében mintegy 176 mi- liárd forintos (közel 1,7 milliárd dollár) hiány keletkezett, 23 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A behozatalon belül a Euró­pai Unió (EU) országaiból tör­tént beszerzések az átlagosnál nagyobb mértékben bővültek (35 százalékkal), a fejlődő or­szágokból, valamint a Ke- let-Európából származó import növekedése pedig elmaradt attól (21, illetve 20 százalék). A kivi­tel értéke is az EU országok vi­szonylatában nőtt a legerőtelje­sebben (34 százalék), míg a ke­let-európai országok részére 19 százalékkal, a fejlődő országok részére pedig csak mintegy 8 százalékkal nőtt az értékesítés. A behozatal összehasonlító áron számított mintegy 12 szá­zalékos növekedésén belül a legnagyobb mértékben, 19-20 százalékkal, a fogyasztási ipar­cikkek és az élelmiszerek im­portjának volumene bővült. A kivitel volumenének átlagosan mintegy 13 százalékos bővülése úgy alakult ki, hogy a fogyasz­tási iparcikkek exportja 22 szá­zalékkal, az anyagkivitelé 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg az élelmiszer-kivitel volumenének növekedése (9 százalék) elma­radt az átlagostól. A forgalom ügylettípuson­kénti részletezéséből megálla­pítható, hogy az úgynevezett ál­talános termékforgalom a beho­zatalnak több mint a négyötö­dét, a kivitelnek pedig alig a há­romnegyedét tette ki, s növeke­dése mindkét irányban 23 szá­zalékos volt. Ugyanakkor a ja­vítások és a bérmunka forgalma jelentősen megélénkült. A kivi­tel csaknem egynegyedét kitevő aktív bérmunka értéke 39 száza­lékkal emelkedett. A javítás ér­téke kivitelben - az ukrán repü­lőgépek javítása utáni vissza­szállításával összefüggésben - több mint a másfélszeresére nőtt. (Forrás: KSH) F. B. F.: - Olyan minőségű tejet szállított be az egyik ter­melő, hogy a debreceni minő­sítő leminősítette a tejet. Ezért most mindenkit Szankcionáltak. Bár ez nem nagy összeg, azon­ban én egy másik termelő miatt bűnhődöm.- Korábban, még a rendszer- változás előtt is kistermelők vol­tak? F. B. F.: - Igen, már akkor is.- S régebben hogyan műkö­dött a tej leadás? F. B. F.: - Ugyanígy. Semmi sem változott. O. L.: - Szerintem korábban a pénzt legalább hamarabb megkaptuk. Mindig a hónap 8-án fizettek, s mindig meg is kaptuk. F. B. F.: - Tudomásunk sze­rint a tejipar tíznaponként szám­láz a kereskedőknek. Ha viszont valaki a megállapodott határidő alatt nem fizet, tjekor könyörte­lenül követeli a késedelmi ka­matokat. Tőlünk még egyszer Budapesti Értéktőzsde Változások az értékpapírok tőzsdei bevezetésében korra megkapom a pénzt, a tá­mogatás nagy része elmegy a különböző - ehhez kapcsolódó - kiadásokra. S három hónapig tart, míg elintézek mindent. F. B. F.: - Valamilyen más megoldást kellene kitalálni a támogatás juttatására.- Mi a véleményük az ellátás­ról, az árakról? F. B. F.: - Véleményem sze­rint nincs túlkínálat tejből, hi­ányzik a boltok polcairól az ol­csóbb áru. Főleg hétvégén. Egy példa. Mi, kistermelők, a 3,7 százalékos tejért 19 forintot kapunk literenként. Ebből azonban 1 deciliter tejföl állít­ható elő, s ekkor a tejipar 1,8 százalékos zsírtartalmú tejet kapott. így eleve visszajött 9 fo­rint a 19-ből, mert 90 forint kö­rül mozog a tejföl literje. Ekkor az 1,8-as tej már csak 10 fo­rintba került. Nem igazán értem, hogy így hogyan lesz belőle a boltban 40-45 forint. Az oldalpárt szerkesztette: Vági E. Zoltán Népesedési világkonferencia Az ENSZ szeptember 5-én Kairóban kezdődő népesedési világkonferenciáját az a veszély fenyegeti, hogy már hivatalos megnyitása előtt kudarcba ful­lad. A La Repubblica című tekin­télyes polgári napilap emlékez­tetett arra, hogy az iszlám fun­damentalisták merényletekkel fenyegetőznek, az amerikai ka­tolikusok az amerikai elnöknek címzett nyílt levelükben tették nevetségessé Washington stra­tégiáját. Az iszlám értelmiség az iszlám vallás elleni támadás­ról beszél a konferencia kap­csán, II. János Pál pápa vezeté­sével, a katolikus egyház töret­len lendülettel támadja a ta­nácskozás záródokumentumá­nak általa elfogadhatatlannak ítélt tervezetét, Szaúd-Arábia pedig közölte, hogy bojkottálni fogja a tanácskozást. A túlnépesedés veszélye vi­szont reális fenyegetés - állapí­totta meg a Világbank, a népes­ség és a fejlődés összefüggései­ről közzétett tanulmányában. A jelentés emlékeztetett arra, hogy az előrejelzések szerint a világ jelenlegi 5,7 milliárd fős népessége 2010-re 11 milliárdra növekedik, s ennek a 11 milli­árd embernek a 90 százaléka a súlyos gazdasági, szociális gondokkal küszködő fejlődő vi­lágban fog élni. A sürgősséggel elkészített je­lentés fő célja éppen az, hogy tompítsa a demográfiai növeke­dés átfogó szabályozása kap­csán kirobbant heves vitát. A kairói konferencia megmentése érdekében Washington is lépé­seket tett a Vatikán irányába. Ám míg az ENSZ a szegény­ség problémáját alapvetően a túlnépesedésben látja, az Eu­rópa Parlament márciusban el­fogadott dokumentuma a gaz­dag és szegény országok közti igazságtalan kapcsolatokat teszi felelőssé ebben a kérdésben. (MTI) Pénzügyi botrányok Moszkvában A tőzsdetanács által módosí­tott és az Állami Értékpapír-fel­ügyelet jóváhagyására váró be­vezetési és forgalomban tartási szabályzat négy fő pontban vál­tozott. Elsőként lehet említeni a ka­tegóriák változását. Ez azt je­lenti, hogy a különféle értékpa­pírokat (részvény, kötvény, be­fektetési jegy stb.) különböző kategóriákba sorolják, melyek eltérő követelményrendszerrel rendelkeznek. A jegyzett és a forgalmazott kategória követelményei szám­szerűen is változtak. Ä jegyzett kategóriában szigorúbb feltéte­leket kell teljesíteni a sorozat- nagyság, a közkézhányad mér­téke és a tulajdonosok száma tekintetében. Az új szabályzat egyik na­gyon lényeges eleme az eljárási rend. A bevezetési kérelem ezentúl a jegyzés előtt is bead­ható, természetesen csak akkor, ha a különféle feltételeknek eleget tesz a kibocsátó. A forgalomban tartás szabá­lyai is változtak. Ezentúl egysé­ges séma szerint kell beküldeni a gyorsjelentéseket, amelyeket a jegyzett kategóriában to­vábbra is negyedévente, a for­galmazott kategóriában pedig csak félévente kell megküldeni. Mindkét kategóriában konszo­lidáltjelentést kell készíteni. A tőzsdén szereplő cégeknek - mint arról fentebb szó volt - minden év negyedévében vagy félévében gyorsjelentést kell készíteniük, s ezt a tőzsdének el kell küldeniük. Azon vállalato­kat, melyek a kötelezettségnek nem tesznek eleget, bírsággal sújtják. Á Budapesti Értéktőzsde 1994. augusztus 15-én kelt tit­kárságvezetői határozataiban az éves beszámolók késedelmes megküldése miatt különböző összegű pénzbírságok megfize­tésére kötelezte az alábbi tőzs­dei kibocsátókat: Prímagáz Rt., Danubius Rt., GarAgent Rt., Zwack Rt., Pick Rt. és Styl Rt. A pénzbírságok összegét a késedelem mértékének függvé­nyében állapították meg. A tőzsde életében augusztus 24-én osztották újra másodíz­ben a tőzsdetermi boxokat, melynél mind az 54 box új gaz­dára talált. Az idei év augusztusát az oroszországi reformok történe­tében alighanem a hangos pénzügyi botrányok hónapja­ként emlegetik majd. Az MMM nevű részvénytársaság bukása után két másik cég, az Orosz Szeleng Ház, majd utóbb a Ti­bet nevű részvénytársaság is botrányos körülmények között szüntette meg tevékenységét. A pénzügyi botrányoknak mind­inkább politikai vonzata is van, mivel az MMM pórul járt rész­vényesei népszavazást akarnak tartani, s utóbb már nemcsak a kormány, hanem Jelcin elnök lemondását is követelték. Közülük az MMM bukása keltette a legnagyobb vihart. A havi 10 százalékos infláció mel­lett fantasztikus, 1000 százalé­kos hozamot ígérő társaság va­lósággal megbolondította az inf­láció terheit nyögő orosz kis­emberek százezreit. Mint utóbb kiderült, 23 má­sik céggel együtt bankengedély nélkül űzte tevékenységét az MMM. Az általa kibocsátott részvények árfolyamát a cég zseniális csalónak bizonyult fő­nöke maga változtatta annak függvényében, ahogy a cég „partnereinek” nevezett „rész­vényesek” egyre nagyobb tö­megben vásároltak a papírok­ból. A komoly pénzemberek körében a kezdet kezdetétől gyanús volt az MMM és a többi, hasonlóan magas hozamot ígérő társaság ténykedése, azonban a kormány nem avatkozott közbe. Jellemző, hogy az orosz bró­kerek nem is foglalkoztak az MMM papírjaival, ugyanis sem számottevő tulajdont, sem pe­dig reális befektetési programot nem láttak fedezetként. Sejteni lehetett, hogy valójában zseniá­lisan szervezett össznépi pilóta­játékot űzött az MMM a hiszé­keny emberek százezreivel, akik - s ez maga a csoda - az­után is hisznek Szergej Mavro- gyinak, hogy a cégvezető üzel- mei nyomán a „fénykorukban” százszoros árfolyam-emelke­dést elért papírok jóformán fa­batkát sem érnek a bukás után. Az MMM előre kifizetett rek­lámjait a krach után még két héttel is sugározta a tévé, ami tovább táplálta az emberek hi­székenységét: viszontlátják pénzüket. Nem így történt, s egy hónap alatt egymást érték a pórul járt részvényesek tünteté­sei, akik - s ez is csoda - nem az őket orruknál fogva vezető Mavrogyit, hanem a kormányt szidták. A részvényesek alá­írásgyűjtést akarnak kezdeni a kormány lemondatását célzó népszavazásról. A kormány - okulva az eset­ből - közben már dolgozik az MMM és társai által kihasznált joghézagok „befoltozásán”. Mavrogyiék után pedig egyre újabb „részvénytársaságok” je­lentették be működésük felfüg­gesztését, szintén a kormányra próbálva hárítani a felelősséget. Az Orosz Szeleng Ház mellett a Tibet nevű társaság is becsukta fiókjait a héten, szintén a kor­mányt hibáztatva. Itt tart egyelőre a moszkvai botránykrónika, de néhány kö­vetkeztetés máris adódik a kor­mány számára presztízsveszte­séget okozó ügyből. A piacgazdaságot most ta­nuló Oroszországban a szabá­lyozás hiányossága miatt meg­lehetősen kaotikus az értékpa­pírpiac, ami lehetőséget ad a hasonló visszaélésekre. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents