Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-17 / 219. szám

1994. szeptember 17., szombat Hazai tükör 3 Túl sok gyógyszert fogyasztunk A következő időszakban bő­vülni fog a gyógyszerválaszték, korszerű és egyre drágább gyógyszereket ismerünk majd meg - tudtuk meg tegnap dr. Matejka Zsuzsa, a társadalom- biztosítási főigazgatóság főosz­tályvezetője előadásából, ame­lyet a „Gyógyszer és egészséges élet” című szakmai napon tar­tott Szolnokon, a városi műve­lődési központban. Elmondta még, hogy a gyógyszerek árát az is befolyásolta, hogy az el­múlt 3-4 évben a hazai gyártók részesedése 80 százalékról 50-re esett vissza a gyógyszer- piacon. Ugyanakkor még mindig a gyógyszertúlfogyasztók közé tartozunk. Magyarországon évente egy lakos 33 doboz gyógyszert fogyaszt, míg Né­metországban 22-őt, Szlovákiá­ban 19-et. A gyógyszerek árá­nak támogatására új koncepciót fognak kidolgozni. A tervek szerint lesz egy alaplista, és az ezen szereplő orvosságokért a beteg minimális térítési díjat fog fizetni. A listán nem szerep­lőkért viszont többet fizet majd, mint jelenleg. A térítésmentes­ség körét is szűkíteni akarják. A szakmai napot Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere nyitotta meg. Elmondta, hogy a betegségek még mindig gyak­rabban szerepelnek témaként, pedig az egészség megőrzéséről kellene többet beszélni és tenni érte. Mert ha sikerülne előre­lépni az egészségmegőrzésben, akkor kevesebb pénzt kellene költeni az egészségügyre. A szakmai napon több mint tíz előadás hangzott el a gyógy­szerfogyasztás és az egészség- megőrzés témájából. Ma 10 órától a művelődési központban meg lehet nézni azt a gyógytermék-kiállítást, amely a szakmai naphoz kapcsolódva nyílt. Az érdeklődők fórumon kapnak választ kérdéseikre. Beiktatás Lotz Károly, a közlekedési tárca vezetője tegnap beiktatta hivatalába Kálnoki Kis Sándort, a MÁV Rt. elnökét és Rigó Zol­tánt, a vasúti társaság vezér- igazgatóját. Ezzel az eddig miniszteri biztosként a MÁV élén tevékenykedő Berényi Já­nos megbízatása is lejárt. A miniszter remélte, hogy a vasútnak biztos jövője van, melynek egyik feltétele a MÁV pénzügyi szanálása. Az elké­szült szanálási terv már a kor­mány előtt van, és a miniszter már több kormányzati ígéretet kapott a segítségre, és megerő­sítette, hogy a tárca is minden támogatást megad a szanálás végrehajtásához. A válságból való kilábalás ugyanakkor el­képzelhetetlen a megfelelő fej­lesztések nélkül. Ezt szolgálja többek között az a tárgyalásso­rozat, melyet a MÁV vezetői hamarosan megkezdenek az EBRD és a Világbank képvise­lőivel. Szekeres Imre volt a vendég Újabb „földosztást” nem vállal a kormány Politizáló este a Jászok Egyesületében A Jászok Egyesületének tag­jai a nyári szünet után szeptem­ber 15-én találkoztak újra. A zsúfolásig megtelt teremben ér­dekes eszmecsere alakult ki. A vendég most Szekeres Imre, az Alsó-Jászság parlamenti képvi­selője, az MSZP frakcióveze­tője és ügyvezető alelnöke volt. Szó esett arról is, hogy e három fontos tisztséget hogyan tudja összeegyeztetni úgy, hogy még a családjára is jusson idő. Persze az ország sorsa, a ne­héz helyzet lehetséges megol­dási módjai, a törvénykezési munka problémái kerültek leg­inkább szóba. Az expót. Szekeres Imre is támogatta, és fontosnak tartotta korábban. Ám amikor kiderült, hogy 174 milliárdba kerül, s ennek nincs meg a fedezete, be kellett látnia, hogy nem szabad a megrendezés mellett kardos­kodni. Az áhított vállalkozói tőke eddig csak ígéret, mind­összesén 226 millió erejéig, ami befizetve még nincs. Ilyen kon­díciók mellett nem lehetséges az expo. Szó esett a parlamenti munka hétköznapjairól, az ellenzék stratégiájáról, a két kormány­párt béketűréséről. Volt, aki a kárpótlás során el­szenvedett sérelmeket említette, erre Szekeres Imre azt vála­szolta, hogy a földkárpótlás megoldása nem jó, ám egy újabb „földosztást” ez a kor­mányzat nem vállal, hisz min­den érintett számára elfogadha­tóan jó megoldás nem létezik. A törvényalkotói munka so­rán idén még 40 fontos törvényt kell elfogadnia a parlamentnek. Ezzel kapcsolatban szó esett ar­ról, hogy a csődtörvény szak­mailag rossz, nincs privatizá­ciós törvény, és sürgős lenne még néhány gazdasági szabá­lyozót is megalkotni. Pillanatnyilag a kormány tűzoltást végez, mondta Szeke­res Imre. Fél év kell ahhoz, hogy kiderüljön ennek a tűzoltó munkának az eredménye. A Szekeres Imre hosszabb távra szóló koncepciót akkor lehet majd kidolgozni. A kemény, megszorító és egyálta­lán nem népszerű intézkedése­ket egy fél éven belül kell meg­hozni a kormánynak ahhoz, hogy valóban új fejezet kez­dődhessen. KE Új aszfalt a Nagykörúton Modern kitörésvédelmi berendezés Hat vízágyút szolgálhat ki Nagy erőkkel dolgoznak a ki­vitelezők a Nagykörútnak az Oktogontól a Rákóczi útig ter­jedő szakaszán a villamospálya- és a közútépítés munkálatain. Pénzes István fővárosi biztos az MTI-t tájékoztatta arról is, hogy ezzel egyidejűleg folyik a körút utcaképének átalakítása, a vá­rosképhez nem illő műtárgyak eltávolítása, cseréje. Az eredeti tervektől eltérően még e héten elkezdik a Nagykörút belváros felé eső oldalán az új aszfaltbur­kolat készítését. A forgalmat mindez nem érinti, ám eseten­ként útszűkületre, éjszakai munkavégzésre számítani lehet. Elmés ötlettel újszerű, nagy teljesítményű „vizes” kitörés­védelmi berendezést alkottak a nagykanizsai Rotary Fúrási Kft. szakemberei. Meglévő, de vi­szonylag szerény kapacitású vízágyúik mellé vásároltak egy magyar gyártmányú centri­fugális szivattyút, s ezt össze­építették egy 1000 lóerős Ganz-motorral. Az így kialakított új szivaty- tyúrendszer percenként 18-19 ezer liter vizet képes továbbí­tani, 15 bar nyomással, és egy­szerre hat vízágyút szolgálhat ki. Ehhez a műszaki megoldás­hoz a néhány évvel ezelőtti ku­vaiti olajkúttüzek oltásakor szerzett tapasztalatok adták az alapötletet. A gyakorlati főpró­bán jól vizsgázott a kanizsaiak új kitörésvédelmi eszköze, amit - a szakmai világhírt szerzett kuvaiti turbóval együtt - bemu­tatnak az októberben rende­zendő nemzetközi kitörésvé­delmi találkozón és szimpóziu­mon. (MTI) KERESIK A REKESZEKET. A Megaplast Rt. törökszentmiklósi műanyag-feldolgozó üzemében újabb rekeszszerszámot indítottak, mert nagyon nagy a kereslet a TM 10-es rekeszek iránt. Megduplázzák termelésüket, így naponta 700 darabot gyárta­nak. Készítenek fóliatömlöt, zsákot és síkfóliát is. Állandó megrendelőjük a Magyar Honvédség, mivel Törökszentmiklóson készítik az összes műanyag papucsot a ka­tonák részére. (Fotó: Mészáros) Mostanság Képezgetünk A labdarúgás mellett az oktatás az a kérdéskör, amihez úgy véljük, legtöbben értünk. A hat év fe­letti gyermekkorúakat, mint az oktatás alanyait, szülőket, nagyszülőket pedig állandósuló gond­ként érinti az iskola. A képzés lényeges szereplője még a tanerő, vagyis a pedagógus, aki a tudás csodás birodalma felé noszogatja aprócska és na­gyobbacska embertársait. Az oktatás különféle gradusokban és ezen belül is sok iskolatípusban folyik. A változó gazdasági, politikai igények furcsa iskolafajtákat hoztak létre. Volt technikum, aztán akárhány plusz, akár­hány szisztémájú középiskola, felsőfokú techni­kum meg marxista egyetemi szakosító. Az aktív keresők jelentékeny részét is állandó jelleggel to­vábbképezték. Voltak szakmai és ideológiai, vi­lágnézeti fejtágítók, amikhez tanulmányi szabad­ságot adott a munkáltató. A rendszeresen végrehajtott oktatási reformok ellenére a közoktatás területén figyelemre méltó eredmények születtek. Az alapfokú oktatás mód­szereiben és tananyagában korszerűsödött. Növe­kedett a középiskolák rangja, és nőtt a diploma­szerzési lehetőségek száma. Természetesen ta­gadhatatlan, hogy néhány helyen túlképzés alakult ki, és mostanság nehéz ezekkel a képesítésekkel / munkahelyet találni. A nehézipar egyes ágazatai­hoz kötődő szakterületek, mint a fémkohászat vagy a bányászat, ma nem igazán sikerágazatok. A szülők, amikor biztos egzisztenciateremtő élet­pályát szánnak gyermekeiknek, igyekszenek olyan foglalkozásra orientálni őket, amely iránt szükséglet mutatkozik. A szolgáltatóipar szakmái népszerűbbek, mint bármikor. Az orvosi és jogi egyetemek magasan a legnépszerűbbek a tovább tanulni kívánók között... Nem kell hozzá futuro­lógusnak lenni, hogy belássuk, betegséggel és a saját igazáért küzdő ügyfélből nálunk mindig túl­kínálat lesz. A képzésben is megjelent a piacgazdasági szemlélet. Szóba került már többször a tandíj be­vezetése a felsőoktatásban. Beindultak az oktatási vállalkozások. Megjelentek a piaci igények, és megkezdődött a menedzserképzés aranykora. Biz­tos jele a piacgazaság meghonosodásának, hogy a praktikus üzleti életben, termelésben közvetlen használható ismeretek megszerzéséért egyre töb­ben hajlandóak anyagi áldozatot hozni. A munka- nélküliek, különösen a fiatalabbak részére szerve­zett átképzéseken az idegen nyelvek és a számítás- technika oktatása került előtérbe. Ezek nagyon egészséges életjelei egy születőben lévő képzési és átképzési struktúrának. Nagy ígéretekkel és nagy hanggal hirdetik programjaikat, egészen más irányultságú képezdék is. Ifjú hölgyeket kétszer tizenötezer forintért, két hónap alatt kiképeznek manekenné, illetve egy hónap alatt harmincezerért fotómodellé. A beiratkozáshoz előképzettség nem szükséges. Más irányú ismereteket oktatnak a tömegkom­munikációban jártas, vállalkozó szellemű szak­emberek. Félévenként huszonötezer forintért egy év alatt újságíróvá vagy televíziós szerkesztővé okosítják a jelentkezőt. Jelentkezési feltételek, egyetemi, főiskolai vagy középiskolai végzettség . .. A pályakezdő ifjak és szüleik létbiztonságot je­lentő foglalkozást remélnek a tandíj befizetéséért és szellemi erőfeszítéseikért. A kapott végbizo­nyítványok igazolják ugyan a képzettséget, de munkahelyet a legritkább esetben biztosítanak. Ezek a képzések csak a képző fél számára járnak anyagi értelemben vett haszonnal. A nehezülő gazdasági körülmények természetesen az oktatási intézményeket is vállalkozási magatartásra kész­tetik. így szűntek meg, és lényegében alakultak át önköltségessé az egykori levelezőtagozatok kö­zép- és főiskoláink nagy részében. A meghirdetett képzési formákban egy közös van, a kis anyag- és energiaszükséglet. Magyarán szólva, olyan dolgokat tanítanak, amelyekhez az előadón, tantermen, táblán és krétán kívül nem kell más eszköz. Néhány eszendő alatt több szer­vező- és menedzserszemléletű diplomást képezhe­tünk ki, mint Közép-Európa összes többi országá­ban. Fontos dolog, hogy az arra illetékesek meg­vizsgálják, ki milyen képzettséget igazoló bizo­nyítvány kiadására jogosult, de talán még fonto­sabb lesz megérteni oktatásra nyitásunknak, hogy a vas és acél országához hasonlóan, a kétszázezer diplomás menedzser országa sem lehetünk. Gambrinus Német-magyar akkumulátorgyár Vendégek érkeztek Máramaros megyéből A mezőgazdaság és a közigazgatás helyzetével ismerkedtek Közös cél a kapcsolatok szorosabbra fűzése Vegyes vállalatot alapított budapesti székhellyel a Perion Akkumulátorgyár Rt. és a német Accumulatorenwerke Hoppécke - jelentették be a két cég vezetői tegnapi sajtó- tájékoztatójukon. Az új kft. cella- és telepsze­relésre jön létre, de a munka beindulásáig, azaz 1995. ja­nuár 1-jéig mindkét tulajdo­nos akkumulátorait forgal­mazza. Az MTI kérdésére Kéri Jó­zsef, a Perion vezérigazgatója elmondta: a céget először egymillió forint alaptőkével, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal hozták létre a tulaj­donosok. A gépeket és berendezése­ket ezután apportálják a kft.-be, első körben 20 millió forintra emelve az alaptőkét. A vegyes vállalat két-három éven belül évi 350-400 millió forintos árbevételt ér el, kapa­citását a piac szükségleteinek megfelelően bővítik. A romániai Máramaros és Jász-Nagykun-Szolnok megye közötti együttműkö­dési megállapodás kereté­ben tegnap Boros Lajosnak, a megyei közgyűlés elnöké­nek meghívására a megye­házán Máramaros megyéből érkező küldötteket köszön­töttek. Az eszmecserén - melyen Virgil Chifor, a közgyűlés al­elnöke és a delegáció tagjai vettek részt - a közigazgatás aktuális kérdéseivel, valamint a magyar mezőgazdaság jelen­legi helyzetével ismerkedtek meg a vendégek. Az általuk feltett kérdé­sekre, amelyek elsősorban a szövetkezetek átalakulására, az érdek-képviseleti szervek működésére, a kistermelők helyzetére, a mezőgazdasági hitelekre és a privatizációra vonatkoztak, Gombár Mihály, a Földművelésügyi Hivatal ve­zetője válaszolt. Ezt követően pedig Virgil Chifor Márama­ros megye közigazgatásának néhány jellemző adatát ismer­tette, továbbá szólt az ottani mezőgazdaság helyzetéről. Ez utóbbiról elmondta, a földterületek 98 százalékát már visszaadták eredeti tulaj­donosaiknak, az állami tulaj­donban maradtak pedig rész­vénytársasággá alakultak. Majd szólt a kistermelők tá­mogatásáról, valamint a hitel- lehetőségekről. Nem titkolt cél a két megye közötti kereske­delmi-üzleti kapcsolatok, va­lamint kórházak és a rendőrség között már meglévő kapcsola­tok kibővítése. Véget ért a dél-alföldi közgazdász-találkozó „Budapesten kívül is van élet” A vállalkozások - méretre és formára tekintet nélkül - a gaz­daságpolitika kiszámíthatóságára vágynak. Most már nem túl­élni, hanem élni akarnak. A mostani kormánynak megvan az esélye, hogy hosszú távra, legalább tíz évre tervezzen. Fontos még, ami „számomra megfogalmazódott, hogy Budapesten kí­vül is van élet” - mondotta a GATE mezőtúri főiskolai karán tegnap befejeződött közgazdász-találkozó zárszavában dr. Ve­ress József, a Közgazdaság-tudományi Egyetem rektorhelyet­tese, aki egyúttal az MKT főtitkára is. Tegnap véget ért az a dél-al­földi közgazdász-találkozó, me­lyen a vállalkozások élénkítésé­ről, valamint az élelmiszer-gaz­daság integrációjáról vitáztak a szakemberek. Számos gondolat mellett össze lehetett vetni a he­lyi tapasztalatokat az országos­sal - mondotta Mrena István, az MKT megyei elnöke. A kétnapos tanácskozásról rövid összefoglalást dr. Veress József főtitkár készített, aki több ízben hangsúlyozta, hogy a vállalkozások kiszámítható­ságra vágynak. Legalábbis a ta­nácskozáson ezt több előadó is megfogalmazta. „A jövőt úgy kell építeni, hogy közben elvi­seljük a jelent”. Ehhez a kor­mányzat is megkapta a szüksé­ges társadalmi támogatást, s most olyan koncepcióval kell dolgoznia, hogy az legalább tíz évre előretekintsen. Erre ugyanis az elmúlt tíz évben nem került sor - mondotta a főtitkár. Az ország „rendbetételének” egyik sarokpontja az ország­marketing, melyet a gazdasági diplomáciának is feli kell vál­lalnia. E nélkül ugyanis export­próbálkozásaink kudarcba ful­ladhatnak. Fontos az egyensúlyjavító in­tézkedések meghozatala is. Dr. Veress József többször utalt arra a kérdésre is, mely pont a gazdálkodók jövőbeni lépéseit határozza meg: az egyensúlyt nem bontó lépések, melyek mo­tiválnák a gazdaság fellendülé­sét. E téren azonban még ma sem lehet tisztán látni. „Rövid távon a foglalkozta­tásban látványos eredmény nem érhető el” - hangzott el az ösz- szefoglalóban. Ugyanakkor a kormány rövid távú lépéseinek ellensúlyozására szóló szociális kompenzáció kérdése élesen felvetődik, miközben továbbra sem ismerjük a rászorulók kö­rét. A mezőgazdasági szekcióban elhangzott előadások közül a rektorhelyettes Benedek Fülöp, a megyei TESZÖV titkárának szavait emelte ki, melyből le­szűrte, hogy a földdel foglalko­zók szeretik azt, amit csinálnak, a kormánynak pedig segítenie kellene a mezőgazdaságot. S megfogalmazta Veress József az elhangzottak alapján azt is, hogy „Budapesten kívül is van élet”. A zárszó végén felvetődött a gazdasági bűncselekmények témája, mellyel szembe kell néznünk, s megoldás is szüksé­ges. Néhány pénzintézeti visz- szaélést említve a főtitkár egy kérdést is felvetett a hallgató­ságnak: „Tulajdonképpen kinek fizetünk mi adót?” - ez -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents