Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-15 / 217. szám
1994. szeptember 15., csütörtök Szolnoki Extra 7 A fészek melege - Családportrék Egyenesben van az életünk A szülői, nagyszülői házban látott példa, a gyerekkorból hozott emlékek, benyomások meghatározóak az ember későbbi élete során. Akaratlanul is - utánozva a mintát - hasonlóképpen alakíthatja saját családi életét. Hát még akkor, ha a példát tudatosan és meggyőződéssel telve követik ... „Nyaralás” az amerikai űrkutatás egyik központjában Szolnoki diáklány a NASA űrtáborában Csirke Zsuzsa 17 éves, s a Ruhaipari Szakközépiskola negyedéves tanulója, jövőre érettségizik. Ebben az évben immár másodjára vett részt a Magyar Asztronautikai Társaság az űrkutatás iránt érdeklődő fiatalok részére kiírt pályázatán. Tavaly a pályázat különdíját nyerte el, az idén pedig 7. helyezést ért el ezen az országos megmérettetésen. A szép eredmény mellett várta egy amerikai út is: a huntsville-i nemzetközi űrtáborban töltött el nyolc napot. Az alabamai Huntsville az amerikai űrkutatás egyik fővárosa; itt található a NASA egyik nagy űrközpontja. Pillanatkép a földi irányítóközpontból Az Olexik családdal kellemes, Mária utcai otthonában beszélgettünk. Csak azt sajnálták, hogy nem a kertben fogadtak, mert azt mondják, az az ő igazi birodalmuk. Dr. Olexik László, a családfő a gyerekkorától kezdi:- Szarvason születtem, édesapám gyógyszerész volt, édesanyám könyvtáros — kezdetben háztartásbeli. Ennek nagy jelentősége volt, meghatározta a család felépítését. Amikor a kisgyerekkorunkat töltöttük, akkor ő rendszeresen otthon volt. Csodálatos, rendkívül gyerekszerető nagyszüleim voltak. A nagymama testvérei - ők hatan voltak - s azok gyermekei, a karácsonyt rendszeresen egy családi asztalnál ünnepeltük. Szarvasról az egyetemre, Szegedre, 1966-ban kerültem. Ekkor szakadtam el tulajdonképpen a családtól. 1968-ban ismerkedtem meg a feleségemmel. A szolnoki kórházba 1970-ben kerültem először, gyakorlatra. Akkor határoztam el, hogy ha lehet, az itteni belgyógyászati osztályra fogok jönni dolgozni. így is történt, ’72 óta a Hetényi Géza Kórház I. számú belgyógyászati osztályán dolgozom. ’77-ben tettem belgyógyász szakvizsgát. Hosszú ideig a rendelőintézetben is dolgoztam csoportvezető főorvosként, közben voltam az alapellátás osztályvezetője is. Az Asztmaklub tegnap immár második foglalkozását tartotta a Tófenék úti MSZP-székház egyik termében, mely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az első előadást Magyar János, a megyei növényvédő állomás vezető munkatársa tartotta az allergiát okozó növényekről, majd dr. Csányi Zsuzsa ismertette az asztmatípusokat, végül a szokásos légzőtornára, gyógynövényekből készült tea ivására került sor. Az előző foglalkozáson egy természetgyógyász ismertette azokat a gyógynövényeket, melyek az asztma kezelésénél hatékonyan alkamazhatók. Annak az előadásnak a mottójául a következő idézetet választották: „Az orvos kezel, a természet gyógyít”. Ezt most kiegészítették azzal, hogy sajnos vannak olyan növények - kultúr- és gyomnövények egyaránt - melyek allergiát okozhatnak. Nagyon sok olyan növény honos Magyarországon, mely légzés- vagy bőrallergiát okoz. Zöldségféléink közül ilyen például a paszternák. A gyomnövények közül a legismertebb és egyben talán legveszélyesebb a parlagfű, mely légzési tüneteket okoz, s melyet népi nyelven vadkendemek is neveznek. Ez a népi elnevezés azonban téves, hiszen - mint azt az előadó bemutatta - két különböző növény- Ahogy Laci életében meghatározó volt a szülők, nagyszülők szerepe - mondja a feleség, Mártika -, én is elmondhatom ugyanezt. Egyedüli gyerek vagyok, és milyen érdekes, hogy éppen ezért vágytam mindig nagy családra. Engem is nagyon kiegyensúlyozott légkörben és olyan nagy szeretettel neveltek a szüleim, hogy a mai napig is - 46 éves koromra - kihat ez a szeretet és ez a nyugalom. Szegeden jártam főiskolára, ott ismerkedtünk meg Lacival. 1970 óta egy munkahelyen dolgozom, a Tiszaparti Egészségügyi Szakközépiskolában. Most kezdtem el a 24. tanítási évemet.- Nem tudjuk, miért telt bele sok-sok év, mire megszületett a gyermekünk - mondja az édesanya. - Sokáig orvoshoz is jártunk, de már 15 éve voltunk házasok, mire teljessé vált az életünk. Addig hiányzott egy nagyon nagy dolog belőle: a gyerek. Azóta a gyereknevelés minden lehetőségét igyekszem kihasználni. Minden percét ez határozza meg az életünknek. Úgy próbálunk élni - a munkahelynek is eleget téve -, hogy az estéket itthon, nyugalomban töltsük, és a gyereket próbáljuk nevelni. Lehet, hogy időnként egy kicsit maximalista vagyok vele szemben, de tulajdonképpen a parlagfű és a vadkender. A parlagfű - mint sok más gyomnövényünk - 1800 körül érkezett Európába az amerikai kontinensről, s Magyarországon 1908-ban írták le először. A parlagfű a savanyú talajt kedveli, s míg régen megyénk talaja szikes és meszes volt, addig mára a műtrágyázás és a nem megfelelő talajművelés miatt a felső rétegek elsava- nyodtak - ideális életkörülményt teremtve a parlagfűnek. Magyar János említette még a henye libatopot (apró, fényes levelű, mely fonákján szürke), mely minden közút mellett megtalálható, s mely rendkívül erős gyökérzete miatt gyorsan képes regenerálódni. Beszélt az ambrózia növényekről is, melyek virágzása júliustól októberig is elhúzódhat. Ezek a növények a kapás kultúrájú növények között is nagy számban előfordulnak, főleg ott, ahol kicsi a gyomelnyomó képesség. Ilyen például az idén a napraforgó, amelynek feje - a csapadékhiány miatt - nem tudott kifejlődni, így nincs takarásban, árnyékban a föld alatta. Felmerül a kérdés: hogyan lehet irtani a gyomokat? A jelenleg alkalmazott gyomirtó szerek rövid ideig hatnak, s a gyomnövények - ha napos és csapadékos az idő - a gyomirtó elbomlása után rögtön csírázni kezdenek. S természetesen vannak a megye „senki földjei”: az egyetlenegy dolgot akarok én belőle kihozni - hogy egy nagyon derűs és kiegyensúlyozott kisgyerek legyen. És ha nyugalmas gyerekkort biztosítunk neki, talán ő is arra fog törekedni, hogy ezt továbbvigye a családjára és megtartsa. Hogy mindenünk megvan-e? A mi igényeink szerint úgy érezzük, megvan mindenünk. Végül is van egy autónk, van egy kényelmes lakásunk - lehet, hogy sokan azt gondolják, lehetne ennél sokkal szebb vagy nagyobb -, nekem ez így tökéletes. Mindezek mellett még egy törekvésem van a gyerekneveléssel kapcsolatban: nem akarom elkényeztetni. Nem akarom, hogy mert egyke, meg későn született, el legyen kényeztetve.- Talán annyiból szerencséje is van a gyereknek - folytatja az édesapa -, hogy ilyen későn született, sokkal türelmesebbek vagyunk hozzá, mint lettünk volna fiatal korunkban. Akkor többet kellett teljesíteni, hogy elérjük, amit elértünk. Most már csak meg kell tartani.- Nem lehetünk túlságosan leterheltek ahhoz, hogy a jelenlegi életvitelt folytathassuk - mondja a feleség. - Huszonhárom éves házasok vagyunk, és még most is próbálunk egymáshoz alkalmazkodni. Ezt meg kell tanulni a hosszú évek alatt. Laci a nyugalmával sokszor az én hirtelenkedéseimhez ajkal- mazkodva tud csitítani. És a munkahely sem az utolsó. Nem véletlenül töltöttem egy helyen az eddigi pályafutásomat, és el sem tudnám képzelni másképp. Nagyon szeretem ezt a középiskolás korosztályt, nevelni őket ennek minden nehézségével együtt. * * * A nyolcéves Lacika jórészt figyelj a beszélgetést, ő maga „nem nyilatkozik”. A padlón építget valamit a Legóból, de közben jelen van, teljes lényével.- Jó lett volna, ha teljesül, ahogy gyerekkoromban képzeltem - mondja az édesanyja -, hogy hat gyerekig meg sem állok, de hát ha úgy hozta a sors, akkor ezzel az eggyel próbáljuk megvalósítani, hogy a család igazándiból CSALÁD legyen.- em - (Fotó: Bíró Tibor) út menti árkok, a szeméttelepek stb., ahol nagyon ritkán, s akkor sem elég alaposan irtják a gyomokat. Ráadásul a gyomnövényeknek létezik egy olyan - számunkra rossz, de számára létfentartó - tulajdonságuk, hogy a rendszeres kaszálás után, egyre kisebb állapotban is képesek virágozni. Magyarországon utoljára 1989-ben készítettek felmérést a gyommal fertőzött területekről. Ambrózia növénnyel annak idején megyénk 20 ezer hektáros területe volt fertőzött. S hogy mit lehet tenni? Tudjuk, árnyékban nem képesek kifejlődni a gyomnövények sem - tehát fásítani kellene az erre alkalmas területeken (például a sivár Széchényi-lakótelepen), ezenkívül pedig mindenkinek rendben kellene tartania háza, lakása környezetét - rendszeresen kaszálni kell a gyomot. A növényvédelmi törvény- erejű rendelet a művelési kötelezettségekről beszél, vagyis hogy a művelő kötelessége a gyomok elleni védekezés - ez pedig pénzkérdés, hiába van megfelelő rendelkezés, ha nincsenek biztosítva az anyagi feltételek (például a speciális levél alá permetező berendezés). Magyar János elmondta, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében évente közel 200 millió forint kellene ahhoz, hogy a gyomnövények mértéke elviselhető legyen. — Tavalyi pályázatomat a műholdakról, vagyis a távközlésről írtam, az idén pedig - a holdra szállás 25. évfordulója alkamából kiírt pályázaton - a Élménybeszámoló közben napkutatásokról adtam be pályázatot - kezdte Zsuzsa. - Az amerikai utat nem a pályázaton elért eredményekhez kötik, de mivel én mindkét pályázaton részt vettem - engem választottak. Egy országból egyébként kizárólag egy fiú és egy lány mehet ebbe az fírtáborban.- Ruhaipariba jársz, ruhakészítőnek tanulsz . .. Hogy kerültél kapcsolatba a csillagászattal?- Elsős koromban még nem foglalkoztam csillagászattal, de harmadikban Szakács László tanár úr indított egy csillagászati szakkört. Az első pályázatnál senki nem segített, azt teljesen egyedül csináltam. A második pályázatnál viszont már a tanár úr szedte összp a szükséges könyveket.- Egy űrtáborban töltöttél nyolc napot. Mit jelent az űrtábor?- A táborban 23 országból érkeztek fiatalok és az őket kísérő tanárok, illetve az Egyesült Államokból azok tanárok, aki elnyerték „Az év tanára” címet. A legkisebbeknek szól az alaptábor, a nagyobbak a Space Academy két szintje közül valamelyiken vehetnek részt. A második naptól kezdve előadásokon vettünk részt, szimulátorokat, háromtengelyes pörgety- tyűket, súlytalanságot szimuláló szerkenytyűket próbáltunk ki. Foglalkoztunk csillagászattörténelemmel, az űrhajók szerkezetével, építettünk kétlépcsős rakétát. Voltak olyan szituációs gyakorlatok - háromszor két-, illetve kétszer hatórások -, amelyeknél nem lehetett elhagyni a termet, még az ebédet is behozták. Voltunk földi irányítók, repülésirányítók, űrreppülő- gép-parancsnokok, pilóták . ..- Akkor te jól beszélsz angolul.- Hát, az iskolában nem tanulom az angolt.- Akkor magántanárnál?- Nem, magamtól. De a nyelvtanulást inkább ne vegyük bele...- Miért?- Mert úgysem hiszi el senki, hogy egyedül tanultam meg, amit tudok. Voltak nyelvi nehézségeim, de szerencsére nagyon türelmesek ott az emberek: ültünk egymással szemben, és addig ismételgettünk, mutogattunk egymásnak, míg nem értettük meg a lényeget.- Beszélgetésünk elején azt mondtad, hogy ez a tábor egy látógatóközpontban van . . .- Igen, a látogatóközpont több részből áll: van egy rakétapark, egy különleges mozi, vagyis űrszínház, ahol térhatású űrkutatási és repülési filmeket játszanak - feltéve, hogy a nézőtér közepén ülünk -, van egy szimulátorterem, egy szabadtéri’ űrrepülőgéppark, ahol mérethű űrrepülőgépek vannak. És van persze a kiképzőközpont is, ahol minden működik, és mindent ki lehet próbálni az űrrepülőgép-szimulátortól kezdve a víz alatti kiképzéshez szükséges nagy tartályon át a többtengelyes forgószékig. r- Hogyan volt beosztva a napotok?- Reggel hatkor volt ébresztő, a programok hét órakor kezdődtek, s este tízkor, tizenegykor értek véget. Minden percünk be volt osztva, mindig csináltunk valamit. Az esti, jobban mondva éjszakai programok után például spanyol táncokat tanultak a szobatársaim hajnali egykor.- Ha már a szobatársaknál tartunk, kikkel voltál együtt? Ez a tábor nemzetközi volt. ..- Egy spanyol, egy argentin, egy mexikói és két amerikai lánnyal voltam közös szobában. A szervezők arra nagy hangsúlyt fektettek, hogy két, azonos országból érkező fiatal ne legyen egy csoportban - ezzel is segítették a nyelvtanulást.- Miközben beszélgetünk, angolul mondod a szakkifejezéseket, a rakéták részeit...- A szaknyelvet még csak-csak megtanultam, kénytelen voltam, de az ebédlőben már nem tudtam elmondani, hogy mit akarok enni, azt el kellett mutogatnom - neveti el magát Zsuzsa. * * * Csirke Zsuzsa 17 éves múlt, s a nyáron megtudhatta, milyen az „igazi” űrkutatás a NASA-nál. Tovább akar tanulni. Talán gépészmérnökire kellene jelentkeznie? Még nem tudta eldönteni. Csillagászattal, űrkutatással „csak” hobbi szinten akar foglalkozni a továbbiakban is. S hogy milyen volt ez a nyolc nap a űrtáborban? Egyedülálló és felejthetetlen. Cs. Csáti Réka Az oldaipárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka A huntsville-i rakétapark Az Asztmaklub foglalkozásán hallottuk Allergiát okozó növényekről
