Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-15 / 217. szám

4 ^ A szerkesztőség postájából K 1994. szeptember 15., csütörtök Nem jutott az ősi földből? A jászalsószentgyörgyi határban Tisztában vagyok azzal, hogy a kárpótlással járó földosztás és visszaélések körüli állapotról a szerkesztőségek is értesültek. Az a tapasztalatom, hogy na­gyon sokan tudnak a jogtalan elsajátításról, nevekkel mégsem szolgálnak, mert nem akarnak maguknak, családjuknak kelle­metlenséget. Kimondhatjuk, még mindig félnek az emberek. Minden évben két és fél hó­napot töltök otthon, Magyaror­szágon, s talán kárpótlásügyben nekem nem is lenne szabad szólnom, mégis megteszem. Testvéreim, rokonaim helyett, akiknek azért nem jutott az ősi földből, mert az üzérkedők, a spekulánsok felvásárolták. Tu­dok arról, hogy Szolnok me­gyében a kárpótlásra várók földjén még mindig ülnek olyan földhöz jutottak - pl. a Já­szalsószentgyörgyi határban -, akiknek ezen a területen nem volt földjük, de volt Jászapátin vagy Tápiógyörgyén. Helyettük most mi menjünk oda a földün­kért? Úgy érzem, ismét idősze­rűvé vált József Attila Mondd, mit érlel... című verse, mely­nek első két sorát befejezéskép­pen idézem: „Mondd, mit érlel annak a sorsa, / akinek nem jut kapanyél;” Vizi Ferencné Vancouver - Kanada Sikereink a KRESZ-versenyen Közlekedést oktató pedagógusok munkáját ismerték el a fővá­rosban szeptember 10-én, azon az eseményen, amelyen Sándor János jászalsószentgyörgyi és Hargitai Tibor szolnoki aránydip­lomás pedagógus vette át dr. Túrós András rendőr vezérezredestől az oklevelet és az értékes karóra tárgyjutalmat. Mindketten régóta foglalkoznak a gyerekek közlekedésre nevelésével, s a különböző KRESZ-versenyeken csapataikkal rendre eredményesen szerepel­tek. A megyei versenyről a jászalsószentgyörgyi csapatból három, a szolnoki Újvárosi iskolából pedig egy tanuló jutott tovább (a csapat az 5. helyen végzett) az országos KRESZ-versenyre. Egyéniben Báli Gabriella jászalsószentgyörgyi kislány lett az országos bajnok, aki hazánk színeit képviselte a nemzetközi verse­nyen. Nagy örömünkre szolgált, hogy a gyerekek a rendőrségtől kapott szép, egységes melegítőben versenyeztek - írta többek kö­zött H. T. olvasónk, egy képet is mellékelve. A felvételen Pitti Sándor, Talált Titusz, Oroszlányi Zita és Báli Gabriella. Kis hazánk számtalan szépsége Messze és mégis itthon! Amikor a televízióban látom a csillogó tengerpartot vagy a hólepte hegygerincet, úgy ér­zem, kimaradok valamiből, de egy hazai kirándulás után min­dig boldogan nyugtázom: cso­dálatos, szép a mi hazánk. így volt legutóbb is, amikor , szep­tember harmadikán a KDNP új- szászi női tagozata szervezésé­ben nyolcvanhatan útra keltünk, s irány Lillafüred, Eger. A Bükk hegység szépsége valamennyi­ünket magbabonázott. Lillafüredre érve, az Északi-középhegység gyöngy­szeme, a Hámori-tó szinte elénk zuhant a hegyek öleléséből. Az István-barlang, mely 1931 óta nyitva a nagyközönség előtt, nemcsak természeti szépségé­vel, de jó levegőjével is figyel­meztet a környezetvédelemre. A sok lépcső ellenére sem volt megerőltető a barlanglátogatás, az egészséges tiszta levegő, a látnivaló szinte feledtette ko­runkat. Eger, az ősi város, a bazilika, a sétány, a távolból látható vár, mind-mind felejthetetlen él­mény marad számunkra, aho­gyan a Szépasszony-völgy is, hiszen nem maradhatott el a táj jellegzetes borának megkósto- lása. Ismét tapasztalhattuk, hogy kis hazánk számtalan szépséget rejt magában, csak fel kell fedezni. Rövidesen egy másik kirán­dulást vagy színházlátogatást tervezünk, de bármelyik is va­lósul meg, ismét együtt leszünk, s bizonyára jól érezzük majd magunkat. Varga Sándorné Újszász Ez a kép a szolnoki Jókai utca elejét, a Kossuth téri irodaház háta mögötti részt ábrázolja. A felvétel nemrég készült, de ré­gebbi is lehetne, hiszen legalább öt éve így néz ki! És a város közepén senkinek nem bántja a szemét ez a környezet, a csúnya látvány? Nagyon várjuk, s kérjük, akire a terület tartozik, végre tegye rendbe. Köszönjük. (Beküldött kép.) P. P.-né, Szolnok üg A Déli-Kárpátokban A szolnoki közalkalmazottak természetbarát egyesülete az idén nyáron is néhány napos túrát szervezett a Déli-Kárpátokba, melyen harmincán vettünk részt. Utazásunk napján, az etsti órákban Gyulá­nál léptük át a magyar-román határt, és az Érc-hegységen átkelve, először a római őrtoronynál gyönyörködtünk a táj szépségében. In­nen továbbhaladva, a néhány km-re lévő Bóli-barlanghoz értünk, melyben a legenda szerint több betyár is megfordult. Az elénk tárult akadályokat sikerrel vettük, és sok-sok élménnyel gazdagodva jár­tuk meg a barlangot. Rövid buszozás után értünk Petrozsénybe. E bányászváros fölött található a Páring-hegység, utunk végállomása, ahol libegőre szálltunk, és 1073 méterről libegtünk a „meseházikó­hoz”, mely 1581 méter magasan van. Vörösfenyőből épült, komfor­tos házban volt a szállásunk. Kis pihenő után felkerestük a hegyi pásztorokat (momorlánokat) és az ún. angolkertet, ahonnan meg­csodálhattuk a későbbi túráink útvonalát. Másnap a Mizsa-tóhoz indultunk, melyhez hat hegyháton kellett átkelni. Visszafelé a Kis-Páring 2074 m-es csúcsán található meteorológiai állomás mel­lől figyelhettük az alkonyba boruló tájat. A következő nap hajnalán kilenc vállalkozó turista indult meghódítani a Nagy-Páring 2519 m-es csúcsát. Közülük heten sikerrel jártak, s még hócsatát is vívtak egymással. A búcsúesten elköszöntünk házigazdáinktól, a Dobai házaspártól és a „meseházikótól”, mert a privatizáció már oda is elért. .. Visz- szafelé útban Déván töltöttünk néhány órát, és Maros mellett, Ara­don keresztül érkeztünk haza - élményekkel gazdagon. Egyesületünk 11 éve működik - növekvő létszámmal. Eddig sa­ját erőnkből oldottuk meg feladatainkat, de az egyre jobban szapo­rodó gondjainkat, anyagi nehézségeinket már nem tudjuk leküz­deni. Terveink között szerepel egy szolnoki, városismereti verseny szervezése, melyhez támogatókat keresünk. Ezúton is kérjük, aki szívügyének tekinti városunk megismerését, valamint a termé­szetjárást, segítsen. Mi pedig vállaljuk, hogy ütjaink során - a városok, falvak érintésével - a bennünket támogató cégek ter­mékeit reklámozzuk. (Klubnapjainkat hétfőnként, 16.30-18 óra között tartjuk a megyeházán - Kossuth u. 2.) Bozsóné Szilágyi Erzsébet és Tem Ildikó (túravezetök) „Az ígéret évszakonként változik” Telefonra várva A szolnoki Móra Ferenc úton, a Domus Áruház mögött lakom, s évek óta várom, hogy telefonhoz jussak. Kérésemmel, érdeklődésemmel gyakran fel­keresem a Matáv ügyfélszolgá­lati irodáját, ahol a tájékoztató válasz, az ígéret tulajdonképpen ugyanaz, csak évszakonként változik. Tavasszal azt ígérték, előre­láthatólag nyáron már lesz tele­fonunk, nyáron pedig azt, hogy majd ősszel. S ez így megy évek óta. Az idén nyáron nagyon bíz­tunk az ígéretben, s azt remél­tük, legalább őszre nálunk is megcsörrenhet a várva várt tele­fon. Sajnos ismét csalódtunk,' mert az újabb ígéret már így szól: esetleg tavasszal lesz be­lőle valami. És a sok-sok ígér­getés, a huzavona állítólag arra vezethető vissza, hogy vonal- bővítésre lenne szükség, ahhoz pedig pénzre. Ez utóbbit megér­tem, de azt már kevésbé - aho­gyan a környékünkön lakó, hozzám hasonlóan telefonra vá­rók sem -, hogy a peremváros­ban, Szandaszőlösön, az üdülő­övezetben, ahol sok helyen nem lakóházba kötik be a telefont, jut pénz a vonalbővítésre. Ézek után kérdezem a Matáv illetékesét: vajon meddig hite­getnek még bennünket, a mi la­kásunkban végre mikor szólal­hat meg a telefon? (Pontos név, cím a szerkesztőségben.) B. I. Szolnok Köszönet a közreműködőknek Tiszatenyőiek családi hétvégén A közelmúltban - a tiszate- nyői klubkönyvtár dolgozóinak közreműködésével, szervezésé­vel - családi hétvégét rendez­tünk, immár második alkalom­mal. Ezúttal két napot töltöttünk együtt a Mátrában és a Bükk- ben. Változatos programunk során felkerestük a gyöngyösi Mátra múzeumot, majd felmentünk Kékesre, hazánk legmagasabb csúcsára, s jártunk Szilvásvára­don, a csodálatos Sza- lajka-völgyben. Az estét kelle­mes körülmények között, a ti­szafüredi ifjúsági táborban töl­töttük, Nagyvisnyón. A családi hétvége második napja is változatosan és igen jó hangulatban, sportolással, szó­rakozással telt el. Hazafelé út­ban pedig Eger nevezetességeit tekintettük meg. Befejezésképpen úgy érez­zük, nem maradhat említés nél­kül, hogy ezt a családi hétvégét sikeres pályázatunk révén, a megyei művelődési alapból nyert pénzből és a helyi pol­gármesteri hivatal támogatásá­val tudtuk megvalósítani. Segít­ségükért az Uj Néplap nyilvá­nosságán keresztül fejezzük ki köszönetünket, és Gúlán Ist- vánnénak, a klubkönyvtár ve­zetőjének fáradozásáért külön is köszönetét mondunk. Hornyák Mátyásné Tiszatenyő Önzetlenül segítettek A „Lungo Drom” kisújszál­lási tagozata ezúton mond kö­szönetét a helyi önkormányzat­nak, a Sütöde Kft.-nek, az áfésznek, a Kunszöv Textil Ru­házati Szövetkeznek, a Bőr­díszmű Vállalatnak, Horváth Ferenc vállalkozónak, valamint a Lemezipari Vállalat vezetőjé­nek. Kocsárdi Lászlónak, akik önzetlenül támogatták a közel­múltban tartott romanapot. Kovács Józsefné elnök Megértésben, békességben Törődjünk többet gyermekeinkkel Mi, akik a szolnoki Széche- nyi-lakótelepen, a Győrffy Ist­ván út 1-3-5-7. számú épület­ben lakunk (a mentőállomás felőli oldalon), elkeseredve ta­pasztaljuk, hogy sok szülő úgy szabadjára engedi gyermekét, azt sem tudja, hol, kikkel tölti a délutánt, az estéket. Rendre a mi házunk előtt gyülekeznek a város különböző pontjáról ide- sereglett gyerekek, akik olykor elviselhetetlenül hangoskodnak, és az itt élő kisebb gyerekeket fenyegetik, félelemben tartják. Nem beszélve arról, milyen szemetet, rendetlenséget hagy­nak maguk után. A figyelmez­tető szavunk rájuk sajnos nincs hatással, sőt annál inkább ran­dalíroznak. Ezért a nyilvános­ság előtt szeretnénk felhívni a szülők figyelmét: törődjenek többet gyermekeikkel, és na­ponta kísérjék figyelemmel, hogy kislányuk, kisfiúk hol, mivel tölti a szabad idejét. Úgy látjuk, sok szülőnek bi­zony van mit tennie a lelkiisme­retes, gondos gyermeknevelés terén. Ezen a helyen szólunk még a kutyatartással kapcsolatos rendbontásról, amit ugyancsak naponta tapasztalhatunk, bosz- szankodunk miatta. A lakótele­pen sokan a mi házunkhoz hord­ják a kis és nagyobb méretű ku­tyáikat, itt sétáltatják, futtatják. Kérjük az illetékeseket, hogy a kutytartásra vonatkozó rendet úton, útfélen és mindenkivel szigorúan tartassák be. A lakótársak nevében: Öt aláírás (név, cím a szerkesztőségben) Küldjön egy képet! A kisújszállási elemi iskolában, ’34-ben Az Új Néplap rendszeres olvasójaként figyelemmel kísérem \és szeretem ezt a rovatot, melyben a beküldött emlékképeket adják közre. Örömömre szolgál, ha olykor a kissé megsárgult képeken ismerős arcokat, gyerekkori cimborákat fedezek fel. A régi képéim között kutatva, most én is választottam kettőt, me­lyek gyermekéveim szép idejére, tanítónkra, osztálytársaimra emlékeztetnek. Az első kép 1934-ben készült a kisújszállási Arany János elemi iskola második osztályosairól - szeretett ta­nítónk, Nagy Ferenc körében. Jómagam tőle jobbra - a máso­dik ülő sorban - a harmadik vagyok, mellettem pedig Varga Lajos, aki nagyon jó barátom volt. A második kép színhelye ugyancsak Kisújszállás, de ezen már a gimnázium első osztályosai láthatók. Osztályfőnökünk Herbály Gyula volt, akire ma is hálás szívvel gondolok. Mel­lette jobbról .az első vagyok, aztán Sajtos Imre (sajnos már nem él), majd Szatmáry István (jelenleg akadémikus), a tanár úr mellett balról pedig Csőreg László, nyugdíjas tanár. E kép ak­tualitását talán az adja, hogy szeptember 17-én tartjuk az 50. éves gimnáziumi osztálytalálkozónkat. Remélem, még sokan együtt lehetünk. Tóth György - Szolnok Szerkesztői üzenetek S. A.-né, Tiszafüred: Szülő­tartásra a gyermekek csak akkor kötelesek, ha a szülőnek nincs tartásra kötelezhető házastársa vagy olyan volt házastársa, aki­től elvált. (Tájékozatást kérő le­veléből ez nem derül ki.) Ugyanis a házastárs tartási kötelezettsége előzi a rokonok tartási kötelezettségét, a szü­lőnek tehát e tekintetben nincs választási lehetősége. A szülő gyermekeitől azonban nemcsak akkor követelhet tartást, ha nincs házastársa, volt házas­társa, hanem akkor is, ha a há­zastárs mentesül a tartás kötele­zettsége alól. Ilyen helyzet pél­dául, ha a házastárs saját maga eltartására sem képes; ha előző házasságából származó gyer­mekei eltartása után már nincs annyi jövedelme, hogy abból házastársi tartást is fizessen. (Ha csak részben képes házas­társi tartásdíjat nyújtani, akkor kiegészítő szülőtartás igényel­hető.) * „Adófizető” jeligére: Ha nincs tartozása, az adóhatóság értesítésétől számított 30 napon belül rendelkezhet a fennma­radó összegről, ha ezt nem teszi, a túlfizetést az adóhatóság a ké­sőbb esedékes adó kiegyenlíté­sére számolja el. Egyébként az adófolyószámla határozatnak minősül és ha valamivel nem ért egyet, illetékmentesen felleb­bezhet ellene. A fellebbezési időn túl, további 15 napig kése­delmi pótlék nélkül fizetheti ki a tartozását. A másodfokú hatá­rozat kézhezvételétől számított 15 napon belül még mindig módja van a pótlékmentes fize­tésre, ha viszont e határidőn be­lül nem rendezte az ügyet, ké­sedelmi pótlékot kell fizetnie. Az oldalt szerkesztette: Csankó Miklósné

Next

/
Thumbnails
Contents