Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-13 / 215. szám

1994. szeptember 13., kedd 7 Jászsági körkép Bombabiztos varroda Gőzprés alatt a női mellény egy darabja Jászdózsa nem sok munka­helye közül az egyik nagyon bombabiztos: a varroda. Nem, nem azért, mert bun­kerben állították fel a varrógé­peket, hanem mert hazánkban a bérvarrás nagyon keresett. Per­sze a külföldiek által. Mindig furcsa látvány egy kis falu kis varrodájában a nagy divatcégek vállfákon, ruhacímkéken lát­ható nevei. Ha az az elegáns pá­rizsi nő tudná, hogy hol készül ruhája! De mindegy, hol varrják, egy a fő: a minőség. Márpedig en­nek a követelménynek nagyon meg kell felelni. Csak így létez­hetnek a varrodák hosszú idő­kön keresztül. A dósaiak is jól dolgoznak. Muszáj is, hiszen ők a jászapáti Xanta Kft. egyik részlege, és ez a cég külföldre termel. A volt szolgáltatóházban lét­rehozott varroda vezetője Tá­bori József. Most tizenketten varrnak női felsőruházatot: kosztümöket, mellényeket, szoknyákat, nadrágokat, télika­bátokat. A munka sok, a dolgozó ke­vés. Ha valaki munkanélküli megunja otthon magát, itt meg­próbálhat jelentkezni, több mint valószínű, hogy felveszik. Megújul a malom Beemelik az egyik fémgaratot Megújul az egykori malom Jászárokszálláson. Sajnos az épület megvásárlója nem volt hajlandó semmit sem elárulni, hogy mi a szándéka az épülettel. Mindenesetre annyit sikerült megtudni, hogy takarmánykeverő lesz az egykori örlőüzemből. Az ehhez szükséges átalakítások már fólynak, a munkát a kecskeméti Bodoglári és Társa Bt. végzi. A munka élteti Kicsiny, törékeny test, mégis érződik, benne hatalmas erő la­kozik. Nem, nem tud ő ezzel mázsákat emelni, ezt inkább akaraterőnek lehetne mondani. Nem tud nyugodtan megülni, mindig csinál valamit. Pedig két hónap múlva már 93 éves lesz. Alattyánban bukkanunk az idős nénire, akit Varga István- nénak (lánykori nevén Darák Máriának) hívnak. Éppen tész­tát készít, de nyugodtan feltart­hatjuk. Csak azon sajnálkozik, hogy nem szóltunk időben ér­kezésünkről, mert akkor kitaka­rította volna a kis házat, ami egyébként is patyolattiszta. Mária néni világéletében dolgozott. Cseléd volt, ahogy férje is, akivel 1922-ben kötött házasságot Jánoshidán. Ott la­kott szinte 93 évet, kivéve azt az ötöt, amikor Tiszasülyön dol­goztak. Nemrég költözött át Alattyánban az unokvejéhez, mert már nem olyan biztos a mozgása, itt meg vigyáznak rá. Gyakran szédül, elesik, cset- lik-botlik. Mindennek ellenére nem kell noszogatni, hogy vegyen fel egy kis krumplit, vagy kapáljon vagy főzzön. Állandóan dolgo­zik: a családnak is készít ebé­det, de új otthonát is gyakran takarítja, mint ahogy a mosást sem hagyja másra. Férje 1936—37-től (a pontos dátumra már ki emlékezik?) gyári munkás volt Budapesten. Jól keresett, jutott is a fizetésé­ből 1400 pengő arra, hogy 1941-ben vegyenek egy házat. Az ötvenes évek elején hazajött. Négy hold földjükön gazdál­kodtak, volt lovuk, kocsijuk, de mindent elvett a téesz. A férj ezután téesztag lett, majd ezt is otthagyta. Egy társával házakat építettek. 1972-ben halt meg. Mária néni eközben gyermekeit nevelte, és persze - talán mon­dani sem kell - dolgozott. Négy fia született, de kettő meghalt, a másik kettőből is csak egy él már. Manapság már nehezen tel­nek a napok. Sok órából áll egy nap Mária néninek, mert alig al­szik valamicskét. Lefekszik, de fél egykor már mindig fent van. Az ágy szélére ül, előveszi a zsolozsmát, és csak forgatja, forgatja. Enni sem nagyon akar már, pedig mindene megvan. Csak egy csöppet, ha a szájához vesz. Tévét is alig néz, hamar megunja, de az újságot mindig elolvassa - ráadásul szemüveg nélkül. Négyen voltak testvérek, de már csak ő él közülük. Egyik rokona sem ért még ennyi élet­kort meg, a családban eddig ő tartja a rekordot. Unokája kettő, dédunokája négy van. Becsületesen végigdolgozta az életet, még sincs nagy va­gyona. Nem szomorú? Összetartó kertbarátok és gazdakörösök A jászjákóhalmai közösségi házban a Jákó Kertbarát Kör tartja éves bemutatóját. Az asz­talok roskadásig telve minden­féle gyümölccsel, zöldséggel. Gyerekek jönnek megtekinteni a „termést”. A kertbarát kör vezetője Vá­mos László. Az ötventagú társa­ságnak a fiatalember nyolc éve a vezetője. Az 1972-ben alakult körben lehetősége adódik a ta­goknak arra, hogy közösségben legyenek, amellyel eljuthatnak valahová a kirándulások, ta­pasztalatcserék folytán. Kéthe­tente tartják foglalkozásaikat, amelyen nevesebb előadóktól is hallhattak már hasznos tanácso­kat. Más kertbarát körökkel is szoros kapcsolatot tartanak fenn, sok barátjuk van. László nem kimondottan kertművelő. Agrármérnök vég­zettségével baromfitenyésztő. Háziszámyasokat tart, amiket keltet; a napos állatok eladásá­ból él. Leginkább pulykát és gyöngytyúkot nevel, amivel or­szágos tekintetben is szinte egyedül áll. Nagyon sokan ke­resik fel az ország minden tájá­ról. Két országos lap állandó munkatársa, állandó rovata van a Kistermelők Lapjában. Nem csak ő ír, vele is nagyon sok in­terjú készült már. Emiatt sokan ismerik, rengeteg levelet kap, amiben tanácsokat kémek. Számos előadást tartott már mindenfelé. Gyerekkora óta - szinte hob­biból is - foglalkozik a baromfi­tenyésztéssel kisebb farmján. Kimondottan kisgazdaságoknak termel, kis tételben szállít. Tel­jes körű szaktanácsot ad. Azt mondja, idén ötször több szár­nyast is el tudott volna adni, de a piac ingadozását még ő sem tudja kiszámítani. Éljött megtekinteni a kiállí­tást Gyurkó István is, aki a Gu- bicz Ándrás Gazdakör vezetője három éve, vagyis a megalaku­lás óta. Az új gazdakör még fia­tal, de természetesen létezett év­tizedekkel ezelőtt is hasonló, csak az egypártrendszer „elso­dorta”. Pista bácsi volt az egyik alapító, a másik pedig Lékó Jó­Vámos László zsef, aki a korábbi gazdakörnek is tagja volt még. Sajnos ő két éve már nincs az élők sorában. A körnek alakulásakor még csak 14 tagja volt, mostanra már felduzzadt harmincháromra a létszám. Úgy néz ki, gyarapo- dóban vannak, hiszen hárman már jelezték, hogy szeretnének belépni soraikba. Ez nem is csoda, mert nem véletlenül jöt­tek össze; egymást segítik. Most aratáskor is jó szolgálatot tett az összefogás. Pista bácsi 20 hold, részben kárpótláson visszakapott földön gazdálkodik. Téeszben nem volt, régóta szekérfuvarozással foglalkozik. 1969-1975 között a helyi vadásztársaság hivatásos vadásza is volt. A földön ter­mett terményt állataival eteti fel És miért Gubicz András ne­vét vette fel a gazdakör? Ezt Fodor Istvántól, a falu régmúlt­ját jól ismerő polgármestertől kérdezzük meg. Nos, Gubicz András 1820-ban született Jászjákó- halmán. A 49 éves korában el­hunyt férfi rövid életében mara­dandót alkotott: ő találta fel a nevével fémjelzett Gubicz-ekét. Nem kis tettét az Életrajzi Lexi­konban is megemlítik. Gubicz András mezőgazda- sági gépész volt. Falusi kovács­ként kezdte ténykedését, majd Pesten alapított gépgyárat. Munkássága során tekintélyes vagyonra tett szert. Mivel azon­ban nem született gyermekük, Gyurkó István feleségével elhatározták, hogy a közösségre, a „népre” hagyják vagyonukat. Többek között egy alapítványából jász diákok ta­nulhattak a Politechnikumban, a Budapesti Műszaki Egyetem elődjében. Jászjákóhalmán levő házukat a később elhalálozott feleség, Poldermann Júlia ugyancsak a falunak adomá­nyozta, benne a környék első óvodája nyűt meg 1876-ban. Egyébként ma is ott működik az óvoda. Gubicz András halálának 125 éves évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a közösségi ház falán, ami vajon mi volt ré­gen? Hát persze, a gazdakör székháza; a gazdák pénzéből épült. Az augusztus 20-ai em- léktábla-avatón dr. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár mondott beszédet. Szent Margit és a (fehér) kereszt Az első napon állítottunk be Jászárokszálláson a Szent Margit gyógyszertárba. A szé­pen rendbe hozott épületben a város első magánpatikáját alakí­totta ki a jászberényi dr. Dobos Józsefné és férje, aki állatorvos. Ezenkívül még egy patika van, de az állami. A gyógyszertárnak helyet adó épület idén februárban még elhagyatottan dacolt az idővel. A házaspár ekkor gondolta, hogy patikát kellene nyitni. Úgy vélték, a környező települések­kel együtt 15 ezer lakosra jutó Dr. Dobos Józsefné egy gyógyszertár kevés. A gon­dolatot gyors cselekvés követte. Számtalan engedélyt kellett be­szerezni, de a sok utánjárás megérte, mert kívül-belül meg­szépült épületben korszerű, számítógépes nyilvántartással ellátott patikában fogadhatják a gyógyszert igénylőket. Úgy gondolni, a 6-7 hónapos kialakí­tási idő nem sok, de a fiatal gyógyszerész vezetőnő ■ < mégis soknak tartja, ráadásul azt mondja, sok méreggel is járt a procedúra. De hát biztosan úgy vélték az illetékesek, itt a sok gyógyszer, majd kikúrálja ma­gát... Ahogy a tulajdonos - akinek keresztnevéről kapta a Margit nevet a patika - elmondja, az a különbség az állami és a ma­gángyógyszertár között, hogy míg az előbbi csak egy helyről, a gyógyszertári központtól tud beszerezni árut, addig az utóbbi onnan, ahonnan akar. Ezért még bővebb is lehet a szolgáltatásuk. Megpróbálnak minden gyógy­szert beszerezni, bár a „kóros” hiánycikkek listájával azért ők sem tudnak megbirkózni. Egy gyógyszerész, két asszisztens és egy takarítónő alkotja a munka­erőt. Nyitva tartásuk alakulása: hétfőtől péntekig 8-tól 17 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. Ké­sőbb hétvégeken ügyeletet is tartanak majd. Van helye a pénznek Peredi Béláné mérlegre teszi a termést Jászágó egy nagy kertészet. Itt mindenki ebből él. Hatalmas fóliasátrak alatt, vagy pedig a szabad földön termesztik a zöldségnekvalót. Peredi Bélánénál most készí­tik elő szállításra a paprikát. Gondosan kimérik a súlyt, hogy azzal már a budapesti nagybani piacon ne kelljen bíbelődni. Magdika néni 2200 négyszö­göl szabad földön a klasszikus növényeket termeszti két fiával: paradicsomot, paprikát, ubor­kát, tököt. Már csak paprika van nála, a többivel végeztek. Lassan vége a szezonnak ré­szükről: február közepétől szep­tember végéig kertészkednek. Ő maga az ABC-ben dolgo­zik, két fia jelenleg munkanél­küli, úgyhogy elkél a bevétel a családban, van hova tenni a pénzt. Az oldalt írta: Tóth András Fotók: Mészáros János Bajor a bútor A napokban nyitott, és máris nyékét is. A Menyhárt Józsefné sikeresnek mondható az a bú- szolnoki vállalkozó által nyitott torbolt, ami Jászkisér ország- üzletben ülőgarnitúrák, szek- útja mellett található. A Bajor rénysorok, székek, asztalok Bútor Áruházban zömében kaphatók egyelőre, de jönnek használt német bútorokat lehet majd konyhabútorok és konyhai vásárolni, de árulnak új szekré- elektromos berendezések is. Nem is rossz, ami használt

Next

/
Thumbnails
Contents