Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-13 / 215. szám
1994. szeptember 13., kedd 7 Jászsági körkép Bombabiztos varroda Gőzprés alatt a női mellény egy darabja Jászdózsa nem sok munkahelye közül az egyik nagyon bombabiztos: a varroda. Nem, nem azért, mert bunkerben állították fel a varrógépeket, hanem mert hazánkban a bérvarrás nagyon keresett. Persze a külföldiek által. Mindig furcsa látvány egy kis falu kis varrodájában a nagy divatcégek vállfákon, ruhacímkéken látható nevei. Ha az az elegáns párizsi nő tudná, hogy hol készül ruhája! De mindegy, hol varrják, egy a fő: a minőség. Márpedig ennek a követelménynek nagyon meg kell felelni. Csak így létezhetnek a varrodák hosszú időkön keresztül. A dósaiak is jól dolgoznak. Muszáj is, hiszen ők a jászapáti Xanta Kft. egyik részlege, és ez a cég külföldre termel. A volt szolgáltatóházban létrehozott varroda vezetője Tábori József. Most tizenketten varrnak női felsőruházatot: kosztümöket, mellényeket, szoknyákat, nadrágokat, télikabátokat. A munka sok, a dolgozó kevés. Ha valaki munkanélküli megunja otthon magát, itt megpróbálhat jelentkezni, több mint valószínű, hogy felveszik. Megújul a malom Beemelik az egyik fémgaratot Megújul az egykori malom Jászárokszálláson. Sajnos az épület megvásárlója nem volt hajlandó semmit sem elárulni, hogy mi a szándéka az épülettel. Mindenesetre annyit sikerült megtudni, hogy takarmánykeverő lesz az egykori örlőüzemből. Az ehhez szükséges átalakítások már fólynak, a munkát a kecskeméti Bodoglári és Társa Bt. végzi. A munka élteti Kicsiny, törékeny test, mégis érződik, benne hatalmas erő lakozik. Nem, nem tud ő ezzel mázsákat emelni, ezt inkább akaraterőnek lehetne mondani. Nem tud nyugodtan megülni, mindig csinál valamit. Pedig két hónap múlva már 93 éves lesz. Alattyánban bukkanunk az idős nénire, akit Varga István- nénak (lánykori nevén Darák Máriának) hívnak. Éppen tésztát készít, de nyugodtan feltarthatjuk. Csak azon sajnálkozik, hogy nem szóltunk időben érkezésünkről, mert akkor kitakarította volna a kis házat, ami egyébként is patyolattiszta. Mária néni világéletében dolgozott. Cseléd volt, ahogy férje is, akivel 1922-ben kötött házasságot Jánoshidán. Ott lakott szinte 93 évet, kivéve azt az ötöt, amikor Tiszasülyön dolgoztak. Nemrég költözött át Alattyánban az unokvejéhez, mert már nem olyan biztos a mozgása, itt meg vigyáznak rá. Gyakran szédül, elesik, cset- lik-botlik. Mindennek ellenére nem kell noszogatni, hogy vegyen fel egy kis krumplit, vagy kapáljon vagy főzzön. Állandóan dolgozik: a családnak is készít ebédet, de új otthonát is gyakran takarítja, mint ahogy a mosást sem hagyja másra. Férje 1936—37-től (a pontos dátumra már ki emlékezik?) gyári munkás volt Budapesten. Jól keresett, jutott is a fizetéséből 1400 pengő arra, hogy 1941-ben vegyenek egy házat. Az ötvenes évek elején hazajött. Négy hold földjükön gazdálkodtak, volt lovuk, kocsijuk, de mindent elvett a téesz. A férj ezután téesztag lett, majd ezt is otthagyta. Egy társával házakat építettek. 1972-ben halt meg. Mária néni eközben gyermekeit nevelte, és persze - talán mondani sem kell - dolgozott. Négy fia született, de kettő meghalt, a másik kettőből is csak egy él már. Manapság már nehezen telnek a napok. Sok órából áll egy nap Mária néninek, mert alig alszik valamicskét. Lefekszik, de fél egykor már mindig fent van. Az ágy szélére ül, előveszi a zsolozsmát, és csak forgatja, forgatja. Enni sem nagyon akar már, pedig mindene megvan. Csak egy csöppet, ha a szájához vesz. Tévét is alig néz, hamar megunja, de az újságot mindig elolvassa - ráadásul szemüveg nélkül. Négyen voltak testvérek, de már csak ő él közülük. Egyik rokona sem ért még ennyi életkort meg, a családban eddig ő tartja a rekordot. Unokája kettő, dédunokája négy van. Becsületesen végigdolgozta az életet, még sincs nagy vagyona. Nem szomorú? Összetartó kertbarátok és gazdakörösök A jászjákóhalmai közösségi házban a Jákó Kertbarát Kör tartja éves bemutatóját. Az asztalok roskadásig telve mindenféle gyümölccsel, zöldséggel. Gyerekek jönnek megtekinteni a „termést”. A kertbarát kör vezetője Vámos László. Az ötventagú társaságnak a fiatalember nyolc éve a vezetője. Az 1972-ben alakult körben lehetősége adódik a tagoknak arra, hogy közösségben legyenek, amellyel eljuthatnak valahová a kirándulások, tapasztalatcserék folytán. Kéthetente tartják foglalkozásaikat, amelyen nevesebb előadóktól is hallhattak már hasznos tanácsokat. Más kertbarát körökkel is szoros kapcsolatot tartanak fenn, sok barátjuk van. László nem kimondottan kertművelő. Agrármérnök végzettségével baromfitenyésztő. Háziszámyasokat tart, amiket keltet; a napos állatok eladásából él. Leginkább pulykát és gyöngytyúkot nevel, amivel országos tekintetben is szinte egyedül áll. Nagyon sokan keresik fel az ország minden tájáról. Két országos lap állandó munkatársa, állandó rovata van a Kistermelők Lapjában. Nem csak ő ír, vele is nagyon sok interjú készült már. Emiatt sokan ismerik, rengeteg levelet kap, amiben tanácsokat kémek. Számos előadást tartott már mindenfelé. Gyerekkora óta - szinte hobbiból is - foglalkozik a baromfitenyésztéssel kisebb farmján. Kimondottan kisgazdaságoknak termel, kis tételben szállít. Teljes körű szaktanácsot ad. Azt mondja, idén ötször több szárnyast is el tudott volna adni, de a piac ingadozását még ő sem tudja kiszámítani. Éljött megtekinteni a kiállítást Gyurkó István is, aki a Gu- bicz Ándrás Gazdakör vezetője három éve, vagyis a megalakulás óta. Az új gazdakör még fiatal, de természetesen létezett évtizedekkel ezelőtt is hasonló, csak az egypártrendszer „elsodorta”. Pista bácsi volt az egyik alapító, a másik pedig Lékó JóVámos László zsef, aki a korábbi gazdakörnek is tagja volt még. Sajnos ő két éve már nincs az élők sorában. A körnek alakulásakor még csak 14 tagja volt, mostanra már felduzzadt harmincháromra a létszám. Úgy néz ki, gyarapo- dóban vannak, hiszen hárman már jelezték, hogy szeretnének belépni soraikba. Ez nem is csoda, mert nem véletlenül jöttek össze; egymást segítik. Most aratáskor is jó szolgálatot tett az összefogás. Pista bácsi 20 hold, részben kárpótláson visszakapott földön gazdálkodik. Téeszben nem volt, régóta szekérfuvarozással foglalkozik. 1969-1975 között a helyi vadásztársaság hivatásos vadásza is volt. A földön termett terményt állataival eteti fel És miért Gubicz András nevét vette fel a gazdakör? Ezt Fodor Istvántól, a falu régmúltját jól ismerő polgármestertől kérdezzük meg. Nos, Gubicz András 1820-ban született Jászjákó- halmán. A 49 éves korában elhunyt férfi rövid életében maradandót alkotott: ő találta fel a nevével fémjelzett Gubicz-ekét. Nem kis tettét az Életrajzi Lexikonban is megemlítik. Gubicz András mezőgazda- sági gépész volt. Falusi kovácsként kezdte ténykedését, majd Pesten alapított gépgyárat. Munkássága során tekintélyes vagyonra tett szert. Mivel azonban nem született gyermekük, Gyurkó István feleségével elhatározták, hogy a közösségre, a „népre” hagyják vagyonukat. Többek között egy alapítványából jász diákok tanulhattak a Politechnikumban, a Budapesti Műszaki Egyetem elődjében. Jászjákóhalmán levő házukat a később elhalálozott feleség, Poldermann Júlia ugyancsak a falunak adományozta, benne a környék első óvodája nyűt meg 1876-ban. Egyébként ma is ott működik az óvoda. Gubicz András halálának 125 éves évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a közösségi ház falán, ami vajon mi volt régen? Hát persze, a gazdakör székháza; a gazdák pénzéből épült. Az augusztus 20-ai em- léktábla-avatón dr. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár mondott beszédet. Szent Margit és a (fehér) kereszt Az első napon állítottunk be Jászárokszálláson a Szent Margit gyógyszertárba. A szépen rendbe hozott épületben a város első magánpatikáját alakította ki a jászberényi dr. Dobos Józsefné és férje, aki állatorvos. Ezenkívül még egy patika van, de az állami. A gyógyszertárnak helyet adó épület idén februárban még elhagyatottan dacolt az idővel. A házaspár ekkor gondolta, hogy patikát kellene nyitni. Úgy vélték, a környező településekkel együtt 15 ezer lakosra jutó Dr. Dobos Józsefné egy gyógyszertár kevés. A gondolatot gyors cselekvés követte. Számtalan engedélyt kellett beszerezni, de a sok utánjárás megérte, mert kívül-belül megszépült épületben korszerű, számítógépes nyilvántartással ellátott patikában fogadhatják a gyógyszert igénylőket. Úgy gondolni, a 6-7 hónapos kialakítási idő nem sok, de a fiatal gyógyszerész vezetőnő ■ < mégis soknak tartja, ráadásul azt mondja, sok méreggel is járt a procedúra. De hát biztosan úgy vélték az illetékesek, itt a sok gyógyszer, majd kikúrálja magát... Ahogy a tulajdonos - akinek keresztnevéről kapta a Margit nevet a patika - elmondja, az a különbség az állami és a magángyógyszertár között, hogy míg az előbbi csak egy helyről, a gyógyszertári központtól tud beszerezni árut, addig az utóbbi onnan, ahonnan akar. Ezért még bővebb is lehet a szolgáltatásuk. Megpróbálnak minden gyógyszert beszerezni, bár a „kóros” hiánycikkek listájával azért ők sem tudnak megbirkózni. Egy gyógyszerész, két asszisztens és egy takarítónő alkotja a munkaerőt. Nyitva tartásuk alakulása: hétfőtől péntekig 8-tól 17 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. Később hétvégeken ügyeletet is tartanak majd. Van helye a pénznek Peredi Béláné mérlegre teszi a termést Jászágó egy nagy kertészet. Itt mindenki ebből él. Hatalmas fóliasátrak alatt, vagy pedig a szabad földön termesztik a zöldségnekvalót. Peredi Bélánénál most készítik elő szállításra a paprikát. Gondosan kimérik a súlyt, hogy azzal már a budapesti nagybani piacon ne kelljen bíbelődni. Magdika néni 2200 négyszögöl szabad földön a klasszikus növényeket termeszti két fiával: paradicsomot, paprikát, uborkát, tököt. Már csak paprika van nála, a többivel végeztek. Lassan vége a szezonnak részükről: február közepétől szeptember végéig kertészkednek. Ő maga az ABC-ben dolgozik, két fia jelenleg munkanélküli, úgyhogy elkél a bevétel a családban, van hova tenni a pénzt. Az oldalt írta: Tóth András Fotók: Mészáros János Bajor a bútor A napokban nyitott, és máris nyékét is. A Menyhárt Józsefné sikeresnek mondható az a bú- szolnoki vállalkozó által nyitott torbolt, ami Jászkisér ország- üzletben ülőgarnitúrák, szek- útja mellett található. A Bajor rénysorok, székek, asztalok Bútor Áruházban zömében kaphatók egyelőre, de jönnek használt német bútorokat lehet majd konyhabútorok és konyhai vásárolni, de árulnak új szekré- elektromos berendezések is. Nem is rossz, ami használt
