Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-12 / 214. szám

2 Körkép 1994. szeptember 12., hétfő Felszentelték a megújhodott szolnoki Vártemplomot Ünnepi egyházi eseménye volt szombaton délután Szol­nok városának, megtelt hí­vőkkel és vendégekkel a me­gyeszékhely Vártemploma, ahol is Keszthelyi Ferenc, váci megyéspüspök ünnepélyesen felszentelte az újjávarázsolt templomot. Délben Gacsári Kiss Sándor kanonok és a Vártemplom egyháztanácsa ebéden látta vendégül. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök jelenlété­ben mindazokat, akik adomá­nyaikkal, munkájukkal, tény­kedésükkel segítették a Vár- templom felújítását. Dr. írás Mátyás a hívők ne­vében köszöntötte a résztve­vőket, meleg szavakkal kö­szönte meg Gacsári Kiss Sán­dor kanonoknak a kitartó szer­vezőmunkát, s a jelenlévőknek azt a segítséget, amellyel újjá­születhetett a szolnoki Vár­templom. Az idő nem kímélte a város egyik szép műemlékét, kide­rüllek egy padlástakarítás so­rán a statikus hibák. Kiderült az is, hogy nemcsak az időjá­rás, hanem a közlekedés, a templom mellett megálló au­tóbuszok, s az útról származó rezgések tönkretették a fö­démszerkezetet. a falakat; se­gítségén kiáltott az objektum. Szolnok polgárainak össze­fogása nyomán, a város és megye vezetésének közremű­ködésével, végül is összeadód­tak a milliók, s így kicserélhet­ték a tetőzetet, a szarufákat, a teljes lécezést, a csatornákat, újravakolták az épületet, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal dokumentációi alap­ján. A szombati eseményen, amelyen a hívők mellett ott voltak a társegyházak képvise­lői, az adományozók, a segí­tők, Keszthelyi Ferenc, váci megyéspüspök celebrálta a misét, mondott szentbeszédet, majd szentelte fel a megújho­dott Vártemplomot. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök celebrálta a misét Az MSZP besenyszögi fórumán a mezőgazdaság „játszotta a főszerepet” A paraszti vállalkozások kényszervállalkozások? Szétverték a termelőszövetkezetet, 400 ember munka nélkül maradt. Létbizonytalanság van a mezőgazdaságban. Nem mer­nek vállalkozni az emberek. Meddig megy még ez? Ismét Für Lajos az MDF elnöke Az MDF Vili. Országos Gyűlésének második napján, délben kezdődött meg a szava­zás, melynek eredményeként Für Lajost választották a párt elnökévé. Az MDF eddigi elnö­kére - akinek javára visszalé­pett az elnökjelöltségtől Boross Péter, Lezsák Sándor és Schamschula György - a 623 érvényes szavazatból 329-et kapott. Szabó Ivánra 294-en voksoltak. Az Országos Gyűlés a továb­biakban nyilatkozatot fogadott el az aktuális politikai helyzet megítéléséről. Eszerint az. MDF választási vereségében - a ne­hezedő külső körülmények mel­lett - a párt saját hibái is közre­játszottak. Legsúlyosabban ta­lán az, hogy nem sikerült kiala­kítani a társadalommal folyta­tott párbeszéd eredményes for­máit. A dokumentum kitér arra is, hogy az MDF nyugtalanító­nak tartja a baloldali koalíció első két hónapban megtett lépé­seit. Az ígért, határozott és az ország modernizációját gyorsító gazdasági lépések helyett el­lentmondásos, a kapkodást jelző nyilatkozatokat és intéz­kedéseket tapasztaltak. A terve­zett pótköltségvetés az MDF meglátása szerint lefékezi a gazdaság meginduló növekedé­sét. Az 1996-os világkiállítás sorsa pedig nemcsak arra példa, hogy felszínes, megalapozatlan érvekkel hoz ilyen súlyos dön­tést a kormány, de arra is, hogy még formálisan sem tartja be a demokratikus kormányzás alapelveit. Ugyanakkor az MDF szerint példátlan méretű politikai tisz­togatások folynak a médiában, a kormányhivatalokban és az ál­lami intézményekben. Egyre nyilvánvalóbbnak tartják to­vábbá a világnézeti türelmetlen­séget, amely gazdasági érvek mögé bújva az új egyházi és alapítványi iskolák működését akarja lehetetlenné tenni. A küldöttek tiltakoztak az egyházi iskolákkal szemben indított tá­madások ellen. (MTI) Ilyen és ehhez hasonló elke­seredett kérdésekkel várták Be- senyszögön a helyi MSZP szer­vezte politikai fórumon a me­gye országgyűlési képviselőit, akik közül a művelődési ház. hosszú asztalánál négyen ültek szombaton este a házigazda Szabó Attila mellett: dr.Fiile István. Iváncsik Imre, Herhály Imre és Jauernik István. Hogyan dönt az új kormány a mezőgazdaság támogatásáról? Miért kell az állami gazdasá­goktól is megválni? A felvásár­lási árakra lehetetlen tervezni, mi az elképzelésük a szocialis­táknak a mezőgazdaság rendbe­tételére. hiszen nem működik az agrárpiaci rendtartás? - zápo­roztak a kérdések. Az MFA megszűnik, he­lyette a tőkeerős üzemformá­Mint lapunkban is megírtuk, a képviselőtestület 17 nem, 4 igen és 5 tartózkodás mellett elutasí­totta a Szolkom Rt. (a Szolnoki Kommunális Vállalat jogutódja) és a németországi Otto GmbH. nevű cég közös vállalattá szer­vezését. Józsa Csaba elsorolta azokat a fideszes aggályokat, amelyek miatt nem tudták támo­gatni a javaslatot. Ezek: a Szol­kom Rt. átalakulásáról szóló '93-as közgyűlési határozatok vegyesvállalat létrehozásáról szólnak. Ezzel szemben az elő­terjesztés privatizációról szólt. Közös vállalat létrehozásához a pénzügyminisztérium egyedi kát támogatják majd - hang­zott cl a válaszokban -, a hite­lekhez pedig magas, olykor 70 százalékos kamattámogatást terveznek adni. Az öntözési, meliorációs beruházásokat is támogatni kívánják. Elképzel­hető, hogy jövő év elején egy agrárorientációs törvénnyel próbálják helyzetbe hozni az. ágazatot. Hiába vannak garantált árak, ha ki kellene fizetni, összeom­lana a költségvetés. A paraszti vállalkozások nagy része kény­szervállalkozás, ezért sem sza­bad túlerőltetni ezeket. Sajnála­tos hogy a téeszeket szétverték, hagyni kellett volna, hogy saját elképzeléseik szerint éljenek. A kárpótlás rossz törvény volt, igazságtalanságokat szült. Elég arra gondolni, hogy a földala­engedélye kell, ami nem volt az előterjesztéshez mellékelve. To­vábbá: 109 millió forint kész­pénzért vásárolta volna meg a német cég a Szolkom Rt. rész­vényeinek 51 százalékát, ami tő­kekivásárlás. holott minden sza­kértői vélemény a tőkeemelés mellett érvelt. 200 milliós törzs­tőke emelés esetén Szolnok vá­ros önkormányzata még mindig többségi tulajdonban lenne, ami nem elhanyagolható, hiszen a szemétszállítás a város kötelező feladata, ezért sem mindegy, milyen pozíciója lesz a létre­jövő cégben. A Szolkom Rt. vagyona önkormányzati törzs­pok idő előtt elfogytak. A szo­cialisták a válság kezelésére vállalkoztak - hangzott el lassú felemelkedést ígérve. Nagy gondja az országnak, hogy tíz százalékkal több az. összes végső felhasználás an­nál, amit megtermelünk. To­vábbra is szükség van külső tő­kére. A besenyszögiek élénken érdeklődtek a médiahelyzetről, a parlamenti képviselők java­dalmazásáról, végkielégítésé­ről. A médiákkal kapcsolatban elhangzott: a parlamenti válasz­tások előtt a szélsőjobbhoz, ke­rült a tv, rádió. Nem normális dolog, lázas állapotban izzik ma is a politika a médiákban, ame­lyeket minél előbb függetlení­teni kell a mindenkori kormány­tól.- A végkielégítést elvileg el- lenzem, (tzon leszek,,hogy töröl­jük el - mondta Iváncsik Imre, hiszen más, határozott idejű munkavégzés esetén sem jár ez a javadalmazási forma. vagyon - hangsúlyozta Józsa Csaba -, ennek eladása komo­lyabb előkészítést igényel. A Fidesz garanciális hiányossá­gokat tapasztalt a közös vállalat létrehozása körül. Nincs alapító okirat, szindikátusi szerződés, a szolgáltatási árakra vonatkozó garancia. Ez lényeges, hiszen Szolnokon a szemétszállítási díj országosan is az egyik legala­csonyabb. Vannak városok, ahol közel ötször ennyit fizet­nek a polgárok. A Fidesz célja a város, a benne élő polgárok és a közjó szolgálata - mondotta a városi elnök, majd nyomatéko­san leszögezte:- Hibának tartjuk, hogy az előterjesztés ilyen formában ke­rült a közgyűlés elé, akkor, amikor a költségvetési, de a vá­rosfejlesztési bizottság sem tá­mogatta azt egyértelműen. Miért ellenezte a Fidesz a Szolkom Rt. privatizációját? „Célunk a város, a polgárok és a közjó szolgálata” Sajtótájékoztatót tartott vasárnap délután Józsa Csaba, a Fi­desz szolnoki szervezetének elnöke az augusztus 30-i Szolnok városi közgyűlés elé terjesztett Szolkom Rt. privatizácójával kapcsolatos javaslat - a fideszes önkormányzati frakció általi - elutasításának hátteréről. PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Hangos és dühödt reagálások követik az Aral-tó pusztulásának hírét. A közvélemény szenvedélyes kirohanásai azonban nemigen járulnak hozzá a Föld egyik legnagyobb ökológiai katasztrófájának elkerüléséhez. A Szovjetunió felbomlása óta gyakorlatilag nem tettek semmit azért, hogy mérsékeljék az Aral-tó apadását és megóvják a pusztu­lástól a tó élővilágát. Nemzetközi segély- szervezetek számos dokumentumot terjesz­tettek elő ezzel kapcsolatban, de a költségek fedezésére még nem kötelezték el magukat. A négy közép-ázsiai ország - Üzbegisz­tán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Kirgi- zisztán - és. Kazahsztán államfői ez év ele­jén ígéretet tettek arra, hogy a nemzeti bevé­tel egy százalékát az Aral-tó megmentésére létrehozott alapítványnak adományozzák. Az öt államfő egy másik találkozón az Arai megmentése érdekében elrendelte egy ál­lamközi tanács létrehozását. A Kazahsztán és Üzbegisztán határán el­terülő Aral a Föld hatodik legnagyobb tava. Az Arait tápláló két legnagyobb folyó - a Szir-darja és az Amu-darja - vízhozama Haldoklik az Aral-tó azonban 1960 óta a fokozott öntözés miatt harmadára csökkent. Szakemberek szerint az Aral-tó 30 éven belül teljesen kiszárad. A tó medrében só rakódott le, a környező gyapotültetvényekről pedig nagy mennyi­ségű vegyszer került bele. Az Araiból nyert ivóvíz tízszer több mérgező vegyi anyagot tartalmaz a nemzetközileg meghatározott maximumnál. A vérszegénység, légzési és egyéb rendellenességek, a gyermekhalan­dóság, a testi, szellemi fogyatékossággal született gyermekek száma a térségben ijesztően magas. A Reuter üzbegisztáni tudósítója úgy véli, hogy az Aral-tó problémájának meg­oldását valószínűleg a nyugati államoknak kell felvállalniuk. A Világbank szakértői két évig vizsgálták a tó állapotát, majd egy újabb időszak kijelölését javasolták a meg­figyelések folytatására. Az Aral-tó meg­mentésének konkrét terveire a Világbank hajlandó lenne 200 millió dolláros kamatos kölcsönt folyósítani a közép-ázsiai álla­moknak. Nem biztos azonban, hogy az el­szegényedett volt szovjet köztársaságok felveszik a kölcsönt egy olyan terv megva­lósítására, amely nem a gazdaság fellendí­tését szolgálja.- Azt mondják, hogy meg akarják men­teni az Arait, közben meg az öntözőrend­szer fejlesztésére kérnek hitelt - sajnálko­zott Parvez Hasszán, a Világbank Taskent- ben található közép-ázsiai kirendeltségének vezetője. Hasszán szerint a 200 millió dol­lárra várhatóan egy év múlva lesz szükség, ekkorra készülnek el a konkrét programok. A megvalósítandó tervek között szerepel a víz minőségének javítása, a víztárolás fej­lesztése, az Arai-tóba ömlő folyók vízho­zamának növelése és a tó környékén elmo- csarasodott területek lecsapolása. A Világ­bank mellett több kormány hajlandó víztisz­tító berendezést és gyógyszereket adomá­nyozni. A nagyvilágban történt A határnyitás ötéves évfordulója Emlékünnepség Berlinben Berlinben világpolitikai jelentőségű eseményként méltatták szombaton a magyar kormánynak azt az öt évvel ezelőtt hozott dön­tését, hogy nem kényszeríti vissza az. NDK-ba az oda nem kíván­kozó keletnémeteket, s kiengedi őket befogadásukra kész hamiadik országba, nevezetesen az NSZK-ba, amely soha nem ismerte el az NDK-állampolgárságot. A Bundestag alelnöke, Helmut Becker a magyar parlament el­nöke, Gál Zoltán, valamint az. általa vezetett hatpárti küldöttség előtt ismét leszögezte: „A magyar kormány bátor döntése, hogy át­vágja az Európát elválasztó szögesdrótkerítést, egyben a Németor­szág közepén húzódó „háláltál" végét, s a német újraegyesülési fo­lyamat kezdetét is jelentette. Magyarországé az érdem, hogy kiverte az. első téglát abból a falból, amellyel az embert semmibe vették.” A magyar országgyűlési küldöttség a Reichstag épületében ren­dezett ünnepség előtt végigsétált az. öt évvel ezelőtt még az épület mögött húzódó Berlini Fal helyén, s megtekintette a Reichstag falán a határnyitás 2. évfordulóján elhelyezett emléktáblát. Az ünnepsé­get Mocsári Károlynak, az 1986-os budapesti Liszt-verseny első he­lyezettjének Liszt-koncertje zárta. Wolfgang Thierse, a Német Szociáldemokrata Párt egyik alel­nöke a Berliner Zeitung hét végi számában azt sürgette, hogy Né­metországnak nem szabad megmaradnia a hála udvarias, de követ­kezmények nélküli gesztusainak szintjén. „A németeknek köteles­ségük és adósságuk, hogy legelöl állva aktívan előmozdítsák Ma­gyarország integrálódását az Európai Közösségbe" (Unióba)- volt olvasható a Berliner Zeitungban. Magyar-Német Fórum Magyarország Európa része, a magyarokat a Nyugat nem hagyta magára, ezt bizonyította a Magyar-Német Fórum 4. közgyűlése is. Ezekkel a szavakkal vonta meg a bonni tanácskozás mérlegét szombaton Otto Wolff von Amerongen, a Fórum német elnöke. A két ország gazdasági szakemberei, neves közgazdászai, társa­dalomtudósai, jeles gondolkodói a kontinens történelmi átalakulá­sáról. az. Európai Unió helyzetéről, Magyarország csatlakozásáról, az ehhez nyújtható német segítségről cseréltek eszmét két napon át. Ahogy a záróülésen elhangzott: nem oldottak meg problémákat, de sikerült meghatározni, megvilágítani jónéhány problémát, köztük azt. hogy a Magyarország EU-felvételéről folytatandó tárgyaláso­kon minden bizonnyal a mezőgazdaság kérdéseiről lesz a legnehe­zebb megegyezni. Megfogalmazódott az. is, hogy Magyarország po­litikai és biztonságpolitikai szempontból már megérett az EU-felvé- telre. Az unió helyzetének elemzése során arra a következtetésre jutot­tak a kérdés szakértői, hogy az. EU elmélyítése és kiszélesítése - vagyis a tagországok szorosabb együttműködése, illetve az új tagok felvétele - nem zárja ki egymást. Az. Európa Parlament azonban fel­tehetően csak akkor ad zöldutat új országok csatlakozásának, ha az unión belüli együttműködés is mélyül. Magyarországnak pedig azt .ajánlották,„hogy a felvétel kérdésében legyen bátrabb és optimis­tább. ne nagyja magát elbátortalanítani és ne ragadjon le a kisebb- nagyobb nehézségeknél. A biztonságpolitika témájával foglalkozó szekcióban megfogal­mazódott. hogy a közép-európai térségben csökkent ugyan a nagy háborúk kitörésének veszélye, nagyobb lett azonban az esély a ki­sebb konfliktusokra. Ez pedig a hét szomszéddal rendelkező Ma­gyarországot érintheti. A régi és az új gondolkodás különbségét elemző tudósok pedig olyan stratégiák kialakítását sürgetnék, ame­lyek elősegíthetik, hogy a gondolkodás, az elméleti elemzés össz-európaivá váljon. A pápa Horvátországban II. János Pál pápa szombaton a repülőtéren mondott beszédében a béke szót a horvátokhoz intézett összefoglaló üzenetként jelle­mezte. majd a katolikus egyház mellett üzenetét kiterjesztette a szerb ortodox egyházra és Horvátország iszlám, valamint zsidó kö­zösségeire. Ezzel egyidejűleg a pápa üzenetet intézett Szarajevó mártírvároshoz, is, ahová az eredeti tervek szerint csütörtökön láto­gatott volna. 11. János Pál sajnálkozását fejezte ki a háború által Horvátországnak okozott óriási szenvedések miatt. Leszögezte, hogy a Szentszék továbbra is a Balkán békéjéért és az igazság dia­daláért száll síkra. - A béke lehetséges, ha azt sokan, és őszintén óhajtják - hangsúlyozta a pápa. A Szentatya felszólította a liorvát vezetést, hogy a még megoldat­lan problémáknál - mint például a szerbek által megszállt vidékek visszatérítése, és az onnan elűzöttek visszatelepítése - állandóan a békés megoldást tartsa szem előtt. Franjo Tudjman horvát elnök II. János Pál pápát a „szabad és szuverén horvát nép" nevében a „civilizált társadalom őrzőjeként és legmagasabb erkölcsi tekintélyeként” üdvözölte. A horvát elnök emlékeztetett arra, hogy a pápa elsőként sietett a megtámadott hor­vát nép segítségére. Tudjman üdvözlő beszédében leszögezte, hogy Horvátország a Szerbiához és Montenegróhoz fűződő kapcsolatok normalizálásáért száll síkra. Kiemelte, hogy országa hajlandó sza­vatolni a Horvátországban élő szerb lakosság számára az őt megil­lető emberi, etnikai és vallási jogokat. Horvátország kész minden tőle telhetőt megtenni, hogy a térségben sikerüljön leépíteni a naci­onalizmus és fundamentalizmus valamennyi megjelenési formáját - mondotta befejezésül Franjo Tudjman. a Tiszapüspöki Fő út 113. szám alatti telefonos, 150 rrü-es alapterületű, összefüggő tevékenység folytatására alkalmas ingatlanát, valamint O* a Törökszentmiklós Táncsics M. út 3. szám alatt lévő „volt háztájis" iroda- 7 helyiségből álló, gázfűtéses, telefonos ­ingatlanát a hozzátartozó telekkel. Érdeklődni lehet a szövetkezet központjában (Törökszentmiklós, Táncsics M. u. 1.) Váczy Tamás elnöknél, vagy Csintalan György főkönyvelőnél. ' 00352/1II'________________________________________________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents