Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

■Hi \ jp i Pepsi-Cola strandröplabda-bajnokság a Schwechater Kupáért Sivatagi miliőben második a Tóth-Illés páros A Csóti-Pati párosát (képünkön), éppen a későbbi második helyezett Tóth-Illés duó búcsúztatta Szolnokon a tiszaligeti strandfürdő bársonyos homok­fövenyén rendezték meg az idei országos bajnokság 5. forduló­ját. A hazaiak megragadva az alkalmat teljes garnitúrával képviseltették magukat. Sőt, Si­pos Judit és Vasicsek Ágnes ré­vén hölgy párosnak is szoríthat­tunk a sivatagi miliőben lebo­nyolított versenyen. Azt hiszem senkinek nem kell külön bi­zonygatni, milyen emberfeletti teljesítményt követelt a két na­pos megmérettetés. Pokoli hő­ség - 38 fok árnyékban -, per­zselő homok - akadt aki zoknit húzott, hogy elkerülje az égési sérüléseket -, valamint Magyar- ország legjobb röplabdásai mindkét nemben. A lelkes szer­vezők révén minden adva volt, sőt az oly sokszor közönnyel vádolt nézősereg is szép szám­ban képviseltette magát. Már a kezdés előtt fogadkoz- tak a szolnoki párosok, ha vala­hol, akkor hazai pályán megmu­tatják ország-világnak, igenis van bennük kurázsi. A férfiak részéről a Gulyás-Buday (Komplex E.C.), Tóth-Illés (Mézescsapágy), Papp-Pénzes (Csóti-Pati) és a Hajdú-Novák (Golf Center) páros vágott neki. Ä gyengébbik nemet a már em­lített Sipos-Vasicsek (Megat- ron) duó reprezentálta. Még a kezdetek kezdetén kérdeztük Sipos Juditot, aki a verseny egyik főszervezője is, miként sikerült ebben a gazda­sági helyzetben előteremteni a szükséges anyagiakat.- Sajnos nem ment könnyen, mert igaz hogy vannak hivata­los támogatók, de ók csak egy részét állják a költségeknek, másik, nagyobbik hányadát ne­künk kellett előteremteni. Kö­szönhetően a Schwechaternek, Erdértnek, Killtecnek, Állami Biztosítónak és a Polgármesteri Hivatalnak megoldódtak gond­jaink. Valóban, a rendezőknek már a küzdelmek előtt ki lehetett volna adni az aranyérmet. De a játékosok sem vallottak szé­gyent olyannyira, hogy az első kört minden párosunk magabiz­tosan vette. A továbbiakban is ellenállhatatlanul küzdöttek, legsimábban mégis a Pén- zes-Papp és a Tóth-Illés páros menetelt. Ugyancsak itt találtuk a Gulyás-Buday duettet is, akik társaihoz hasonlóan a viga­szágra kényszerültek, ahol a Hajdú-Novák páros kivételével tovább léptek. Hölgyeink már nem voltak ennyire szerencsé­sek, mert egyetlen vereség elle­nére - a körbeveréseknek kö­szönhetően - a 7-9-ik helyért mérkőzhettek. A hőség már-már elviselhe­tetlen lett, mire elkezdődtek a késhegyre menő végcsatározá­sok. Igaz locsolták a perzselő homokot, de a rekkenő hőség­ben ez mit sem számított. A je­ges Ice Tea is csak néhány per­cig oltotta a szomjat, de hát mit lehetett tenni, minden pontért szó szerint kúszni-mászni kel­lett, ha eredményt akartak. Nos fiaink-lányaink nem ismertek elveszett labdát. Nagyszerűen ötvözék a szellemességet az erővel, melyet az egyre lelke­sebb publikum felettébb érté­kelt. Ä sorsolás szeszélye foly­tán összekerült a Pénzes-Papp és a Tóth-Illés páros. A várt nagy csata elmaradt, mert a „mézes” team rendkívül fe­gyelmezett játékkal igazolta, a szolnoki tornán bármi „kicsúsz­hat” tőlük. A 11-5-ös győzel­mük után - mivel a vigaszágon vigasztalódtak -, továbbra sem hibázhattak. A négy közé jutá­sért a Zirich-Koch állta az útját hőseinknek. Egyáltalán nem túlzás ez a jelző, hiszen zsinór­ban játszották meccseiket és félő volt elszakad a „húr”. Nos nem szakadt. Igaz heroikus küzdelemben - a két nap leg­színvonalasabb mérkőzését játszva -, de végül is legyűrték ellenfelüket 12-10 arányban. Nem maradt el a szakértő kö­zönség vastapsa, mely után már a döntőben mérkőzhetett a Tóth Gábor és az Illés Zsolt alkotta páros. Ellenfelük az a Mészá­ros-Sárik duó volt, melyet nap­jainkban az első számú strand- röplabdásokként tartanak szá­mon. Pihent, kisimult arcú röpi­sek az egyik oldalon, elcsigá­zott, de győzelemre éhes tekin­tetek a másikon. A döntőbe ju­tás ténye, valamint a sorozatter­helés nyomai kérdésessé tették, sikerül-e felvenni a kesztyűt a Rucanor álltai támogatott pá­rossal. Sikerült! Nem is akárho­gyan, hiszen egyenrangú ellen­félnek bizonyultak a nagy nevű vetélytársnak. Egymás hibáit könyörtelenül kihasználva ha­ladtak a párosok, végül a végjá­tékot erővel jobban bíró vendé­gek 11-8-ra hozták az elvárt győzelmet. Második a Mézes­csapágy szponzorálta, Tóth-Il- lés gárda. S.L. Kis gyár, jó tennék Az országos strandröp­labda-bajnokság szolnoki fordulójának megrendezésé­hez komoly segítséget nyúj­tott a martfűi sörgyár. A jól prosperáló cég területi képvi­selőjét, Szabó Miklóst kértük, ecsetelje a Schwechater sör és a sport kapcsolatát.- A söripar legkisebb gyára­ihoz tartozik a martfűi, ezért nem áll módunkban egyetlen sportág fő mecénásaként sem tündökölni. Ám ez nem je­lenti azt, hogy nem lámánk fantáziát a sportban. Évek óta azon vagyunk, minél széle­sebb körben ismerjék meg termékeinket, hiszen minden elfogultság nélkül állíthatom, kiváló termékeket állítunk elő.- Ha jól látom az üzleti filo­zófiájukat, a Kaiser a kultú­rát, a Schwechater a sportot vette „kezelésbe”.- Valóban. A Schwechatert- bármilyen furcsán is hangzik- igazi könnyed italnak tart­juk, mely kitűnően illeszkedik a sport világához.- A strandröplabda szol­noki állomását is önök támo­gatták a legerőteljesebben.- Igen. Jó reklámot láttunk a rendezvényben, már csak azért is, mert országos szintű versenyről volt szó. Helyes döntésnek bizonyult, ugyanis kiélezett küzdelmek mellett, külön örömteli, a hazai röp- labdások szereplése.- Ennek ellenére haldoklik a sportág. Nem ten’ezik-e va­lamely sportegyesület felkaro­lását?- Az idei évben igaz, hogy eladási rekordot döntöttünk, de még így sem áll módunk­ban egyesület komolyabb szponzorálása.- A jelentősebb előrelépés­hez invesztálni kellene.- Pontosan! Az eladási csú­cson felbuzdulva, kilátásban van egy esetleges bővítés is, ami távlatokban az élsport je­lentősebb finanszírozását vonná maga után. Szilárd meggyőződésem, a legjobb reklámhordozók egyike ez. Hangsúlyozom, ennek az elő­feltétele a martfűi gyár to­vábbi fejlesztése.- Miként ítéli meg önöket a szakma?- Minden elfogultság nél­kül állíthatom, az élen va­gyunk. Nagy szükség lenne a si­kerre a megye sportjának is! De napjainkban egyre nehe­zebb előteremteni az élet- benmaradáshoz az anyagia­kat, ezért is örömteli, vannak még „lovagok”, akik nem en­gedik elsorvadni hétvégi ki- kapcsolódásunkat. Kerékpár Coca Cola Tour de Hongrie Miként Szolnokon is, általában rendőrmotorosok vezették ki a városokból a mezőnyt Autósport Gáspár futamgyőzelemmel hálálta meg a bizalmat „Tisza” árasztotta el a ligetet A Coca-Cola Tour de Hong­rie kerékpáros körversenyen szombaton két szakaszt bonyo­lítottak le, mindkettő külföldi sikerrel ért véget. Különösen a kilencedik „menet” hozott vá­ratlan eredményt. A szlovén Räuber Feldebrőnél kihasználta az élmezőny tagjainak pillanat­nyi figyelmetlenségét, húsz ki­lométer alatt közel ötperces előnyre tett szert, majd vissza­verve a társak rohamait biztosan nyert. Vasárnap az Eger - Budapest közötti 128 km-es tizedik sza­kasszal célba ért a Coca-Cola Tour de Hongrie körverseny mezőnye. Az egész héten át tartó magyarországi viadal be­futója a Hősök terén volt, ahol az osztrák Wolfgang Kotzmann örülhetett leginkább, hiszen ő aratta le az összetett elsőséget. A 10. szakasz végeredmé­nye: 1. Bogdan Bondarjev (Miskolci VSC) 2:57:39 ó, 2. Glivar (szlovén), 3. Hondo (német), 4. Aug (horvát), 5. Bogdan (szlovén), 6. Pus (szlo­vén) valamennyi azonos idővel. Az összetett egyéni vég­eredmény: 1. Wolfgang Kotz­mann (osztrák) 26:42:33 ó, 2. Klimenkov (Miskolci VSC) 26:43:55, 3. Lauk (Békéscsaba) 26:44:30, 4. Theuner (német) 26:48:15, 5. Dimitrijevics (egyéni induló) 26:49:17, 6. Koldewitz (német) 26:51:17. Az összetett csapatvég­eredmény: 1. Krka Novo Mesto (szlovén) 80:39:47 ó, 2. Miskolci VSC 80:57:51, 3. Cottbus (német) 81:05:54. A hegyi hajrák végeredmé­nye: 1. Tadej Kriznak (szlovén) 12 pont, 2. Glivar (szlovén) 10, 3. Bogdan (szlovén) 9. A gyorsasági hajrák vég­eredménye: 1. Danilo Hondo (német) 20, 2. Koldewitz (né­met) 14, 3. Ziheri (szlovén) 6 ponttal. Parádsasváron rendezték meg a hegyi gyorsasági bajnok­ság újabb futamait, az Ágria Volán Kupát. A mezőnyhöz ez­úttal csatlakoztak a Castrol Opel Astra Kupa résztvevői is, így közel száz versenyző gurult a rajtvonal mögé. Szolnokról három pilóta ne­vezett a két napos viadalra. Az új támogatóra lelt Gáspár Ist­ván igyekezett gyorsan meghá­lálni a bizalmat, a jelenlévő Su­per Play Bt. vezetőinek legna­gyobb örömére már az edzések alatt valamennyi vetélytársa tu­domására hozta, komolyan számolni kell vele az éles me­netben is. A teljesen felújított fekete Ladával aztán remek tempóban fogyasztotta a távot, s időeredményét megismerve csaknem biztosnak tűnt győ­Gáspár István pályafutásá­ban új időszámítás kezdődött zelme. Annak ellenére, hogy sa­ját kategóriáját (H 1300 ccm) a kevés résztvevő miatt az 1600 ccm-esek csoportjához sorolták, nem akadt egyetlen ellenfele sem, aki csak egy kicsit is meg tudta volna szorítani. A listave­zető Vajvoda Skodája idő előtt felmondta a szolgálatot, míg az élmezőny tagjainak többsége nagy igyekezetében össze-ösz- szetörte autóját. A ralibajnok­ságból edzés gyanánt átruccanó Orosz Sándor kategóriája szin­tén létszám gondokkal küzdött, így az N 4-t összevonták a 2000 ccm-esekével. A kikerekedett csoport aztán nem panaszkod­hatott sztárokban, igazi presz­tízscsata dúlt az első hely meg­szerzése érdekében. Az élen végül két Ford Escort Cosworth végzett, nyert Klink, második Bató, míg a Sierre Coswortot kormányozó Palágyi futott be harmadiknak. Orosz lényegesen gyengébb Kadettjével ötödik lett. László Józseftől elpártolt a szerencse, számára gyorsan vé­gett ért a szombati nap. Az első edzésen ugyanis ékszíjtárcsája önállósította magát, lerepült, s több vezetéket összeroncsolt. Egy kisebb fajta baleset „szí­nesítette” az egyébként sem unalmas programot. Idősebb Tóth János BMW Osellája az edzésen lángra kapott, miköz­ben a pilóta semmit nem észlelt a háta mögött történt tűzről. A célvonalon azonban szerencsé­sen túlhaladt, majd a segítsé­gére siető társak vették keze­lésbe poroltóikkal a négykere­kűt. (géléi) Ilyen alacsony vízállásnál ez csak úgy lehetséges, hogy a he­tedik évében járó korosztályos teniszbajnokságon, a Tisza Ku­pán rekordnevezés gyűlt össze Szolnokon, a Tiszaligetben. Az újonc lányok számára országos kiemelt kategóriát rendeztek. Péntek reggel már a főtáblára jutásért is huszonketten nevez­tek, a délutáni műsor pedig akár egy magyar bajnokságnak is be­illett volna. A megyei újoncok közül csak Garamvölgyinek és Majorosnak sikerült egy fordu­lón túljutnia, de a párosban vi­gasztalódhattak, döntőt játszot­tak. A legkisebb leányoknál is­mét csatasorba állt Rigó Sán­dor három tanítványa: Súlyos Emese második lett, de Baksai Kati és Vincze Anna játéka sem okozott csalódást. Talán most már Labancz Gabi önbi­zalma is helyrebillent, hiszen a tízévesek mezőnyének kiemelt­jeként az aranyéremért mérkőz­hetett. Egy kategóriával fentebb a gyermek fiúknál Malatinsz- kinek és Baksainak sikerült a négy közé jutással újabb szol­noki érmeket szereznie. A SZUSE-es Szathmáry csak a döntőben szenvedett vereséget a szabadkai Patarcsics ellen. A serdülőknél a mezőtúri Rózsa és a túrkevei Czeglédi már sok­kal inkább a felnőtt ranglista­pontokért harcol szívesebben, de azt nem felejtették el, hogy korábban mennyit köszönhettek ennek a versenynek. így most sem maradtak távol, a táblán pedig az első és második kieme­lési sorszámot kapták. A me­gyei szövetség áldozatos mun­káját dicséri, hogy a nehézségek ellenére is minden évben meg­teremti az anyagi hátteret a ran­gos viadal lebonyolítására. A rendezésben régóta komoly se­gítő partner a pályákat is bizto­sító sportcentrum. Most már mindennapos az is, hogy német, szlovák, szerb, román játékosok portyáznak Magyarországon és próbálják elcsípni a hazai élme­zőnyt. Az azonban megállapít­ható, Szolnokon a magyar vir­tusnak sikerült győznie. Roszinszky és Borsányi nem először játszott együtt

Next

/
Thumbnails
Contents