Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-05 / 183. szám

1994. augusztus 5., péntek Hazai tükör 3 Egy sikeres szakmai váltás A földművelést nem lehet megtanulni A falusi termelők udvaraira jellemző kép fogad. Mezőgaz­dasági gépek, autó, a minden­napi munkához nélkülözhetet­len szerszámok. Kusza rend, amelyben mindent megtalál a ház lakója. Bármikor munkára foghatja őket a gazda, Kezér Imre. Negyven hektár szántó a saját földterület, amely négy táblára tagolódik. Tíz hektárt bérelnek. Tapasztalatuk szerint körülbelül ekkora az a területnagyság, me­lyen ha búzát termesztenek, ak­kor „meg lehet élni.” Meg is él­nek belőle, nem panaszkodnak. A terület egy része a , juss”, az „ősi” rész. Zagyvarékasi vi­szonylatban ez meglehetősen nagy terület. Olyannyira, hogy alig van olyan, aki ne ismémé Kezéréket. Eredeti szakmája gázszerelő. Mondják, aki olyan vállalko­zásba kezd, amely más jellegű ismereteket kíván, mint amit ta­nult szakmájában megszerzett, az ritkán jár jól. A tapasztalatok szerint ezért mondanak sokan csődöt próbálkozásukkal. Sze­rencsésen váltani - a jelek sze­rint - mégis lehet. Attól függ, mit termel az em­ber, mekkora a gépparkja. Há­rom MTZ traktora dolgozik - tudjuk meg a lassú beszédű gazdától -, van még egy kom­bájn. Drága a kézi munka. Ré- kason is vannak, akik óránként száz forintért kapálnának, de abban nincs köszönet. A nyug­díjasokra viszont lehet számí­tani.- Egy dolog okoz gondot - nyílik meg kissé. - A tárolás. Nehézkes dolog ez. A búzáé most szerencsésen megoldó­dott. A szövetkezetben azt mondták, csak olyan búzát tá­rolnak, melyet ők vágnak. Vé­gül csak elvállalták terményeim szárítását. A gabona tisztaságával le­hetne gond, de az ő kombájnja is olyan, mint a szövetkezeté, nem dolgozik szemetesen - vé­lekedik. Ezzel már két hete le­aratta saját gabonáját. A földdel való kapcsolat már gyermekkorban elkezdődött. Míg el nem vették, dolgoznia kellett a szőlőben.- A földművességet nem le­Kezér Imre korábbi szakmája szerszámaival hét megtanulni - érintjük ismét a gázszereléssel történt szakí­tást, a mezőgazdasági munka gyakorlatát. - Élete végéig ta­nuló marad az ember. Az időjá­rás az, ami leginkább diktál. Tavaly a répánk gyomirtó nél­kül nem volt olyan füves, mint a mostani kétszeri gyormirtás után. A hiba az volt, hogy kés­tünk három napot. Ez volt az oka a gyomosodásnak. Ebből is tanultunk.- Bővíteni akarja a gazdasá- got?- Fejleszteni akarok. Évek múlva talán nekikezdek a nö- vendékbika-tenyésztésnek. Több rékasi termelőnél gond - derül ki a beszélgetés közben hogy kicsik a porták, nem tudják hova tenni a terményt. A búzánál a tárolás lehetne egy­fajta megoldás. Most úgy néz ki, hogy nyolcszáz forintért sem talál vevőre. Ha kell, akkor is tisztítva, és persze nagyon fon­tos a sikértartalom. - Nem a termeléssel van gond - állítja Kezér Imre -, „csak” a piaccal, ami nincs.- Azt is figyelembe kell venni, hogy gépvásárlási támo­gatást vagy kedvezményes hi­telt tudomásom szerint Rékason senki nem kapott - térünk át egy sokat emlegetett témára. Nem vagyok biztos benne, de azt hiszem, ez így van. Fél füllel hallottam, hogy a pénzügyi ke­ret jelentős része Pest megyé­ben elfogyott. „Biztos ott gaz­dálkodnak többen.” Lehet per­sze, hogy mindez csak pletyka. Úgy érzi, ebből a szempont­ból ki vannak szolgáltatva. Ke­zér Imre mondja ezt, a község egyik legnagyobb mezőgazda- sági vállalkozója. Beadott egy pályázatot terménytároló építé­sére. Eddig még nem kapott vá­laszt. Se jót, se rosszat. Fordít az érmén, s másik oldalról nézi a gazdálkodó helyzetét: magad uram, ha szolgád nincs. Min­denki segítsen magán, ne várjon másra. Szurmay Z. A Balaton-felvidéken Korai szüret várható A rendkívüli kánikula előbbre hozza a szüretet a Balaton-felvi­déken: elképzelhető, hogy az egyes fajtákat akár két héttel a szokásos idő előtt leszedhetik a tőkéről. A meleget jól bírja a szőlő, ugyanis mélyre eresztette gyökerét, így még nedvességhez jut. Ha viszont még egy hétig tart a csapadékmentes forróság, akkor már mutatkozhatnak rajta a szomjúság tünetei, különösen a vízigényesebb hárslevelű fajtá­nál. (A hagyományos olaszrizlig tűri legjobban a szárazságot.) Varga Zoltán, az Agrárka­mara Veszprém megyei titkára, a Magyar Szőlő és Bor Termékta­nács elnökségi tagja az MTI tu­dósítójának elmondta: nem is a szárazság, hanem a gondatlan­ság rontja a kilátásokat a bala­toni borvidékeken. Az ültetvé­nyek több mint fele lisztharmat­tal fertőzött, főleg azok az új tu­lajdonosok hanyagolják el szőle- iket, akik a kárpótlás során jutot­tak a földhöz. A lisztharmatos ültetvények hegyoldalakat fer­tőzhetnek tovább, és a hegykö­zségi törvény hiányában a gon­datlan gazdákkal szemben sem­miféle hathatós szankciót nem alkalmazhatnak. így amíg a nap­sütés hatására igen jó minőségű bor várható, a lisztharmatfertő- zés jelentősen mérsékli a meny- nyiségi kilátásokat. A legfrissebb összesítések szerint egyébként megfogyatko­zott a Balaton-felvidéki szőlő­termő terület is az utóbbi évek­ben, a korábbi 8 ezer hektár he­lyett már csak 7 ezer hektárnyit regisztráltak. Jelentős területe­ken kivágták a szőlőt, másutt pedig nem pótolták a kiöregedett ültetvényt fiatalabbak Látlelet A sietség nem hiábavaló Habár korábban is sokan sejtették, hogy katasztrofális helyzetben van a gazdaság, a veszélyérzet igazából most kezd meggyökeresedni. Mikor a munkaügyi miniszter is közel egymilliós munkanélküliségről beszél tettetett nyugalommal, az mindenképp figyelmeztető jelként értelmezhető. Nem el­sősorban a számvetés szempontjából, hanem a gazdasági megkapaszkodás lehetőségeit tekintve. Bámulatra méltó gyorsasággal foszlottak szét azok a remé­nyek, melyeket az előző kurzus kínkeservvel táplált. Napról napra mind egyértelműbbé válik, hogy a gazdasági szerkezet felemás átalakítása eddig mérhetetlenül sok veszteséggel járt. Miközben egyesek látványosan meggazdagodtak, s miközben a szociális kiadások is valamelyest bővültek, a rászorultak száma csaknem feltartóztathatatlanul növekszik. S ezzel olyan kényszerpálya jön létre, melyről szinte lehetetlen le­lépni. Bármivel kísérletezhet a szociálliberális kormányzat, a megelőlegezett bizalmi tőke könnyen szétforgácsolódhat. Még akkor is, ha a közterhek más és más mértékben érintik a különféle társadalmi csoportokat. Mert nem elég nemet mon­dani az értelmetlen és megalomán világkiállítási tervre, a százmilliárdos hiányok nem szűnnek meg. Hanem csak gya­rapodnak. Kivált azért is, mert a remélt gazdasági változások beindu­lása nem politikai szándék kérdése. Legfeljebb teret adhat a lassan érlelődő fordulatnak. Ám semmiképp sem hihetünk abban, hogy külső segítség nélkül mindez végbemehet. Egy­szerűen hiányoznak hozzá a belső feltételek. Az anyagiak és a szellemiek egyaránt. Évtizedek kiábrándító hitegetései után nem is kell csodálkoznunk ezen. Mert amennyire megbéní­totta a társadalmat az államszocializmus, s amennyire mélyült a vágyak és a valóság közti szakadék, annyira erősödött fel az elmúlt években az igazság iránti vágyakozás. S ugyanígy a félelem nélküli élet iránt is. Csak éppen ez a vágy sem vált va­lóra. Nem hogy megszilárdult volna a társadalmi szolidaritás, hanem egyre nyilvánvalóbban szétzilálódott. Jóllehet pilla­natnyilag úgy tűnik, hogy a rendies magyar jobboldaliság végleges vereséget szenvedett, a romok alatt azonban újraé­ledhet. Akár félrevezető módon kihasználva az elkerülhetet­len állampolgári elégedetlenséget is. Még ha jelenleg meg­alapozatlan is ez a veszély, amennyiben az amúgy szociálisan érzékeny kormányzat maradéktalanul igazodna például a Va­lutaalap ajánlásaihoz, mindenképp a bukását készítené elő. Holott egyetlen párt sem csupán önmagának és nem csupán egy választási ciklusra nyert vagy veszített, hanem az egész ország demokratikus fejlődése és modernizációja a tét. Új hi­tekkel és reményekkel együtt. Kerékgyártó T. István Kreatív zenei tábor Újabb A gazda és fia a géppark egy részével zenei tábor nyílt teg­nap - a VIII. Nemzetközi Dzsessztábor után - Tatabá­nyán, a Nemzetközi Zenepeda­gógiai Intézetben. A következő egy héten hazai és erdélyi zene­tanárok, gyógypedagógusok, főiskolai hallgatók a XX. szá­zad egyik legjelentősebb német zeneszerzőjéről, Carl Orffról elnevezett módszerrel ismer­kednek meg a táborban. Orff - aki Kodály kortársa és barátja volt - a ritmusképzésre helyezte a fő hangsúlyt, s szerzeményei­ben kiemelt szerepet kaptak az ütőhangszerek. A módszer kö­vetői a kreativitásra és a játé­kosságra építik a zenetanítást. (MTI) Feloszlatják a képviselő-testületet? A budapesti V. kerületi ön- kormányzatnál évek óta tartó törvénysértések és a polgárokat hátrányosan érintő mulasztások miatt a budapesti köztársasági megbízott kezdeményezi a kép­viselő-testület feloszlatását. Szentgyörgyvölgyi Péter állás­pontjáról tájékoztatja a belügy­minisztert, ismertetve az általa észlelt hiányosságokat. A köztársasági megbízott az MTI-nek tegnap elmondta: az előző nap ismételten meghiúsult testületi ülés miatt kezdemé­nyezi a grémium feloszlatását. Id. Rubik Ernő az alapítványi elnök Az első repüléstörténeti múzeum lesz Reklámáron SAMPO m-es-fotqo- tányéros mn<ro- hunámü sütő 17.900 17.900 4 índesíf elöltöltős ^índesil1 w5.dölt.masógép:35'5COr Emelésit mosó-szárítógép V (WDN.2296)' M£CrL/<7SS:)fíOij-//erró •• „ METÁú BAN - BAROSS U.-1V. TEL-420-304 „DOMUS-BAN—ADTE.ÜT 22. teí_:3J75-V5© „FÁZIS "-BAN- BAROSS U.10-10 TEL'420-83-7 A Magyar Repüléstörténeti Múzeum Alapítvány alapító ok­iratát 1993. május 28-án írták alá. Elnöke, a világszerte ismert repülőgép-konstruktőr, id. Ru­bik Ernő tegnap járt Szolnokon, a Repülőtiszti Főiskolán. Vár­hatóan szeptemberben nyitják meg hivatalosan a kapukat a lá­togatók előtt, ez lesz Magyaror­szág első állandó repüléstechni­kai múzeumi kiállítása. Itt sze­retnék összegyűjteni azon repü­lőgépek legjavát, melyeket az első világháborútól napjainkig építettek. Az alapítvány célja, hogy megteremtsék az anyagi feltéte­leket a kiállítás csarnokának és parkjának végleges kiépítésé­hez, hogy bővíthessék a repülő- gépparkot. Nemcsak anyagi jel­legű feladatokat vállaltak. Mozgósítani kívánják azokat, a hazai és külföldi személyeket, akik egyetértenek az alapítvány céljaival. Tegnap id. Rubik Ernő az alapítvány titkárával, Estók Sándor alezredessel egyeztette a feladatokat. Megtudtuk, a honvédség a területet biztosítja, az egységek és a Malév a gépe­ket szállítják. Az alapítvány fő támogatója a Külkereskedelmi Bank és egy tengerentúlon élő hazánkfia, Zolcsák István. Nem véletlenül kérték fel id. Rubik Ernőt az elnöki feladat ellátására. Ő a magyar repülés- történet legnagyobb ma is élő tervezője. Európában senki nem tervezett annyi repülőgépet, mint ő. A laikusok is jól ismerik az egyik legsikeresebb vitorlá­zógépét, a Góbét. Volt év, ami­kor - még saját gyárában - egy évben két új gépet is tervezett. Folynak a múzeum kialakítá­sának előkészületei. Egy igazán mutatós és vonzó gyűjtemény létrehozásához azonban sok pénz, támogatók kellenek. A Id. Rubik Ernő. Még mindig tervez megbeszélések egyik témája az ő felkutatásuk. Miért is fontos a múzeum lét­rehozása? - Azért, hogy a láto­gatók, a fiatalok lássák a gép­gyártás fejlődését, kedvet kap­janak a repüléshez. A múltra kell építeni a jövőt - mondja az alapítvány elnöke. - Itt min­denki találkozhat a repülés múltjával. Az utódoknak lát­niuk kell, milyen volt a máig vezető út. A múzeum nem csak a repü­lés, hanem a társadalom kultú­rájának is része. Már eddig is több iskoláscsoport kérte, hogy megtekinthesse a laktanya ud­varán lévő repülőgépeket.- A sportoknak nagy szerepe van a fiatalság nevelésében - mondta id. Rubik Ernő. - Ezen belül a repülés a maximum. Ez megtanít az önfegyelemre. Jó lenne továbbá, ha szűnne a had­seregre korábban jellemző titko­lódzás, közelebb kerülnének a katonák a polgárokhoz, a hadse­reg a civil társadalomhoz. Kell hogy lássák a polgárok, mit ál­doznak a katonák a társadalo­mért, milyen veszélyeket vál­lalnak; milyen fegyelem kell ahhoz, hogy repüljenek. Mindez nemzetépítő feladat. Az alapítvány tagjai elhatá­rozták továbbá - és ez a másik fontos céljuk -, hogy történelmi repülőemlékhelyet alakítanak ki. Sz. Z. Az alapítvány elnöke és titkára a repülőgépparkban. Itt még egy csarnok is épülne Hozott anyagból Olasz modellek Szolnokon A jelenlegi nehéz gazdasági, piaci körülmények között is vi­rágkorát éli Szolnokon, a Mester utcában a magyar-olasz közös vállalkozás, az immáron több éves Stella d’Oro Kft. A cég a Tisza-parti városban lévő köz­ponti üzemén kívül Kunszent- mártonban és Tiszaföldváron 400 dolgozót foglalkoztat. A korszerű technológiával felsze­relt üzemekben, szakavatott sza­bómesterek naponta 500 zakót és 900 nadrágot készítenek. A tikkasztó kánikulában az őszi-téli szezon viseletét készí­tik. Ez idő szerint olasz anyagból, tiszta gyapjú-, kasmír- és láma­szövetből formálják a mai divat­nak megfelelő öltönyöket, zakó­kat, nadrágokat. Á kft. területéről minden hé­ten szerdán kigördül olaszor­szági úti céllal egy férfikonfek­cióval megrakott speciális ka­mion. Itáliából azután a világ minden tájára exportálják a ki­váló minőségű Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei terméke­ket. A jövő képe is biztató, 1995 tavaszáig például minden termé­kükre van vevő. Ez számszerűen 120 ezer zakót és 200 ezer diva­tos nadrágot jelent, raktárra egy darabot sem gyártanak. A hajdani ruhaipari szövetke­zet a magyar-olasz közös vállal­kozásban alaposan megindult a szakmai, technikai fejlődés út­ján. Nemrégiben háromszázmil­liós beruházást hajtottak végre, ami egyben száz új munkahely megteremtését is jelentette. Ebben az évben is új eszkö­zökkel gyarapították a géppar­kot, és jelentős felújításokat, karbantartásokat végeztek. A magyar és az olasz partner kö­zötti korrekt, jó együttműködés a fejlődés további lehetőségét hordozza magában. Új gépekkel, új munkahelyeket teremtenek, növekszik a létszám. Ez a tény mindennél többet mond. Mint dr. Lafferton Lászlóné ügyve­zető igazgató elmondotta, au­gusztus első felében a szolnoki, a kunszentmártoni és a tisza- földvári üzem dolgozói egy­szerre mennek nyári szabad­ságra. A nagy termelési felada­tok miatt azonban három hét he­lyett, csak két hétre állnak le a termeléssel. -endrész­1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents