Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-27 / 201. szám

1994. augusztus 27., szombat Hazai tükör 3 Tanfolyam után munka, majd újra tanulás következik Szolgálatban a miklósi rendőrkisasszonyok A három ifjú hölgy, Ágnes, Éva és Judit sok mindenben ha­sonlít egymásra. Mindanyian 19 évesek, és egy évvel ezelőtt el­határozták, hogy rendőrök lesznek. A megyei rendőr-főkapitány­ság és a munkaügyi központ jó­voltából indított „rendőri pá­lyára orientáló” tíz hónapos tan­folyam elvégzése után ma már „élesben” gyakorolhatják a tan­teremben elsajátított ismerete­ket. Ők hárman is azokhoz a sze­rencsés tanfolyamhallgatókhoz sorolhatják magukat, akik mun­kába állhatták a tanúsítványuk kézhez vétele után. Romanek Ágnest, Tóth Évát és Bene Juditot, az újdonsült rendőr őrmestereket a Török­szentmiklósi Rendőrkapitányág fogadta. Bár a lányok egyelőre csak ismerkednek, milyen is „belül­ről nézve” az a korántsem egy­szerű munka, amire vállalkoz­tak, mégis boldogan vesznek részt a közterületi szolgálatban (férfi járőrtársuk mellett). Ágnes Tiszarofffól jár be Miklósra naponta. Egy évvel ez­előtt Kisújszálláson végzett a közgazdasági szakközépiskolá­ban. Nem titkolja, hogy idegen­kedik minden irodai munkától, sokkal szívesebben tölti munka­idejét az utcán, az emberek kö­zött. Bizonyára ez is szerepet ját­szott abban, hogy pályaválasztá­sát a rendőrség irányába módosí­totta. Állítja, hogy még a járőrö­zés sem kimondottan csak a fér­fiaknak való mesterség. Az ed­digi néhány nap tapasztalatai ar­ról győzték meg, hogy jó helyet választott magának. Évával, a szintén egyenruhába öltözött őrmesterrel is találkoz­hattak már az utcai járókelők. Ő szolnoki, de Töröicszentmikló- son akart elhelyezkedni, tetszik neki a város, csakúgy, mint az új munkahely. Igaz, nem csak a polgároknak, de egyelőre még saját magának is meg kell szok­nia a kék, váll-lapos kosztümöt. Később, ha a további szükséges ismereteket is megszerezte, a rendőrség közlekedési szolgála­tánál szeretne dolgozni Mikló­son. „Judit a kapitányság bűnügyi osztályára való.” - A kunhegyesi nyomozójelöltről eképpen véle­kednek a már sokat tapasztalt bűnügyesek. A munkával eltöl­tött nagyon kevés idő ellenére feltűnt a vizsgálói munkához el­engedhetetlenül szükséges szor­galma és rátermettsége. Judit maga sem „árul zsákbamacs­kát”, ugyanis elárulta, hogy leg­főbb vágya a Rendőrtiszti Főis­kola bűnügyi szakának elvég­zése. Persze addig is van éppen tennivalója, ugyanúgy, mint tár­sainak. Szeptembertől ugyanis a lányok megkezdik tanulmányai­kat a miskolci alapfokú tiszthe­lyettesképző szakiskolában. Azt még senki sem tudja, hogy a kétéves oktatás után ki-ki hová kerül. Mindenesetre már most figyelemre méltó az el­szántság, amellyel küzdenek a lányok a - sok munkát ígérő - céljuk eléréséért. Horváth Győző Az ifjú őrmesterek szemmel láthatóan jól érzik magukat az egyenruhában. Képünkön (fent) Ju­ditot, (balról) Évát és (jobbról) Ágnest láthatjuk éppen bűnügyi, illetve közterületi szolgálat köz­ben. (Fotó: Mészáros János) A szolnoki iskolák 1994. évi tanévnyitó ünnepségei KÖZÉPISKOLÁK: Varga Katalin Gimnázium: augusz­tus 31., 17 óra. Verseghy Fe­renc Gimnázium: augusztus 31., 17 óra. Tiszaparti Gimná­zium: augusztus 31., 16.30 óra. Széchenyi Gimnázium: au­gusztus 31., 17.30 óra. Pálfy Szakközépiskola: augusztus 31., 17 óra. Közgazdasági Szakközépiskola: szeptember 1., 8 óra. Környezetgazdasági Szakközépiskola: szeptember 1., 7.45 óra. Gépipari Szak­középiskola: augusztus 31., 17 óra, Városi Művelődési Köz­pont. Kereskedelmi Szakkö­zépiskola: augusztus 31., 16.45 óra. Baross Gábor Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola: augusztus 31., 17 óra. Petőfi Sándor Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Is­kola: augusztus 31., 16 óra. Ruhaipari Szakközépiskola: augusztus 31., 16 óra. Egész­ségügyi Szakközépiskola: au­gusztus 31., 16 óra. Alternatív Gimnázium: szeptember 1., 8.30 óra. ALTALANOS ISKOLÁK: Abonyi úti: augusztus 31., 17 óra. Bartók Béla Zeneiskola: szeptember 5., 17 óra. Belvá­rosi: augusztus 31., 17 óra. Dé­libáb úti: augusztus 31., 17 óra. Eötvös József: augusztus 31., 18 óra. Fiumei: augusztus 31., 17 óra. Herman Ottó: augusz­tus 31., 17 óra. Kassai úti: au­gusztus 31., 17.30 óra. Kertvá­rosi: augusztus 31., 17.30 óra. Kodály Zoltán ének-zene ta­gozatos: augusztus 31., 17.30 óra. Konstantin: augusztus 31., 17 óra. Körösi Csorna: augusz­tus 31., 17.30 óra. Liget úti: au­gusztus 31., 17 óra. Mátyás ki­rály úti: augusztus 31., 17 óra. II. Rákóczi Ferenc: augusztus 31., 17 óra. Szandaszőlősi: au­gusztus 31., 18 óra. Széchenyi körúti: augusztus 30., 18 óra. Tallinn: augusztus 31., 17 óra. Zöld iskola: szepember 1., 8 óra. Újvárosi: augusztus 31., 17 óra. Ahol a tanévnyitó ünnepség helyét nem jeleztük külön, azt mindenhol az iskolákban tartják. Mostanság Kegyeletérzés nélkül Készül a gázvezeték. A megye nyugati csücskében ássák a vezeték befogadására al­kalmas árkokat. A települések területén na­gyobbrészt gépekkel dolgoznak; csupán a köz­ség-, városközpontokban végzik hagyományos módon a földmunkát. A Tesz-Vesz városi föld kitermelését is gépek végzik, de a római katoli­kus templom és a főtér környékén kézi erővel ássák az árkot. A megbolygatott föld ontja az ismereteket a település múltjáról. Törmelékré­tegek, kődarabok, cserepek, korrodált fémdara­bok formájában ülepszik le egy hét évszázados közösség múltja. Á templom környékén úgy két-, háromszáz éve temető volt. Gyakori jelenség a templom és környékének menedékhelyként történő használata élők és holtak számára az egész magyar nyelvterületen. A templom állhatott egy erőd közepén, ahogy a székelyföld templomerődjeinél, de a templom körüli falak temetkezési helyül szolgáló cinter­met is alkothattak. A szóban forgó hely barokk főbejáratával szemben húzódik a frissen ké­szülő árok. Az árokásók a napvilágra került csontokat szépen sorban kirakták a készülő mű közút fe­lőli oldalára. A nyári napfény ott szárítgatta szabad szombat és vasárnap az egykoron élt földi porhüvelyek vázmaradványait. Teljes bi­zonyossággal valamennyi emberi csont. Aki lá­tott valaha biológia-szertári csontvázat, annak nem lehetnek kétségei. A szokásos hétvégi esküvők jól öltözött hölgyvendégei kerülgették tűsarkaikon talán kétszáz éve elhunyt ősük lábszárcsontjait. így statisztálták végig az elődök porladó maradvá­nyai több esküvői menet szokásos templom kö­rüli fényképezkedését. Az elmúlás és megújulás örökkévalóságát természetesen kevésbé morbid módon is meg lehet fogalmazni. - Miért hagyta ott az ásást végző munkás a sorba rakott cson­tokat, talán mert senki sem mondta neki, nem utasította rá, hogy pakolja egy kartondobozba, zsákba stb.? Szomorú dolog, ha egy vagy több felnőtt embert erre utasítani kell. Nem jutott eszébe egyetlen ügybuzgó középvezetőnek sem, hogy a lábszár- és egyéb emberi csontokat csak a kalózok használták önazonosító jelek­ként? Előfordult már kontinensünk napfénye­sebb és árnyékosabb felén is, hogy régi, már szinte elfelejtett temetőket megbolygattak, vagy sírokat kellett kiüríteni. Ilyenkor a régi idők magyarjai is osszáriumot, azaz csontházat léte­sítettek a temetők, templomok vagy más szakrá­lis helyek közelében. Ez a fajta közöny és ke- gyeletérzés-hiány nem volt igazán jellemző ha­zánkra. Mostanság a reprezentatív szféra, a politika és csinálói emlékművet emlékmű mellé zsúfol­nak, újra- és újratemetünk. Egykoron fontos szerepet - dicsőt vagy dicstelent, csak a jó ég tudja - játszott politikusaink nemzeti üggyé magasztosuló újratemetései közepette lakóhe­lyem járókelői régi földijeik, esetleg saját őseik csontjait kerülgetik. Minden természetes és életképes közösség sajátos viszonyulást alakít ki elődeihez a helyi társadalom szokásainak megfelelően. Ennek a viszonynak kellene humanizálódnia. A csont­halmaz kapcsán az is eszembe jutott, hogy a hő- siemlékmű-kultusz helyére egy polgárosult kö­zösségnek az emberi értékek teljességének tisz­teletét kell állítani. Lassan már úgy tűnik, mintha csak háborús hősök és meghurcoltak éltek volna előttünk. Arcpirító, hogy napokig nem biztosítunk még csak tisztességes tárolási lehetőségeket sem köznapi módon elhunyt honfitársaink maradvá­nyainak, akik életük és haláluk mindennapisá- gával közelebb állnak a szívemhez, mint a nagy politikai újratemetések rendezői. Gambrinus A Tiszaörsről induló tudós díszpolgári jutalma „Ez a kitüntetés nekem a hazámat jelenti” 110 milliárd kárpótlásra Az elmúlt héten az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal 981 határozatot hozott. Ennek eredményeként 126 millió forint összegű kárpót­láshoz jutottak az érdekeltek. A múlt héten a hivatalhoz 2967 újabb kárpótlási kérelem érkezett. Minderről a hivatal tájékoz­tatta az MTI-t. Összesen a hivatal megala­kulása óta 1,4 millió esetben döntött kárpótlásról. Ezeknek a döntéseknek az eredményeként a kárpótoltak mostanáig valamivel több mint 110 milliárd forint értékű kárpótlási jegyhez jutottak. (MTI) Ezekkel a szavakkal köszönte meg a település polgármesteré­től, Bordás Imrétől átvett „Ti- szaörs díszpolgára” címet dr. Kovács Béla, aki a falucska elemi iskolájábán kezdte él ta­nulni a betűvetést. Az idén alapításának 100. év­fordulóját ünneplő iskolában tartott ünnepség előzményeihez tartozik, hogy a díszpolgár volt iskolatársa, Szakácsi István el­határozta, hogy találkozóra hívja 1944-ben végző pajtásait az 50. évforduló alkalmából. Sajnos nem volt teljes az osz­tálylétszám, amikor Hajnal Imre iskolaigazgató csengeté­sére újra a padokba ültek a régi játszótársak. A 61 fős osztálylétszámból huszonketten hiányoztak, akik­nek kényszerű távollétét köny- nyes szemmel jelentette az ügyeletes hetes. A főszervező Szakácsi István unokája Petőfi Gyermekéveim című, iskolaél­ményeit felelevenítő versével próbálta oldottabbá tenni a han­gulatot. Ezután már valóban ügyesen titkolt meglepetés volt, amikor dr. Kovács Béla átve­hette a község történetében elő­ször kiadott kitüntetést. Megér­demelten, hiszen az örsi elemi iskolából kikerülő kisdiák - mi­után Egerben leérettségizett -, a miskolci egyetemen gépész­mérnöki diplomát szerzett. Az örsi fűszerescsalád gyermeke 1957-ben telepedett le az egye­sült államokbeli Bloomfields- hillsben. Huszonöt évig a Ford vállalat kutatómérnöke volt, ahol olyan sikerrel végezte la­boratóriumi munkáját, hogy több tudományos szervezet el­nöki pozíciójáig küzdötte fel magát. Munkásságának legfőbb eredménye, hogy ő a feltalálója az úgynevezett austemperált gömbgrafitos öntöttvasnak, melynek világszabadalmát in­gyen ajánlotta fel hasznosításra a magyar államnak. A neves tu­dós, aki a miskolci és a michi- gani egyetem előadója is, érez­hető megilletődéssel vette tu­domásul szülőfaluja megtisztel­tetését. A teljességhez tartozik, hogy mint arról maga a kitünte­tett is szólt, több ezer kilométe­res távolságból is örsinek érzi magát a község első díszpol­gára: Jelentős pénzügyi adomá­nyával segített abban is, hogy az ísköla'áz éTrtiúlt évék rteh'éz időszakában is maradandót pro­dukálhasson, hozzájárult, hogy a 100 éves falak között régi pad­társai, barátai méltó módon ün­nepelhessenek. Az ő jelenlétük is hozzájárult, hogy így fogal­mazzon: „Nekem minden eredménynél többet jelent ez a kitüntetés, hiszen szülőfalumat, egyben hazámat is látom benne”. - Percze ­(Fotó: Korényi Éva) Dr. Kovács Béla (a képen balról) átveszi a díszpolgári cím ado­mányozásáról szóló okmányt Bordás Imre polgármestertől Kisújszálláson új öntözési technikát mutattak be Tegnap délelőtt a DATE Kutatóintézet kisújszállási üzeme Fejkő-telepén szakmai bemutatót tartottak az esőszerű és mély- lazításos öntözési technológiáról és annak a kukoricára gyako­rolt hatásáról. Egyedülálló anyák / Érdekvédelmi szervezetet alakítottak A gyermeküket özvegyen, el­váltán vagy más okból apa nélkül nevelő anyák tegnap Budapesten megalakították az Egyedülálló Anyák Egyesületét. Az érdekvé­delmi szervezet Adamik Mária, az ELTE szociológusa, az Om- budsnő Programiroda vezetője és Oravecz Éva, az Ombudsnő című tv-műsor szerkesztőjének kezdeményezésére jött létre. Adamik Mária az MTI-nek elmondta: bár napjainkban száz­ezrek nevelik társ nélkül a gyermeküket, a világ, a politika, a társadalom mégsem foglalko­zik súlyának megfelelően a kér­déssel. Erről a családtípusról egyszerűen nem vesznek tudo­mást az illetékesek, valószínűleg azért - vélekedett a szociológus mert annyi minden miatt „bántja a társadalom lelkiismere­tét”. A tanácskozáson megjelen­tek a megyei falugazdászok, a kis- és nagyüzemek szakembe­rei, akiket dr. Blaskó Lajos, a karcagi kutatóintézet igazgató- helyettese köszöntött. Szólt ar­ról, hogy a térségben évi 50-100 milliméterrel csökken a csapa­dékmennyiség, így elengedhe­tetlenné vált az öntözés. Dr. Kapocsi István tudomá­nyos osztályvezető ismertette azt a 10 éves kutatási ered­ményt, amely rendkívül olcsó a jelenlegiekhez képest, hiszen 2500-3000 forintos költséggel ki lehet juttatni 120-130 milli­méter öntözővizet hektáron­ként. A mélylazításos öntözés­nél az öntözővíz nem érintkezik a talajfelszínnel, a termesztett növénnyel, hiszen az intenzív gyökérzethez juttatható. A módszert elsősorban ka­pásnövények esetében javasol­ják a szakemberek, de eredmé­nyesen alkalmazható lucerna, rétilegelő-területek öntözésére is. Kiemelt jelentősége lehet az alföldi gyenge talajadottságú te- - rületek eredményes javításában is. A mélylazításos öntözés lé­nyege, hogy a talajba 50-55 centiméter mélységben 7-8 cen­timéter átmérőjű vakonddrénes járatot készítenek, és a lazítás nyomvonalára merőlegesen egymástól 20-30 méterre öntö­zőbarázdát húznak. A táblán az öntözővíz szállítását a barázda, míg az egyenletes vízelve­zetést a vakonddrének biztosít­ják, melyek három évig meg­maradnak, így csak a barázdát kell évente elkészíteni. Az előadás után a jelenlévők a gyakorlatban is megtekintet­ték a barázdás öntözést, az esőz- tetőt és az öntözetlen területe­ket. így látható volt, hogy az ön­tözetlen kukoricaterületen csak elvétve volt csőképződmény, az esőszerűen öntözöttnél (hektá­ronként 120 milliméter) ez 70-80 százalékos volt, míg a mélylazításos öntözési módnál 100 százalékos. A szakemberek elmondták, hogy a vakonddré­nes mélylazítású öntözésnél hektáronként 8 tonna termést, míg az esőszerűen öntözöttnél 4-5 tonnát várnak. Végül szól­tak arról, hogy ezt az eljárást a kukorica, a napraforgó, a szója, a cukorrépa esetében javasol­ják, de mindenkinek azt taná­csolják, előtte végeztessen ta­lajvizsgálatot a területén, -de­Szakemberek továbbképzése Németország és az Európai Unió áru-ellenőrzési rendsze­rével 20 magyar szakember ismerkedik díjmentesen azon a szászországi tanfolyamon, amelyet Chemnitzben tartanak szeptember 11-24. között. Éz tegnap az Ipari és Keres­kedelmi Minisztériumban hangzott el a tanfolyam hazai indításakor. A továbbképzés szervesen beleillik az IKM azon törekvé­sébe, hogy a magyar vállalko­zók felkészüljenek az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Ehhez nyújt kézzelfogható segítséget e tanfolyam, ame­lyet a Szász Menedzsment Ákadémia szervez több ke­let-európai ország - köztük hazánk - szakemberei számára a gyorsabb alkalmazkodás ér­dekében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents