Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-03 / 181. szám

1994. augusztus 3., szerda Kultúra 5 A tévé képernyője előtt Legszívesebben arról be­szélnék, ami lesz, ami várható - semmint arról, ami volt, lát­ható, akár az elmúlt héten is. Új szelek ... Mert körvonalazódnak már az új elképzelések, pezsgés indult a televízió háza táján; változások szelei fújdogálnak, mit fújdogálnak, olykor már viharosan sepernek. Vasárnap este hallhattuk, A Hét-nek is vége, ebben a formájában, mármint a régi, megszokott köntösében nem jelentkezik többé. Feleslegessé vált - nyi­latkozta az intézmény új alel- nöke, legfeljebb késő este ka­punk majd vasárnap összefog­lalót hírműsor alakjában. A változtatás indoka: vasárnap este főműsoridőben nem poli­tikai vitákra szomjas a néző, szórakoztató programot, jó filmeket szeretne. így igaz, csak helyeselhetjük. Gondolom, már most va­sárnap este is A Hét ellenében inkább a kabarécsatomára kapcsoltak a nézők közül so­kan, a humort helyezve előnybe, a Tv másfél mellett döntve, mely párhuzamosan volt látható a belpolitikai ma­gazinnal. Jóllehet politikai csemegét kínált a leköszönő magazin, a volt és a lett mi­niszterelnök véleménycseré­jét, párbeszédét közérdekű, napi kérdésekben. Ha jelle­mezni akarnám egyébként egyetlen mondattal e dialógot, csak annyit: a résztvevők semmiben nem értettek egyet. A valóság lehet ugyan egy és ugyanaz, de annak bizony több oldala is létezik. Nincs többé Halló sem, s ez egyáltalán nem baj; ahogy jött, úgy tűnt el villámgyorsa­sággal, a harsogó Simon B. Lászlóval együtt, helyébe új szórakoztató műsor lépett, il­letve lép. Győrffi Miklós mű­sorvezető vezérletével a Bala­tonhoz szállt ki a televízió wMrijá,Hí^íéma, melyet körül­táncolt: mit is jelent a tó, az élet, az ember, a művész szá­mára. Mai friss vélemények mellett megszólalt újra régi felvételről Déry, Illyés és Borsos Miklós, s az egykori beszélgetés jócskán meg is emelte a derűs, könnyed, lenge vízparti csevegés tar­talmát. Megidézték továbbá a Balaton festőjét, Egri Józsefet is, ugyancsak egy régebbi fel­vételről; Egrit, aki ugyanazt festi mindig, a Balatont, de mindig más-más pillanatban, ahogyan a tó is pillanatonként változtatja arculatát, és más-más szépségeket kínál. Orbán lelke Azért mégis egy-két olyan programról is, részletesebben, amely a múlt, s ráadásul kivé­telesen jó emléket is hagyott maga után. Itt van mindjárt egy tévéfilm - milyen ritka madár a képernyőn! -, az Or­bán lelke, mely a költő, Ju­hász Gyula egyik elbeszélé­séből vagy tán kisregénynek is beillő prózájából készült. Irodalmi ritkaság, hisz a líri­kus verseit ugyan szélté- ben-hosszában mondják, is­merik, de prózai munkáit még a szakavatottak is alig tartják számon. Tény, nem érnek fel verseinek magaslatáig, de hogy mennyi finomság, érzé­kiség, költészet testesül meg bennük, arra bizonyság a most bemutatott Orbán lelke is, melynek televíziós változa­tában elsősorban az atmosz­féra, a hangulat volt a meg­kapó. Havas Péter rendezőnek és Czabarka György opera­tőrnek sikerült visszaadnia a képernyőn azt a Juhász Gyula-i költészetté nemesedő mélabút, azt a bánatba fojtott vágyakozást, amely olyany- nyira sajátja a költőnek. Az elbeszélésben valójában Ju­hász a Szakolcán, a felvidéki városkában eltöltött tanári éveinek élményeit írja meg, életrajzi vonatkozású munka tehát, de benne sűrűsödik a személyes élményeken túl az akkori kicsinyes vidéki való­ság, s kifejeződik benne az az általánosítható konfliktus, amely mindenkoron ott feszül a jobbra, szebbre vágyódó ember és a mindezekre érzé­ketlen környezet között. A Végvár - ez lett Szakolca ne­véből - tipikus, isten háta megetti városka, ahol dívik a kiskirályság, ahol dölyföskö- dik a hatalom, bukott tanuló­ból lett a rendőrkapitány. De vigasztalan az a kép is, amit a favágó tanári munkáról fest, a késő este petróleumlámpánál nebulói dolgozatokat javító tanár ... s a gimnázium maga is az igénytelenség hona, a vezetés is korrupt. Hová le­hetne innen menekülni? - ez a kérdés. A tapasztaltabb, bölcs, idős kollega szülőváro­sába szeretne már csak el­jutni, s megpihenni ott örökre, azaz visszafelé indul; az ifjú kollega, a költészet felé is ka­csingató tanár magasabb helyre vágyik, előbbre sze­retne jutni. Vagy talán magát az országot kellene elhagy­nia? Ha más nincs, hisz itt még a levegő is fojtogat, s a szerelmeket is megfertőzi a rút pletyka, s a gondolkodó elme is csupán otromba vicce­lődés célpontja a társaságok­ban. Kiút hiányában - az ifjú tanár elhelyezési kérelmét végül is elutasítják - marad a senecai bölcsesség: köteles­ség a szenvedés. Beletörődni sorsunkba, ez az egyetlen vé­dekezés, s jámi-kelni a világ­ban, miként Orbán lelke őgye- leg a pokolban, ahogy a szó­lás tartja. A léleknek ezt a vigaszta­lan szomorúságát, az erősödő magány szülte bánat komor­ságát, ugyanakkor lírai szép­ségét finoman adja vissza a tévéfilm, hála főleg Czabarka kifejező képeinek, melyek árasztják magukból ezt az aranyporos bánatot, az őszi­rózsák szomorúságát. És hála Gálffi Lászlónak, magasrendű játékának, aki nagyon finom eszközökkel ábrázolja a Ju­hász Gyula-i keserűséget, a lelki koldússágot ebben a sze­rencsétlen világban. Az a fránya forma Méltatlan volt viszont a forma azon az estén, szerdán este felvételről láthattuk a folk- együttesek gáláját, a kamara­fesztivál záróakkordját, me­lyen megyénket a cserkesző- lői Pántlika citerazenakar és a jászberényi kettős, Szűcs Gá­bor és Nagy Ildikó képviselte - a legjobbak között. Mind a „pántlikások”, mind a herényi táncospár akár ékkövei is le­hettek volna a fesztiválra ko­ronát tevő gálának, oly pom­pásan tündököltek. De az ajándékozás közönséges módja, a műsorvezető feltűnő bizonytalanságai, a közvetítés vontatottsága nagyon leron­tották e televíziós esemény színvonalát. Nem véletlen tehát, hogy a televízió el is dugta ezt az egyébként színeiben változa­tos programot az éjszakai órákban. Jól tette. Röviden A humor, hazai termésű épp úgy hiánycikk a képer­nyőn, mint a honi gyártmányú televíziós dráma. Ezért ör­vendetes Markos György je­lentkezése önálló műsorral, melynek célja kifejezetten közérzetjavítás, azaz rossz kedvünk jóra fordítása. A magam részéről cím egyér­telművé teszi azt is, hogy itt most Markos mondja a ma­gáét akár énekel, akár táncol, akár parodizál. Többnyire Nádassal együtt szoktuk meg őt, kitűnően egészítették ki egymást, a nagyszerű humor­páros, most egyedül kell helytállnia egy estén át. Volt egy kis politika is, igen csíny- nyán és sok-sok nóta, mintha ezúttal a humorista azt kí­vánta volna bizonyítani, hogy méltó társa akár világhírű da­losoknak is. Mégis valahogy félszárnyú madárnak éreztem ezen a vasárnap estén a kitűnő kabarészínészt, produkcióival igazán nem tudott magasba repülni. Csak vergődött - vé­lem róla én is csak a magam részéről. Több ötletre, eredeti humorra lenne szükség egy ilyen nagyszabású „mutat­ványhoz”. Valkó Mihály Szabadság idején átlagkereset Tűzijáték hullámfürdővel Az augusztus 20-i tűzijátékot az idén akár már a Gellért-fürdő hullámmedencéjéből is meg­csodálhatják az érdeklődők - erről Horváth Gábor, a Fővárosi Fürdőigazgatóság vezetője tá­jékoztatta az MTI-t. Hozzátette: a néhány hete újjáélesztett évti­zedekkel ezelőtti gyakorlat, az éjszakai fürdőzés egyre na­gyobb tábort vonz a Gel­lért-fürdőben. Az egyelőre még csak a pénteki és szombati na­pokon bevezetett 500 forintos esti fürdőzést várhatóan a ké­sőbbiekben mindennapossá te­szik. Horváth Gábor elmondta azt is, hogy a hetek óta tartó nagy melegben egyre többen keresik fel Budapest 22 fürdő­jét. MTI Zebegényi festőverseny Szőnyi István születésének századik évfordulója tisztele­tére festőversenyt hirdetnek. Az ecset mesterei a zebegé­nyi táj és a Dunakanyar, vala­mint a táj és az ember kapcsola­tát örökíthetik meg vásznaikon augusztus 20-án, a Duna-parti településen. A képzőművészeti versengésre Szent István napján nevezhetnek az érdeklődők a zebegényi Szőnyi István Em­lékmúzeumban (Bartóky u. 7. szám alatt) délelőtt 9 és 11 óra között. MTI Keleti György honvédelmi miniszter és Tóth András, poli­tikai államtitkár kedden megbe­szélést folytatott a honvédségi érdekvédelmi szervezetek kép­viselőivel. A találkozón megál­lapodás született a Honvédségi Dolgozók Szervezete (HO- DOSZ), a Katonák Érdekvé­delmi Szövetsége (KÉSZ) és a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) vezetői­vel arról, hogy a hivatásos ka­tonák és a polgári alkalmazottak szabadságuk idején is átlagke­resetüket kapják meg. Ez több mint 1 milliárd forintos költség­Több mint ötmillió forint ér­tékű valutát foglaltak le a vá­mosok hétfőn este a Ferihegyi repülőtéren. Az esti frankfurti gépre várakozó utasok közül ketten vesztettek rajta a vám- vizsgálatnál - tájékoztatta az MTI-t kedden a Vám és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának szóvivője Laczó László. Egy orosz állampolgár a szolgálatban lévő vámtisztvi­selő kérdésére bejelentette, hogy 6580 dollár van a birtoká­ban, amelyről érvényes érték­behozatali tanúsítványt muta­tott. A pénzügyőr azonban az utas ideges viselkedése miatt gyanút fogott és tételes vám- vizsgálatot tartott. Ennek során az orosz állampolgár zsebéből újabb dollárkötegek kerültek elő, ám ezek eredetéről nem tu­többletet jelent a társadalombiz­tosítási járulékkal együtt. Ugyancsak döntés született ar­ról, hogy a honvédségi dolgo­zók gyermekei - összesen 33 ezren - az iskolakezdéshez 4000 forint támogatást kapnak. Támogatás jár a jövőben azok­nak is, akiknek lakhatási költ­ségei meghaladják az átlagos szintet. A csapatoknál emelik, míg a vezetői körben csökkentik a ju­talmazási keretet. Szó volt arról is, hogy a katonák jogállásáról szóló törvény várhatóan csak egy év múlva születik meg, de dott hiteles magyarázatot adni. Ezt követően visszahozatták csomagját is, amelyben össze­sen 40.500 dollár és 1000 német márka volt elrejtve. Az illegális pénzkivitelnek kevésbé szé­gyenlős módját választotta egy Magyarországon élő kínai ál­lampolgár. A vámvizsgálatnál bejelentette, hogy mindössze 200 dollár van nála, ám ez - a körülményekből ítélve nem lát­szott hihetőnek. A vámtisztvi­selő észrevette ugyanis, hogy az utas furcsán mozog, úgy megy mint egy pingvin. Ezért ugyan­csak tételes vámvizsgálat mel­lett döntött. Legnagyobb meg­lepetésére a kínai alsónadrágjá­ban 11.980 dollár és 300 márka volt. A vámhivatal a fizetőesz­közöket lefoglalta, az utasok út­levelét pedig bevonta. MTI nem kizárt, hogy addig valami­lyen átmeneti intézkedést hoz­nak. Keleti György honvédelmi miniszter közölte, hogy a csü­törtöki kormányülésen mindent megtesz annak érdekében, hogy a tárcától ne vonjanak el súlyos milliárdokat, hiszen a tárcának már így is három és fél milliárd forintos fedezet hiánya van. Végezetül döntés született arról, hogy a jövőben Tóth András po­litikai államtitkár tartja a kap­csolatot a honvédségi érdekvé­delmi szervezetek vezetői­vel. MTI Sárközi lakodalom Tolna megye talán a legtöbb érdeklődőt vonzó nyári prog­ramjának, a Sárközi lakoda­lomnak a rendezvényeit már a tizennegyedik alkalommal ren­dezik meg augusztus 3. és 7. között. Az eseményre az öt ren­dező község: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis rendre képes újítani, meglepetéssel szolgálni. Decsen a vőlegény kikérésével kezdődik a lako­dalmas játék, majd a színpadon öltöztetik a menyasszonyt. Az ifjú pár és az örömszülők hintá­ját követi a lakodalmi menet, s a felejthetetlen felvonulás során megmutatják a násznépnek a hozományt. A vacsorát abrosz­viseletbe öltözött lányok szol­gálják fel, csakúgy, mint régen. Dollárezrek alsónadrágban Ha a restaurátor rendbehozza, övé lehet Védett-védtelen kastélyok A képünkön látható tiszaroffi Borbély-kastélyból várhatóan szállodaként fogad vendégeket Magyarországon körülbelül 2000 várkastély, kastély és kú­ria van. Az Országos Műemléki Felügyelőség ebből körülbelül 700-at nyilvánított védetté. Sok kastélyról nem tud senki, ré­gebben csak a rendőrségi kör­zeti megbízottak segítségével lehetett felkutatni őket. Lele­ményes magyarok azon gazda­godtak meg, hogy lefénymásol­ták az OMF katalógusát és nyu­gatiaknak árulták valutáért. Az Atlantic Sajtószolgálat munka­társa Varga István okleveles építészmérnökkel beszélgetett a kastélyok helyzetéről.- Mennyibe kerül ma egy kas­tély Magyarországon?- Egymilliótól 250 millió fo­rintig mindenféle kastélyt, kú­riát meg lehet vásárolni. De nemcsak kastélyt, hanem mal­mot, üresedő zsinagógát, bar­langlakásokat, kolostort, ipari műemléket is vehet bárki.- Külföldi is?- Igen, ha hazánkban bejegy­zett cége van, magyarországi kirendeltség vezetője, vagy ha vegyes vállalata van, és fontos itt laknia. De nemcsak venni le­het, hanem bérelni is 99 évre - ez örökölhető is -, sőt azt akár külföldi állampolgár is megte­heti. Ingyen is lehet bérelni, ille­tőleg van olyan kastély, amely­nek a fala például tele van fres­kókkal. Ha teszem azt, egy res­taurátor rendbehozza, az övé lehet.- Kinek a tulajdonában van­nak a kastélyok?- Van magánkézben - pél­dául alapítványok, egyházak, magánszemélyek tulajdonában -, van állami tulajdonban lévő, a polgármesteri hivatalhoz vagy a Művelődési Minisztériumhoz tartozó kastély és szövetkezeti tulajdonú, ezek gazdái régen a téeszek, áfészek voltak.- Tudna példát mondani?- Természetesen. A seregé- lyesi Zichy kastélyt megvette a Taurus és leányvállalata. Jelen­leg szálloda, de saját dolgozói­nak nyáron és télen egy-egy hó­napra üdülőként funkcionál. Ez állami tulajdonú. Mivel a három teniszpályát és az úszómedencét egy gumigranulátummal készí­tették, ezért kipróbálás címszó alatt még ők kaptak pénzt érte! Szövetkezeti tulajdonra jó példa a Festetics-kastély Gálosfán, a Surján-völgyében, ahol a volt helyi téesz kft. formában kasté­lyokat vásárol, rendbehozta azokat, majd kiállítótermeknek, szállodának adta bérbe.- Mit jelent a „ védettség” ?- Ha védetté nyilvánítunk egy kastélyt, annak sok az elő­nye. Egyrészt piaci értéknövelő hatása van, másrészt támogatá­sokat lehet kieszközölni, pél­dául állagmegőrzésre, ami nemcsak a külsejére terjed ki, hanem a belső, rejtett értékekre, például a bútorokra is. A hátrá­nya a védettségnek az, hogy az Országos Műemléki Felügyelő­ség beleszól a dolgokba. Rész­ben előny lehet a turistáknak, részben hátrány a tulajdonosok­nak, hogy kötelező nyitott na­pokat is előírhat az OMF, ami­kor bárki megtekintheti ezeket a csodákat. Erre nincs még ugyan törvény, de jó lenne már megal­kotni, hiszen ezek az építmé­nyek közös nemzeti kincseink.- Mondjon néhány érdekes­séget!- Az ICOMOS székhelye Egerben, a volt kispréposti pa­lotában van. Ez nagyon stílusos, hiszen itt műemléki szakembe­rek gyűlnek össze rendszeresen. (ICOMOS = Történeti Városok Nemzetközi Egyeztető Bizott­sága.) Szintén stílusos hely Zsenye, ahol alkotóházak mű­ködnek. A Sitke panziót egy pesti villanyszerelő vette meg, Meggyeskovácsiban egy Bat- thyány-leszármazott él, azután van postakocsi-állomás, készült már téglagyárból söröző, kúriá­ból jachtklub és még sorolhat­nám.- Említette, hogy sok kastély­ról nem is tudnak. Hogyan akarják megoldani ezt a prob­lémát?- Szükségünk lenne szak­lapra, esetleg egy újságban mel­lékletként jelen lenni, azután ügynökhálózat kellene, felderí­teni az ismeretlen kastélyokat, katalógust készíteni, az alapraj­zokat, árfelmérést feldolgozni, ezenkívül komputeres nyilván­tartásra és infrastruktúrára, pél­dául a telefonhelyzet felméré­sére. De azért így is folyamato­san nő a védett kastélyok száma.- Ez hogyan lehetséges?- Nagyon egyszerű a magya­rázat. Az ötvenes években az ál­lam nem nyilvánította védetté azokat a kúriákat, kastélyokat, melyeket kellett volna. Hogy miért nem? Mert nem egy eset­ben alkoholelvonó intézetet „csináltak” belőlük, vagy disz­nót tartottak bennük! így a ta­nácsnak saját magát kellett volna megbüntetnie. Néha irreá­lis áron kelnek el a kastélyok, mondhatnám úgy is, nem tudni, mi alakítja az árat. Előfordult, hogy amit a tanácselnök négy­millió forintra értékelt koráb­ban, azt egy hét múlva egymil­lió forintért vették meg. A ta­nácselnök hamarosan egy új Mercedesszel jelent meg ... Nagy a lehetőség a korrupcióra, ügyeskedésre. A fehércsurgói kastélyból arabok Playboy Klu­bot alakítottak. Gyakran az sem derül ki, hogy ki a tulajdonos. Sok esetben a szövetkezet csak használó, így a vásárló annyi zsákutcába kerül, hogy inkább visszalép, s nem veszi meg. Vagy régebben a téesz nem el­adta, hanem csak vállalkozásba vitte a kastélyt, így nem volt támadható. Tudja, hány tör­vényt kellene összhangba hozni ahhoz, hogy rendeződjön ez a dolog?- Hányat?- Hetet. A földtörvényt, a műemléki, helyhatósági, priva­tizációs, kártalanítási, környe­zetvédelmi és az adótörvényt. De lehet, hogy többet is. Akkor azután véget érne ez a fejetlen­ség. Buda Magdolna (Atlantic) Érettségizetteknek Továbbtanulási lehetőség Számos továbbtanulási lehe­tőséget kínál az érettségizettek­nek a SZÁMALK Rt. Erről tá­jékoztatta az MTI-t Papp Tibor, a cég PR igazgatója. Az ország legnagyobb magánoktatási in­tézményében államilag elismert képesítést szerezhetnek a hall­gatók. A kurzusok, egy és hat félév között változnak. A ta­nulni vágyóknak félévenként át­lagban 30 ezer forintot kell fi­zetniük az oktatásért, ám ezek szakonként változnak. Lehetőség kínálkozik arra is, hogy egyéni megállapodás alap­ján a munkaügyi központok a költségeket részben vagy egészben átvállalják. Képeznek szakembereket gazdasági informatikus, infor- • máció rendszertervező számvi­teli és pénzügyi szakon. Szak­mát szerezhetnek számító­gép-programozók, gépírók és szövegszerkesztők, multimé­dia-kezelők, kiadványszerkesz­tők, menedzser-asszisztensek. MTI Tankönyvek ezerért Lesz elegendő tankönyv a mezőgazdasági szakoktatási in­tézményekben, s a hallgatók időben kézhez is kapják a tan­anyagot - tájékoztatta Lengyel Sándor, az Agrárszakoktatási Intézet főigazgatója az MTI-t. Azt is elmondta, hogy jelenleg az FM hatáskörébe tartozó szakmai oktatás keretében 80 szakon képeznek középfokú végzettségű szakembereket. A hallgatók száma mintegy 300 ezer. A mezőgazdasági szakmák iránt igen nagy az érdeklődés, s várhatóan a kiképzett szakem­berek száma hosszú távon meg­haladja az ágazat foglalkozta­tási lehetőségeit. Az 1993/94-es tanévben a tanulóknak több mint 500 féle tankönyvre lesz szükségük hozzávetőlegesen 300 ezer példányban. Problémát jelent, hogy az ágazat területén nagyon sok az olyan kislét- számú szakma - mint például a lótenyésztő, vagy a sörgyártó -, ahol a tankönyvellátás a kis példányszám miatt kirívóan drága. Ám nemzetgazdasági szempontból e területeken sem nélkülözhető a szakképzés. Ép­pen ezért az érintett társadalmi szervezetekkel kötött megálla­podás alapján egy tanuló a szakmai tankönyvek ellenérté­keként maximálisan 1000 forin­tot fizet. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents