Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

6 1994. augusztus 22., hétfő Jól megy a sorunk? „Milyen jó a gazdálkodóknak! Ilyen gyümölcsárak mellett egy vagyont keresnek” -hallottam minap az egyik városi ismerő­sömtől. Csakhogy akik így gondolkodnak, nem tudják: a befektetett munka és pénz nem mindig váltja be a hozzáfűzött reményeket. Sertésvész, fertőzött tyúktojások, fagy és a most is taró aszály tönkre teszi az egész éves munkát. Ha a természet közbeszól, csak reménykedni lehet: ”Talán az indulási tőke megtérül...” Aszályos volt az idei nyár. Ennek ellenére a piacok telítve vannak szebbnél szebb árukkal. De milyen és mennyi munka árán? Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy a városiak mennyire ke­veset tudnak a falun, tanyán élő emberekről, és azok munkáiról. Nem tudják, hogy a friss zöldség, gyümölcs, az üzletekben lévő húsáruk mennyi munka és mennyi vesződség árán kerülnek oda. Például Cibakházán kevés olyan ember van, aki nem gazdál­kodik, hiszen máshogy képtelen lenne megélhetést biztosítani családjának. A környező városok gyárai zömmel helyi lakoso­kat foglalkoztatnak - illetve foglalkoztattak, hiszen jórészük je­lentős létszámcsökkentés után termel úgyahogy -, ezért a falusi embereknek „csak" a föld és a jószágok maradnak. A munka kora hajnaltól késő estig tart, pihenésre, szórakozásra sem idő,sem pedig lehetőség nincs.Valójában a 10-12 órás munka után csak alvásra van igényük. Félre ne értsenek. Nem azt állítom, hogy a városi emberek­nek könnyebb a sorsa. Egyáltalán nem. Én csupán egy kis elis­merést és megbecsülést szeretnék nyújtani - ha már a piac, amelyről annyit beszélünk, áraival, a visszaáramló haszon lehe­tőségével nem teszi meg ezt - azoknak az embereknek, akiket a 8 órás munkanap után otthon vár a „második műszak”. Hajlamosak vagyunk túlozni, nagy pénzeket gyanítani, amit állítólag a földművelés és állattartás biztosít a gazdálkodóknak. Őszintén bevallom: ha így is lenne, én nem irigyelném tőlük. Az álom valóra vált Hogyan kerül kapcsolatba egy épületvillamossági-szerelő a vendéglátó-iparral? Es hogyan lehet ezzel egyidőben pirotech­nikus, videotéka-tulajdonos, va­lamint borkereskedő? Kiváló példája ennek a 24 éves Fe­rencit József. Egy év munkavi­szony után a villanyszerelői munkakört felcserélte egy érde­kesebb munkára: világosító lett a Szigligeti Színháznál. Bővült az ismeretségi kör, nagyobbak lettek a lehetőségek. Kiváltotta az engedélyt és megnyitotta Ci­bakházán az első és egyetlen videofilm-kölcsönzőt. Az ötlet jónak bizonyult, hiszen az itt is tomboló „videoláz” miatt az emberek igényelték az efféle üzletet. Ezután jött a borkereskedés, mely három év alatt „kiforrta” magát. 1994 áprilisában meg­nyílt Szolnokon az üzlet és a raktáráruház. így lehetővé vált a helyi árusítás és bortárolás is. Természtesen egy energikus ifjú nem éri be ennyivel: „Mel­lékesen” elvégzett egy tanfo­lyamot, ami lehetővé tette, hogy a továbbiakban pirotechnikus­ként dolgozzon a színháznál. De a nagy álom, a vendéglá­tózás még váratott magára. Do­hány- és italáru forgalmazása a videotékában is folyik, de Józsi többet akart ennél. Mígnem jött a nagy lehetőség! A helyi Ma­rika presszó tulajdonosa új bér­lőt keresett. Gyorsan nyélbe ütötték az üzletet, oly annyira, hogy meg is vette a presszót. Gyerekkori álom vált így va­lóra. Rengeteg munkát és sok pénzt igényelt az átalakítás, de az egykori kocsmából egy szín­vonalas hely lett. A következő évre bővítéseket is tervez az ifjú tulajdonos: kétszintes lenne az épület és kialakítanának egy kerthelyiséget is. A dohány­zásmentes presszóban a sokféle ital mellett kapható a fiatalok körében oly kedvelt hamburger és melegszendvics is. Egy hónapban egyszer zenés szórakozóhellyé alakul át a presszó, a műsort pedig a Tisza Szálló zenészei szolgáltatják majd. A sok munka áldozatot is kö­vetel. Kevesebb idő jut a csa­ládra, pihenésre. Nyaralás? Már 3 éve nincs tervben. Hiába, fia­talon kell megalapozni a jövőt. Nótázik a falu Augusztus 6-án, helyi amatőr fellépők közreműködésével nagyszabású műsoros estet ren­deztünk a Művelődési Házban. Az esten nóta- és énekszámok hangoztak el, de többek között vers, próza és rocky-táncbemu- tató is volt. Az önfeledt kikapcsolódás és szórakozás mellett rendezvé­nyünkkel az volt a célunk, hogy felfedezzük egymás képessé­geit, tehetségét és együtt örül­jünk embertársaink sikerének. Ebben a zaklatott, feszültséggel, stresszel teli világban úgy gon­doljuk, szükség van az efféle kikapcsolódásra, érzelmi feltöl- tődésre. Azok az emberek, akik színpadra léptek, nem hivatásos művészek. Többen közülük már nem a legegészségesebbek, so­kat dolgoznak, fáradtak. Mégis vállalták a felkészülést és a sze­replést. Köszönet és tisztelet il­leti őket ezért. A jövőben is szeretnénk, ha ilyen és ehhez hasonló műso­rokkal gazdagíthatnánk a Műve­lődési Ház programját, amihez örömmel biztosítjuk a feltétele­ket. Molnárné Fekete Irén Az Új Néplap Cibakházán Végső simítások az épületen A rászorulók otthona lesz Befejezéséhez közeledik Ci­bakházán a gondozóház építése, mely az idős, rászoruló embe­reknek teremt majd új otthont. Dr. Tóbiás Ferenc jegyző be­számolt a már meglévő gondo­zási központ épületén végzett bővítési és korszerűsítési mun­kákról. Az intézmény 1989-ben léte­sült a községben, mely jelenlegi formájában nappali szociális el­látást, szociális étkeztetést és házigondozó-szolgálatot bizto­sít a rászorulóknak. Az elmúlt évben belső átszervezést kellett végrehajtani a gondozottak számának növekedése miatt. A gépkocsivezetői munkakör megszűnt, és helyette egy képe­sített gondozónőt alkalmaztak. A gondozónők külön helyiséget kaptak, hogy a számukra szük­séges eszközöket el tudják he­lyezni és az adminisztrációs fel­adatokat ellássák. Az időseknek külön pihenő helyiséget alakí­tottak ki. Mivel az 1993. évi III. tv. minden településen kötelezővé teszi 1997-től a gondozóház meglétét, rendkívüli testületi ülés döntött ennek létrehozásá­ról. A kivitelezéshez az elmúlt évben 2,5 millió forintot nyer­tek el pályázat útján, ez évben pedig a Népjóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Iroda Fekete Éva Cibakháza legfia­talabb vállalkozója. 19 évesen saját fodrászüzlettel rendelke­zik, amelyben egyedül dolgo­zik.- Egy üzlet beindításának alapvető feltétele a bátorság, ki­tartás és nem utolsó sorban a pénz. Te, hogy állsz ezekkel?- Eddigi életem során min­den jó buliban benne voltam. Nem ijedek meg a felkínálkozó lehetőségektől, szeretem az önállóságot. Az üzletet 1994. március 28-án nyitottam meg, egy nap­pal a 19. születésnapom után. Sokat köszönhetek szüleimnek, akik lehetővé tették, hogy a szükséges bútorokat, kellékeket megvásárolhassam.- Gondolom, már régóta ez az álmod. Mi az oka, hogy csak két évvel a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzése után nyi­tottál?- Ez az üzlet nagyon jó he­lyen, a falu központjában van, és én már régebben kinéztem magamnak. Sajnos, akkor itt egy lángossütöde működött, és ennek tulajdonosa bérelte az épületet. Elég sokáig kellett vámom, hogy ők kiköltözzenek.- Sok munkát fektettetek az átalakításba?- Egy hónapig dolgoztunk éj­jel-nappal, hogy úgy nézzen ki, mint most. Szeretem a szépet, és a vendég is szívesebben tér be egy olyan helyre, amely ba­rátságos és tiszta.- Cibakházán elég sok fod­rász dolgozik, nagy a konkuren­cia. Mennyi munkád van egy nap?- Átlagban 15 frizurát készí­tek el, ebbe dauer, festés és sima vágás is beletartozik.- A vendégeid helybeliek kö­pályázata biztosított 1,8 milliót számukra. Ez utóbbiból 1,2 mil­liót technikai fejlesztésre szán­nak, melyet az önkormányzat 600 ezer forinttal egészít ki. így lehetővé válik, hogy a gondo­zási központ ZUK tehergépko­csiját egy Mitshubishi kisbuszra cseréljék. A fennmaradó 600 ezer forintot továbi 600 ezerrel kipótolva megvásárolhatják az épület bútorzatát is. A kibővített épület 354 m2, mely 14 fő részére biztosít szó­rakozási, pihenési, valamint ál­landó bentlakási lehetőséget. Hat szobában helyezik el őket, zül kerülnek ki, vagy a környék­ről is járnak hozzád?- Először barátok és ismerő­sök jöttek, de szerencsére jó hí­remet terjesztették, és ma már szolnoki kecskeméti és pesti vendégeim is vannak. Előfor­dult, hogy valaki csak véletle­nül tért be hozzám, mert itt nya­ralt. vagy látogatóba érkezett rokonaihoz,' de azóta rendszefe- sen az én kuncsaftom.- Az üzletet a továbbiakban is béried, vagy inkább megvásáro­lod?- Természetesen! Gyűjtöge­tem szorgalmasan a forintokat, de most egy „apró” kellemet­lenség közbejött.- A vállalkozás buktatói?- Igen, sajnos nem igazodom még ki az idevonatkozó jogsza­bályok között, így a saját bőrö­mön tapasztaltam ennek hátrá­nyát. Az engedélyt még 1993 márciusában kiváltottam, de az üzletet csak egy év múlva nyi­tottam meg. Mivel a közbeeső étkeztetésükre pedig étkezőhe­lyiséget, melegítőt, konyhát és raktárát alakítottak ki. Az itt lakók egészségügyi el­látását öt szakképzett ápoló munkája, valamint szociális he­lyiségek kialakítása teszi lehe­tővé. Hogy lehet ide bejutni? Az állandó ellátást és gondozást igénylők az önkormányzathoz nyújthatják be kérelmüket, me­lyet a képviselő-testület bírál el. A gondozóház műszaki át­adását 1994. augusztus 31-re tervezik, a beköltözés előrelát­hatóan a következő év elején várható. egy évet keményen beszámítot­ták, 35 ezer forint lett a tanuló­pénz.- Ennek ellenére nem kese­redtél el?- Én kitartó vagyok!- A munkádat sokan dicsérik, de ki volt a mestered? i - Bakondiné Julikának na­gyon sokat köszönhetek, amit tüdők erről a szakmáról, mind tőle tanultam. Gyakorlóéveim alatt végig az ő üzletében dol­goztam, tehetségesnek tartott. Már 3 hét után teljesen rám bízta a haját. Julika mindig bátorított, ma­gyarázott és a végeredmény jól sikerült. Egyedül a borotválás- tól féltem nagyon, de már bele­tanultam abba is. * Miközben beszélgettünk, megérkeztek a délutánra beje­lentkezett vendégek is, egy-egy álomfrizura reményében. Bí­zom benne, hogy nem csalód­nak. Kevesebb por, sár Útépítést végeznek a Bo- tond úton. A cibakházi ön- kormányzat 2 millió 132 ezer forintot nyert el pályá­zat útján az útalaptól, így más irányból is megvaló­sulhat a belterületi közleke­dés a 442-es főútra. A szennyvízhálózat kié­pítése után megindult az aszfaltozás a Báthory és a Mikszáth úton is. Ez utób­bin lakossági összefogással készül az új út. Folyóvíz a lakásokban Szintén lakossági önerő­ből történik a vízhálózat bővítése a Kígyó úton. így a községi vezetékes vízháló­zat 12,5 km hosszú lesz. Tisztább lesz az ivóvíz Előreláthatóan október 31-ig az egész településen befejeződik a szennyvízhá­lózat kiépítése, a kiépített vonalon pedig megkezdik az ingatlanok rákötését. Betegkímélő műszer Az önkormányzat 250 ezer forint támogatást nyúj­tott a fogorvosi rendelő számára. A pénzből vásárol­tak egy depurátort, mely kíméletesebben távolítja el a fogkövet, mint a hagyo­mányos módszer. A fenn­maradó összeget fogókra, fertőtlenítőre és egy újabb típusú lenyomatanyagra fordították. Nyári programok gyerekeknek A Művelődési Házban egész nyáron tart a játszó­ház. A programba kirándu­lás, strand, „mesemozi” és filmvevítés is beletartozik. Augusztusban elkezdőd­tek a kézműves foglalkozá­sok, helyi szakemberek ve­zetésével. Az érdeklődő gyerekek a kosárfonás, ko­rongozás, gyöngyfűzés, bábkészítés és a szövés rej­telmeivel ismerkedhetnek meg. Kellemeset a hasznossal Olvasótáborban vettek részt a cibaki általános isko­lások Tatán július 25-31-ig. A Kőkútközi Általános Is­kola cseretáboroztatása 40 gyermeknek nyújtott felejt­hetetlen élményeket. A vá­rosban megtekintették a vá­rat, az Angol-parkot, az Öreg-tó környékét, az Or­szággyűlési teret az Órato­ronnyal, valamint a híres, Közép-Európában egyedül­álló Geológiai Múzeumot. Majkon a Kamalduli szerzetesek remetelakai nagy meglepetést okoztak, hiszen ez a hely teljesen is­meretlen volt mindannyiuk számára. Tatabányán a program városnézéssel foly­tatódott, mely során a hon­foglaláskori emlékeket néz­ték meg. A nevezetességek megtekintése mellett termé­szetesen jutott idő strandra és mozira is, s esténként ve­télkedőkön vettek részt a gyerekek. Fiatal vállalkozók Cibakházán Aki naponta 15 frizurát készít el Csak novemberig van munka A községben a kertészkedésnek nagy hagyományai vannak. Ahhoz, hogy a meg­termelt zöldség- és gyümölcsféléket helyben feldolgozhassák, 1987-ben a cibak­házi téesz és a békéscsabai konzervgyár felépített egy tartósítóüzemet. A technoló­gia a konzervgyártól származott, a munkásokat és az épületet pedig a téesz biztosította. Kezdetben száz fő dolgozott két műszakban, de a szövetkezet átalakulásával a munkások száma csökkent. Komoly problémát jelent, hogy csak tavasztól őszig tudnak az üzemben munkát biztosítani az embereknek. 1989-ben kibővítették tevé­kenységüket: az uborka és paprika feldolgozása mellett helyet kapott a meggy- il­letve a szilvabefőtt is. A feldolgozandó anyag 60-70 százalékát helyben termelik meg, a többit pedig a közeli községekből vásárolják fel. A termesztés 7 hektáron fo­lyik, de a 168 sorból csak 23 sor van háztájiban. Sajnos az emberek körében visszaesett a vállalkozói kedv, hiszen munkájukért a beművelésre szánt összeget sem kapták meg. Jelenleg a megművelést és betakarí­tást 50-100 fő végzi, a tartósítóüzemben pedig hetvenen dolgoznak. Időközben a konzervgyár csődbe ment, ezért a szövetkezet felvásárolta a gépe­ket. 1993-ban az üzemeltetésre kiírtak egy pályázatot, amelyet egy békéscsabai be­téti társaság nyert el. Mivel a téesz nem tudja finanszírozni a munkálatokat, egy kft. biztosítja az anyagiakat a működéshez. Az értékesítés is az ő feladatuk, minden el­készített termék előre el van adva. Exportálnak Németországba, Ausztriába, a Skandináv országokba és a volt Szovjetunió területére is. A jövőben tervezik, hogy egy önálló jogi személy bérbe veszi az üzemet és vál­lalja ennek működtetését. Kérdés: lesz-e télen is munkájuk az embereknek? Árulják a dinnyét a 442. sz. főút mellett. Pet- róczki Lászlóné egész nap mézédes, friss áru­val szolgál a vásárlóknak. Az oldalt készítette: Tóth Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents