Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-13 / 190. szám
1994. augusztus 13., szombat Nézőpontok 5 Szombati jegyzet e* Tetthelyek a végeken- Jöjjön csak ki, megmutatom magának az önkormányzat tetthelyeit. Mi az amit nem csináltak meg, elhanyagoltak. Ezekről írjon! - fakadt ki a megye egyik kisközségének polgára, aki szókimondásáról, a helyi hatalmat bátran - egyesek szerint intrikus módon - bíráló közéleti magatartásáról ismert faluszerte. Kimentem és sorra jártuk a tetthelyeket, amelyek nagy része bizony nem a szebbik oldaláról mutatta be a települést. Kaptam aztán a tetthelyekre való idegenvezetés mellé az informátori szerepre önként ajánlkozó újdonsült ismerősömtől olyan panasz-zuhatag szóáradatot is a helybéli polgármester és jegyző „viselt dolgairól”, hogy ha annak csak a fele, mint igazság bebizonyosodna, bizony megkérdőjelezné a képviselőtestület hiteles működését. Nem egyedi jelenség ez, amit tollhegyemre tűztem. Az utóbbi időben gyakrabban járom a vidéket, többet beszélgetek az ott élőkkel. Számtalanszor tapasztalom a helybéli polgárok negatív viszonyulását az önkormányzathoz, polgármesterekhez. Jószerivel csak a rosszról beszélnek, megfeledkezve azokról a jól lehet nem látványos fejlesztésekről, amelyeket ugyanaz a polgármester vezényelt le, akit ők most fekete báránybőrbe bújtatnak, s aminek révén azért a falujuk is gyarapodott. A negyven utáni négy év minden titkolt, vagy kimondott várakozás ellenére - a könnyebb élet tekintetében - nem váltotta meg a városokat sem, de legkevésbé a vidéket. Ez is oka lehet annak a tengernyi negatív érzelmi-lövedéknek, indulatnak, ami a helyi önkormányzatok köz- tisztviselőit veszi célba nap mint nap. Én azonban más, aggasztóbb jeleket látok. Ahol a helyi hatalom megszemélyesítői túlontúl is „fenn hordják” az orrukat, nem mennek az emberek közé, nem tartanak megfelelő gyakorisággal falugyűléseket, fórumokat, egyfajta „haragszom rád”-ot játszva lekezelik a polgártársaikat, mert azok esetleg tanulatlanabbak, tájékozatlanabbak, értetlenebbek, sokadjára sem akarják tudomásul venni, hogy elfogyott a segélykeret, nos, ezeken a településeken a pénzhiány okozta közállapotoknál sokkal veszélyesebb helyzet alakulhat ki. Az emberi kapcsolatok láthatatlan hálózata sűrűsödhet bármikor kifakadó gennyes pattanássá. A közszolgálat, a hiteles politizálás egyik legfontosabb ismérve, a tisztesség sérül e helyeken. Mert a felkészültség, hozzáértés, az önkormányzati munkához alapvetően szükséges ugyan, de tisztesség nélkül önmagában kevés. Miért nagyon időszerű most erről'beszélni? Közelednek a helyhatósági választások. November végén, vagy december elején új képviselőket, polgármestereket - természetesen a régiek is lehetnek újak, ha rájuk voksolunk - bízhatunk meg közügyeink gyakorlásával. S mivel e ténykedésünk is igazolja, hogy nem „alárendeltjei”, hanem birtokosai, részesei vagyunk az állami hatalomnak, érdemes kinek-kinek körülnézni a háza tájékán. Ki jöhet számításba, akit ismereteink alapján jó szívvel bátoríthatunk, küldhetünk a közügyek embert- próbáló csatamezejére. Ugyanakkor a jelöltség vállalása, elegendő ambíció megléte esetén is nagy feladatot, felelősséget jelent. Egy egészséges korteskedéssel párosuló képviselői és polgármesteri többes jelölés megpezsdítheti a település életét. Elég ha csak arra gondolunk: a megmérettetés átgondoltabb programok összeállítására sarkallja az ön- kormányzati választáson indulókat. A helyi közállapotok fejlettségét tükrözi a választások lebonyolításának mikéntje. A szavazással a választópolgárok mintegy átadják hatalmukat közhatalmi képviselőiknek. Ezért nem sokkal a választások időpontjának köztársasági elnök általi kihirdetése előtt - amikortól indulhat a jelöltállítás - már nem azon kell rágódni egyes településeken, hogy miért nem jó a polgármester, hanem az új személyén kell tömi a fejünket. Feltéve, ha felelősen gondolkodunk lakóhelyünk jövőjét illetően. A minap mondta az egyik polgármester: „Teljesen kifárasztotta a négyéves sziszifuszi munka az egész testületet. Nem csodálkozom, ha többségük nem indul újra képviselőként. "- Valóban: jelen voltam én is sok órás, fárasztó, testületi üléseken. Nem mindenki alkalmas e szerepkörre, amelyben egy kicsit más ember lesz, mint korábban volt. Időnként nemet kell tudni mondani, kudarctűrőnek, jól alkalmazko- dónak, érvelésre ellenérvet szembesítő, fejlett vitakultúrával rendelkezőnek, a nyilvánosságot természetes módon felvállalónak kell lenni. A pontos helyismeret, a valóságos igények, gondok számontartása ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint a fokozott igénybevételhez szükséges jó egészségi állapot. S ha mindez meg is van a képviselőkben külön-külön, ott a nagy kérdés: hogy megy együtt a csapatmunka? Ami jószerivel csak a választások után, az első közös döntéseket követően derül ki. Mivel jegyzetemben a tízezer lakosnál kisebb településekről írtam elsősorban - ahol a kislis- tás választási rendszer működik majd -, idekívánkozik: a képviselőijelölt-állításhoz, vagyis hogy valaki a szavazólapra kerüljön, a település választópolgárai egy százalékának ajánlása már elegendő. Például ezer választó esetében tíz ■személy. A-polgármesteri jelöléshez három százalék szükségeltetik. Lényeges még: jelölteket a pártokon kívül társadalmi szerveződések, érdekvédelmi egyesületek is állíthatnak. Az ön- kormányzati választások idejére remélhetőleg a megye minden települése tetthellyé lényegül. Az ott élő polgárok aktív, cselekvő tetthelyévé. (2V éget ért a dinnyeszezon? Horváth Tibor csányí dinnyés Jászjákóhaima határában, Kapitányréten bérelt 22 hold földet, ahol elsősorban görögdinnyét, sárgadinnyét és uborkát termesztett. A termés közepesnek mondható, mivel az esőzés későn érkezett meg, s így ugyan jó minőségű dinnye termett, csak kevés. Úgy néz ki, hogy le is futott a dinnyeszezon. Mint megtudtuk a házigazdától, jövőre szeretnének újra ide jönni, s lehet hogy nagyobb területet bérelnek. A termést Budapesten, Hevesen, és a Jászságban terítették. Képeink a napokban készültek a Horváth családról. Horváthné Marika savanyúságot tesz el a kis dinnyékből Szállításra előkészület - felkerül a dinnye a teherautóra Amikor a kultúra és a gazdaság összetalálkozik Még egyszer a csángó fesztiválról Beszélgetés a Jászság Népi Együttes művészeti vezetőjével Augusztus 5-től 7-ig immár negyedik alkalommal rendezték meg Jászberényben a csángó fesztivált - amelyre körülbelül 25 ezren látogattak el. A kultúra és a gazdaság - jó értelemben vett - összefonódásáról beszélgettem Papp Imrével, a Jászság Népi Együttes művészeti vezetőjével. Sok embert vonzott a látványos felvonulás- A kultúra értékei rendkívül fontosak, de ezeknek a bemutatása anyagi támogatás nélkül lehetetlen. Az idén a csángó fesztivált ideális körülmények között tudtuk megrendezni: az idő is kedvezett nekünk, de a hely is nagyon jónak bizonyult - bebizonyosodott, hogy a jászberényi Margit-sziget az ilyen és hasonló rendezvények lebonyoMagyar Levente polgármester lítására rendkívül jó lehetőséget ad. A hatalmas érdeklődés azt mutatja, hogy ez a fesztivál a városé, a jászberényi polgárok szívesen mennek ki a fesztivál rendezvényeire - magukénak érzik. De ugyanígy magukénak érezték a rendezvényt a jászebe- rényi képviselő-testület tagjai is. Nagyon fontos, hogy ez a példaértékű támogatás, amit a város képviselő-testülete adott ehhez a fesztiválhoz, jó alapot ad arra, hogy az elkövetkezendő időkben a szponzorok számát tudjuk növelni. Rengeteg segítséget kaptunk a Peter Pan Kft.-től, illetve annak ügyvezető igazgatójától Hagyó Miklóstól - ez a cég egyébként a Jászsági Népi Együttes állandó támogatója is. Országgyűlési Hagyó Miklós képviselőnk, dr. Kiss Zoltán segítségével támogatónk lett Gi- lián József cége a Gilián Rt. Meg kell említenem a Jászsági Építőipari Szövetkezetét, amely a fesztivál infrastruktúrájának a megteremtéséhez adott nagyon nagy segítséget. S természetesen a már említett jászberényi képviselő-testület, akik több mint 70 százalékban támogatták a rendezvénysorozatot, s a Jászság Népi Együttes Alapítvány, amely művészeti és szervezői munkával segítette a fesztivált.- A gazdaság nem csak szponzorok formájában jelent meg a csángó fesztiválon . . .- Új színe volt ennek a fesztiválnak a Jász Expo. Már most, ebben az évben - ha nem is olyan mértékben, ahogyan szerettük volna, de - megjelent a gazdaság, a piac a fő támogatók segítségével. így a Peter Pan Kft. állított ki, aztán a Gilián Rt., a jászberényi Elektrocoop. A Nováti János Gazdaegyesület - a jól ismert Bálint György főiskolai tanár vezetésével - gazdaképző program bemutatására vállalkozott - háromnapos szakmai programmal gazdagították a fesztivált. A lényeg: a kulturális értékek mellett - ahhoz, hogy életképessé tudjuk tenni a rendezvényt - be kell vonni a gazdasági értékeket. Olyan méreteket öltött ez a fesztivál - kulturálisan nemzetközi, s remélem, hogy jövőre gazdaságilag is az lesz -, hogy már az idén szeptemberben el kell kezdeni a jövő évi fesztivál előkészületeit, a szervezést. Természetesen a gazdaságot és a piacot csak abban az esetben tudjuk bevinni a fesztivál rendezvényeibe, ha a kiállítókat érdekeltté tesszük.- És miért éri meg egy cég számára, hogy kiállítson egy ilyen jellegű fesztiválon?- Azért, mert 20-25 ezer ember, sőt egyes becslések szerint több is részt vett ezen a fesztiváSzekeres Imre Ion, s nem csak hazai, hanem külföldi érdeklődés is van. Ha kellő mértékben és időben előkészítjük, akkor ez a fesztivál a kulturális értékek bemutatása, ismeretterjeszető hatása mellett piaci lehetőséget ad a vállalkozóknak. Ezt a piaci lehetőséget kell okosan felkínálni. Ezt a kettőt szorosan együtt kell az elkövetkezendő időkben megoldanunk, együtt kell szerveznünk, együtt kell megvalósítanunk - mert a munka csak ebben az esetben hozza meg a gyümölcsét. A gazdaság, a piac irányába mozdul el az egész rendezvény. Ebben úttörő szerepet vállaltak mind a képviselők, mind a szervezők. Dr. Kiss Zoltán- Nem félnek az önkormányzati változásoktól? Attól, hogy az új önkormányzat már nem úgy fog viszonyulni, mint a mostaniak?- Ez egy rendkívül jó kérdés. Azért nem félünk, mert ennek a fesztiválnak a szervezése csapatmunka. Hála istennek, elég sok segítőtársam van ebben, s mint említettem: a képviselő-testület máshogyan nem állt volna a fesztivál mellé, csak úgy, hogy ők is fontosnak tartották ezt az ügyet. Az önkormányzati választások eredményétől függetlenül ez a csapatszerveződés már megindult. Úgy gondolom, hogy ennek a csapatmunkának - függetlenül az őszi választásoktól - meg lesz az eredménye, mert az új vezetésre is legalább olyan hatékonyságot gyakorol a fesztivál rendezősége, hogy semmiféle esemény nem zavarhatja meg. S mindezt azért nem, mert mindenütt szakemberek vannak.- Ha mérleget kellene vonni a fesztiválról, hogyan tudná megfogalmazni az eredményeket?- Törekvéseink azt erősítették, s erősítik továbbra is, hogy ne legyenek szigorúan meghúzott határok, ugyanakkor a hatáKuncze Gábor beszédet mond rok maradjanak ott, ahol vannak, de ezek minél könyebben átjárhatók legyenek. Ezt a kulturális és a gazdasági kapcsolatok erősítésével lehet elérni. Úgy gondolom, ehhez Jászberény is letett egy téglát. Olyan csodálatos értékeink vannak, nekünk, magyaroknak, s a velünk együtt élő népeknek, amelyek a Kárpát-medencén kívül szinte páratlanok. Egyrészt azért, mert rendkívül színesek, rendkívül gazdag motívumkincsre épülnek — akár a tánc, a zene, a viselet. S azért ilyen gazdag, mert a magyarok évszázadok óta együttéltek, élnek más népekkel. így kell felfogni az egész kisebbségi kérdést. Én természetesen magyarnak vallom magam. Ahogy Az élő népművészet szoktam mondani: Széchenyi után a második legnagyobb magyarnak. Én azt kívánom, hogy minden honfitársam így gondolkodjon, hogy ő a második legnagyobb magyar, mert akkor meg van a lehetőség, hogy tesz is annak érdekében. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a szomszédom értékeire is odafigyelek. Ez a kettő szervesen összefügg egymással. Nem szabad csak az egyiket, vagy csak a másikat kiragadni.Egymásra hatottak a kultúrák, egymástól vettek át motívumokat: ezt tette a szerb, ezt tette a román, a magyar. Ez teszi az egészet csodálatossá, s e miatt vannak a különbözőségek, de ugyanezért lehet a kultúrák bizonyos elemeiben hasonlóságról beszélni. Ezt akarta és akarja bemutatni a csángó-, illetve kisebbségi fesztivál, melyre terveink szerint a jövőben távolabbi régiók képviselőit is szeretnénk meghívni. Cs. Csáti Réka
