Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-12 / 189. szám

1994. augusztus 12., péntek 5 Körkép Az elmúlt hétvégén Szolnokon, a Belvárosi Katolikus Nagytemplomban 17 csecsemőt és gyereket kereszteltek meg Baki baki hátán? Beszélni csakugyan nehéz Szabadságon vannak a képvise­lők, az országgyűlési közvetíté­sek hiányának enyhítésére, af­féle nyelvi üdítő jégkockaként, érdemes fölidézni komoly par­lamenti szónoklatok derűs rész­leteit - azzal a mottóval, hogy beszélni a T. Házban is nehéz... Aggodalom a termőföld fo­gyatkozása miatt:- Érdekünk, hogy gyárkémé­nyek erdeje helyett búzamező­ket lengessen a szél... * Felhívás az agrárgazdaság segítésére:- Műtrágyával hóna alá kell nyúlni a vetéseknek... * A takarékosság dicsérete:- A pénzügyminiszter úr minden fillérrel a fogát vere­geti... * Intés a harcias ellenfeleknek:- Annak az ökölnek, amely bennünket fenyeget, szemébe fogunk nézni... • * ■ .> ­Bók a szebbik nemnek:- Szükséges, hogy a nő enyhe, simogató keze velünk együtt fölemelje bátorító sza­vát... * Bátorítás a harcostársaknak...- Amíg én itt ülök, addig a magunk lábán fogunk állni... * Együttérzés a nélkülözőkkel:- Valósággal koldusboton kell tengődniük a szegények­nek... * A közöny ostorozása:- Az ilyen dolgok mellett nem lehet homokba dugott fej­jel elmenni... * Az üres frázisok kritikája:- Mindez nem egyéb, mint egy cifrára mázolt, bérül üres maszlag... * Őszinte elismerés:- Meghajtom a miniszter űr előtt az elismerés pálmáit... * Sajnálkozás:- A beteg nem akkor megy orvoshoz, amikor még kisebb baja van, hanem amikor már fekvőbéteg... .......... ........ B.ZS. F erenczy Europress Árpád-kori falut találtak Nagyszénás határában ha­talmas Árpád-kori temetőt és a falu templomának alapjait ku­tatják a békési régészek. A tele­püléstől kilenc kilométerre lévő Czifra-dűlőben, a mára kiszá­radt Szénás-ér két partján talál­tak rá a kora középkori falu ma­radványaira, amely valószínű­leg a XI. században települt, s mintegy hatvan házból állhatott. A háromszáz lelkesre becsül­hető település temetőjében két - a régebbi sírokból itt összegyűj­tött maradványokat rejtő - csonttemető és hetven sír került eddig elő. Az itt élők szegény­ségét bizonyító leletek közt haj­karikák, ruhakapcsok, párták szerepelnek. Az Árpád-kori templom alapja agyag, amin minden bizonnyal téglafalak áll­tak, erre utalnak a törmelékek. A szénási téglatemplom teljes alapját szeretnék kiásni a békési régészek, akik a Lakitelek Ala­pítvány és a helyi önkormány­zat támogatásával dolgoznak. (MTI) Ws testei 900. A GSM mobiltelefon rend­szer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadsá­got, a biztonságot és a minőségi szolgál­tatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfej­lesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekap­csoltak a rendszerbe, s egymás után jön­nek létre más országokkal is a baran­golási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Szolnok, Baross u. 1., Tel.: (06-60) 386-001 Ofotért üzlet: Szolnok, Baross u. 2., Tel.: (06-56) 373-064 „Amikor a holtak megszólalnak” Boncasztalok a törvény szolgálatában Orvosszakértőnek lenni nem irigyelt mesterség. A bűnügyi filmeknek sem ők a főszereplői, pedig a halottakat vizsgálva sokszor az élők sor­sáról döntenek. Az Atlantic sajtószolgálat munkatársa dr. Buris Lászlónál, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvosszakértői Intézet igzagatójánál járt, és afelől érdeklődött, vajon ho­gyan segíti munkájuk a nyo­mozást és milyen új módsze­reket használnak a vizsgála­tok során? * Ahol ők dolgoznak, csönd és hűvösség van. A márványaszta­lokon az élet nevében faggatják a halált. Ehhez a hivatáshoz nem elég a tudományos meg­szállottság, ide gyomor kell. Ráadásul itt nincs paraszolven­cia. (A többnapos munkáért járó szakértői díj ma egy kőműves három órányi bére.) Az igaz­ságügyi orvosszakértők egy-egy haláleset kapcsán fon­tos szerepet kapnak. A tényeket feltárva ők mondják ki, hogy mi a halál oka, az körülbelül mikor és milyen körülmények között következett be. Felelős véle­ményt nyilvánítanak arról, hogy mi történt: baleset, gyilkosság, vagy öngyilkosság? Rendőrökkel együtt A nagy kérdés az: meg le­het-e szólaltatni a halottat, és ha igen, hihető is, amit mond? Ezekre a kérdésekre dr. Buris Lászlótól, a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem Igazság­ügyi Orvosszakértői Intézeté­nek igazgatójától, a nemzetközi hírnevű professzortól kértünk választ. A szakértő szerint a halottat - képletesen, persze - meg lehet szólaltam, csak tudni kell kér­dezni tőle. A boncolóorvos jó tíz év gyakorlattal válhat olyan igazságügyi szakértővé, aki jó jelkiismerettel foghat munká­hoz. Tizenöt év múltán már azt is elmondhatja magáról, hogy keveset téved. A professzor saját tapasztala­tai alapján szenvedélyes híve annak, hogy az orvosszakértő a munkát a rendőrökkel együtt, már a helyszínen kezdje meg. A boncolás a nyomozás szerves része. Ha attól elkülönítik, könnyen zsákutcába lehet té­vedni. Jó pár éve egy meglehe­tősen vizes, zsombékos terüle­ten véres női holttestet találtak. A mellen számos szúrás volt. Emberölés gyanújával a férjet már őrizetbe is vette a rendőr­ség, amikor a professzor is a helyszínre ért. Á halottat meg­vizsgálva az a gyanú erősödött meg benne, hogy nem gyilkos­ság, hanem öngyilkosság tör­tént. Feltevését a boncolás iga­zolta: a szív felett számos apró, kismélységű szúrás volt. A kés­sel elkövetett öngyilkosságok jellegzetessége ugyanis az a né­hány kísérleti szúrás, amelyet a szakértő szem legkésőbb a bon­casztalon felismer. A rendőrség vizsgálata az orvosszakértői vé­leményt rövidesen más adatok­kal is megerősítette: a nő való­ban önkezével vetett véget éle­tének. Az ártatlan férj egy hosz- szú és megalázó procedúrától menekült meg. Véres íny Időnként előfordul az is, hogy az orvosszakértő nem ér rá, s helyette kihívják a körzeti orvost. így fordulhatott elő az az eset, hogy a felületes halott- szemlén természetes halálokot jelöltek meg. A hozzátartozók a ravatalozási előkészületek so­rán viszont észrevették: véres a halott inge. Ők szóltak a rend­őrségnek is. Ha szakértő van a helyszínen, ilyesmi aligha for­dul elő. Az emberölések elszaporo­dása új feladatok elé állítja a ta­pasztalt szakértőket is. Több az olyan gyilkosság, amelynek tet­tese ismeretlen. A boncolási jegyzőkönyv tehát még na­gyobb jelentőségre tesz szert a nyomozók munkájában, de a bí­róság előtt is. Több a lőtt seb mostanában, több a darabolás is. A lőtt se­beknél a be- és kimeneti nyüás, a lőcsatoma vizsgálata, annak a távolságnak a becslése, ameny- nyiről a lövést leadhatták, sok tapasztalt orvosszakértőtől is új ismereteket követel meg. „Á lőtt sebek vizsgálata minden esetben csapatmunkában törté­nik” - mondja dr. Buris László. Be kell vonni a fegyverszakér­tőt, a nyomszakértőt is. Nemré­giben például egy rendőrre tá­madó bűnöző karateütést „al­kalmazott”, a „közeg” egy pil­lanatra elvesztette az eszméle­tét, aztán megrázta magát és tü­zelt. Közvetlenül az esemény után a katonai ügyésznek úgy vallott, hogy ő még állt, amikor elsütötte a pisztolyt. A lőcsa­toma vizsgálata viszont egyér­telműen kimutatta, ő már a föl­dön feküdt, mikor a lövedék a támadóba hatolt. Tehát jogos volt a fegyverhasználat. Hajdú-Bihar megyében, Téglá­son, 1992. szeptember 11-én délelőtt egy elhagyott temető­ben női holttest darabjait talál­ták meg, fej és az alkarok nél­kül. A koponyája két hónap múlva került elő, az út menti árokból. A tettes máig is isme­retlen. Az orvosszakértő azon­ban megállapította a korábban megtalált hullarészek egybetar- tozását. Visszaigazolva a rend­őrség feltételezését bizonyí­totta, hogy az áldozat N. I. tég- lási lakos. Megállapította, hogy a darabolást az egészségügyben járatos, anatómiai ismeretekkel rendelkező személy hajtotta végre, vagy olyan ember, aki ál­latvágásban gyakorlott. A pro­fesszor az esetről szólva azt is hozzátette: még a gyakorlott boncolóorvosok között is ritka, aki így ki tudja - mint orvosi nyelven mondják - ízesíteni a csípőizületet, térdizületet. Ä halott személyazonosságá­nak bizonyításához a profeszor új módszert dolgozott ki. Ré­góta ismert eljárás, hogy az is­meretlen halott koponyáját olyan szögben fotózzák le, ami­lyen szögben arról a személy­ről, akivel azonosnak hiszik, korábban fénykép készült. A két negatív egybevetése igen fá­radtságos munkát igényel. Nos, Buris professzor Európában el­sőként mindezt egy vieoka- mera, egy monitor és egy szá­mítógépes program segítségé­vel gyorsan elvégzi. Lélegzete­lállító, ahogy egy megölt sza­bolcsi lány koponyájára a moni­toron felépül az arc, s megjele­nik a lány még életben készült fényképe. Pénz híján A professzor szerint a ma­gyar igazságügyi orvosszakér­tőknek jó a nemzetközi híre. Öt év múlva azonban a mai legjob­bak kiöregednek, utánpótlás pedig alig van. A holnap szakér­tőit elriasztja az anyagi elisme­rés hiánya. Pedig a halott áldo­zatok hiteles vallomása révén hamarabb, kevesebb és olcsóbb nyomozással lehet megfogni a tettest. Némethy Gyula (Atlantic) Zagy var ékas új jegyzője Új jegyzője van Zagyvaré- kasnak. A korábbi, Kis István a nyugdíjba vonulás mellett dön­tött. Öten pályáztak a jegyzői ál­lásra, de nem akadt köztük zagyvarékasi. A képviselő-tes­tület a július 7-én tartott zárt ülésen határozott az ügyben, s döntésük értelmében augusztus­tól Bódi István a község új jegyzője. Bódi István szolnoki, felesé­gével és kislányával egy társas­házban lakik. Eredeti foglalko­zása pedagógus-népművelő, de elvégezte az államigazgatási fő­iskolát is, 1988-ban diplomá­zott.- Honnan jött az az ötlet, hogy Zagyvarékas jegyzője le­gyen?- Nagyon egyszerű: olvastam a napilapokat, és ott találkoztam a pályázati felhívással. A köz­ség közel fekszik Szolnokhoz, csak tíz perc a kijárás. Úgy dön­töttem, megpályázom az állást.- Jegyzőnek lenni meglehető­sen nagy felelősséggel jár. Volt-e már hasonló pozícióban?- Korábban is jegyző voltam egy jászsági településen, azelőtt pedig középszintű irányításban dolgoztam, az akkori Szolnok Megyei Tanácsnál. Bódi István irodájában szak­könyvek, testületi jegyzőköny­vek sorakoznak, jelezvén, hogy az új jegyző már belevetette magát a munkába.- Egy hete részt vett az első testületi ülésen.- Igen, de itt a község életé­nek csak kis részébe nyerhettem bepillantát, hiszen minden ülé sen más és más témát dolgoz fel a vezetőség. Csütörtökön isko­laügyekről, a munkanélküliség­ről volt szó, a testület áttekin­tette a népességnyilvántartás helyzetét. A hangulat meglehe­tősen forró volt, akárcsak az időjárás; pezsgő, vitázó, élénk testületi ülésen vehettem részt. Úgy látom, a községben égető gond a munkanélküliség, és eh­hez kapcsolódóan az emberek mindennapi megélhetése. S ez jellemző a mai magyar társada­lom egészére.- Tulajdonképpen mit vár a jegyzői állástól?- Minden, ezzel a funkcióval járó jogot, kötelességet a ma­gaménak érzek. Magammal szemben pedig, hogy közmeg­elégedésre végezzem a munká­mat. Ha a község elégedett, ak­kor úgy érzem, a hivatásomat betöltöttem. Sajnos fejlesztésről a jelen­legi helyzetben nem nagyon le­het beszélni. Zagyvarékas nem turisztikai központ, Szolnok közelében fekszik, a munkaerő jelentős része Szolnokra jár dolgozni. Bevezették már a gázt, a telefont, a szennyvíz-há­lózat kiépítése is folyamatban van. Talán a város közelsége nyújtotta előnyöket lehetne még jobban kihasználni. Távolabbi célként pedig azt fogalmazhatnám meg, hogy jó lenne, ha a község saját arcula­tot kapna, ez viszont minden­képpen az itt élő embereken múlik. Jó értelemben vett lokálpat­riótákká kell válniuk a lakosok­nak, fontos, hogy otthon érez­zék magukat a faluban. Ez a cél nem egyik napról a másikra va­lósítható meg, s nem alapvetően anyagi háttér szükséges hozzá, hanem egy bizonyos szemlélet- váltás. Az kell, hogy büszkék legyenek a rékasiak, hogy ezen a településen élnek. Ezt min­denképpen szeretném, ha meg­valósulna. K. B.

Next

/
Thumbnails
Contents