Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-12 / 189. szám

1994. augusztus 12., péntek Hazai tükör 3 A Szolnok és Tószeg közötti műút melletti vízlevezető árkot előregyártott betonla­pokkal bélelik ki a Magyar Aszfalt Rt. munkásai. A munkálatokkal várhatóan szep­tember 30-ig végeznek. Képünkön az alapozás látható. -Bíró­Mit lehet tenni a gyümölcsfák „sárgasága” ellen? Gyakorlati tanácsok a kiskertek gazdáinak Klorózis. Ha ezen a néven ta­lán nem is, de tünetei alapján biztosan ismerik ezt a növényi kórt a kiskertek, gyümölcsösök gazdái. A gyakori és hívatlan lá­togató érkezését az jelzi, hogy elsősorban az alma- és ősziba­rackfák, a szőlőtőkék, a rózsa­bokrok és a hortenziatövek le­velei előbb kifakulnak, majd megsárgulnak. Ha pedig a sár­gaság betegségének folyamata eljut a végkifejletig, a levelek szélükön megbámulnák, szá­radni kezdenek, végül teljesen elhalnak. A kórtól megtámadott lombozató növény virága, ter­mése satnya lesz, a gyümölcsök korccsá, ízetlenné válnak. Az ártalomnak többféle oka lehet: nitrogénhiány, magas ta­lajvízszint, kártevők elszaporo­dása vagy helytelen metszés. A leggyakoribb kiváltóok azon­ban a vashiány. Nem feltétlenül azért, mert kevés a talajban a vas - adódhat abból is, hogy sok a mész vagy a magnézium, amely a vasat leköti. E tápelem pedig nélkülözhetetlen a zöld színtestek képzéséhez, s ha ez akadozik, megkezdődik a levél­lemezek jellegzetes sárgulása. A kóros lombelszíneződés fő­ként azokban a kertekben fe­nyeget, amelyeknek talaja agyagos, nagy mésztartalmú, kötött s inkább lúgos, mint sa­vanyú. Figyelni rá már csak azért is érdemes, mert a beteg­ség szerencsére az esetek több­ségében gyógyítható. Megfelelő medicina a vasgá- lic, amely egyébként 2 százalé­kos töménységű oldatban meg­előzésként telente, koratavasz- szal is kiöntözhető. Ha már a sárgulási tünetek jelentkeznek, nem egészen fél százalékos tö­ménységű oldat permetezhető a lombozatra. Újabban azonban már nálunk is könnyen beszerezhetőek en­nél gyorsabban ható, hatéko­...egyszerűen minden • Vízlépcső: fegyverletétel? • Aszály: ez már az üvegház? • Batthyány-birtok: új földesurak? • Behajtók: kesztyűs kézzel? nyabb szerek: a vaskelátok. A Sequestren 138 Fe kelátkészít- mény - a hiánybetegség súlyos­ságától függő adagolásban - tápoldatszerűen, talajtrágya­ként igen jól bevált. Az ajánlott mennyiség új telepítésű szőlő, gyümölcs esetében 3-5 gramm/ tő; termőkorban 50-70 gramm/ tőke, illetve 70/100 gramm/fa; súlyos esetekben pedig 70-100 gramm/tőke és 100-200 gramm/ fa. Zöldségesben 10 négyzetmé­terenként 3-5 gramm a javasolt adag, dísznövényeknél a 2-3 he­tenkénti beöntözés, 0,2 százalé­kos oldattal. A sárguló fák, tőkék, rózsa­tövek, bokrok köré arasznyi mély árkot kell mélyíteni és a szert 5-10 liter vízben oldva be­öntözni, olyan ütemben, ahogy elszivárog. Alkalmazható a Se­questren 330 Fe is - 0,1-0,2 százalékos töménységben, 2-4 alkalommal kipermetezve. Ferenczy Europress Expo E-terv készült Elkészült a Világkiállítási Fórum Expó E-variációja, ame­lyet a fórum vezetői csütörtö­kön sajtótájékoztatón hoztak nyilvánosságra. A takarékosabb világkiállítás költségeinek for­rását, illetve az expo várható bevételeit tartalmazó összeállí­tást eljuttatják a döntéshozó szerveknek, abban a remény­ben, hogy a parlament szeptem­berben - esetleg a kormányéval ellentétes -, megalapozott dön­tést hozzon az expóról. A sajtótájékoztatón Kassai Róbert, a fórum elnöke ismer­tette az általuk kalkulált költsé­geket. Eszerint folyó áron, áfa nélkül az E-variáns 76,46 milli­árd forint forrást igényelne, ez 17,2 milliárddal kevesebb, mint az eredetileg tervezett. A Világkiállítási Fórum vari­ációja szerint az expo hozama - kerítésen belül - a nemzetgaz­daság számára elérné a 76,5 milliárd forintot. (MTI) Virágbélyegek A Magyar Posta Részvény- társaság augusztus 18-án „Földrészek virágai (Európa)” elnevezéssel 100 forint névér­tékű bélyegblokkot bocsát for­galomba. Ugyanezen a napon adja ki a négy címletből álló vi- rágbélyeg-sorozatot is. A blok­kot és a sorozat bélyegeit is Zombory Éva grafikusművész tervezte. Az Állami Nyomda Rt. a blokkból 100 ezer, a soro­zat bélyegeiből egymillió pél­dányt készített. A sorozat 12 fo­rintos címletén nyári tőzike, a 19 forintoson molyhos napvi­rág, a 35 forintoson havasi iringó és az 50 forintoson pedig kereklevelű tarsóka látható. Az első napi bélyegzőt használó postahivatalok a vásárlók kí­vánságára lepecsételik a blok­kot, illetve a bélyegeket. (MTI) Mérlegen a kárpótlás Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal eddig 1 millió 404 ezer 346 határozatot hozott vagyoni, illetve személyi kárpótlás ügyben. Az elmúlt hé­ten a hivatalhoz 3.031 új kére­lem érkezett. Augusztus első hetében a hivatal 1.354 határo­zatot hozott, és a megállapított kárpótlás összege valamivel meghaladta a 110 millió forin­tot. Összesen eddig 109,7 milli­árd forint összegű kárpótlást ál­lapított meg a hivatal. A va­gyoni kárpótlás összege ebből 65 milliárd forintot, a személyi kárpótlás pedig mintegy 44 mil­liárd forintot ér el. (MTI) A Balassagyarmati Határőr Igazgatósághoz tartozó határ- szakaszon augusztusban - az ünnep alkalmából - több ideig­lenes átkelőhelyen emelik fel a sorompót. Augusztus 14-én - az egyébként végleges megnyi­tásra is készen álló - Let- kés-Szalka átkelőhelyen reggel 8-tól este 8-ig lesz mód az átke­lésre. Augusztus 20-án az Ipolydamásd-Klaba, valamint az Ipolytamóc-Kalonda átkelő­hely 8-21 óra között, augusztus 21-én pedig a Cered-Tajti átke­lőhely lesz nyitva 8 órától 20 óráig. (MTI) Szakmai, politikai, vagy egyéb szempontok a háttérben? Határnyitás az ünnepre Látlelet Ha az infláció elszabadul Még belegondolni is rossz abba, ha a fokozatos forint leérté­kelések nem hoznák meg a kívánt eredményt. Nem rövid, ha­nem hosszabb távon. Most csak nyolc százalékról van szó, né­hány hónap múlva az értékcsökkenés elérheti akár a harminc százalékot is. S ennek esélye - ha kellő fogékonysággal figye­lünk a mindig akkurátusán fogalmazó pénzügyminiszter nyilat­kozataira - korántsem elképzelhetetlen. Mert a gazdaság való­ban katasztrofális állapotba van. Aki teheti, forintjait lázas gyorsasággal igyekszik a közkedvelt valutanemek valamelyi­kére átváltani, vagy olyan befektetési forrásokat keres, melyek biztos hasznot jelentenek. Nyilván ebbe a csoportba tartozók vannak kevesebben. Az állampolgárok többsége ugyanis nehe­zen tud olyan túlélési stratégiát kialakítani, mely legalább a nyomorsúságos hónapok-évek átvészeléséhez lenne elegendő. Reménytelen vágyak között vergődik, s keservesen azon tűnő­dik, hogyan tudna helyzetén valamelyest változtatni. Vagy ép­pen rájön arra, hogy itt valami történhetne, s ha valamiről azt hallja, hogy épp úgy van, ahogy van, arra gondol: lehetne bizo­nyára másképp is. Míg az infláció el nem szabadul, amikor szinte semmit nem érdemes mérlegelni. Az árak követhetetlenné válnak, s a bér­munkáslétre kényszerített milliók minden szempontból kiszol­gáltatottak és védtelenek lesznek. Igazából a kezdetleges csere­kereskedelembe sem tudnak bekapcsolódni, hanem - ahogyan némely környező ország példája is mutatja - megpróbálnak egyik napról a másikra élni. Vélhetően nem jutunk el ehhez az állapotig, hiszen miközben elkerülhetetlenül számolnunk kell a forintleértékeléssel, a gazdasági mozgás talán nem bénul meg. Vagy legalábbis ebben bízhatunk. S nem elsősorban az új kor­mányzat vonzó ígéreteket alig tartalmazó gazdasági programja miatt. Ha létezik remény, csupán abból táplálkozhat, hogy végre valódi egyezség születik a társadalom főszereplői - így a munkaadók és a munkavállalók - között. Végtére is merő önál­tatás azt gondolni, hogy ha a hajó szemlátomást süllyed, a luxus kabinokban utazók ép bőrrel megúszhatják. Eltekintve a ko­rábbi évek (negyven plusz négy év) kivételezettjeitől, a józan ész alapján aligha hihet bárki is ebben. Annak ellenére sem, hogy a veszélyérzet eléggé egyenlőtlenül oszlik meg a társada­lom tagjai között, s annak ellenére sem, hogy még mindig szép számmal akadnak olyanok, akik a ködképek és álmodozások vi­lágában élnek. Kerékgyártó T. István Helyettes államtitkár helyett - energiahivatal Szűcs István, az MDF politi­kusaként került az Ipari- és Ke­reskedelmi Minisztériumba az energiaügyekkel foglalkozó he­lyettes államtitkár volt. A na­pokban több újságban is bírálta az új ipari minisztérium energi­apolitikáját. Mit szól ehhez Pál László ipari és kereskedelmi miniszter?- Szűcs Istvánnak joga azt mondani, amit akar. A sajtónak is joga azt közölni, amit gondol, az én jogom pedig - ha meg­kérdeznek, válaszolni. Előre is leszögezem: Szűcs István nem rossz szakember, szakmai isme­retei alapján akár maradhatott volna is a pozíciójában. Politi­kai szempontokat sem vettem volna figyelembe, mert szerin­tem, ha valaki jó szakember, akkor bármilyen politikai néze­teket is vall, élete végéig itt dol­gozhat a minisztériumban.- Ha jó szakember és politikai okok nem játszanak szerepet, akkor miért állították fel helyet­tes államtitkári székéből Szűcs Istvánt?- A törvény értelmében július 25-én megalakult az Energiahi­vatal, amely számos funkciót átvesz az ipari minisztériumtól. A minisztérium szervezete át­alakul, nemcsak takarékossági okokból - indokolatlan volna egy helyettes államtitkárt fog­lalkoztatni pusztán a hivatal felügyeletével.- Szűcs István azt is elpana­szolta, hogy vele senki sem be­szélt beosztásának megszűnésé­ről.- Hármasban, Latorczai János miniszter úr társaságában be­széltük meg a funkció megszün­tetését. Több mint háromórás megbeszélést folytattam vele a szakterület helyzetéről, átadott minden folyamatban lévő ügyet. Az energetikát ezentúl felügyelő Gulácsi László he­lyettes államtitkár is egy külön megbeszélésen vette át az ügyeket Szűcs Istvántól.- Ha Szűcs István jó szakem­ber, akkor miért nem lehet ő az Energiafelügyelet vezetője?- Mert a felügyelet vezető­jévé dr. Szabó Imre professzort nevezte ki még Latorczai János miniszter úr. Ezzel a szakma is és az új kormány is egyetért.- Több bizottságnak is tagja volt a helyettes államtitkár. Ezekből a pozícióiból is menesz­tik?- Tudomásom szerint Szűcs úr az ipari minisztérium képvi­selőjeként ma is az olaj-készle­tező szövetség igazgatótaná­csának elnöke. Ez minket nem zavar, szerintem, ha jól látja el ezt a tevékenységét maradhat ebben a funkciójában.- Az energiastratégiai bizott­ságnak is alelnöke...- Tárgyaltam több szakem­berrel is, de eddig még senki sem tudott meggyőzni arról, hogy erre a bizottságra szükség van. Ferenczy Europress Külföldre autózóknak a biztosítási kártyáról A nemzetközi gépjárműfor­galomban a másoknak okozott károk rendezése zöldkár­tya-rendszer alapján történik. A rendszerrel kapcsolatos tudni­valókról tájékoztatót készített az Állami Biztosításfelügyelet. A tájékoztató szerint a zöld­kártya-rendszerhez Európa ál­lamai tartoznak, valamint Iz­rael, de nem tagjai Észtország kivételével a volt Szovjetunió utódállamai. A zöldkártya arra szolgál, hogy a gépjárműtulaj­donosok igazolják: rendelkez­nek felelősségbiztosítással. Az országok többségében azonban nincs szükség zöldkártyára, mi­vel az úgynevezett Rendszám Egyezmény keretében a köte­lező felelősségbiztosítás igazo­lásául kölcsösen elfogadják a nemzeti rendszámot és az or­szágjelzést. Magyarország ilyen egyezményt kötött Albániával, Ausztriával, Belgiummal, Csehországgal, Dániával, Finn­országgal, Görögországgal, Hollandiával, Horvátországgal, Írországgal, Izlanddal, Jugo­szláviával, Luxemburggal, Nagy-Britanniával, Németor­szággal, Norvégiával, Portugá­liával, Spanyolországgal, Svájccal, Svédországgal, Szlo­vákiával és Szlovéniával. Egy­oldalú nyilatkozat alapján Bul­gária, Franciaország, Lengyel- ország, Olaszország, Románia szintén elfogadja a magyar nemzeti rendszámot és az or­szágjelzést a felelősségbiztosí­tás igazolásául. Külön megálla­podás alapján a Szovjetunió utódállamaiba utazók is rend­számmal és az országjelzéssel tudják igazolni a gépjármű-fe­lelősségbiztosítás meglétét. Mindenképpen zöldkártyát kell azonban kiváltani a követ­kező országokba utazóknak: Andorra, Észtország, Izrael, Málta, Törökország. Nem köte­lező, de ajánlatos a zöldkártya Albániában, Görögországban, Olaszországban és Romániá­ban. Aki pedig olyan országba utazik, amely nem szerepel az eddig felsoroltak között, az il­lető állam határán kötheti meg az előírt gépjármű-felelősség­biztosítást. (MTI) Könnyen sittre vághatják a vásárlót is Vigyázzunk a hamisítványokkal a francia határon! Egy hamis Cartier-óra vagy egy hamis Vuitton-bőrönd is elég, hogy sittre vágjanak vala­kit Franciaországban. A hamis tárgyak gyártásáért vagy for­galmazásáért eddig is súlyos büntetés járt, de ezentúl a vásár­lás is büntetendő cselekmény. A határokon és repülőtereken sokkal alaposabb lesz a vám- vizsgálat és könyörtelenül el­kapják a hamis luxuscikkek tu­lajdonosait. S nemcsak elko­bozzák a Bangkokban vagy Hongkongban roppant kedvező áron vásárolt utánzatokat, ha­nem még törvény elé is állítják, pénzbüntetéssel vagy börtön- büntetéssel sújtják azt, aki ilyesmit hoz Franciaországba. Egyre erőteljesebb lesz a ha­mis Laeoste-ingek, Her­mes-táskák, Chanel-törülközők elleni hajsza, mert immár tűrhe­tetlen mértékű veszteségek érik a francia luxuscikk-ipart. Szak­értők szerint 5 milliárd frankra rúg a hamisítók okozta kár és 30.000 munkahely forog ve­szélyben. A magyar turistának jó lesz vigyázni a francia határokon... Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents