Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-09 / 186. szám
1994. augusztus 9., kedd 7 Jászsági körkép Tart még a haragszomrád Új helyen a bútorbolt Az előzmények: egy vállalkozó bútor boltjának helyiséget bérel az áfésztől Jászapátiban. Idővel ez utóbbi meggondolja a dolgot, kiadja egy iskolának a bérleményt. A vállalkozó nem hajlandó kiköltözni az áfész által kért három hónap alatt, mert egy jogszabály alapján úgy véli, egy év a felmondási határidő. Az áfész ugyanakkor azt mondja, a 3 hónapot már akkor elfogadták, amikor aláírták a szerződést, hiszen azt úgy szö- vegezték. Múltkor azzal fejeztük be a bútor bolt költözésével kapcsolatos írásunkat, hogy reméljük, nem fajul el a vita. Nos, nem fajult el, sőt, megoldódott a kérdés. Mivel az időközben új helyre áttelepült, Bagi Jenöné vezette bolt délben zárva volt, ezért előbb a helyiséget bérbe adó áfészhez mentünk. Ott Nagy László elnök azt mondta, nem jószántukból biztosítottak új helyiséget, sokkal inkább a 200 diák elhelyezésének gondja vezérelte őket, hiszen a bútorüzlet helyét a szakmunkásképző foglalja el már szeptembertől, és addig még az átalakításokat is el kell végezni. Különben is; mi csak addig kellünk a Baginének, amíg fel nem építi saját magának a bemutató termét, aztán rövid idő múlva felmondja a szerződést - mondta az elnök. - Azt, hogy új helyre kerüljön, meg lehetett volna előbb is oldani, ha feljön hozzánk és tárgyalunk. Ő azonban inkább ügyvédhez fordult - fejezte be Nagy László. Délután már be tudtunk térni a volt ruházati áruház helyén levő boltba, nyitva tartanak. Baginé elmondja, úgy lett elintézve az ügy, hogy a polgármesteri hivatalhoz őt és Nagy Lászlót is behívatta a jegyző, akinek jelenlétében kellett megegyezniük. Nagy László 1995 december 31-ig adta ki ezt az új helyiséget. Ugyanakkor bíróságra került a kettejük közötti összezördülés, minthogy Baginé szerint az áfész birtokháborítást követett el azzal, hogy kikapcsolta a vizet és a villanyt, míg az áfész szerint Baginé szerződést szegett, hiszen az előző helyről nem költözött ki határidőre.- Nem vet jó fényt egy kisvárosra, ha megszűnik egy boltja. Végül is miért kellene megszűnnie egy üzletnek, ha nincs csődben. Segíteni kell egymást és nem a víz alá nyomni a gyengébbet. És az sem igaz, hogy én nem akartam a Nagy Lászlóval beszélni. Leveleket tudok mutatni, amiben másik helyiséget kértem, vagy legalább hosszabb felmondási időt, de ők mindent elutasítottak. Mi ebből élünk, nekünk ez a kenyerünk. Nekünk ez a bolt létszükséglet. Viszont az iskola? Miért nem csinált itt iskolát? - mutat körbe Baginé.- És ne olyan embertől vegyék el a munkát, aki szeret dolgozni. Engem nem vinne rá a lelkiismeret, hogy valakit az utcára tegyek, márpedig két ember ezt akarta velem megtenni - céloz az iskolaigazgatóra és az áfész-elnökre Baginé. Már belül is árkolnak Mi újság, mióta nem jártunk? - tettük fel a kérdést Szikra Ferencnek, Jászár okszállás polgármesterének. És ő kapásból vágja: - Elkezdődött a város belső gázhálózatának kiépítése. A jászágói úton kezdték a hálózatépítést a kecskeméti Triplex Kft. dolgozói, mert a Közúti Igazgatóság ezt követően felújítja az utat. Aztán a beruházás folytatódik a Rákóczi úton, vagyis Visznek felől jövünk be a város főtere felé, és megyünk a vámosgyörki határra kifelé, majd a Kossuth és a Jászberényi ut következik. Közben pedig folyik a második ütem előkészítése. Én úgy gondolom, hogy ebben az évben a város felében a belső hálózatot meg tudjuk csinálni. Gáz persze még nem lesz benne, mert a MÓL Rt. a Nagyfügedtől Jászdózsáig húzódó nagynyomású rendszert és a gázfogadó állomást csak 1995 április 30-ára adja át. A város másik részében jövő tavaszra, nyárra készül el a munka. A teljes beruházás 95 millió forintba kerül. Most megy az OTP-hitel felvétele; 80 milliót veszünk fel. A többi lakossági befizetés. Eddig körülbelül 700 család fizetett be, de remélem, 1500 körül lesz a gázigénylések száma a 3600 lakóház közül. Most már nem 40, hanem 60 ezer a befizetendő összeg, de csak 20 ezret kell előre letenni, és egy év kamatmentes törlesztést tudunk adni. Ha a 80 millió hitel futamidejét teljes egészében kivárjuk, 150 milliót kell visszafizetnünk. Nagyon reméljük, hogy különböző támogatásokból kapunk pénzt, és ezzel csökkenteni tudjuk a felvett hite! nagyságát - gondolt a biztatói?) jövőre a polgármester. Árkok hálózzák be Árokszállást Az oldalt készítette: Tóth András A mezőgazdaság jelene katasztrofális „Tizenegyszeres kiváló szövetkezet” - hirdeti a fémből készült, időtálló felirat a jász- szentandrási Haladás Szövetkezet központi irodájának homlokzatán. De mi lett belőle, hogyan állnak most? - érdeklődtünk a szövetkezet igazgatóságának elnökétől, Bállá Nándortól.- A szövetkezet a rendszer- váltás előtt 100 ezer aranykorona értékű földterületen gazdálkodott - kezdi mondandóját az elnök. - Az ezt követő idők megadták a lehetőséget a kiválásokra, de a tagság nagy része úgy döntött, nem széled szét, a törvény adta joggal élve átalakulunk. Aki ki akart válni, az kivált: a 600 tag közül heten tették meg ezt a lépést. A hét személy közül öttel sikerült megegyezni, kettővel perben állunk. Az átalakulás során a tevékenységi körök maradtak, a földdel kapcsolatos törvényi eljárások (kárpótlás, részaránytulajdoni földosztás) azonban idén megtörténtek. Ennek kapcsán a szövetkezet a földterület tekintetében óriási veszteséget szenvedett: a 100 ezer aranykoronából összesen - amit bérleti szerződéssel művelünk - 37 ezer aranykorona terület maradt. Ez azt jelenti, hogy a szántóterület 40 százaléka maradt csak meg, a 400 hektárnyi erdő mind elkerült a fennhatóságunk alól, a 140 hektárnyi szőlőből 40 került egyéni művelésbe. Vagyis a va- gyonosztozkodáskor minimális volt a kilépő, viszont a további folyamatok során már másképpen gondolkodtak az emberek. Ettől olyan helyzet állt elő ez év közepére, hogy termelőalapjaink beszűkültek, vagyis szerkezetében azt a nagyüzemi termesztést, ami korábban jellemzett minket, ma már csak erősen leszűkített formában tudjuk megvalósítani. A szántóterület elvesztésével alapvetően a takarmányszükségletet nem tudjuk fedezni ahhoz az állatmeny- nyiséghez, ami eddig volt, így mindenképpen le kell szűkítem a sertéstenyésztésünket. Sertés- ágazatunk valamikor 10 ezer Bállá Nándor sertést tudott tartani, tavaly már csak 4-5 ezer között volt az állomány, idén pedig még alacsonyabb szintre akarunk menni, mert a takarmányt nem tudjuk magunknak megtermelni, vásárolni pedig drága. Húsüzemünk kapacitása töredékeiben kihasznált csak. Ez a saját sertésállományunk le- csökkenése miatt is van, másrészt nagyméretű sertéslét- szám-csökkenés van az országban; napjainkban sertést szerezni borzasztó nehéz. A környékből szinte nem is lehet. Mi is a Dunántúlról, Komárom környékéről vásárolunk állatot! Van még tehenészetünk, ami sose volt nagy. Négyszáz szarvasmarha van; évente 7-800 ezer liter tej termelését jelenti. Mi a Jásztejjel vagyunk kapcsolatban. Nem is az állatlétszám a lényeges ebben az összefüggésben, hanem a tőkearány magában a cégben. Szövetkezetünk valamikor híres volt kertészetéről. Csakhogy a kertészeti kultúrák termesztése 4 éve visszaesett. Elsősorban a paradicsomra gondolok. Ennek az az oka, hogy a Debreceni Konzen’gyár felszámolásra került. Az utolsó, úgymond eredményesnek tűnő termesztési évben 13 millió forintot veszítettünk a De-Ko Rt.-nél, amiből nemigen tudunk már profitálni, a peres eljárások során a sokadik helyen várjuk a pénzünket. Ezután meg is szűnt a termelési kedv, és mi sem mertünk ilyen nagy értékű termelési kultúrát támogatni. Teljes elfordulás volt hát; manapság a dinnyetermesztés lendült fel helyette, de már nem a szövetkezet berkeiben. Paradicsomlé-feldolgozó üzemünk zárva is van, két év óta kihasználatlanul áll. Korábban pedig 2 ezer vagon paradicsomot dolgoztunk fel egy évben. Bármilyen támadható is ez a kérdés egyes körökben, de nem kerülhető meg: hogyan látja a mezőgazdaság helyzetét ilyen tulajdonviszonyok közepette az elnök?- Ez az arányú, a szövetkezetre nézve mind a vagyontárgyak, mind a földterület tekintetében veszteséges folyamat technológiai és munkaerőgondokat is felvet. A mezőgazda- sági termesztés jelenét katasztrofálisnak mondhatjuk - véli az elnök. - Én ezt úgy értem, hogy a nemzetgazdaság is óriási károkat szenvedett az elmúlt négy év folyamatainak lezajlása után. Eltűnt az a jövedelem, amit annak idején a mezőgazdaság exportjával biztosított az országnak. Én visszalépésnek tartom az elmúlt évek mezőgazdasági politikáját. Véleményem szerint a föld tulajdonlásával összefüggő dolgokat lehetett volna másképpen is kezelni, úgymond nem kifejezetten törvényi előírásokkal levezetni ezt az egészet. A Németh-kormány idejében egy jogszabály már lehetővé tette azt, hogy a szövetkezetből földtulajdonát bárki visszaigényelhette. Ha azon az úton maradunk, hogy a folyamatosság elve érvényesül, és csak az vitte volna ki a földet, akinek a szakmai, anyagi és egyéb lehetőségei adottak, az biztosan eredményesebb lett volna mint így, hogy mindenkire rátukmálták a földet, gondolok itt elsősorban a részarány-tulajdoni földosztásra, mert a kárpótlás politikai kérdés volt. A mai gazdák közül sokan nem voltak tisztában a piaci viszonyokkal és feltételeik sem voltak meg. Mindennek ellenére fizetési gondjaink nincsenek, vagyont még nem értékesítettünk azért, hogy talpon maradjunk. Sőt, próbáltuk a vagyont gyarapítani. Azt a borozónkat, amit 1968 óta Budapesten bériünk, és ahol 500 hektoliter bort értékesítünk, sikerült megvásárolni elég előnyös áron - zárta le a beszélgetést az elnök. Ez a felirat már a múltéi?) A fácánt előbb dédelgetik, aztán lelövik Fácáncsibék a fólia alatt Poros erdei út mentén nagy fóliasátor feketéllik, benne sok-sok kis fácán szaladgál. A telep a jászfényszarui vadász- társaságé. A társaság 1948-49-ben alakult - mondja Langó József titkár. Gazdálkodási területük 12 ezer hektár, amibe beletartozik Fényszarun kívül Pusztamonostor, valamint az Árokszállási és a Berényi határ egy része. Főképp ez utóbbi települések közelébe helyeznek ki fácánokat, mert az elmúlt években akkora az orvvadászat, hogy a közeli, homoktanyai, 3 ezer hektárnyi területük teljesen használhatatlan. A 46 tagú társaságnak úgy 10 éve új a vezetése, és azóta lehet eredeztetni az intenzív fá- cáncsirke-nevelést. Már az előző vezetés is próbálkozott különféle módszerekkel, de az új megépíttette az említett fóliasátrat, ahol kényelmesen 6 ezer, szorosan 8 ezer csirkét tudnak egy turnusban nevelni. Jelenleg összesen 12 ezer 500 csirke nevelődik kint. Hamarosan főszezon lesz, tehát - kezdetként - a szárnyasokból 2 ezer fácánt már kihelyeztek a jászágói telepre, ahol utónevelésük folyik. Amely csirkék még itt vannak a nevelőben, szintén hamarosan kikerülnek. Bent csak 1500 fácán marad. A korábbi évek tapasztalata alapján azt lehet elmondani, hogy a 12 ezer fácánból 10 ezer vadászható fácán lesz. Hogy ebből mennyit lehet ténylegesen visz- szavadászni? Az elmúlt években 30-38 százalék között vadásztak vissza, ami már jó eredménynek mondható. A többivel dúvadak és az orvvadászok végeznek, és persze van természetes elhullás is. Az elmúlt években 20 ezer fácánt neveltek, amit zömében külföldi vadászokkal vadásztat- tak le. A társasági vadászoknak évente 14-18 vadásznap jut. Miért kell nevelni a fácánokat? Mert az utóbbi évtizedek mezőgazdasági tevékenysége annyira lecsökkentette, tönkretette a vadállományt, hogy „rá” kell segíteni. így, hogy van mit vadászni, megél a társaság is, hiszen a 12 ezer hektár bérleti és biztosítási díja az egeket veri. A külföldi vadászoknak fizetniük kell egy-egy elejtett vadért, ami bevételt jelent a társaságnak. Egy német vadász 20 kemény német márkát fizet egy fácánért. Természetesen nem csak fácánnevelésből és -vadászásból áll a társaság élete, hanem van itt még nyúl is, aminek lelövé- sét korlátozták. Ezzel 600 tapsifülest tudnak élve befogni, és a Mavaddal értékesíttetni. Jó hírűek a fényszarui vadászok, a társaság a megyében a gazdálkodás alapján az első háromban mindig benne van. Hírük más területre is eljut, ahonnan nagy szeretettel jönnek fácánra vadászni. A látogatások révén nagyon jó barátságok alakultak ki, és cserevadászatok is létrejönnek, hiszen az Alföld ezen része csak apróvadas vadászterület, míg a nagyobb vadak máshol ejthetők. Őz persze itt is van, most szép is az állomány. A tavaszi felmérések alapján úgy 350-400 őz van a területen. Minden évben esik 550 gramm fölötti agancsú bak is, ami már aranyérmesnek számít. Ezt is általában külföldiek lövik le. És hogy mi abban a lényeg, hogy nem a nevelés alatt fogják meg - mert könnyedén megtehetnék - a fácánt, hanem kiengedik és úgy vadásszák le? Balga kérdés! Egyesek ezt az érzést nevezik vadászszenvedélynek. Jó itt lakni Jásziványon sem enyhébb a hőség, mint máshol. Dolgozni azért csak kell, a munka nem várhat. így van ezzel Jaku- sovszky Pál is, aki a garázs árnyékában babot szemel. A 63 éves férfi édesapja kovácsműhelyében kezdte a munkás éveket. Szülője beállt a té- eszbe, de ő nem követte, hanem beállt a vasúthoz. Jászapátiban, mozdonylakatosként dolgozott 27 évig. Kétszáz négyzetméter bérelt veteményesükön dinnye, uborka, bab, hagyma, zöldség, sárgarépa, borsó, mák, minden, ami a családnak kell, megterem. Ketten élnek feleségével, két fiuk már külön családot alapított. Pali bácsi neje, Csík Erzsébet 1955-ben Jászberényből került az akkor még sokkal népesebb faluba, mint gyakorló pedagógus. 1967-ben körzetesítet- ték az iskolát, ezért bejárt Jászapátiba a Szent István úti iskolába (korábban Beloiannisz úti), ahol az utolsó 10 évben igazgatóhelyettes volt. Házuk 1969-ben épült. Azt megelőzően 8 évig a szülőknél laktak, majd a pedagógus szolgálati lakásban. Erzsiké néni, aki tősgyökeres berényi, nem menne el semmi pénzért sem innen, olyan jó itt lakni ebben a nyugodt faluban. A házaspár a családi hintán
