Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-08 / 159. szám
6 Közlekedésbiztonság 1994. július 8., péntek Miért, mennyire és hogyan büntetnek a rendőrök? A rendőrség anyagilag nem érdekelt a bírságolásban A szabálysértésekről szóló jogszabályok - a többször módosított 1968. évi I. törvény, valamint a 17/1968. (IV. 14.) Kormány- rendelet - rendelkezései alapján a rendőrségi hatáskörbe utalt szabálysértések zömét a közúti közlekedésben követik el. Megyénkben a rendőri szabálysértési hatóságokhoz érkező feljelentéseknek 76 százalékát ezek a cselekmények teszik ki. Az év első felében 4879 volt ezen eljárások száma, mely 17,5 százalékos növekedést mutat az elmúlt év hasonló időszakához képest. A szabálysértési rendelkezések a közlekedési szabálysértéseknek két kategóriáját határozzák meg. A legsúlyosabb, a közúti közlekedésre nagyobb veszélyt jelentő „kiemelt” szabálysértéseket szigorúbban rendelik büntetni. Ilyen például az ittas vezetés, a közúti közlekedés rendjének megzavarása, a sebességkorlátozás jelentős túllépése, a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése, az engedély nélküli vezetés, az üzemképtelen kormány- vagy fékberendezésű jármű vezetése, az áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak durva megsértése és a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása. E cselekményekért kiszabható pénzbírság maximum 30 ezer, illetve 20 ezer forintig terjedhet, és emellett a járművezetői engedély, igazolvány is visszavonható egy hónaptól egy évig terjedő időtartamra. A „kisebb súlyú” szabályok megszegéséért. mint például a biztonsági öv be nem csatolása, a jármű kivilágításának elmulasztása, a pénzbírság maximuma 10 ezer forint lehet. Gyakori a KRESZ-ben előírt vagy a közúti jelzőtáblán megjelölt sebességet jelentősen túllépők száma, akik a kilométer/ órában megállapított sebességet több mint egyharmadával, 50 kilométer/óra vagy az alatti korlátozás esetén pedig több mint felével meghaladja. Jelentős az ittasan vezetők aránya is. A gépi meghajtású jármű vezetésénél a szabálysértés egészen kis mennyiségű szeszes ital fogyasztásával is elkövethető. A rendőr a szabálysértés észlelésekor, ha a cselekmény súlya, az elkövetés körülményei mellett a szabálysértések megelőzésének társadalmi és egyéni igényeit is szem előtt tartva elegendőnek mutatkozik, helyszíni bírságot alkalmaz, ennek ösz- szege 2000 forintig terjedhet. Ha a cselekmény súlya indokolja vagy az elkövető a helyszíni bírság kifizetését, illetőleg postai úton történő megfizetését megtagadja, vagy a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, továbbá ha az elkövető fiatalkorú, köteles feljelentést tenni. A szabálysértési hatóságoknak, amennyiben a szabálysértés elkövetése nem tisztázott, bizonyító eljárást kell lefolytatniuk. A büntetés kiszabása, a vezetői engedély visszavonása során vizsgálniuk kell a szabálysértés súlyát, az egyidejűleg megvalósított szabálysértések számát, az elkövetés körülményeit, helyét, idejét, az adott szabálysértések elszaporodott- ságát, továbbá az elkövető anyagi helyzetét, megélhetési lehetőségeit, az általa eltartott személyek számát, az elkövető egészségi állapotát, 2 éven belül szabálysértés miatt volt-e elmarasztalva stb. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni az országos gyakorlatra is. Előfordul, hogy az intézkedő rendőr vagy a szabálysértési ügyben eljáró kérdéseit sérelmesnek vagy egyszerűen „kí- váncsiskodásnak” tekintik. E körülmények ismeretének hiányában azonban az eljáró hatóság „egyéniesítés” nélkül, csak a szabálysértés tárgyi oldalát, a cselekmény súlyát, elszaporo- dottságát stb. tudja mérlegelni. Több szabálysértő - igen tévesen - úgy gondolja, hogy a rendőrség szigorodó bírságolási gyakorlata nem a megelőzés célzatával, hanem a rendőrség anyagi helyeztével függ össze. Ez tévhit, hiszen a rendőrség - sem az intézkedő rendőr, sem a szabálysértési hatóság - anyagilag nem érdekelt a bírságolásban, mivel a befolyt összeg a központi költségvetésbe kerül. A Szolnoki Közúti Igazgatóság, mint a megyénkben lévő országos közutak üzemeltetője, kezelője és fenntartója ez évben is több útszakaszon végez, illetve végeztet útfenntartási munkákat. Ott, ahol az út pályaszerkezete nem megfelelő teherbírású, burkolatmegerősítési munkákat végeztetünk. Az anyagot gép teríti el, többnyire egy forgalmi sáv szélességben, miközben a forgalom a másik sávon váltakozó irányban, jelzőőrös irányítással vagy fényjelző készülék szabályozásával, sebességcsökkentéssel haladhat. Az elterített aszfaltkeveréket különböző típusú úthengerekkel tömörítik, majd ezt követően átadják a forgalomnak, és a mellette lévő forgalmi sávot építik meg. Bár az építést követően az útpálya már alkalmas a KRESZ-ben engedélyezett sebességgel történő haladáshoz, a sebességkorlátozást a munka- területen lévő dolgozók testi épségének védelme érdekében rendelik el. Amennyiben az útburkolat felülete hálósán, mozaikosan repedezett, vagy az út felülete túlságosan kisimult, akkor más technológiájú útépítésre írunk ki versenytárgyalást. Ez az úgynevezett záróréteg-építés. Ekkor a meglévő út felületére egy speciális tartálykocsi kötőanyagot permetez ki, majd erre száraz kőzúzalékot szórnak. Ilyen esetekben a kőszemcsék alsó rétege a ragasztóanyagba beágyazódik, a felső szemek pedig szabadon maradnak. A felső réteg védelmet ad a beágyazódási folyamatnak, a járművek kerekei ezen gurulnak, egyúttal tömörítik, de elkerülhetővé teszik azt, hogy akár egy kavicsszem is a járművek kerekére tapadva a pályát csíkossá, egyenetlenné tegyék. Ezek a felső kavicsszemek az idő múltával, a forgalom hatására lekerülnek pályáról, és visszamarad a megfelelő érdességű, összefüggő színű és felületű útpálya. Ez alatt a folyamat alatt azonban a szabad zúzalékszemcséket a nem megfelelő - a kivitelező által előírt - sebességgel haladó járművek kerekei feldobhatják. Ez elsősorban a szélvédőkre jelent fokozott veszélyt. A járművezetők egy része a sebességet korlátozó és veszélyre felhívó jelzéseket önkényesen felülbírálja, gyorshajtásával a mögötte haladó, és a szembe jövő járműveket, azok vezetőit és utasait rendkívüli módon veszélyeztetik. A Közúti Igazgatóság az ilyen nagyságrendű munkáknál mint beruházó, illetve megrendelő szerepel, az útszakaszt munkaterületként átadja a kivitelezőknek, akik a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezéséig felelősek a forgalmi rendért. Ebből következik, hogy a gépjárművekben esetlegesen keletkezett károkat nem a Közúti Igazgatóságnál, hanem az adott szakaszon dolgozó vállalkozónál kell érvényesíteni. Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy ezek az útépítő szervezetek, vállalkozók, kft.-k a munkaterületük mellett elhelyezik a cégük megnevezését jelző tábláikat, ami egyrészt reklám célú, másrészt segít a járművezetőknek az azonosításban. Hutter Zoltán Közlekedésbiztonsági pályázat Az ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG és a KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM a 2002/1992. (HT. 2.) számú Kormányhatározatában rögzített felhatalmazása alapján a közlekedésbiztonság javítására irányuló társadalmi kezdeményezések megfelelő szakmai és anyagi támogatását - erre a célra elkülönített anyagi forrásból - kívánja érvényesíteni az Országos Baleset-megelőzési Bizottság által elfogadott pályázati szabályzat szerint. Pályázatot küldhet be minden olyan magánszemély, állami szerv, társadalmi szervezet, oktatási intézmény, amely a közlekedésbiztonság javítására irányuló - szabadon választott - tevékenység gyakorlati megvalósítását tűzte ki céljául. A pályamű terjedelme maximum 10 oldal. A pályázatokat géppel írva, 3 példányban kérjük megküldeni. A beküldés határideje: 1994. szeptember 1. Az elbírálás határideje: 1994. november 30. A pályaműveket 7 tagú bizottság bírálja el, amelynek összetételét az Országos Baleset-megelőzési Bizottság javaslatára a pályázatot kiírók hagynak jóvá. Ä pályázott tevékenység támogatására: minimum 50 ezer, maximum 1 millió forint adható. A pályázat támogatásának összegét csak az odaítélt célra lehet felhasználni. A-felhasználást a kiírók területi szerveik bevonásával ellenőrzik. Folyamatos tevékenység esetén - a bírálóbizottság odaítélése után - az összeg részletekben is folyósítható. A pályázatokat 3 gépelt példányban, a feladó pontos címével ellátva, a pályázó lakhelye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztály vezetőjének (Budapesten, a Fővárosi Baleset-megelőzési Bizottságnak, VII. Thököly út 68. szám) kérjük megküldeni. A borítékra írják rá: „Közlekedésbiztonsági pályázat” A zsűri döntése után a pályázati anyagot nem küldjük vissza, s nem őrizzük meg. x§ A vízen közlekedőknek! A 27/1993. KHVM rendelet mellékletét képező Hajózási szabályzat hatálybalépése (1993. okt. 1.) óta folyamatosan gondot okoz a csónakok tulajdonosainak, hogy vízi járműveiket milyen felszerelésekkel kell ellátni, ezért fontosnak tartjuk, hogy a Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság erről ezúton is tájékoztatást adjon. A sport és kedvtelési célú horgászcsónakok alapfelszerelése a következő:- mentőmellény (a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően),- evező (a csónaknak megfelelő fajta és a csónakban tartózkodó személyek részére szükséges darabszámban)- kikötésre alkalmas lánc vagy kötél (5 méter),- megfelelő vízmérő eszköz (1 darab),- a motorkerékpároknál vagy személygépkocsiknál is előírt elsősegélycsomag (1 darab),- fehér jelzőlámpa (1 darab). Az egyéb csónakokban a fentieken kívül még el kell helyezni 1 darab csáklyát és 1 darab mentőgyűrűt. A kajak, minikajak, portyakajak, kenu, portyakenu, szkif, dubló, kielboat, kormányos és kormányos nélküli négypáreve- zős stb. alapfelszerelése a következő:- evező (a csónaknak megfelelő fajta és a csónakban tartózkodó személyek részére szükséges darabszámban),- éjszakai hajózás esetén fehér jelzőlámpa. A felszerelések meglétét ellenőrzik, ezért kérjük ezek folyamatos beszerzését. Danyi Mihály r. százados Tudnivalók a gépjármű-biztosításról A közlekedésbiztonsági oldal a megyei baleset-megelőzési bizottság elnökségének tagjai - a közúti igazgatóság, a közlekedési felügyelet, az autóklub, a Teszöv, a vöröskereszt, a Mól Rt., a Jászkun Volán, a pedagógiai intézet, a Hungária Biztosító Rt., a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya - közreműködésével készült. - Összeállította: Horváth Győző A gépjármű-tulajdonosok jó része rendelkezik casco biztosítással, amelyhez kiegészítő baleset-biztosítás köthető a vezetőre és az utasokra. A szolgáltatások csonttörésre, csontrepedésre, illetve legalább 23 nap munkaképtelenségre, a balesetből eredő maradandó egészség- károsodásra és halál esetére szólnak. A kiegészítő biztosítás több, maximálisan három egységre is megköthető. Külföldre utazóknak a betegség-, baleset- és poggyászbiztosítást ajánljuk, amely az utazás megkezdésétől a hazaérkezéséig szól. Külföldön történt baleset, hirtelen megbetegedés esetén igénybe vett orvosi ellátás, illetve a gyógyszerek költségeit a kezelőorvos, illetve a gyógyszertár által kiállított számla alapján megtéríti a biztosító. Ezenkívül baleset esetén a gyógytartamnak megfelelően napi térítést, egészségkárosodás esetén egyszeri összeget, illetve esetleges haláleseti szolgáltatást fizet a biztosító. A „Bbp” biztosítás megkötése esetén az útipoggyász baleseti eredetű sérülése, megsemmisülése vagy lezárt helyiségből, lezárt csomagtartóból történő ellopása esetén megtéríti a keletkezett kárt a biztosító. Részletesebb tájékoztatással, készséggel állnak rendelkezésre a Hungária Biztosító Rt. területi képviselői, Labanczné Boné Borbála X ,A család éve 1994” vetélkedősorozat Az első fordulóban 43 család küldte be megfejtéseit, melyből 9 volt teljesen hibátlan. Ennek jegyében folytatódik a második forduló. A megfejtéseket a megjelenést követő 7. nap 24 óráig (azaz július 15-ig) kell postára adni a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Baleset-megelőzési Bizottság (5002 Szolnok, Baross G. út 39. Pf. 97.) címére. AII. forduló kérdései 1. A gyalogosok teljes szélességében használhatják lakó-pihenő övezetek útjait - az úttesteken is - függetlenül attól, hogy részükre külön járda is ki van építve vagy sem. igaz hamis 2. Gyalogosok részére, széles úttesten, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel az úttest bal széléről elinduló gyalogos részére is elsőbbséget kell adni. igaz hamis 3. Személygépkocsi lenyitott ablakán menet közben az utas csak fokozott óvatossággal és kellő körültekintés mellett hajolhat ki. igaz hamis 4. A megállni és a várakozni TILOS jelzőtáblák alatt elhelyezett, az ábrán látható kiegészítő tábla azt jelzi, hogy az itt szabálytalanul várakozó járművet elszállíthatják. —*0>'~ ■’o«»-— 1 igaz hamis 5. A járdán részben vagy teljes terjedelmében csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla, vagy útburkolati jel megengedi. igaz hamis 6. A gépkocsival csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy biztonsági öve be van csatolva. igaz hamis 7. Az irányváltoztató jármű vezetője nem veszélyeztetheti a vele azonos irányban és vele szemben haladó, irányukat nem változtató járművek forgalmát. igaz hamis 8. Ha személygépkocsiból és a hozzákapcsolt lakókocsiból álló járműszerelvény hossza a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül vezetője legalább olyan követési távolságot köteles tartani az előtte haladó jármű mögött, hogy közéjük egy - előzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. igaz hamis 9. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlen közelében másik jármű mellett elhaladni akkor szabad, ha a „zebrán” nincs gyalogosközlekedés. igaz hamis 10. Ha a gépkocsi az országút két kerékkel az útpadkára fut, a kormányt erősen megtartva, intenzív fékezéssel célszerű a gépkocsit megállítani. igaz hamis Név:........................................................................... Cím:. A megfejtő: gyalogos, gépjárművezető, kerékpáros
