Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

2 Körkép 1994. július 7., csütörtök Clinton Rigában Riga. Rigába érkezett tegnap délelőtt Bili Clinton amerikai elnök és külügy­minisztere, Warren Chri­stopher - jelentette az ITAR-TASZSZ. A lett fő­városban a három balti ál­lam elnökével tárgyal majd. Bírálat New York. A Human Rights Watch nevű ember­jogi szervezet kedden bírálta Franciaországot, amiért Ru­andában biztonsági öveze­teket hoz létre, mely védel­met jelent a közép-afrikai országban elkövetett tö­meggyilkosságokért felelős milíciák és katonai vezetők számára. Harcok Adenben Aden. Dél-Jemen kö­zölte: alakulatai kedden lé­nyegében visszaverték az északiak harckocsi támadá­sát, amely az ádeni repülőtér és környéke ellen irányult. Az AP szerint Hajdar Abu-Bakr al-Attasz déli mi­niszterelnök azt állította, hogy a déliek visszaverték az északi támadást, elis­merte ugyanakkor, hogy némi területet veszítettek. Az északiak kormányának szóvivője kedden azt jelen­tette be, hogy az észak-je­meni haderő elfoglalta Aden repülőterét. A déli nyilatko­zat ezt cáfolja. Összecsapások Boszniában Szarajevó. Tegnap is folytatódtak a muzulmánok és szerbek közötti harcok Eszak-Boszniában - közöl­ték az egykori jugoszláv tagköztársaság területén ál­lomásozó ENSZ-békefenn- tartók illetékesei. A kéksi­sakosok szerint a legheve­sebb harcok Brckónál és az Ozren-hegység térségében dúlnak. Továbbra is feszült a helyzet a kelet-boszniai Gorazde környékén, ahon­nan újabb szerb-muzulmán összetűzésekről érkeztek hí­rek. Újabb puccskísérlet? Phnompen. Phnompeni értesülések szerint a kor­mánytagokat és magas rangú hivatalnokokat tegnap utasították, hogy maradja­nak távol irodájuktól és ott­honuktól, mivbl a kambo­dzsai fővárosban újabb puccskísérlettől tartanak. A parlament a vörös khmerek szervezetének betiltása mel­lett döntött. A korábbi bel­ügyminisztert, Sin Songot, a vasárnapi puccskísérlet egyik vezetőjét letartóztat­ták, és a másikat, Norodom Csakrapong herceget, No­rodom Szihanuk király fiát Malajziába száműzték. Iliescu marad Bukarest. A román Al­kotmánybíróság megalapo­zatlannak találta a romániai parlamenti ellenzék indítvá­nyát az államfő hivatalából való felfüggesztésére. Véglegesítik a kormányprogramot Holnap juttatják el az országgyűlési képviselőkhöz Az MSZP és az SZDSZ ve­zetői három óra után néhány perccel elkezdték a képviselői irodaházban a tárgyalást az új kormány programjának vég­legesítéséről. A nyolc szocialista és a négy szabad demokrata poli­tikus már csak az utolsó simí­tásokat végzi a szövegen, amelyet a tervek szerint ma sokszorosítanak, és holnap el­juttatnak az országgyűlési képviselőkhöz. A zárt ajtók mögött folyó tárgyaláson az MSZP-t a koalíciós megálla­podást is előkészítő nyolc po­litikus képviseli: Horn Gyula, Szekeres Imre, Jánosi György, Kovács László, Bé­kési László, Baja Ferenc, Vi­tányi Iván és Gál Zoltán. Az SZDSZ színeiben ezúttal is Pető Iván, Kuncze Gábor, Hack Péter és Magyar Bálint ül a tárgyalóasztalnál. A tegnapi napot is kihasz­nálták az utolsó egyezteté­sekre, a délelőtti órákban a szocialisták tárgyalóküldött­sége a miniszterjelöltek és a politikai államtitkárjelöltek részvételével tanácskozott. A kora délutáni órákban pedig a képviselői irodaház­ban Horn Gyula és Szekeres Imre Pető Ivánt és Kuncze Gábort fogadta. (MTI) „Helyzetünk” A Katonák Érdekvédelmi Szövetsége 1994. július 2-án tartotta választmányi ülését Bu­dapesten. Az ülés után „Helyze­tünk” címmel közleményt adtak ki, amelyet a Szolnoki Hadki­egészítő Katonák Érdekvédelmi Egyesülete eljuttatott lapunk­hoz. A közlemény bevezetőjé­ben ez áll: „Olyan őrkatonához hasonlítunk, akit mocsaras helyre állítottak, egyre süllyed, már nem lehet tudni, hogy azért nem hagyja ott őrhelyét, mert nem tud elmozdulni, vagy még kitart.” A továbbiakban a közlemény hangsúlyozza, hogy a Magyar Honvédség távol tartotta magát a politikai változásoktól, meg­őrizte intaktságát, de működé­sének lényegét tekintve is vál­tozatlan maradt. Konzerválta a sokak által már évtizeddel ko­rábban is elavultnak tekintett hűbéri-feudális viszonyokat, a társadalomtól való elzártságát. Közismertek a honvédség anyagi nehézségei, az évek óta halogatott felújítások miatt a laktanyák állapota tovább rom­lott. Á katonák elhelyezési és ellátási körülményeinek szín­vonala a húsz évvel korábbinak megfelelő. A hivatásos katonák korábban is alacsony bérszín­vonala sem őrizte meg reálérté­két. A tisztek harmada, a tiszt- helyettesek fele a létminimum alatt él. Az elmúlt négy évben több ezer hivatásos fordított hátat a katonai pályának, további ter­heket róva a maradókra. Az anyagi ellehetetlenülésnél is nagyobb a morális visszaesés, a pálya társadalmi presztízse to­vább csökkent, az állomány egyre nagyobb részén a fásult­ság, a kiábrándultság jelei mu­tatkoznak. A fentieknek a katonák nem okozói, hanem elszenvedői. Nem születtek meg a honvédség tevékenységét alapvetően meg­határozó jogszabályok, elma­radt a dereguláció. A jogbizonyság hiánya egy­aránt sújtja a beosztottat és a pa­rancsnokot. így puszta frázissá szürkül az a kijelentés, hogy a katona „egyenruhás állampol­gár”. A katonák anyagi és morá­lis ellehetetlenülése nem rövid távú folyamat eredménye, és nem csak rendszerváltás óta zaj­lik. Mindez érzékelhetővé tette, hogy miközben a társadalom különböző rétegei egyre hatáso­sabban voltak képesek érdekeik kifejezésére és érvényesítésére, a katonai rendszerben ellenér­dekeltség működött az érdekér­vényesítő mechanizmusok kié­pítésévek állampolgári jogok gyakorlásával szemben. A helyzet nyilvánosságra ho­zatalával szeretnék elérni, hogy mielőbb- pontosan határozzák meg a honvédség feladatait,- biztosítsák a feladatok vég­rehajtásához szükséges szemé­lyi és tárgyi feltételeket,- mielőbb fogadják el a hon­védség tevékenységét meghatá­rozó jogszabályokat,- javuljon az állomány szoci­ális helyzete, ismerjék el a ka­tonai szakértelmet,- biztosítsák a katonák állam- polgári jogainak gyakorlását, épüljön ki egy átfogó érdekvé­delmi rendszer. Kevesebb személyi sérülés Az elmúlt évhez képest hu­szonegy százalékkal csökkent a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma - hangzott el a MUOSZ közlekedési szakosztá­lya és az Országos Rendőr-fő­kapitányság közlekedésrendé­szeti főosztályának közös, teg­napi sajtótájékoztatóján. Keres László ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője hangsú­lyozta, hogy a rendőrség egye­dül nem képes tovább javítani a közúti állapotokon. A közúti balesetek száma csak akkor csökkenhet hosszú távon is, ha eredményesebb lesz a közleke­désre nevelés, magasabb szín­vonalúvá válik a gépjárműve­zető-képzés, illetve javul a köz­lekedési infrastruktúra - fejtette ki az ezredes. Az ORFK mun­katársa a továbbiakban beszá­molt arról, hogy a közlekedés­rendészet technikai felszerelé­seit a szerény pénzügyi lehető­ségek mellett is fejlesztik. A közelmúltban például harminc Yamaha motort vehettek át a rendőrök, július húszadikáig pedig további húsz kerül a köz­lekedésrendészethez. A moto­rok elsősorban a kiemelt ide­genforgalmú helyeken szolgála­tot teljesítők munkáját könnyí­tik majd meg. Keres László szólt arról is, hogy a hazánkon átutazó török vendégmunkások hét végi első hulláma nem oko­zott az elmúlt évekhez hasonló torlódásokat a román-magyar határon. Az adóhatóság küldi a folyószámlát A következő hetekben adja postára az adóhatóság a magán- személyek, egyéni vállalkozók és társasági adó hatálya alá tar­tozó adóalanyok folyó­számla-kivonatát. Az adószámmal rendelkező magánszemélyek közül a kivo­natot azoknak kézbesíti a posta, akiknek a tartozása meghaladja a 100 forintot. Az adószámmal rendelkező magánszemélyek közül pedig azok kapják meg a kivonatot, akik az elszámolás­készítés időpontjában még mű­ködtek, és van 1993. évre köny­velt tételük. Az 1993. december 30-án működő gazdálkodószer­vezetek ugyancsak megkapják a kivonatot. 1994. január 1-jétől hatályos törvényi rendelkezés szerint a késedelmi pótlék - határidőn be­lüli meg nem fizetése esetén - adótartozássá válik, ami után ugyancsak pótlékot kell felszá­molni. Erre tekintettel az 1993. évre felmerült késedelmi pótlé­kot az adóhatóság a folyó­számla-kivonat mellékleteként „fizetési értesítés”-ben közli. Aki a saját nyilvántartásával összevetve eltérést állapít meg a közölt összeghez képest, az 15 napon belül - fellebbezésnek minősül - egyeztetést kérhet írásban vagy személyesen az adóhatóságtól. A késedelmi pót­lékjogerős megállapítását köve­tően intézkedik az adóhatóság a folyószámlára való könyvelés iránt. APEH JNK-Szolnok Megyei Igazgatósága A Magyar Rádiónál Géppisztolyos rendőrök A rendőrség továbbra sem kíván hivatalos tájékoztatást adni azzal kapcsolatban, hogy miért jelentek meg kedden gép­pisztolyos rendőrök a Magyar Rádió épülete körül. Az ORFK sajtóosztályán szerdán annyit közöltek, hogy nem a Rendőri Ezred erőit vezényelték ki, ezért e kérdésben a BRFK az illeté­kes, amelynek helyettes szóvi­vője a megerősített védelem okáról tömören mindössze any- nyit mondott, hogy „csak”. Rá­diós forrásból úgy értesült az MTI, hogy július 5-ére bizo­nyos szélsőséges erők Csúcs László melletti, előre be nem je­lentett szimpátiatüntetést ter­veztek. A nagyvilágban történt Román belügyi tájékoztató a zsidó múzeum kincseiről A romániai országos rendőr-főfelügyelőség parancs­noka tegnap hivatalosan meg­erősítette, hogy megkerült a bu­dapesti Zsidó Múzeumból ta­valy ellopott kincsek nagy ré­sze. Ion Pitulescu sajtóértekez­let keretében beszélt két letar­tóztatottról is, akik azonban Ausztriában és Németország­ban vannak rendőri őrizetben. Pitulescu tábornok azt is el­mondta, hogy megkapták a hi­vatalos magyar kérelmet a betö­rés két gyanúsítottjának kiada­tására, mivel a két férfi román állampolgár. A kiadatás folya­matban van. Ezt az teszi lehe­tővé, hogy a két gyanúsítottat nem Romániában fogták el. Pitulescu tábornok közölte, hogy megtalálták az elrabolt zsidó kincsek több mint 90 szá­zalékát. A kegytárgyak eredeti­ségéről a magyar rendőrség és a Magyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetségének (Mazsihisz) küldöttsége már meggyőződött, azokat Romániában azonosí­totta - hangsúlyozta Pitulescu. A bűncselekmény romániai szálait június közepe táján sike­rült felgöngyölíteni, miután má­jusban már sor került egy közös román-magyar akcióra, amely azonban eredménytelennek bi­zonyult - nyilatkozta a román rendőrparancsnok. Ion Pitu­lescu elmondta: a magyar rend­őrség és az izraeli illetékes ha­tóságok szoros együttműködése eredményeként került rendőr­kézre a két román. A romániai rendőrség egy akció során meg­találta a kincsek zömét egy Bu­karest közelében, Ilfov agrár­körzetben (megye) lévő falu­ban, Dascaluban. A bűncselekménnyel kapcso­latban két letartóztatott van, egyikük sincs Románia terüle­tén. A büntetlen előéletű, ám más bűncselekmények elköve­tésével is gyanúsított Chirita Nicolae Frankfurtban, míg társa, Stefan Emílián Bécsben van rendőri őrizetben. Az ello­pott kegytárgyakat Chirita Ni­colae hozta be Románia terüle­tére - mondotta a román rendőr­tábornok. Mindkét gyanúsított férfi kettős, román-német ál­lampolgárságú. Az MTI kiküldött tudósítójá­nak kérdésére válaszolva a ro­mán rendőrparancsnok el­mondta, hogy a 200 millió dol­lár értéket is meghaladó, ámde igazában felbecsülhetetlen eszmei értékű kincsek körülbe­lül egy hónapon belül visszake­rülnek Magyarországra. A budapesti műkincsrablás­sal kapcsolatban más, román személyek is gyanúba kevered­tek, ám a nyomozás érdekében Pitulescu tábornok nem kívánta elárulni kilétüket, sem részle­tezni a sajtó számára az elmon­dottakat. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyomozó hatóság kéré­sére, a nyomozás eredményes lefolytatása érdekében, nem tud több információval szolgálni. Hét év fegyházra ítélték „Cseplint” (Folytatás az 1. oldalról) A börtönévek után a lányokat választotta a jövedelemszerzés eszközéül. Összesen tíz hölgyet foglalkoztatott felváltva, akik szexuális szolgáltatásaikból származó jövedelmük átadásá­val gondoskodtak „alkalmazó­juk” jólétéről. A lányok persze nem önként, inkább az állandó fenyegetéstől vezérelve „vetették be” újból és újból „bájaikat”. Ha volt pénz, „Cseplin” szerette őket, ha vi­szont nem volt meg a napi „be­tevő”, akkor nagyon szigorú is tudott lenni, főként az utóbbi időben. A hölgyekhez - igen jutányos áron - „darabonként” mintegy 60 ezer forintért jutott hozzá. Volt, aki táncosnőnek szegődött el, és csak később lepődött meg a rá váró feladatok „mássága” miatt, de akadt olyan lány is, akit az utcán „lekapcsolva” Kecskemétről „szállítottak” le részére. (A hölgyek adásvétele önmagában véve még nem bün­tetendő cselekmény.) Egy darabig jól ment a bolt. Egyszerre 4-5 lány dolgozott neki. Állítólag fejenként ha­vonta összehoztak legalább 300 ezret. (Adómentesen!) Egy-egy „menetért” 3-10 ezer forintot vagy száz német márkát kértek. Maga a büntetőeljárás igen nehézkesen zajlott le. Mire a tárgyalásra került a sor, a tanúk „felszívódtak”. Nem akartak vallani Zsákai ellen, hiszen fél­tek a me'gtdiiástőT. Az már egyenesen döbbenetes, hogy a fenyegetőzés még a büntetőbí­rót sem kerülte el. Egy névtelen levélben közölte a szerző cím­zettjével, hogy ha a vádlott számára kedvezőtlen ítéletet hozna, milyen megtorlásra számíthat (családtagjaival és persze a nyomozásban részt vevő zsarukkal együtt). A kiszabott büntetésben en­nek ellenére persze nem a dön­téshozó „félelme”, hanem a vád tárgyává tett cselemények súlya volt az, ami a szabadságvesztés mértékét meghatározta. Az ítélet indoklásában el­hangzott, hogy a vádlott - a legutolsó tárgyalási napot ki­véve, amikor a kitartottságát be­ismerte - mindvégig tagadott mindent. Ez alaposan aláásta szavahihetőségét. (Népi kizárt, hogy talán még ez is hatással volt az ítéletre.) A védekezés is - bár már nem először történt ilyen - meg­lehetősen sajátos volt: a vádlott mindvégig az ellene folytatott rendőrségi eljárás törvénytelen­ségét hangoztatta. Az elhang­zottak szerint alaptalanul. A nyilvánosságra hozott íté­let ellen a vádlott és védője - több cselekményt érintő felmen­tést illetően - fellebbezést jelen­tett be. Zsákai Sándor szerint ugyanis „még emberölésért sem adnak ennyit”. H. Gy. atzóp/á'rr KAMATOZÓ JEGY SITILVr BETÉTJEGY L&k&tési idő Éves bruW.6 (nap) kamat (^/o^ 30 17,5 31-60 10,0 61-90 18,5 91-210 20,0 121-150 23 ,0 151-180 22,0 181-210 24,0 211-240 27,0 241-270 30,0 Zöld út a sikerhez •3, 6, 9 hónapos futamidő • fix kamatozású 3 hónapra évi 20% 6 hónapra évi 22% 9 hónapra évi 22,5% 1 JfrÁr,* szrrV ^ ,\v XtJónyhPA Maraton ‘Betétjegy • 3 éves futamidő • első évre fix kamat: 23,5% • a 2. és 3. évben változó kamat • lejáratkor kamatos kamat Iji’ A holnap iV biztonsága A jegyek bárm ly-r : tjJun v*!t!.diók országszerte a MEZŐBANK RT fiúKjaiban és kirendeltségein PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Az FBI a kelet-európai bűnözésről Ausztria kelet-európai is­meretei és földrajzi helyzete miatt fontos partnere az FBI-nak a szervezett bűnözés elleni harcban - mondotta bé­csi látogatásán Luis J. Freeh, az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Iroda (FBI) igazgatója. Kedd este tartott sajtóértekez­letén beszámolt arról is, hogy ausztriai partneréveL Michael Sikával, az osztrák közbizton­sági hivatal igazgatójával az együttműködés fokozásában állapodott meg. Ennek az együttműködésnek immár hagyományai vannak: osztrák nyomozók rendszeresen vesz­nek részt amerikai továbbkép­zésen. Az utóbbi időben a leg­ismertebb közös siker a tizen­egyszeres gyilkossággal vá­dolt - és azóta, ítélete után öngyilkosságot elkövetett - Jack Unterweger egyesült ál­lamokbeli letartóztatása volt. Az FBI igazgatója külön ki­tért sajtóértekezletén a ke­let-európai országokból, il­letve a Szovjetunió utódálla­maiból kiinduló és az egész vi­lágot fenyegető bűnözésre. Mint mondotta, a kelet-euró­pai országokban folytatott tár­gyalásain arra a következte­tésre jutott, hogy az érintett országoknak rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő eszközöket a harchoz. Mint mondotta, nem tud jobb mód­szert a lehallgatásnál, az elekt­ronikus megfigyelésnél és a titkos rendőrnyomozók beállí­tásánál. Véleménye szerint a közbiztonság és az emberi jo­gok közötti különbségtétel nem okozhat problémát. . Michael Sika osztrák köz- biztonsági igazgató elmondta, hogy a közös védekezésről még nincs pontos elképzelés, de dolgoznak a feladaton. Ad­dig is nagy elővigyázatosságra intett, mondván, hogy „nem mindegyik kelet-európai or­szágban lehet megbízni”. En­nek egyik oka, hogy a rendőr­ség meglehetősen rosszul fize­tett, és a korrupciónak ha­gyománya van a keleti orszá­gok egy részében. Ausztriában nem rossz a helyzet, de intéz­kedésekre szükség van: egyes keleti szomszédoknál jól lát­szik, mi várható, ha az intéz­kedések elmaradnak. V*' J

Next

/
Thumbnails
Contents