Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-06 / 157. szám
6 Kunságiak vendégségben 1994. július 6., szerda Székelykeresztúr történetéből ] Petői t utolsó éj jszal kéj ia i i Székely ház 1853-ból Székelykeresztúr Romániában, Hargita megye délnyugati részén, a Nagyküküllő völgyében fekszik, a Gagypataka és a Nyikó beömlése között, 300-395 méter tengerszint feletti magasságban, 4526 hektáron. Lakosainak száma 13 ezer. A település keletkezésének a pontos idejére vonatkozó adatok nem maradtak fenn. Az első írott említése az 1332-37-es pápai tizedjegyzékből ismert. 1333-bán Jakab nevű papja 23 báni dénárt fizetett adóba. Moldvai hadjárata idején, 1395-ben Zsigmond király is átvonult, s egy „oklevelet” is kiadott részükre, mely nem járt kiváltságokkal. Kiváltságos levelet Mátyás uralkodásának kezdetén nyert, 1459-ben. Izabella királynő szabadalomlevele 1559-ben Kersztúr lakóit mindennemű adó, taxák és kamarai jövedelmek fizetése alól örök időkre kivenni rendeli. E jogukban János Zsigmond, Báthori István, Báthori Zsigmond és I. Rákóczi György is megerősítette. A városnak fontos szerep jutott a székelység történelmében, mint a régi Keresztúr fiúszék székvárosának. Fiúszékek között az okmányok 1477-től említik. 1605-ben Petki János udvarhelyszéki kapitány a székelyeket ide hívja össze megbeszélésre, ahol Bocskayt a székelyek ispánjává választották. A keresztúri nemzetgyűlés a többi székeknek és vármegyéknek felhívást küldött, hogy jelenjenek meg a Nyárádszeredán tartandó gyűlésen, ahol Bocskayt erdélyi fejedelemmé választották. Habár a királyi levelekben Székelykeresztúr egységes városnak tűnik, valójában három helységből: Keresztúr város, Kersztúrfalva és Timafalva különálló, de földrajzilag együvé tartozó egységekből állt 1886-ig, amikor egyesültek, és közigazgatásilag is egységes helységgé vált. Gazdasági életében az elsődleges szerep a mezőgazdasági termelésnek és az állattartásnak jutott, a házi- és kézműipar főleg a helyi piacra termplt, s ezek közül a lószőrszita készítése vált különösképpen ismertté. Első gyára, a lengyár 1901-ben létesült. A szitakészítésnek régi hagyományai vannak, már 300 évvel ezelőtt a kézműipar legfontosabb ága volt, elsősorban Keresztúrfalván. Ezért is kapta a Szitáskeresztúr nevét, 1844-ben V. Ferdinánd kiváltságlevele is így nevezi. A hajdani vásárokon a kereskedők így kínálták áruikat: „Ki szitámat megveszi, lova farkát megleli.” A szitán kívül jó minőségű kovácsolt szerszámot, finom megmunkálású mázas és mázat- lan kérámiát, fegyvereket is készítettek. Közművelődési életében fontos szerepet töltöttek be iskolái. 1793-ban alakult meg az unitárius gimnáziuma, 1870-1955 között tanítóképző is létesült, ma a helyén gyerekotthon működik. Az 1946-ban alapított múzeumában a vidék történelméhez és néprajzához kapcsolódó, közel 40 ezer tárgyat őriznek. Műemlékei közül legjelentősebb a XV. században épült gótikus stílusú katolikus templom. Karcagi napok Székelyföldön Június 24. és július 2. között líti meg. A darabot a sepsirendezték meg a karcagi napo- szentgyörgyi színház most is kát Székelykeresztúron. Meg- játssza. A buszból is láthattuk a nyitóbeszédet dr. Fazefóis^ Sán- , ( székely kapukat, melyek mellett dór mondott. A. h^ii'jjjuzetjm-^'' ott volt',.aszakái lszárító” kis bán me'gtekinthéío Gyö'rff Síin-'* fedett lóca^aU Az elnevezés nagyon találó, hiszen régen a székelyek hosszú szakállukat a jó zsíros ebéd után itt tisztogatták meg - tudtuk meg idegenvezetőnktől, aki felhívta a figyelmünket ezekre az érdekességekre is. Utunk a parajdi sóbányába vezetett, gyönyörű látvány tárult eléntaj ahogy a közel 300 lépcsőn lejutottunk a már kifejtett bányába. Hatalmas mé- reteivel félelmetes volt a bánya, láttuk a fejtés irányát, voltunk a kialakított hangversenyterménél, a játszóterén, ahol ötletes mászókákon - elefánt, teve - játszottak a gyerekek, az idősebbek pedig pihentek a padokon. A só kitermelése ottjár- tunkkor is folyt, alattunk még 200 méterrel dolgoztak a bányászok. Az elszállított só főleg a vegyi gyárak alapanyaga, de az országot is ellátják vele, hiszen még több száz évre elegendő a készlet. Az asztmás betegeknek is gyógyító kúrát szerveznek ide. Szováta - mely a szomszédos Maros megyében található -, Medve taváról híres, mely nevét formájáról kapta. A A köröndi kirakodóvásár tó érdekessége, hogy ha vizébe leeresztünk egy tojást 5 méter mélységbe, az ott megfő. Koronádat ismét Hargita megyébe jutottunk, ahol megtudtuk, hogy a korondiak nadrágja azért rö- videbb 20-25 centivel,'mint a többi székelyé, mert egész nap az agyagot tapossák, másképp, ha bokáig érne, cafatokban lógna rajtuk. Ez a település cserépedényeiről híres, minden háznál találhatunk kézművesműhelyt. Jellegzetes színek a kék, a piros és a fekete. A házak alkalmi boltjaiban vesszőkosarakat Siménfalváról, szőtteseket és csergéket Csíkszeredáról szerzik be. Segesváron megnéztük a templomot és a tornyot, ahol emlékkiállításon őrzik a történelmi eseményeket. A karcagiak Segesvár főterén A szovátai Medve-tó dór Munkácsy-díjas szobrász- művész kiállítása, melyet dr. Bellon Tibor karcagi múzeumigazgató nyitott meg. Június 25-én a református templomban adott hangversenyt Karcag Város Vegyes Kara és a Városi Vonós Kamarazenekar a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola felnőttkórusával közösen. A záró hangversenyt a Puszta Szalonzenekar adta a Gyárfás-kúriában. Agyagfalván megtekintettük az 1848-as országgyűlés emlékhelyét. Lengyelfalván — Udvarhely végén - az Orbán Balázs emlékére állított 13 székelykaput néztük meg, majd Szejkefürdő petróleumos borvizével ismerkedtünk. Farkaslakánál, Tamási Áron emlékhelyénél folyik a Nyikó Bogárfalva felé, s ömlik Keresztúmál a Nagyküküllőbe. Tamási képzeletében szőkeként élt ez a folyó, pedig sohasem volt olyan; a Hegyipatak c. színművében emAz oldalt írta, a fotókat készítette: Daróczi Erzsébet Keresztúron még ma is nagy tisztelettel beszélnek a szabadságharc költőjéről, emlékét őrzik. Tizenegy hónapon át volt Erdély területén Petőfi Sándor - tudtuk meg László Miklóstól, a téma nagy ismerőjétől. A költő Marosvásárhelyről Gyalokay Lajos kocsiján érkezett a városba 1849. július 30-án a Csekefalvi utca felől, s a honvédtisztek hangosan üdvözölték. Még a nap folyamán együtt ebédelt főhadiszállásán, majd estefelé 7 óra tájban újra a piactéren sétált Bemmel és több tiszttel. Az útja innen a Gyárfás-kúriába vezetett Zeyk Domokossal, Bem nyargalócával. (A Gyárfás-kúria a Gagy patak bal partján, az úgynevezett Katustava sík területén fekszik. Zeyk rokonságban állt a Bethlen és Kemény családokkal, akiknek Székelykeresztúron volt udvarházuk. Ezt a házat vették meg Gyárfásék, innen a neve.) Petőfi érkezésekor a Gyárfás család nem tartózkodott otthon, a családfő nemzetőrként, mint őrnagy teljesített szolgálatot valahol, a felesége pedig a gyerekekkel rokonoknál lakott. Á birtokot Varga Zsigmond fiatfalvi lakos bérelte, s a házban is ő lakott. A háziasszony szerepét lánya, Róza töltötte be. Vacsora után kimentek a ház mögött álló körtefa alá, s csakhamar énekelni kezdtek. A költő innen a Szakái Já- nos-féle vendéglőbe ment, ahol találkozott tiszttársaival is. Még sötét volt, amikor verni kezdték a dobokat - mondja László Miklós -, s a kürtök is megszólaltak. Megmozdult a város... A visszaemlékezések szerint Petőfi ekkor szállására, a Gyárfás-házba futott, és gyalog ment a Matskási-udvarig, ahol összetalálkozott Gyalokay Lajossal, s az ő szekerén jutott el a város végén kijelölt gyülekezőhelyre, majd indult le a fehéregyházi csatatérre 1849. július 30-án. A költő ezen a napon egy vitorlavászonból készült inget, mellényt, nadrágot, szürke köpenyt és egy katonasapkát viselt, vállán egy sárgá bőrtáska lógott. A karcagiak is megnézték a kúriát, hiszen itt volt a hangversenye a Puszta Koncert- és Szalonzenekarnak, de az az öreg körtefa már nincs meg, élettelen törzsén repkény van, a kerítésen Kányádi Sándor sorai emlékeznek Petőfire: Haldoklik az öreg tanú, Petőfi vén körtefája. Azt beszélik, ő látta volt verset írni utoljára. Székelykeresztúron még ma is áll Dienes András gyógyszerész háza, aki a csatába bámészkodni ment, s maga sem gondolta, hogy oroszlánrésze lesz a kötözésben. A város legrégebbi fogadója is emlékezik a költőre, hiszen a legenda szerint itt vetették meg az ágyat Petőfinek, aki megtiltotta Dienes Andrásnak, hogy kövesse ... s a szobalány reggel feldúlva jelentette: az ágy érintetlen. Innen nem messze van az az udvar, ahol a lóistállóba, a padló alá rejtették el Petőfi hamvait, akit két székely hozott ide széken. A második sírhelye a legenda szerint a vasúttól hat méterre volt, melyet a század elején akartak feltárni, Binder Mihály nyugdíjas pék elmondása alapján. A kutatókat az úton járók megcsodálták, de sajnos az ásó hiába ütközött keményebb tárgyba, az nem a csontváz volt. Harmadik feltételezett sírhelye a temetőben van, ahol sírkő emlékezik a híres poétára. A székely emberek lelkében még ma is elevenen él Petőfi. Legnagyobb eredményük a gázhálózat kiépítése Holtponton a mezőgazdaság Székelykeresztúr polgármesterét, Benyovszky Lajost 1992. február 26-án iktatták be, azóta látja el a város irányítását. Magáról elmondta, hogy korábban a helyi állami gazdaságnál dolgozott igazgatóként. Jómaga is keresztúri, hiszen apja, nagyapja is itt született, s napjainkban már csak egy Benyovszky család van a településen. A fiú testvérei itt, a lány Sepsiszent- györgyön lakik.- Miért a mezőgazdasági főiskolára jelentkezett? - kérdeztük.- Tulajdonképpen volt más lehetőség is, de a családom is gazdálkodott, s a Hargita ezen részén az emberek a mezőgazdaságból éltek, ezért jelentkeztem oda. Sajnos azonban, ahogy a román gazdaság is padlón van, ugyanilyen nehézséggel küszködnek a keresztúriak is.-Ha jól tudom, korábban ez a környék volt a megye éléskamrája.- Igen. Ide tervezték a Hargita tyúkászatát, a takarmánygyárat, a sertéshizlaldát, a 20 hektáros üvegházat. Ezeknek a túlméretezett létesítményeknek az idetelepítése elhibázott politikai döntés volt, hiszen itt a szarvasmarha- és juhtenyésztésnek volt hagyománya. Ez a vidék nem gabonatermő, csak hatalmas legelői, kaszálói vannak, mert az időjárás nem kedvez a gabonának. Míg korábban a tyúkászat 800 embernek biztosított munkahelyet, mostanra teljesen megszűnt, a sertéshizlalda is a végnapjait éli. A 24 hektáros hajtatóház is pusztul, így sok a munkanélküli.- Van-e pontos adatuk a munkanélküli ékről ?- Nincs. A hivatalos források 20 százalékra saccolják, ez azonban nem tükrözi a valóságot. Ugyanúgy nincs ebbe sem belelátásunk, mint a felülről irányított államigazgatásba. Remélem, hogy a most kialakuló egyéni vállalkozások kinövik magukat, s akkor megindulhat a termelés, csökkenhet a munkanélküliség is.- Mit sikerült elérniük az elmúlt két év alatt?- Megválasztásom óta közel egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a beosztottjaimmal beletanuljak a munkába, tudjuk, hogy mit kell csinálnunk. Ez nagy veszteség volt, hiszen az érdemi munkától vonta el az időnket. Gond, hogy nincsenek meg az anyagi feltételeink, a törvények sem mindig adottak, s szoros a centralizáció. Pl. a helyi adók bevezetését is fentről írták elő. Legnagyobb eredményünknek a gázosítást tartom, hiszen az év végére a lakások kétharmadában gázzal tudnak majd fűteni az emberek. Ezt teljesen önerőből tudtuk megcsinálni. A román törvények ugyan nem engedik, hogy a közintézményekben gázzal fűtsenek, de mi ezt is megcsináltuk. Már megkaptuk a 200 millió lejt az aszfaltútépítéshez. Már készíttetjük a terveket, így két év alatt 3,5 km aszfalt- és betonút készülhet el. A megyében nálunk a legrosszabb a telefonhelyzet, csak mi nem kaptuk még meg az in- terurbán központot. Igaz ugyan, hogy Brassóból kaptunk egy elavult vonalközpontot, de ezzel nem lehet külföldre telefonálni. Csak néhány intézmény tud bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe. Ezen a területen szeretnék még jelentős eredményt elérni.- Hol tart a földkiadás, hányán jutottak eddig földhöz?-Az 1991 -es földtörvény hatására 1150 család kérte vissza a földjét, eddig az igazoló birtoklevelet 80-an kapták meg, s átlag 1,5-2,5 hektár földterületük volt. Keresztúron átlag 10 hektár föld kell egy családnak, hogy meg tudjon élni, hiszen itt más a föld minősége, az időjárás, a gépesítés sem megoldott. Ha a földelosztó bizottság befejezi a birtoklevél kiadását, akkor az erdőt is tulajdonba adjuk. Létrehoztuk a Gyertyános Erdőgazdálkodási Társaságot, ami majd kezeli a 80 hektár erdőt.- Mennyire kiépített a szennyvízcsatorna-hálózat?- Most több mellékutcából még a Küküllőre folyik a szennyvíz. Ezen változtatni szeretnénk ugyanúgy, mint a köz- világítás helyzetén is. Ez nagy munka lesz, de meg kell csinálni. Most a település melletti Sóskúton alakítunk ki egy 48 férőhelyes hotelt, s a fürdőhely mellett 50 parcellát osztottunk ki magánüdülők, hétvégi házak építésére. Jelenleg is tart az új Kereskedelmi Bank építése, mely saját beruházásuk. Remélem, hogy polgármesterségem alatt még több beruházás elindulhat a településen, s csökken a munkanélküliség, javul az emberek megélhetési lehetősége is. Testvérvárosi kapcsolat A két város között 1990-ben jött létre a testvérvárosi kapcsolat. Az iskolák felvették egymással a kapcsolatot, s évente táborokat szerveznek a gyerekeknek. Karcag az oktatási felBalra dr. Fazekas Sándor, mellette Benyovszky Lajos tételek biztosításához is segítséget nyújt. Az egészségügy területén a Kátai Gábor Kórház segíti a székelykeresztúriak fizikoterápiás és egyéb kezelését, a betegellátás a két ország közti együttműködés alapján történik. Kulturális területen évek óta rendeznek hangversenyeket, s az ottani múzeumban előadások szervezésével, kiállítások rendezésével biztosítják annak a lehetőségét, hogy megismerjék a karcagi szokásokat, alkotókat. A két város terveiben szerepel, hogy a gazdasági kapcsolatokat is fejlesszé, ehhez találkozókat szerveznek a vállalkozóknak, ahol bemutatkozásra is lehetőség van.
